A Pusztába ragadtatás, és Mr. Sátán általi megkísértés Márknál és Máténál a megkeresztelés élményének egyfajta csúcspontja. Lukácsnál ellenben hatalmas időtáv van a kettő között. Könnyen lehet hogy évek, sőt, évtized. KJ-t is lecsukják közben mire JK-t elragadják. Talán párhuzamba próbálja állítani a két történetet?

Jézust itt is 3-szor kísérti Mr. Sátán, de rossz sorrendben.

A 4.22-ben miért hívja "József fiá"-nak, mikor mind Máté, mind Márk Mária fiának mondta Jézust? Akkor már: miért nincs jelen azokban József? Egyértelműen csinált pár gyereket Jézus után. Ugyanakkor hiába ő akit kulturálisan családfőnek tekinthetett a kor, mégsem hivatkoznak rá. Előfordulhat hogy azokban egyszerűen meghalt útközben. Vagy méginkább az írók azt akarták erősíteni hogy az apa NEM József Jézus esetében. Lukács azonban fontosnak tartotta hogy őrá hivatkozzon itt. Amivel betesz a narratívának és a konzisztenciának.

Egyébként meg már itt tartunk. Jézus eddig Lukácsban szó szerint nem csinált semmit. Megszületett, körülmetélték, évente egyszer elmentek Templomba - és már ki is dobják otthonról 4.16-22 miatt: "És méne Názáretbe, ahol felneveltetett: és beméne, szokása szerint, szombatnapon a zsinagógába, és felálla olvasni. / És adák néki az Ésaiás próféta könyvét; és a könyvet feltárván, arra a helyre nyita, ahol ez vala írva: / Az Úrnak lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangyéliomot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyilását, hogy szabadon bocsássam a lesujtottakat, ... És behajtván a könyvet, átadá a szolgának, és leüle. És a zsinagógában mindenek szemei ő reá valának függesztve. / Ő pedig kezde hozzájuk szólani: Ma teljesedett be ez az Írás a ti hallástokra."

De még jobb a 23-24: "És monda nékik: Bizonyára azt a példabeszédet mondjátok nékem: Orvos, gyógyítsd meg magadat! Amiket hallottunk, hogy Kapernaumban történtek, itt a te hazádban is cselekedd meg azokat. / Monda pedig: Bizony mondom néktek: Egy próféta sem kedves az ő hazájában." - ez most direkt bosszantja a hallgatóságot, vagy ennyire rossz kókler?

Még rosszabb, hogy miután kijelenti hogy "Bizony mondom néktek: Egy próféta sem kedves az ő hazájában." Jézus marad Galileában, csak Názáretből kotródik el. És újabb változtatás egy tettben: Simon apósa itt is mint Márknál hideglelésben fekszik - de ellentétben mind Márkkal, mind Mátéval, itt nem érintéssel gyógyítja meg, hanem szóval.

4.41: "Sokakból pedig ördögök is mentek ki, kiáltozván és mondván: Te vagy ama Krisztus, az Isten Fia! De ő megdorgálván, nem engedé őket szólani, mivelhogy tudták, hogy ő a Krisztus." - figyeljük meg, hogy ez nem ördögűzés, plusz a tetejébe még ... nem is tudom, gyávaság? Az igazság elhallgatása? A szólásszabadság korlátozása? Önzőség? Bármi is, nem jön le jól.

Ha összevetjük Mátét Márkkal és Lukáccsal, azt látjuk, hogy Máté hozzáadott introja tulajdonképpen meglehetősen rövid. Jézus megszületik, leszalad Egyiptomba, onnan gyorsan kijön (Exodus-replika), és márvissza is zökkenünk Márk történetvonalába Názárettel, közvetlen utána pedig Keresztelő Jánossal és Jézus megkeresztelésével.

Lukács ezzel szemben mérföldnyi előzményt kreál, és az ő Jézusa föl-alá rohangál Názáret és Jeruzsálem között mire végre felnő és megkeresztelkedik.

Visszatérve Mátéra, nála nem csak úgy A Pusztában vagyunk mint Márknál vagy Lukácsnál, hanem Júdea Pusztájában. És onnan ragadtatik A Pusztába. És míg Márk megállt ott, itt repkedünk ide-oda mint Aladdin a szőnyegen. A Sátán kísértgetésének meg nincs sok értelme, ha Jézus megjövendőlt és tudja hogy megjövendőlt. Akkor meg pláne nincs ha mint Jánosnál Jézus maga Mr. Isten. Valószínűleg ezért is nem történik megkísértés Jánosban!

4.11-15: "És ímé angyalok jövének hozzá és szolgálnak vala néki. / Mikor pedig meghallotta Jézus, hogy János börtönbe vettetett, visszatére Galileába; / És odahagyva Názáretet, elméne és lakozék a tengerparti Kapernaumban, a Zebulon és Naftali határain; / Hogy beteljesedjék, amit Ésaiás próféta mondott, így szólván: / Zebulonnak földje és Naftalinak földje, a tenger felé, a Jordánon túl, a pogányok Galileája," - Egyfelől, ez nyilvánvalólan nem prófécia. Még csak nem is egy mondat. És nincs ilyen Ézsaiás-idézet egyáltalán.

4.18: "Mikor pedig a galileai tenger mellett jár vala Jézus, láta két testvért, Simont, akit Péternek neveznek, és Andrást" - Itt Péter eleve Simonnak is át van nevezve, nem Jézus változtatja meg a nevét mint Márkban.

4.23-24: "És bejárá Jézus az egész Galileát, tanítva azok zsinagógáiban, és hirdetve az Isten országának evangyéliomát, és gyógyítva a nép között minden betegséget és minden erőtlenséget. / És elterjede az ő híre egész Siriában" - Szíriában? Az hogy viszonyul Galileához?

7.10: "És ha halat kér, vajjon kígyót ád-e néki?" - nem értem mi a baj, ha döglött. A kígyó is finom.

8.5-6: "Mikor pedig beméne Jézus Kapernaumba, egy százados méne hozzá, kérvén őt, / És ezt mondván: Uram, az én szolgám otthon gutaütötten fekszik, és nagy kínokat szenved." - Ez a passzus egyik oka miért nem javasolt amatőr fordítónak állni, és mindent megpróbálni más jelentéssé transzformálni. Mert akkor felemlítjük, hogy itt a "szolga" jelentheti a fickó buzibarátját is. A sztori kapcsán az is különbség, hogy itt az illető nem valami titokzatos kómában van, és vagy történt valami, vagy sem, itt fájdalomban fekszik. Az illető pedig nem a kérelmező fia. Az biztosaan nem.

8.11: "De mondom néktek, hogy sokan eljőnek napkeletről és napnyugatról, és letelepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal a mennyek országában" - uhm, ők hogy kerültek a Mennyekbe? Illés és Énok, az igen. De ezek?

8.14: "És bemenvén Jézus a Péter házába, látá, hogy annak napa fekszik és lázas." - Márknál hidegrázása volt, nem láza. Az egyik hideg, a másik meleg. Tökéletesen ellentétes dolgok történnek.

8.14-18: "És bemenvén Jézus a Péter házába ... Az est beálltával pedig vivének hozzá sok ... Látván pedig Jézus a nagy sokaságot maga körül, parancsolá, hogy menjenek a túlsó partra." - Milyen túlsó partra? Ebben a változatban nem a tengerparton vagyunk, egy hajóról prédikálva, hanem egy házban, ami egy városban van!

A 8. fejezet vége ami Márknál Légió volt, de Máté úgy érezte inkább lemond a nevesített szörnyről a számok kedvéért, így nála 2 névtelen ördöngös jön. Minden más ugyanaz egyébként. És "szépen megkérik hogy menjen onnan", értsd száműzik.

Innen hazakullog, és ott a gutaütött - de most nem a tetőn át eresztik le. És az Márknál amúgyis Kapernaumban volt.

Aztán belefutunk az adószedőbe - aki itt Máté, nem pedig Lévi, akit Jakabra neveztek át. És bár úgy hangozhat, mintha azonos sorrendben történnének itt a dolgok mint Márknál - nagyon nem így van.

Aztán adószedőkkel és bűnözőkkel eszik - had jegyezzem már meg, milyen már, hogy az adószedőket egyszerűen bűnözőknek nevezi. Ez után pedig most nem a farizeusok, hanem KJ tanítványaik ötnek bele a böjtölésbe (illetve annak hiányába). Aztán Máté ide szúrja be a 12 éves menstruáló nőt, és bár megint közli hogy "elmentek onnan", de nem tudni hová, így úgy tűnik, Názáretben keringenek föl és alá.

"Jairus" itt egyszerűen "főember"-nek van nevezve, de a legnagyobb változtatás, hogy a lány nem "halálán van" (azaz akár spontán meg is gyógyulhatott), hanem ki van jelentve, hogy meghelt (Mt.9.18: "Az én leányom épen most halt meg" vs Mk.22.23: "Az én leánykám halálán van").

És akkor ott volt az eset, hogy Jézust egyik prédikációja közben megvádolták Márknál, hogy ördögi erővel gyógyít stb. Máté egy konkrét gyógyítással helyettesítette a prédikációt.

aztán eljön az, amikor általánosságban be van nyögve hogy járja a környéket, és csinálja a gyógyítást, ördögűzést, prédikációt. De milyen különbségek rejlenek a részetekben! Márknál csak a falvakat járta - itt a városokat is. Ott inkább Tanítványok ügyködtek, itt főleg Jézus. Ott ördögöt űztek és kígyóolajat árultak, itt prédikálnak és gyógyítanak.

A 12 névsora össze-vissza van kutyulva, itt egy részlet hozzáadva, ilyesmi, a legnagyobb változás viszont Simonban van, aki nem Péter. Ő "kananeai" volt Márknál, ami hely-megjelölés. Itt "kananeita" lett, azaz kananeus, ami viszont etnikai jelző. Az egész képben a legnagyobb változás pedig egy hozzáadott sor. Márkban Jézus szimplán kijelölte az elitet, oszt mindneki ment a dolgára. Itt azonban egy rasszista kitételt tesz, ami aláássa az egész kereszténységet, vagy egyáltalán azta színt, ahol a bűnözőkkel és adószedőkkel zabál: "Ezt a tizenkettőt küldé ki Jézus, és megparancsolá nékik, mondván: Pogányok útjára ne menjetek, és Samaritánusok városába ne menjetek be; / Hanem menjetek inkább Izráel házának eltévelyedett juhaihoz." - ezt most vagy egy hardcore zsidó írta, vagy pont azzal a céllal rták át Márkot, hogy hardcore zsidók között terjesszék az új hitelveket.

Itt pedig vagy a fenti sor fenyegetéssel megtoldása, vagy csak a judaizmusban szokásos bigottság, 10.14: "És ha valaki nem fogad be titeket, és nem hallgatja a ti beszédeteket, mikor kimentek abból a házból, vagy városból, lábaitok porát is verjétek le."

11.2-3: "János pedig, mikor meghallotta a fogságban a Krisztus cselekedeteit, elküldvén kettőt az ő tanítványai közül, / Monda néki: Te vagy-é az, aki eljövendő, vagy mást várjunk?", ami azért fura, mert a 3. fejezetben még nagyon is tisztában volt vele, kicsoda JK!

11.20-21: "Ekkor elkezdé szemökre hányni ama városoknak, amelyekben legtöbb csodái lőnek, hogy nem tértek vala meg: / Jaj néked Korazin! Jaj néked Bethsaida! Mert ha Tirusban és Sidonban történnek vala azok a csodák, amelyek bennetek lőnek, rég megtértek volna gyászruhában és hamuban."

A 10.23-ban pedig itt ez a sor: "Te is Kapernaum, aki az égig felmagasztaltattál". Ez engem összezavar, mert "az ő városa" miért lenne Kapernaum?

12.15-21: "És követé őt nagy sokaság, és ő meggyógyítja vala mindnyájokat; / És megfenyegeté őket, hogy őt ismertté ne tegyék; / Hogy beteljesedjék Ésaiás próféta mondása, aki így szólt: / Ímé az én szolgám, akit választottam; az én szerelmesem, akiben az én lelkem kedvét lelé; lelkemet adom ő belé, és ítéletet hirdet a pogányoknak. / Nem verseng, és nem kiált; az utcákon senki nem hallja szavát. / A megrepedezett nádat nem töri el, és a pislogó gyertyabelet nem oltja ki, mígnem diadalomra viszi az ítéletet. / És az ő nevében reménykednek majd a pogányok." - a hivatkozás Ézsaiás 42.1-4, de ott Izráel népéről (Júdea országáról?)l van szó.

Majd Máté megismétli az "ördöggel űz ki ördögöket" esetet. Mert itt Mátéban egyszer már el lett mondva. A különbség, hogy itt a "meggyógyított" már nem csak néma, de vak is! Egyébként az író hülye, mindenki tudja hogy süket-némát kell írni, az nagyobb szívás.

12.39-40: "Ő pedig ... monda nékik: ... Mert amiképpen Jónás három éjjel és három nap volt a cethal gyomrában, azonképpen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában." - egyfelől akkor Jézus valóságnak hitte Jónás történetét? Másfelől mint látni fogjuk akkor Jézus hamis próféta, hát kövezzük meg.

Aztán itt is elküldi anyját és tesóit a búsba.

A magvető és a mustármag (a mustármag NEM a legkisebb mag a Földön) példázatai kiegészülnek a földbe rejtett kincs példázatával. Továbbá érdemes azt is megnézni, miféle reakciót vált ki ezen a ponton Jézus. Ennél a példázatnál Mátéban már sokminden van mögöttük, így a tanítványok helyeslőn bólogatnak, illetve most jön a pont ahol "Nem is tőn ott sok csodát, az ő hitetlenségök miatt.". De micsoda különbség van ebben is! De előbb Márkra visszakanyarodva: ez a példázat Márknál még nagyon az elején van, a 4. fejezetben, alig láttunk még valamit Jézusból. Ott a viharos tenger története jön - és még a saját Tanítványai is félnek tőle. Itt vagy "beláttad hogy ő az I-Gazsi", vagy "megbotránkozva elutasítod". Itt nem az van hogy a hitetlenség miatt nem tudott sok csodát tenni, hanem hogy a hitetlenség miatt nem tett sok csodát.

János Evangéliuma misztikus szócsépléssel van tele, és történetek helyett_mellett behozza azt a lehetőséget, hogy "ezt a mondatot honnan szedtem" mikor összehasonlításra kerül a sor. Na olyat most nem játszunk.

János Jézusa jobbára maga Isten, ami jelentős teológiai ugrás (változás) a többi evangélistához képest. Nyilván ezért is nincs helye itt leszármazásnak. Isten nem származhat senkitől, értem?

Mindenesetre elsőre kurvára álladat keresgéled az ilyen láttán:

"Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge. ... Ez kezdetben az Istennél vala. ... És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt. ... A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt. ... És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), aki teljes vala kegyelemmel és igazsággal."

1.19-21: "És ez a János bizonyságtétele, amikor a zsidók papokat és Lévitákat küldöttek Jeruzsálemből, hogy megkérdezzék őt: Kicsoda vagy te? ... és megvallá, hogy: Nem én vagyok a Krisztus. ... És kérdezék őt: Micsoda tehát? Illés vagy-é te? És monda: Nem vagyok." - És ezzel komoly teológiai törtést okozott a szerző, mert eddig olyan szépen be volt állítva, hogy Keresztelő János = Illés, amint meg vagyon Írva. De így ki Jézus? Jézus NEM az akit az Írások alapján várnának.

1:28: "Ezek Béthabarában lettek, a Jordánon túl, ahol János keresztel vala." - tehát János még csak nincs is a Pusztában!

1.29: "Másnap látá János Jézust ő hozzá menni, és monda: Ímé az Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bűneit!" - Jánosnál Jézus a páshkaáltdozat. Ilyen a többi evangéliumban nincs!

Az első fejezetet összefoglalva, János evangéliuma egy bevezetőt leszámítva, ami Jézus eredetét Istenhez és az Idők Kezdetére (értsd a Világ Teremtésének legkezdetére) teszi, ugyanúgy Jézus megkeresztelésével indít, mint Márk. Persze a különbség fontos, és tulajdonképpen az intro megfelel a Mt/Lk leszármazási listáknak. Ellenben nincs gyerekkora. Nincs világi politika. Nincsenek emberek. Maga KJ is egyfajta misztikus létező, a világ népei pedig bűnösek, porban fetrengő férgek, akik már többszörösen elutasították Mr. Istent.

1.37-43: "És hallá őt a két tanítvány, amint szól vala, és követék Jézust. ... A kettő közül, akik Jánostól ezt hallották és őt követték vala, András volt az egyik, a Simon Péter testvére. ... Találkozék ez először a maga testvérével, Simonnal, és monda néki: Megtaláltuk a Messiást ... És vezeté őt Jézushoz. Jézus pedig reá tekintvén, monda: Te Simon vagy, a Jóna fia; te Kéfásnak fogsz hivatni" - Ennél több eltérés nehezen lenne lehetséges. Először is, ki volt a másik KJ-tanítvány András mellett? Nem Simon-Péter, mert hozzá ezek ketten mentek. Márknál pedig se Simon/Péter, se András nem voltak KJ tanítványai. Ott halászok voltak, valahol tök máshol mint a pusztában. Vagyis Béthabarában, na. ?ert itt János NEM a pusztában tölti idejét. Márknál András és a tesója Kapernaum mellett laktak-dolgoztak. Itt meg naplopók. Márknál Simon neve Simon volt, és Péterre nevezték át. Itt Simon Péter a neve, és Kéfásra nevezik át. Ott egyszerre hívta l őket, itt meg egymás után. Sőt, itt nem is hívta el őket Jézus mint Márknál. Itt jöttek maguktól!

1.44-45: "A következő napon Galileába akart menni Jézus; és találkozék Fileppel, és monda néki: Kövess engem! / Filep pedig Bethsaidából, az András és Péter városából való volt." - mint mondtam, Andrásék Kápernaumból valók voltak. De rosszabb, Márknál Filep csak Lévi után jött, és nem úgy külön, hanem egybe a 4-12-vel!

1.46-51: "Találkozék Filep Nátánaellel, és monda néki ... És monda néki Nátánael: Názáretből támadhat-é valami jó? Monda néki Filep: Jer és lásd meg! ... Látá Jézus Nátánaelt ő hozzá menni, és monda ő felőle ... Felele Nátánael és monda néki: Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy az Izráel Királya! ... Felele Jézus és monda néki: Hogy azt mondám néked: láttalak a fügefa alatt, hiszel? Nagyobbakat látsz majd ezeknél." - akor Jánosnál ez a Nátánael apostol?

2.1-4: "És harmadnapon menyegző lőn a galileai Kánában; és ott volt a Jézus anyja; / És Jézus is meghivaték az ő tanítványaival együtt a menyegzőbe. / És elfogyván a bor, a Jézus anyja monda néki: Nincs boruk. / Monda néki Jézus: Mi közöm nékem te hozzád, oh asszony? Nem jött még el az én órám." - Most kezdjem sorolni mi a baj itt? A névtelen alkoholista anyától a bunkó beszólásig minden baj.

2.12: "Azután leméne Kapernaumba, ő és az ő anyja és a testvérei és tanítványai" - Szóval Anyuci NEM volt szűz itt sem.

2.13-15: "és felméne Jézus Jeruzsálembe ... És kötélből ostort csinálván, kiűzé mindnyájokat a templomból, az ökröket is a juhokat is" - garázdaság, tettlegesség, állatkínzás.

2.18-21: "Felelének azért a zsidók és mondának néki: Micsoda jelt mutatsz nékünk, hogy ezeket cselekszed? / Felele Jézus és monda nékik: Rontsátok le a templomot, és három nap alatt megépítem azt. / Mondának azért a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt megépíted azt? / Ő pedig az ő testének templomáról szól vala." - forshadowing + antiszemitizmus.

3.8: "A szél fú, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy" - Jézusnak ötlete nincs a meteorológiáról.

3.23-24: "János pedig szintén keresztel vala Énonban, Sálemhez közel, mert ott sok volt a víz. És oda járulának és megkeresztelkedének. / Mert János még nem vetteték a tömlöcbe." - akkor gondolom mégis KJ keresztelte JK-t.

4.25-26: "Monda néki az [samáriabeli] asszony: Tudom, hogy Messiás jő (aki Krisztusnak mondatik); mikor az eljő, megjelent nékünk mindent. / Monda néki Jézus: Én vagyok az, aki veled beszélek." - ilyenről szó nincs a többi evangéliumban.

4.43-44: "Két nap mulva pedig kiméne onnét [Samáriából], és elméne Galileába. / Mert Jézus maga tett bizonyságot arról, hogy a prófétának nincs tisztessége a maga hazájában." - Az egész sztori megváltozott. Márknál elhajtották a helyi zsinagógából, mert felismerték hogy Jézus nem papi származású, hanem egy ács fia. Ezt Lukács úgy próbálta kijavítani, hogy Máriát tette papok leszármazottjává, és Erzsébetet Sámuel leszármazottjává - ami egyébként mutatja, a korai kereszténységben mennyire fontos szerepet játszottak a női hívek. Itt is az első hosszabb sztori egy nőről van. De itt Jézust nem Názáretből kergetik el, útálják ki, nem hagyják szélhámoskodni, hanem Samária kapcsán merül fel a kérdés - Samária pedig ahonnan "Izráel 10 törzsét" kitelepítették, és "most migránsok lakják", ezért 4.9: "a zsidók nem barátkoznak a samáriaiakkal." Jánosban Jézus tulajdonképpen működését Samáriában, "idegenek" között kezdi meg, itt szerzi első híveit (akik nem tanítványok). Ez szöges ellentéte Márknak, ahol a Pusztából jön, Galileában működik, és éppencsak egy pillanatra hagyja el a komfortzónáját, hogy visszatérjen, majd besüljön Názáretben. Ami allegória arra, hgy egy lazább, de judaista közösségben térít, majd megpróbál hardcore zsidó lenni, de azzal befuccsol, és ezért megy el a pogányok, gójok közé téríteni.

1.3: "Tetszék énnékem is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan végére jártam, hogy azokról rendszerint írjak néked, jó Theofilus," - tehát Lukács Evangéliuma bár aláíratlan, mégis elárul valamit a szerzőjéről: HOGY EGYÁLTALÁN NEM VOLT SZEMTANÚ. "Lukács" egy népmesegyűjtő volt.

Lukács azzal kezdi a hantát, hogy nem csak Jézus, de egyenesen Keresztelő János meg volt jelentve angyal által. És persze KJ apja-anyja idős, és eleve meddő pár.

1.5: "Heródesnek, a Júdea királyának idejében vala egy Zakariás nevű pap az Abia rendjéből; az ő felesége pedig az Áron leányai közül való vala, és annak neve Erzsébet." - Ha hiszitek ha nem, én tudom mi az az "Abia Rendje". Abia, a táblázatom szerint Sámuel próféta leszármazottja. Tehát ez az egész mese szó szerint mese. "Lukács", vagy akitől a névtelen szerző gyűjtötte az anyagot, úgy fabriklta a történetét, hogy Jézus képében újraalkossa Dávid királlyá kenetését. Csak itt a szereplők Sámuel helyett Keresztelő János, Dávid helyett Jézus Krisztus, és felkenés helyett megkeresztelés (vízbe merítés) történik.

1.26: "A hatodik hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának városába, amelynek neve Názáret," - emlékezzünk, hogy Márknál Názáret inkább tűnik tartománynak, mint településnek. És arról is emlékezzünk meg, ilyen nevű településről a régészet nem tud.

Hat hónappal később egy angyal ezúttal Máriának, még a fogantatás előtt jelenti mi lesz: nemi erőszak. Egy városban. Eljegyzett lánnyal. És Mária nem sikolt. Máriás és Mr. Istent halálra kell kövezni.

1.31-32: "És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK. / Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik" - még Lukácsban sem hívják soha Jézust a MAgasságos Fiának.

1.33: "És uralkodik a Jákób házán mindörökké; és az ő királyságának vége nem lészen!" - ez valami új.

1.36: "És ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat az ő vénségében" - ez nem csak fura kijelentés (itt nincs szó öregségről tehát nem összehasonlítható, hacsak nem azt sugallja hogy az egész család kikapós), de hiányos is. Milyen módon rokonok?

2.1-3: "És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék. / Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Cirénius volt a helytartó. / Mennek vala azért mindenek, hogy beirattassanak, kiki a maga városába." - ilyenn épszámlálás soha nem volt, és mint Máténál már jeleztük, Cirénius szíriai helytartósága nem összeegyeztethető Heródes helytartóságával.

2.7: "És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál." - ad egy, ilyet épeszű ember nem tesz, a jászol mocskos egy babának. Ad kettő, Máténál saját házuk volt Betlehemben, ott éltek ugyanis.

2.11: "Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában." - hát, nem. "Dávid városa" az Jeruzsálem, nem pedig Betlehem. És mi az hogy "Megtartó"? A megtartó ugyanott tart ahol eddig voltál. A szabadító meg elvisz onnan ahol vagy. Döntsék már el!

2.15: "És lőn, hogy mikor elmentek az angyalok ő tőlök a mennybe, mondának a pásztoremberek egymásnak: Menjünk el mind Bethlehemig, és lássuk meg e dolgot, amelyet az Úr megjelentett nékünk." - mert Lukácsnál sincsenek három királyok. Sőt, három bölcsek sincsenek! Helyettük pásztorok vannak.

2.22: "Mikor pedig betöltek Mária tisztulásának napjai a Mózes törvénye szerint, felvivék őt Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak." - nem érzem hogy itt Heródes gyerekholokausztot rendelt volna el...

2.25-26: "És ímé vala Jeruzsálemben egy ember, akinek neve Simeon volt, / És kijelentetett néki a Szent Lélek által, hogy addig halált nem lát, amíg meg nem látja az Úrnak Krisztusát." - csakhogy Simeon ekkor nem halt meg. A szöveg nem tudósít ilyesmiről.

2.39-43: "És mikor mindent elvégeztek az Úr törvénye szerint, visszatérének Galileába, az ő városukba, Názáretbe. ... Az ő szülei pedig évenként feljártak Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. / És mikor tizenkét esztendős lett, fölmenének Jeruzsálembe az ünnep szokása szerint; / És mikor eltelének a napok, mikor ők visszatérének, a gyermek Jézus visszamarada Jeruzsálemben; és nem vevék észre sem József, sem az ő anyja;" - csak hogy tiszta legyen, igen, minden évben ezek szerint vitték a gyereket is. Tehát nem voltak Egyiptomban. És nem mellesleg szar szülők voltak, hogy észre se vették hogy a gyerek meglépett. Mert meglépett, lekopott a Templomba.

2.49-50: "Ő pedig monda nékik: Mi dolog, hogy engem kerestetek? Avagy nem tudjátok-é, hogy nékem azokban kell foglalatosnak lennem, amelyek az én Atyámnak dolgai? / De ők nem érték e beszédet, amit ő nékik szóla." - csak azt nem értem mit nem értettek. Itt mindenkinek angyal mondta meg mi folyik, nem?

3.1: "Tibérius császár uralkodásának tizenötödik esztendejében pedig, mikor Júdeában Poncius Pilátus volt a helytartó, és Galileának negyedes fejedelme Heródes, Iturea és Trakhónitis tartományának pedig negyedes fejedelme az ő testvére Filep, Abiléné negyedes fejedelme meg Lisániás," - Ez a Fülöp nem összekeverendő Márk Fülöpjével, akinek a felesége Heródiás volt. Bár az írók valószínűleg ugyanarra gondoltak, mert fogalmuk sem volt a különbségről.

3.2: "lőn az Úrnak szava Jánoshoz, a Zakariás fiához" - meg merem kockáztatni, hogy Zakariás fia János és Zebediás fia János között mítosztörténet kapcsolat van. Értsd: ugyanaz a karakter voltak egyszer valaki fejében.

3.18-21: "És még sok egyebekre is intvén őket, hirdeté az evangyéliomot a népnek. ... Mikor pedig Heródes, a negyedes fejedelem, megfeddetett ő tőle Heródiásért ... Jánost tömlöcbe vetteté. ... Lőn pedig, hogy mikor az egész nép megkeresztelkedett, és Jézus is megkereszteltetett" - Namost fogalmazásból akkor vagy egyes, vagy nem KJ keresztelte meg JK-t.

A 3. fejezet végén pedig ott a nemzettséglista. Ami Egyenesen Mr. Istennel kezdődik. És ugyanúgy Józsefhez lukad ki, azaz teljesen értelmetlen. Továbbá az ellentmondások Mátéval már ott elkezdődnek, hogy ki volt Jocó apja? És természetesen a betűzési eltérések itt is megvannak.

3.35-36: "ez Saláé, Ez Kajnáné, ez Arfaksádé" - mit keres ott "Kajnán", mi ez a betoldás?

Isai-ig a betűzés Mt és Lk között azonos, de Isai LK-nál vmiért Jessé-vé változik.

3.29-30: "ez Lévié, Ez Simeoné, ez Júdáé, ez Józsefé" - azt hitte, nem vesszük észre, hogy törzsek nevét rakja be felmenőnek? Btw, Máté a királyokon vezette végig az ő listáját.

3.27: "Ez Joannáé, ez Rhésáé, ez Zorobábelé, ez Saláthielé, ez Nérié," - itt 2 név azonos. Hát, legalább felzárkózott egymás mellé a két lista. És még olyan mentési lehetőség sincsen, hogy egyforma hosszúak lennének a leszármazások.

Máté Evangéliuma megszállottja volt annak az elképzelések, hogy Jézust megjövendőlték az Ószövetségben - amiről láttuk, hogy nem igaz.

Ha valaki azzal próbálkozna be, hogy "de úgy is lehet érteni", akkor el kell keserítsem: ha mindent bele lehet magyarázni, akkor azok a passzusok nem jelentenek semmit, gyakorlatilag mintha nem is léteznének. Ezzel a koncepcióval gyakorlati szempontból a hivatkozott sorokat kitörlitek az Ószövetségből.

Máté Evangéliuma, ami egyébként Márkhoz hasonlóan szintén aláírtalan, a cím puszta hamisítás, Jézust Ábrahámig vezeti vissza. Nem mintha ez segítene neki, mivel apaként Józsefet jelöli meg, ám ugyanazzal a lélegzetvétellel azt is kijelenti, Jocónak semmi köze nem volt az apasághoz.

Továbbá Lukács listájával sehogyse egyezik a felsorolás.

1.3: "Júda nemzé Fárest és Zárát Támártól" - mármint Pérect és Zerákhot (Gen.38.30). Btw, miért említi Zárát, ha ő nincs az egyenesági leszármazásban?

1.3: "; Fáres nemzé Esromot; Esrom nemzé Arámot' - mármint (K)hecrónt, megint más néven Hesront. Az pedig Rámot nemzette.

1.5: "Sálmón nemzé Boázt Ráhábtól" - ez banyek megkúrta a viziszörnyet?

1.8: "Jórám nemzé Uzziást" - itt kimaradt pár generáció...

1.11: "Jósiás nemzé Jekoniást és testvéreit a babilóni fogságra vitelkor." - itt mindent össze tetszett kavarni.

1.17: "Az összes nemzetség tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzetség, és Dávidtól a babilóni fogságravitelig tizennégy nemzetség, és a babilóni fogságraviteltől Krisztusig tizennégy nemzetség." - tehát a valóság mindegy volt, vmi mágikus számokat kellett kihozni, az volt a lényeg.

1.18: "A Jézus Krisztus születése pedig így vala: Mária, az ő anyja, eljegyeztetvén Józsefnek, mielőtt egybekeltek volna, viselősnek találtaték a Szent Lélektől." - Tehát Józsefnek az égvilágon semmi köze nem volt a terhességhez, tehát nem felmenője Jézusnak, mindegy mit mondott egy sorral feljebb. Az meg, hogy hogy kerül ide a Szent Lélek..

1.19: "József pedig, az ő férje, mivelhogy igaz ember vala és nem akará őt gyalázatba keverni, el akarta őt titkon bocsátani." - szó szerint azt mondja, hogy nem Józsefé volt a gyerek.

1.20-21: "Mikor pedig ezeket magában elgondolta: ímé az Úrnak angyala álomban megjelenék néki, mondván: József, Dávidnak fia, ne félj magadhoz venni Máriát, a te feleségedet, mert ami benne fogantatott, a Szent Lélektől van az. / Szűl pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak'.

1.22-23: "Mindez pedig azért lőn, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott volt a próféta által, aki így szól: / Ímé a szűz fogan méhében és szűl fiat, és annak nevét Immanuelnek nevezik" - Ha azt akarja, hogy Emánuelnek hívják, miért nem azt mondja? És nem, a két szó nem ugyanazt jelenti. Jézus azt jelenti, "megmentő/szabadító", míg az Emánuel jelentése "Mr. Isten velünk van". És nem, soha nem fogják Emánuelként emlegetni Jézust. És a hivatkozott passzus nem beszél szűzről, és nem Jézusról, hanem egy hadvezérről, Ézsaiás idejében, aki legyőzi az Asszírokat (Ézsa.7.14). Tudjátok mi a legrosszabb a hívők számára? Hogy ezek szerint Jézus NEM EGY NÉV! Jézus Krisztus mindössze azt jelenti "felkent megmentő".

2.1: "Amikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Bethlehemben" - Betlehemben? Márk nem azt mondta, hogy Názáreti? A megoldás persze jóslás-buzikban rejlik. 1.5-6: "mert így írta vala meg a próféta: / És te Bethlehem, Júdának földje, semmiképpen sem vagy legkisebb Júda fejedelmi városai között: mert belőled származik a fejedelem, aki legeltetni fogja az én népemet, az Izráelt." - a hivatkozás Mikeás 5.2, de ott nem egy helyről, hanem egy törzsről (embercsoportról) van szó, és más a korszak-kívánalom is.

Ezen túl felhívnám a figyelmet rá, hogy míg a köztudat három "királyok"-ról beszél, ezek itt bölcsek. Továbbá a kormegjelöléssel gondunk van, Heródes miatt itt, Lukácsnál meg 2.2: "Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Cirénius volt a helytartó.". Nagy Heródes i.e. 4-ben meghalt, míg a kormányzó csak i.sz. 6-ban foglalta el a hivatalát! Tehát nem tudjuk Jézus mikor született volna, nem tudjuk mennyit élt, és nem tudjuk a nevét sem. József explicite meg van mondva hogy nem volt az apja, és ha jól dereng, János evangéliuma nem mondja hogy mi volt az anyja neve. Tehát nincs semmiféle állandóság a történetben - ami azt mutatja, hogy az egész kitalált.

2.2: "Hol van a zsidók királya, aki megszületett?" - mennyi az esélye, hogy odamész ezzel a helyi uralkodóhoz, aki ráadásul nem zsidó, semmilyen értelemben? És miért érdekel ez három "napkeleti bölcset"?

2.9: "Ők pedig a király beszédét meghallván, elindulának. És ímé a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük megy vala mindaddig, amíg odaérvén, megálla a hely fölött, ahol a gyermek vala." - a csillagászat szerint ez így nem működik.

Aztán a három bölcs "álmot lát" - de én inkább azt mondanám, csak gyanús lett nekik Heródes viselkedése. Így nem jelentik le a gyereket.

És akkor József álmot lát - vagy inkább. Lényeg, mennek Egyiptomba. 2.15: "És ott vala egész a Heródes haláláig, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által, aki így szólt: Égyiptomból hívtam ki az én fiamat." - Hós.11.1 - amivel az a baj, hogy sehogy nem jövendőlés.

És akkor beszéljünk "Heródes"-ről. Ha Jézus Egyiptomban volt amíg Heródes meg nem halt, hogyan keresztelhette meg János, és aztán hogyan végeztethette ki Jánost Heródes? Úgy, hogy ez két Heródes. Abbana családban mindenkit Heródesnek hívtak.

Nos, eddigi Heródeseink: ez itt Nagy Heródes. Aki lefejeztette a sztori szerint KJ-t, az Heródes Antipas lesz, amíg a szöveg mást nem mond. Heródiás által pedig Heródes II-vel került kapcsolatba a testvérségen kívül, akit a valóságban NEM neveztek Fülöpnek.

2.16: "Ekkor Heródes látván, hogy a bölcsek megcsúfolták őt, szerfölött felháborodék, és kiküldvén, megölete Bethlehemben és annak egész környékén minden gyermeket, két esztendőstől és azon alól, az idő szerint, amelyet szorgalmasan tudakolt a bölcsektől." - ez természetesen nem történt meg. Kíváncsi vagyok ellenben, hogy fog Názáret a képbe kerülni. HA a képbe fog kerülni egyáltalán.

2.17-18: "Ekkor teljesedék be, amit Jeremiás próféta mondott, amidőn így szólt: / Szó hallatszott Rámában: Sírás-rívás és sok keserves jajgatás. Rákhel siratta az ő fiait és nem akart megvigasztaltatni, mert nincsenek." - Ez hivatkozás Jeremiás 31.15-re, de az a sor ugyebár a babilóniaiakról szól.

2.14-15: "Ő pedig fölkelvén, vevé a gyermeket és annak anyját éjjel, és Égyiptomba távozék. / És ott vala egész a Heródes haláláig" - ezt azért jegyezzük meg.

2.22-23: "Mikor pedig hallá, hogy Júdeában Arkhelaus uralkodik, Heródesnek, az ő atyjának helyén, nem mert vala oda menni, hanem minthogy álomban meginteték, Galilea vidékeire tére. / És oda jutván, lakozék Názáret nevű városban, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondottak, hogy názáretinek fog neveztetni." - Ami először is elárulja, hogy Názáret már Márknál nem valódi születési hely. A megfejtéshez segítségül hívnám az angol fordításokat, amik egy hasonló, de más szóalakot használnak, és itt a szóalak roppantul fontos kérdés mit eddig is láttuk: ógörögül beszélő szektatagok próbálnak dűlőre jutni arámi szövegekkel... Szóval az angolban a "Nazarene" áll. Ez NEM a "názáreti", hanem visszamagyarorsítva a Károliban is az Ap.csel.24.5-ben található "nazarénus" szó. De ez persze nem oldja meg a bajunkat, mert mi a fene az a nazarén?

Nos, annyit tudunk, hogy Jézus affél über-zsidó lett volna, árjább az árjáknál. Lehet ez nyom? Lehet bizony! Ha emlékszünk, volt egy különleges szertartás: a nazireusság. Azt állítom tehát, hogy valamelyik szerzőnek az eszében járt ez a szó, de már senki nem emlékezett mit is jelent, és amúgysem kapott szerepet egyetlen Ószövetségi történetben sem (némi módosítással kivétel Sámson). Viszont mivel nem tudtak mit kezdeni vele, helységként határozták meg, mert ugye a héber nevek mind beszélő nevek, tehát minden szó lehet név is, és ha valaminek nincs értelme, az biztos név - gondolhatta a szerző -, és akkor biztos hely, tehát ott született.

DE ugye sikerült emlékezni a Betlehem-sorra is, amiből feltétlen jövendőlést "kellett" gyártani, így itt állunk letolt gatyával.

1.) Jézusnak nincs leszármazása, se gyerekkora, se semmi.

2) Nincs megadva idő. Mennyi idő telt el. Fentebb említésre került hogy az idő generációkban sincs megadva.

3)Jézus szó szerint a semmiből indul: 1.1-9: "Előáll vala János, keresztelvén a pusztában ... És lőn azokban a napokban, eljöve Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelteték János által a Jordánban."

1.2: "Amint meg van írva a prófétáknál:" - ez egy hamisítás. Eredetileg itt "Ézsaiásnál" állt, azonban a hivatkozás Malakiásból (3.1) van. Ezért a papok meghamisították a szöveget, hogy leplezzék, "Márk" hamis próféta volt, meg kell kövezni, és nem foglalkozni az írásaival. Az 1.3 viszont tényleg Ézsaiásból van, 40.3: "Kiáltónak szava a pusztában: Készítsétek meg az Úrnak útját, egyengessétek meg az ő ösvényeit:" Viszont ide tartozik még Mal.4.5 is: "Előáll vala János, keresztelvén a pusztában és prédikálván a megtérésnek keresztségét a bűnöknek bocsánatára." a Mk.1.4 szerint: "Előáll vala János, keresztelvén a pusztában és prédikálván a megtérésnek keresztségét a bűnöknek bocsánatára." Ez itt nagyon jól is néz ki, bár későbbi író azt ír amit akar, csakhogy ott van János Evangéliumának 1. fejezet 21. sora, ahol megkérdik ezügyben Keresztelő Jánost: "És kérdezék őt: Micsoda tehát? Illés vagy-é te? És monda: Nem vagyok. A próféta vagy-é te? És ő felele: Nem."

4) A szöveg amúgy aláíratlan, a "Márk Evangéliuma" cm hamisítás.

5) Márk Evangéliuma a legkorábbi evangélium a négy kanonizáltból. Mátét hamisítás céljából rakták legelölre.

1.7
És prédikála, mondván: Utánam jő, aki erősebb nálam, akinek nem vagyok méltó, hogy lehajolván, sarujának szíjját megoldjam.
8
Én vízzel kereszteltelek titeket, de ő Szent Lélekkel keresztel titeket. <- ha emlékszünk Pál leveleire.

1.10: "És azonnal feljővén a vízből, látá az egeket megnyilatkozni, és a Lelket mint egy galambot ő reá leszállani;" - miféle lelket, és ez olyan görög kép, mint mikor Zeusz hattyú alakjában megkúrta azt a csajt, mire az szült egy minotauruszt?

1.12: "És a Lélek azonnal elragadá őt a pusztába." - eleve a pusztában voltak.

6) vicces egybeesés, hogy Jézus a Krisztus és János a Keresztelő magyarban egymás monogramjainak fordítottjaként emlegethető (Jézus Krisztus, Keresztelő János). Ugyanakkor megjegyzendő, hogy mind a "keresztelő", mind a "Krisztus" nem név, hanem cím.

6a) krisztus = felkent. De Jézust soha nem kenték fel. Pláne nem királynak. A felkenés ha emlékszünk az Ószövetségől, a királlyá avatás rítusa.

6b) messisá = ugyanazt jelenti mint a krisztus, azaz "olajjal felkent".

6c) a "megváltó" hiába hasonlít a "messiás" szóra, nem azonos szó, tök mást jelent.

1.44: " Meglásd, hogy senkinek semmit ne szólj; hanem eredj el, mutasd meg magadat a papnak, és vidd fel a te tisztulásodért, amit Mózes parancsolt, bizonyságul nékik."

2.5: "Jézus pedig azoknak hitét látván, monda a gutaütöttnek: Fiam, megbocsáttattak néked a te bűneid."

2.20: "De jőnek majd napok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, és akkor bőjtölni fognak azokon a napokon." - forshadowing?

3.6: "Akkor a farizeusok kimenvén, a Heródes pártiakkal mindjárt tanácsot tartának ellene, hogy elveszítsék őt." - Ki az a Heródes, és miért érdekelte volna a római állami hivatalviselőt egy ember meggyógyítása?

3.7-8: "Jézus pedig elméne tanítványaival a tenger mellé; és nagy sokaság követé őt Galileából és Júdeából, / És Jeruzsálemből és Idumeából és a Jordánon túlról; és a Tirus és a Sidon környékiek is"

3.17: "És Jakabot a Zebedeus fiát és Jánost a Jakab testvérét; és Boanerges nevet ada nékik" - akkor ők egynek számítanak, vagy kettőnek?

1.16: "látá Simont és Andrást, annak testvérét" - de akkor a 3.18-ben András miért Fileppel van összepárosítva?

3.18: "Jakabot az Alfeus fiát" - Mármint Lévit, l.2.14. És miért rejti el ezt az átnevezést? És miért nem nevez át mindenkit? Andrásnak ugye nem jutott név, teszem azt. Egyáltalán akkor már, Lévit átnevezték, vagy Jakab egy teljesen másik karakter?

3.19: "És Iskáriótes Júdást, aki el is árulta őt." - SPOILER!

3.20: "Azután haza térének." - felteszem Simon apósánál laknak továbbra is, más nem került említésre.

3.22: "Az írástudók pedig, akik Jeruzsálemből jöttek vala le, azt mondák, hogy: Belzebúb van vele, és: Az ördögök fejedelme által űzi ki az ördögöket." - mi a fenék az ördögök? Belzebúb azonos-e Mr. Sátánnal?

3.28-29: "Bizony mondom néktek, hogy minden bűn megbocsáttatik az emberek fiainak, még a káromlások is mind, amelyekkel káromlanak: / De aki a Szent Lélek ellen szól káromlást, nem nyer bocsánatot soha, hanem örök kárhozatra méltó;" - és ennek mi köze ahhoz, hogy milyen erővel űz ki ördögöket?

3.31-33: "És megérkezének az ő testvérei és az ő anyja, és kívül megállva, beküldének hozzá, hivatván őt. / Ő pedig felele nékik, mondván: Ki az én anyám vagy kik az én testvéreim?"

Aztán itt vannak az olyan jelzések, hogy "a tenger mellett" (ami gyanúsían mesei szimbólum az "emberek halászának"), vagy hogy "szombaton". Melyik év? Melyik nap? Nincs igazán idővonal, nincs valódi élet, csak Dolgok Történnek. És azzal a koncepcióval nagy baj van, ha a Dolgok a többi változatban nem azonos sorrendben történnek.

4.11-12: "Ő pedig monda nékik: Néktek adatott, hogy az Isten országának titkát tudjátok, ama kívül levőknek pedig példázatokban adatnak mindenek, / Hogy nézvén nézzenek és ne lássanak; és hallván halljanak és ne értsenek, hogy soha meg ne térjenek és bűneik meg ne bocsáttassanak."

5.1-19: "És menének a tenger túlsó partjára, a Gadarenusok földére. ... De Jézus nem engedé meg néki, hanem monda néki: Eredj haza a tiéidhez, és jelentsd meg nékik, mely nagy dolgot cselekedett veled az Úr, és mint könyörült rajtad."

5.22: "És ímé, eljöve a zsinagóga fők egyike, névszerint Jairus, és meglátván őt, lábaihoz esék,"

5.25: "És egy asszony, aki tizenkét év óta vérfolyásos vala," - 12 éven keresztül minden nap menstruált. Ez kérem egy bibliai történet.

5.41: "És megfogván a gyermeknek kezét, monda néki: Talitha, kúmi; ami megmagyarázva azt teszi: Leányka, néked mondom, kelj föl." - itt a lefordítatlansági probléma abból adódik, hogy Jézus elvileg arámiul beszélt (hiszen "zsidó"), míg az evangéliumok írói görögül tolták. És senki nem tudott arámiul, így ez kiejtés szerinti átirat. Ami azt jelenti: "Fiatal lány, kelj fel" - "különös módon" hiányzik a "néked mondom".

Jairus lányának történetében "igen különös", hogy Jézus tagadja, hogy az meghalt volna. Persze ha hívő lennék rögtön metaforikusan érteném a szavait - de mivel nem vagyok, ehelyett csökken a "csoda" jelentősége.

6.1-3: "És kiméne onnét, és méne az ő hazájába ... Avagy nem ez-é az az ácsmester, Máriának a fia, Jakabnak, Józsénak, Júdásnak és Simonnak pedig testvére? És nincsenek-é itt közöttünk az ő nőtestvérei is?" - ezzel ugye számos probléma van. Egy: semmi nem mondja hogy Mária nő. Kettő: a testvérek nevei feltűnően hasonlítanak a tanítványokéra. Három: már megint az a fránya szexizmus. Négy: a sztori olyan képet fest Jézusról, mint egy csaló. Nem csalónak mondják, hanem ténylegesen csaló. Nem "nem hiszik el" a csodáit, hanem ténylegesen képtelen csodát végrehajtani. Azt is figyeljük meg, hogy Názáret tartománynak tűnik, enm pedig városnak!

6.11: "Akik pedig nem fogadnak titeket, sem nem hallgatnak rátok, onnét kimenvén, verjétek le a port lábaitokról, bizonyságul ő ellenök. Bizony mondom néktek: Sodomának vagy Gomorának tűrhetőbb lesz a dolga az ítélet napján, mint annak a városnak." - emberi jogok, meg szeretet, meg megbocsátás, meg minden XD

6.13: "És sok ördögöt űznek vala ki, és olajjal sok beteget megkennek és meggyógyítnak vala." - minek kenegették olajjal a betegeket?

6.14: "És meghallá ezeket Heródes király (mert nyilvánvalóvá lőn az ő neve) és monda: Keresztelő János támadt fel a halálból és azért működnek benne ez erők." - lol, wut?

6.16: "Heródes pedig ezeket hallván, monda: Akinek én fejét vétetém, az a János ez; ő támadt fel a halálból." - és itt kicsit visszaugrunk az időben, hogyan is történt ez.

6.22: "És ennek a Heródiásnak a leánya beméne és táncola, és megtetszék Heródesnek és a vendégeknek" - gyanúsan ismerős a sztori Eszter Könyvéből. A fogalmazás miatt egyébként úgy vélem, ez nem Heródes lánya, hanem az előző férjjé. Btw, miért nincs neve?

6.37-38: Jézus: Etessétek meg ezt a tömeget!
Tanítványok: Komolyan menjünk el, és vegyünk 200 $-ért kenyeret?
Jézus: MEGŐRÜLTETEK? Az a pénz az ENYÉM! Enyém, enyém, enyém! Na lássuk, mitek van.

6.48: "És látá őket, amint vesződnek az evezéssel; mert a szél szembe fú vala velök; és az éj negyedik szakában hozzájuk méne a tengeren járva; és el akar vala haladni mellettük." - Jézus egy seggfej. Egy: nem segít a kínlódóknak. Kettő: azok valószínűleg pont érte akartak menni!

Ezt a végére szokás hagyni, érthető okokból. Ihlet-forrásként visszautalunk Dániel és Zakariás könyveire, többek között, ugyanarra számítunk.

A szöveg a szokásos prófétikus irat, teli szimbolizmussal, de a legtöbb a szimbólummal (szarvas szörnyetegek = birodalmak és királyok) már korábban találkoztunk.

És egyes kulcs-képeket egyértelműen azonosítottak, lásd a Fenevad Száma. Már az egyiké, mert Patmosi János Jelenéseinek Könyve teli van fenevadakkal. A Fenevad Száma pedig 666. Vagy 616! Mint kiderült, a két szám UGYANAZT a személyt jelenti, szóval bármiféle értelmezésnek meg kell ütnie ezt a szintet.

Itt pedig komolyan fel kell hívni rá, kik írták az Újszövetséget. Máté alapos leckét ad róla mennyire nem értették a héber/arámi ószövetséget ezek az emberek. Különösen a szamárlopásos esetnél. Igen, Jézus lopott. Haladjunk. Az írók görögök voltak. Ógörögül beszéltek, akik ott laktak a Közel-Keleten. A kultúrájuk, kultúrkörnyezetük ógörög volt, a vallásuktól függetlenül. Tehát pl. imádták a számmisztikát. Így lett Néró (ez ( a Fenevad.

És hol is találkozunk Néró nevével/jelével? A könyv/irat elején? Hát nagyon nem. A közepén. A 13. fejezetben a 22-ből. Ami elhelyez minket időben, és rámutat, hogy mint minden judaista prófétikus irat, ez is korának politikájáról szól.

Az is komoly probléma, hogy van egy bevezető rész, aztán váltakozva kapjuk a Menny(ek) leírását, illetve a látomásos dolgokat. A fura dolgok pedig egy idő után egybefolynak, nem válnak olyan szépen szét, mint Dániel álmai és jelei.

Ahhoz hogy megértsük mi folyik a szövegben, kifejezetten javaslott egyszerűen lerajzolni mindent folyamatásban.

Először is adok egy tartalomjegyzéket. Ez nem tartalmazza a Mennyben játszódó keretet:

Szóval megvan a szokásos prófétikus-irat-szerkezet: Utolsó Napok, és a Végén Zsidó Világuralom. Hozzátéve 2.9-et: "Tudom a te dolgaidat és nyomorúságodat és szegénységedet (de gazdag vagy), és azoknak káromkodását, akik azt mondják, hogy ők zsidók, és nem azok, hanem a Sátán zsinagógája." - ekkorra a kereszténység totálisan magáévá tette az antiszemitizmust.

A Menny leírása keretrészek megérik a saját képüket. Megkapjuk benne a négyszögletű lapos Földet, a fölé boruló Mr. Isten sátorát, jobban mondva Házát, Mr. Isten trónját az egész közepén... Valójában tökéletes költői kép, amiben az egész Teremtés Mr. Isten Háza.

Az egész miskulancia azzal indul, hogy Jézus

elragadja a Patmos szigetén dekkoló Jánost. Ezért hívjuk Patmosi Jánosnak. Mert nem azonos se János Evangélistával, se János Apostollal, se más Jánossal a Bibliából.

És aztán jönnek sorba a képek, amiknek a fele (l. a pecsétek felnyitásakor elbukkanó lovasok) annyira általánosságok, hogy gyakorlatilag nem jelentenek semmit.

Aztán jön a 7 pecsét,

meg a 7 trombitálás.

És itt érünk el a könyv feléhez. Eddig a harc mondhatni a földi síkon zajlott, innentől a képek inkább Fenevadak, meg spirituális síkon való harc, a Sátán legyőzésével véget érve minden ellenállást holkausztoltak a keresztny-zsidók, és jöheta  keresztény-zsidó Világuralom.

A a számmisztikát még egyszer felemlegetve nem csak a 6666616 híres ebből a szövegből, hanem a 144,000 szűz férfi is. Nos, a "szűz" a keresztény mitológiában ugye a tökéletesség szimbóluma, a tökéletesség pedig Mr. Isten parancsolatainak betartása, hite. A 144,000 pedig = 12*12*1,000. Itt tudni kell, hogy anno az "ezer" nemi gazán szám volt, sokkal inkább azzal az általános jelentéssel bírt, hogy "sok".. Már csaka  két 12-t kell magyarázni: 12 az Ószövetség pátriárkái/törzsei, 12 az Újszövetség apostolai. Tehát 144,000 szűz pasi = minden keresztény hívő.

Aztán jönnek itt még fenevadak 7 fejjel, meg 10 szarvval - a szarvak mint tudjuk királyok, a fejekből meg 7 van, a Római birodalom kapcsán pedig a hetet Rómával kapcsolatban találjuk: a város ugye híresen 7 dombra épült. Tehát Rómáról van szó mindvégig.

Amire még ki érdemes térni, az a Napba Öltözött Asszony jelenete. Vegyük sorra, mit történik ebben:

- volt egy asszony, aki a napba vala felöltözve, és lábai alatt vala a hold, és az ő fejében tizenkét csillagból korona
- terhes volt, megindult a szülés
- és akkor jött egy egy nagy veres sárkány, akinek hét feje vala és tíz szarva, és az ő fejeiben hét korona
- és álla az a sárkány a szűlő asszony elé, hogy mikor szűl, annak fiát megegye.
- [és az asszony] szűle fiú-magzatot, aki vasvesszővel legeltet minden nemzetet; és ragadtaték annak fia Istenhez és az ő királyiszékéhez
- Az asszony pedig elfuta a pusztába, hol Istentől készített helye van, hogy ott táplálják őt [feltehetőleg angyalok] ezer kétszáz hatvan napig.
- És lőn az égben viaskodás: Mihály és az ő angyalai viaskodnak vala a sárkánynyal
- És ők legyőzték azt a Bárány véréért, és az ő bizonyságtételöknek beszédéért

Ez kérem egy variációjának tűnik Zeusz születésének és felcseperedésének. Abban a történetben:

- Kronosz felfalja egy jóslat miatt születendő gyermekeit
- ezért Zeuszt elrejtik egy hegyen, ahol egy kecske táplálja
- csak hogy később visszatérjen és legyőzze a gonosz istenséget aki a világot uralja/akarja uralni
- ebben segítettek neki a spéci elit seregei (a Bibliai történetben Mihály és az angyalai, Zeusznál a titánok)
- és ő lesz a főisten.

A lényeg nem pusztán az, hogy ez (is) egy lopott történet, hanem az, hogy a Napba Öltözött Asszony gyereke egyértelműen maga Jézus (aki a keresztény egyházat, a kereszténység egészét szimbolizálja). Ez a történet tehát egy újabb evangélium ha úgy tetszik!

3 darab. 5, 1, 1 fejezet.

1 János

2.10-11: "Aki szereti az ő atyjafiát, a világosságban marad ... Aki pedig gyűlöli az ő atyjafiát, a sötétségben van" - újabb szektás szókisajátítás.

2.25: "És az az ígéret, amelyet ő ígért nékünk: az örök élet." - ez új, illetve gyanúsan homályos.

1.8: "Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn mi bennünk, magunkat csaljuk meg
vs
3.6: "Aki ő benne marad, egy sem esik bűnbe"

2.22: "Ki a hazug, ha nem az, aki tagadja hogy a Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus, aki tagadja az Atyát és a Fiút." - akkor jelenleg kb. 5-6 milliárd antikrisztus él.

3.12: "Nem úgy, mint Kain, aki a gonosztól vala, és meggyilkolá az ő testvérét. És miért gyilkolta meg azt? Mivel az ő cselekedetei gonoszok valának, a testvéreéi pedig igazak." - Nem ezt mondja a sztori. A sztori szerint féltékenységből ölt, mert Mr. Isten leszarta az ő áldozatát, míg Ábeléért odavolt.

4.8: "az Isten [a] szeretet" - újabb szektás szókisajátítás, elhatárolódás a nem-szektásoktól stb.

5.17: "Minden igazságtalanság bűn; de van nem halálos bűn is." - szektás szókisajátíás pipa. Részletek teljes hiánya, pipa.

5.19: "Tudjuk, hogy Istentől vagyunk, és az egész világ a gonoszságban vesztegel."

--------------------------------------------------------------

2János

1.7: "Mert sok hitető jött e világra, akik nem vallják a Jézust testben megjelent Krisztusnak. Ez a hitető és az antikrisztus." - már nem is elég JK-ban hinni, már abban is hinni kell hogy "testben" (bármit is jelentsen ez) megjelent. Pl. jelentheti, hogy azt kell hinni, bár erre semmiféle bizonyíték nincsen, hogy élt.

1.10: "Ha valaki elmegy hozzátok és nem ezt a tudományt viszi, ne fogadjátok azt be házatokba, és azt ne köszöntsétek;" - alapesetben gondolnék itt arra, hogy ne hidd el amit hirdet, de nagyon könnyű úgy érteni, hogy egyáltalán ne áll szóba nem szektabeliekkel.

--------------------------------------------------------------

3János

1.7: "Mert az ő nevéért mentek ki, semmit sem fogadván el a pogányoktól;" - finnyás szekta.

1.9-10: "Írtam a gyülekezetnek; de Diotrefesz, aki elsőséget kíván közöttük, nem fogad el minket. / Ezért, ha odamegyek, felemlítem az ő dolgait, amelyeket cselekszik, gonosz szavakkal csácsogván ellenünk" - Áh, jó öreg zsarolás.

1.1: "Júdás, Jézus Krisztusnak szolgája, Jakabnak pedig atyafia" - ez nem jelent semmit, maximum hierarchiát a szektában, mint tapasztaltuk.

1.4: "akik régen előre beírattak ezen ítéletre" - ennyit a szabad akaratról.

1.5: "amikor a népet Égyiptom földéből kiszabadította" - a valóságban nem történt meg.

1.5: "viszontag azokat, akik nem hittek, elvesztette." - ennyit az alapvető emberi jogokról.

1.7: "Sodoma és Gomora és a körültök lévő városok is, ... például vannak előttünk, örök tűznek büntetését szenvedvén." - ragaszkodván a szöveghez, rá kell mutatnom, hogy attól, hogy a tűz örök, nem jelenti hogy amit beledobnak az is.

1.9: "Sodoma és Gomora és a körültök lévő városok is, amelyek azokhoz hasonlóan paráználkodtak, és más test után jártak, például vannak előttünk, örök tűznek büntetését szenvedvén." - hogy kerülhet be egy irat a kánonba, ami egy apokrif, tehát hazug iratra hivatkozik?

1.14: "Ezekről is prófétált pedig Énok, aki Ádámtól fogva a hetedik volt" - úgy tett volna? És tudtommal Ádámmal együtt volt hetedik. Ádámtól számolva a hatodik generáció.

Mindenki le lesz sújtva, és aztán Zsidó Világuralom.

2 és 3 fejezet, összesen 5.

1Péter

A hamisítás nyilvánvaló, mndják a hozzáértők, mert analfabéta, arámiul beszélő palesztín földön élő "zsidók" nem írtnak levelet görögül.

1.7-8: "a ti ... hitetek ... méltónak találtassék a Jézus Krisztus megjelenésekor; ... Akit, noha nem láttatok, szerettek" - Ebben az esetben van egy [nemlétező dolog]-om amit el kívánok adni neked.

1.17: "félelemmel töltsétek a ti jövevénységtek idejét" - én inkább kerülném az ilyen stresszt.

1.18-19: "hogy nem veszendő holmin, ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló életetekből; / Hanem drága véren" - na most kezdtem aggódni.

"Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen bárányén, a Krisztusén:" - azaz Jézus az Ószövetségi áldozati bárány rítusa keretében lett feláldozva. Tehát a karakter szimbólum, tehát kitaláció, tehát soha nem létezett.

2.2: "Mint most született csecsemők, a tiszta, hamisítatlan tej után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek;" - ezt a sort érdemes összehasonlítani az angollal:

2.5: "Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá" - "a Templomot három nap alatt megépítem" - ja. Metaforikusan.

2.13: "Engedelmeskedjetek azért minden emberi rendelésnek az Úrért: akár királynak, mint felebbvalónak;" - pl. áldozzátok gyerekeiteket Molochnak!

3.20: "Amelyek engedetlenek voltak egykor, mikor egyszer várt az Isten béketűrése a Noé napjaiban, a bárka készítésekor, amelyben kevés, azaz nyolc lélek tartatott meg víz által;" - ez persze nem történt meg. A valóságban nem. Szimbólumként persze könnyen ráaggatható mondjuk a Babilóniai Fogságra.

4.7: "A vége pedig mindennek közel van." -

----------------------------------------------------------

2Péter

1.6: "A tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé pedig kegyességet,2 - valamit csak be kell idéznem belőle.

2.5
És ha a régi világnak sem kedvezett, de Nóét az igazság hirdetőjét, nyolcad magával megőrizte, özönvízzel borítván el az istentelenek világát;
6
És ha Sodoma és Gomora városait elhamvasztotta, végromlásra kárhoztatta, például tévén azokra nézve, akik istentelenkedni fognak;
7
És ha megszabadította az igaz Lótot, aki az istenteleneknek fajtalanságban való forgolódása miatt elfáradt;
...
9
Meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésekből, a gonoszokat pedig az ítélet napjára büntetésre fenntartani.
3.3
Tudván először azt, hogy az utolsó időben csúfolkodók támadnak, akik saját kívánságaik szerint járnak,
4
És ezt mondják: Hol van az ő eljövetelének ígérete? Mert amióta az atyák elhunytak, minden azonképpen marad a teremtés kezdetétől fogva.

Azaz a Második Eljövetel, és vele a Világvége elmaradt.

3.13: "De új eget és új földet várunk az ő ígérete szerint, amelyekben igazság lakozik." - Érdekelne ábrázolva, hogyan képzelték el az átköltözést.

3.15-16: "amiképpen a mi szeretett atyánkfia Pál is írt néktek a néki adott bölcsesség szerint. / Szinte minden levelében is" - azaz Pál levelei már az egész kereszténységben közkézen forogtak mint szentírás, ezzel pedig leleplezi magát a csaló.