Ha összevetjük Mátét Márkkal és Lukáccsal, azt látjuk, hogy Máté hozzáadott introja tulajdonképpen meglehetősen rövid. Jézus megszületik, leszalad Egyiptomba, onnan gyorsan kijön (Exodus-replika), és márvissza is zökkenünk Márk történetvonalába Názárettel, közvetlen utána pedig Keresztelő Jánossal és Jézus megkeresztelésével.

Lukács ezzel szemben mérföldnyi előzményt kreál, és az ő Jézusa föl-alá rohangál Názáret és Jeruzsálem között mire végre felnő és megkeresztelkedik.

Visszatérve Mátéra, nála nem csak úgy A Pusztában vagyunk mint Márknál vagy Lukácsnál, hanem Júdea Pusztájában. És onnan ragadtatik A Pusztába. És míg Márk megállt ott, itt repkedünk ide-oda mint Aladdin a szőnyegen. A Sátán kísértgetésének meg nincs sok értelme, ha Jézus megjövendőlt és tudja hogy megjövendőlt. Akkor meg pláne nincs ha mint Jánosnál Jézus maga Mr. Isten. Valószínűleg ezért is nem történik megkísértés Jánosban!

4.11-15: "És ímé angyalok jövének hozzá és szolgálnak vala néki. / Mikor pedig meghallotta Jézus, hogy János börtönbe vettetett, visszatére Galileába; / És odahagyva Názáretet, elméne és lakozék a tengerparti Kapernaumban, a Zebulon és Naftali határain; / Hogy beteljesedjék, amit Ésaiás próféta mondott, így szólván: / Zebulonnak földje és Naftalinak földje, a tenger felé, a Jordánon túl, a pogányok Galileája," - Egyfelől, ez nyilvánvalólan nem prófécia. Még csak nem is egy mondat. És nincs ilyen Ézsaiás-idézet egyáltalán.

4.18: "Mikor pedig a galileai tenger mellett jár vala Jézus, láta két testvért, Simont, akit Péternek neveznek, és Andrást" - Itt Péter eleve Simonnak is át van nevezve, nem Jézus változtatja meg a nevét mint Márkban.

4.23-24: "És bejárá Jézus az egész Galileát, tanítva azok zsinagógáiban, és hirdetve az Isten országának evangyéliomát, és gyógyítva a nép között minden betegséget és minden erőtlenséget. / És elterjede az ő híre egész Siriában" - Szíriában? Az hogy viszonyul Galileához?

7.10: "És ha halat kér, vajjon kígyót ád-e néki?" - nem értem mi a baj, ha döglött. A kígyó is finom.

8.5-6: "Mikor pedig beméne Jézus Kapernaumba, egy százados méne hozzá, kérvén őt, / És ezt mondván: Uram, az én szolgám otthon gutaütötten fekszik, és nagy kínokat szenved." - Ez a passzus egyik oka miért nem javasolt amatőr fordítónak állni, és mindent megpróbálni más jelentéssé transzformálni. Mert akkor felemlítjük, hogy itt a "szolga" jelentheti a fickó buzibarátját is. A sztori kapcsán az is különbség, hogy itt az illető nem valami titokzatos kómában van, és vagy történt valami, vagy sem, itt fájdalomban fekszik. Az illető pedig nem a kérelmező fia. Az biztosaan nem.

8.11: "De mondom néktek, hogy sokan eljőnek napkeletről és napnyugatról, és letelepednek Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal a mennyek országában" - uhm, ők hogy kerültek a Mennyekbe? Illés és Énok, az igen. De ezek?

8.14: "És bemenvén Jézus a Péter házába, látá, hogy annak napa fekszik és lázas." - Márknál hidegrázása volt, nem láza. Az egyik hideg, a másik meleg. Tökéletesen ellentétes dolgok történnek.

8.14-18: "És bemenvén Jézus a Péter házába ... Az est beálltával pedig vivének hozzá sok ... Látván pedig Jézus a nagy sokaságot maga körül, parancsolá, hogy menjenek a túlsó partra." - Milyen túlsó partra? Ebben a változatban nem a tengerparton vagyunk, egy hajóról prédikálva, hanem egy házban, ami egy városban van!

A 8. fejezet vége ami Márknál Légió volt, de Máté úgy érezte inkább lemond a nevesített szörnyről a számok kedvéért, így nála 2 névtelen ördöngös jön. Minden más ugyanaz egyébként. És "szépen megkérik hogy menjen onnan", értsd száműzik.

Innen hazakullog, és ott a gutaütött - de most nem a tetőn át eresztik le. És az Márknál amúgyis Kapernaumban volt.

Aztán belefutunk az adószedőbe - aki itt Máté, nem pedig Lévi, akit Jakabra neveztek át. És bár úgy hangozhat, mintha azonos sorrendben történnének itt a dolgok mint Márknál - nagyon nem így van.

Aztán adószedőkkel és bűnözőkkel eszik - had jegyezzem már meg, milyen már, hogy az adószedőket egyszerűen bűnözőknek nevezi. Ez után pedig most nem a farizeusok, hanem KJ tanítványaik ötnek bele a böjtölésbe (illetve annak hiányába). Aztán Máté ide szúrja be a 12 éves menstruáló nőt, és bár megint közli hogy "elmentek onnan", de nem tudni hová, így úgy tűnik, Názáretben keringenek föl és alá.

"Jairus" itt egyszerűen "főember"-nek van nevezve, de a legnagyobb változtatás, hogy a lány nem "halálán van" (azaz akár spontán meg is gyógyulhatott), hanem ki van jelentve, hogy meghelt (Mt.9.18: "Az én leányom épen most halt meg" vs Mk.22.23: "Az én leánykám halálán van").

És akkor ott volt az eset, hogy Jézust egyik prédikációja közben megvádolták Márknál, hogy ördögi erővel gyógyít stb. Máté egy konkrét gyógyítással helyettesítette a prédikációt.

aztán eljön az, amikor általánosságban be van nyögve hogy járja a környéket, és csinálja a gyógyítást, ördögűzést, prédikációt. De milyen különbségek rejlenek a részetekben! Márknál csak a falvakat járta - itt a városokat is. Ott inkább Tanítványok ügyködtek, itt főleg Jézus. Ott ördögöt űztek és kígyóolajat árultak, itt prédikálnak és gyógyítanak.

A 12 névsora össze-vissza van kutyulva, itt egy részlet hozzáadva, ilyesmi, a legnagyobb változás viszont Simonban van, aki nem Péter. Ő "kananeai" volt Márknál, ami hely-megjelölés. Itt "kananeita" lett, azaz kananeus, ami viszont etnikai jelző. Az egész képben a legnagyobb változás pedig egy hozzáadott sor. Márkban Jézus szimplán kijelölte az elitet, oszt mindneki ment a dolgára. Itt azonban egy rasszista kitételt tesz, ami aláássa az egész kereszténységet, vagy egyáltalán azta színt, ahol a bűnözőkkel és adószedőkkel zabál: "Ezt a tizenkettőt küldé ki Jézus, és megparancsolá nékik, mondván: Pogányok útjára ne menjetek, és Samaritánusok városába ne menjetek be; / Hanem menjetek inkább Izráel házának eltévelyedett juhaihoz." - ezt most vagy egy hardcore zsidó írta, vagy pont azzal a céllal rták át Márkot, hogy hardcore zsidók között terjesszék az új hitelveket.

Itt pedig vagy a fenti sor fenyegetéssel megtoldása, vagy csak a judaizmusban szokásos bigottság, 10.14: "És ha valaki nem fogad be titeket, és nem hallgatja a ti beszédeteket, mikor kimentek abból a házból, vagy városból, lábaitok porát is verjétek le."

11.2-3: "János pedig, mikor meghallotta a fogságban a Krisztus cselekedeteit, elküldvén kettőt az ő tanítványai közül, / Monda néki: Te vagy-é az, aki eljövendő, vagy mást várjunk?", ami azért fura, mert a 3. fejezetben még nagyon is tisztában volt vele, kicsoda JK!

11.20-21: "Ekkor elkezdé szemökre hányni ama városoknak, amelyekben legtöbb csodái lőnek, hogy nem tértek vala meg: / Jaj néked Korazin! Jaj néked Bethsaida! Mert ha Tirusban és Sidonban történnek vala azok a csodák, amelyek bennetek lőnek, rég megtértek volna gyászruhában és hamuban."

A 10.23-ban pedig itt ez a sor: "Te is Kapernaum, aki az égig felmagasztaltattál". Ez engem összezavar, mert "az ő városa" miért lenne Kapernaum?

12.15-21: "És követé őt nagy sokaság, és ő meggyógyítja vala mindnyájokat; / És megfenyegeté őket, hogy őt ismertté ne tegyék; / Hogy beteljesedjék Ésaiás próféta mondása, aki így szólt: / Ímé az én szolgám, akit választottam; az én szerelmesem, akiben az én lelkem kedvét lelé; lelkemet adom ő belé, és ítéletet hirdet a pogányoknak. / Nem verseng, és nem kiált; az utcákon senki nem hallja szavát. / A megrepedezett nádat nem töri el, és a pislogó gyertyabelet nem oltja ki, mígnem diadalomra viszi az ítéletet. / És az ő nevében reménykednek majd a pogányok." - a hivatkozás Ézsaiás 42.1-4, de ott Izráel népéről (Júdea országáról?)l van szó.

Majd Máté megismétli az "ördöggel űz ki ördögöket" esetet. Mert itt Mátéban egyszer már el lett mondva. A különbség, hogy itt a "meggyógyított" már nem csak néma, de vak is! Egyébként az író hülye, mindenki tudja hogy süket-némát kell írni, az nagyobb szívás.

12.39-40: "Ő pedig ... monda nékik: ... Mert amiképpen Jónás három éjjel és három nap volt a cethal gyomrában, azonképpen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában." - egyfelől akkor Jézus valóságnak hitte Jónás történetét? Másfelől mint látni fogjuk akkor Jézus hamis próféta, hát kövezzük meg.

Aztán itt is elküldi anyját és tesóit a búsba.

A magvető és a mustármag (a mustármag NEM a legkisebb mag a Földön) példázatai kiegészülnek a földbe rejtett kincs példázatával. Továbbá érdemes azt is megnézni, miféle reakciót vált ki ezen a ponton Jézus. Ennél a példázatnál Mátéban már sokminden van mögöttük, így a tanítványok helyeslőn bólogatnak, illetve most jön a pont ahol "Nem is tőn ott sok csodát, az ő hitetlenségök miatt.". De micsoda különbség van ebben is! De előbb Márkra visszakanyarodva: ez a példázat Márknál még nagyon az elején van, a 4. fejezetben, alig láttunk még valamit Jézusból. Ott a viharos tenger története jön - és még a saját Tanítványai is félnek tőle. Itt vagy "beláttad hogy ő az I-Gazsi", vagy "megbotránkozva elutasítod". Itt nem az van hogy a hitetlenség miatt nem tudott sok csodát tenni, hanem hogy a hitetlenség miatt nem tett sok csodát.