Ugye volt az Márknál, hogy Jézus fejbeverték egy adag olajjal. Ami Máténál már az volt, hogy csak leöntötték vele. Mindeza  sztoriban kb. pont ugyanott. No Lukács elrakta azt az egész történetet sokkal előbbre, és kivette belőle az olajat is, és nem is locsoltak Jézus fejére semmit, a lábát mosta a rajongó a hajával. Namost János fogta Lukács verzióját, visszapakolta oda ahonnan elvették, visszaírta az olajat (legalábbis kenetet), de továbbra is Jézus lábát feétisgetik hajjal. Júdás ezzel visszakapta a motivációját, sőt, többet, 12.6: "Ezt pedig nem azért mondá, mintha néki a szegényekre volna gondja, hanem mivelhogy tolvaj vala, és nála vala az erszény, és amit abba tesznek vala, elcsené."

És ebben a verzióban nem küld el snkit Jézus holmi szamárért. "Talál" egyet magának.

12.20: "Néhány görög is vala azok között, akik felmenének, hogy imádkozzanak az ünnepen:"

12.28-29: "Szózat jöve azért az égből: Meg is dicsőítettem, és újra megdicsőítem. / A sokaság azért, amely ott állt és hallotta vala, azt mondá, hogy mennydörgött; mások mondának: Angyal szólt néki." - és itt csúnyán leleplezi magát a mítoszgyártó, mert innentől minden isteni megszólalás kérdéses. Eltörölte az összeset. Mind csak mennydörgés volt, vagy más természeti jelenség.

Aztán a szöveg azt mondja a tömegről, akik nyilvánvalóan hisznek Jézusban, hogy nem hisznek Jézusban - mert különben nincs történet, lol. És azt is mondja, hogy Jézus elrejtőzött, de azt is hogy kiabálni kezdett a tömeg közepén. Szóval ennek a résznek semmi értelme.

az utolsó vacsora se megy simán. Először is nincs jelzés arra nézve, hol esznek. Másodszor Péter ellenkezését a megtagadásról átírták ide, és valami fura lábmosási szertartás van helyette, ahol a megtagadás nem jövőbeli, hanem ha nem fogadja el a lábmosást. Aztán az elárulásról: "Uram, ki az? ... Az, akinek én a bemártott falatot adom. És bemártván a falatot, adá Iskáriótes Júdásnak, a Simon fiának. ... Monda azért néki Jézus: amit cselekszel, hamar cselekedjed." - persze próbálja ráfogni az író Mr. Sátánra a tulajdonképpeni árulást, de itt inkább tűnik az egész Jézus direkt utasításának, és tűnik ettől Iskariótes a legélenjáróbb tanítványnak. Azért végül (megismétli) Péter tagadását, 13.38: "Felele néki Jézus: Az életedet adod érettem? Bizony, bizony mondom néked, nem szól addig a kakas, mígnem háromszor megtagadsz engem." - ismét csak első kakaszóra.

14.14: "Ha valamit kértek az én nevemben, én megcselekszem azt." - Oké, akkor Mr. Isten, Jézus nevében kérek egymillió dollárt a következő 5 másodpercben. Nem működött. Tehát ez nem igaz. Tehát Jézus hamis próféta. Nosza, kövezzük meg!

Aztán többek között Jézus hadovál valamit szőlőről, meg szőlőművesről, de ez csak rizsa, egyik se a két példázat közül, és még csak nem is egy harmadik.

A vacsora után meg rögtön jön az elfogás. Semmi imádkozás, meg a többi.

És a letartóztatás után nem "A" főpaphoz viszik, hanem AZ EGYIK főpaphoz. Aztán a másikhoz!

Itt is kérdik "milyen hatalommal" - de most nem a farizeusok.

A "császárnak ami a császáré" kapcsán az jutott eszembe: a kérdés nem az, kell-e, hasznos-e, hanem hogy szabad-e? Mi van ugyanis, ha azt mondja, nem? Akkor kijön az adóhatóság, ami itt katonákat jelent, és mindenkit keresztre feszít. Azaz Jézus fejében tök ugyanaz a gondolatmenet zajlik le, amiért a "miféle hatalommal"-t kérdező azt mondták, "nem tudjuk". Jézus egyszerűen jobban hantázik.

21.32: "Bizony mondom néktek, hogy e nemzetség el nem múlik, mígnem mind ezek meglesznek." - Hol. A. Halhatatlan. Zsidó.

22.1-3: "Elközelgetett pedig a kovásztalan kenyerek ünnepe, mely husvétnak mondatik. ... Beméne pedig a Sátán Júdásba, ki Iskáriótesnek neveztetik" - ezzel teljesen újraírták a Júdás-sztorit. Ninc felvezetés. Nincs motiváció. Mr. Sátán helyette megszállja Júdást, és kész. Erről a képességéről amúgy eddig nem esett szó. Teológiailag értem honnan szopta Lukács, de.

És akkor JK elküldi Pétert és Jánost (igen ezúttal nevesítve vannak a tanítványok) bárányt sütni (nyilván azt is lopják), és szeretném nektek megmutatni az utasításokat hogy hová is kell menniük:

Márk: "Menjetek el a városba, és egy ember jő előtökbe, aki egy korsó vizet visz; kövessétek őt, / És ahová bemegy, mondjátok a házi gazdának: A Mester kérdi: hol van az a szállás, ahol megeszem az én tanítványaimmal a húsvéti bárányt? / És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló házat berendezve, készen: ott készítsétek el nékünk."

Máté: "Menjetek el a városba ama bizonyos emberhez, és ezt mondjátok néki: A Mester üzeni: Az én időm közel van; nálad tartom meg a husvétot tanítványaimmal."

Lukács: "Ímé, mikor bementek a városba, szembe jő veletek egy ember, ki egy korsó vizet visz; kövessétek őt abba a házba, amelybe bemegy. / És mondjátok a ház gazdájának: Ezt mondja néked a Mester: Hol van az a szállás, ahol megeszem az én tanítványaimmal a husvéti bárányt? / És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló helyet, berendezve, ott készítsétek el."

Nem tudom Márknál miért nem tűnt fel hogy (esetleg) elküldi őket. Valószínűsítem hogy mert bementek a házba, és az mutatott egy házat, és a nyelvezet olyan, hogy úgy éreztem, a fickó csak körbemutatott, hogy ITT. Nyilván Máté is így gondolta, ott fel sem merül hogy máshol ennének. Ellenben Lukács a szavak sorrendje és megválasztása kétség nélkülivé teszi, hogy NEM a vízöntő embernél fognak enni.Még az sem biztos, hogy házban esznek, csak egy "helyen", ami kb olyan megfogalmazás, hogy lehet akár az istállóban, tehát jászolban, tehát írói keret (igen, ellenőriztem, Lukácsban volt a bébi a jászolban).

22.21: "De ímé annak a keze, aki engem elárul, velem van az asztalon." - itt nincs kérdezősködés, hiszen a mondat nem is jövőidőben van. Emiatt az is fura, hogy erre nincs reakció, hacsak azt nem vesszük, hogy mindjárt elkezdenek azon vitatkozni, melyikük hol áll a rangsorban. Ami volt a többiben is, de teljesen máshol. Itt nem bárdolatlan tanítványok tudatlan vitája zajlik, itt marakodás van a koncon.

22.34: "És ő monda: Mondom néked Péter: Ma nem szól addig a kakas, míg te háromszor meg nem tagadod, hogy ismersz engem." - itt nincs szó róla, hogy a kakas kétszer kukorékol.

22-37: "Mert mondom néktek, hogy még ennek az írásnak be kell teljesülni rajtam, hogy: És a gonoszok közé számláltatott" - ez hivatkozás Ézsa.53.12-re: "Azért részt osztok néki a nagyokkal, és zsákmányt a hatalmasokkal oszt, mivelhogy életét halálra adta, és a bűnösök közé számláltatott" - csakhogy ott Izráel/Júdea kifosztásáról beszélt a Babilóiaiak által.

22.36-38: "Monda azért nékik: De most, akinek erszénye van elővegye, hasonlóképpen a táskát; és akinek nincs, adja el felső ruháját, és vegyen szablyát. ... Azok pedig mondának: Uram, ímé van itt két szablya. Ő pedig monda: Elég." - Hát először is Lk.9.3 és 10.4-ben kétszer tehát el lett mondva mi lehet náluk, és semmi egyéb. Kard nem volt a listán. Másik, hogy ilyenkor hol találsz nyitva tartó kovácsot, az ünnep miatt judaisták ráadásul nem jöhetnek szóba, aki kellően olcsón elad neked kardot? Sőt, többet? És hogyan van itt két kardjuk, mikor a másik két evangéliumban csak egy volt? És Jézus nem rendelkezett róla hogy legyen náluk?

Az Olajfák hegyén történő imádkozás közben pedig ebbena  verzióban gyün egy andjal! És nincs fel_alá mászkálás, imádkozás háromszor. 1 imádkozás van és sluszpasz.

22.49-51: "Látván pedig azok, akik ő körülötte valának, ami következik, mondának néki: Uram, vágjuk-é őket fegyverrel? / És közülök valaki megvágá a főpap szolgáját, és levágá annak jobb fülét. / Felelvén pedig Jézus, monda: Elég eddig. És illetvén annak fülét, meggyógyítá azt." - Egy: itt senki nem állt neki hősködni. Kettő: ezek szerint Jézus válasza, mit válasza, utasítása az volt, hogy igen, kezdjenek harcolni. Aztán pedig azt is hozzákölti, hogy ebben a verzióban meggyógyítja a levágott fület, amire a többi verzióban nem került sor.

És akkor nézzük meg, még este hogyan ment a dolog a főpap(ok) és Jézus között!

Márk: "Te vagy-é a Krisztus, az áldott Isten Fia? / Jézus pedig monda: Én vagyok."

Máté: "te vagy-é a Krisztus, az Istennek Fia? / Monda néki Jézus: Te mondád."

Lukács: "Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk. / Ha mondom néktek, nem hiszitek / Te vagy tehát az Isten Fia? / Ti mondjátok, hogy én vagyok!"

Ugye hogy nem ugyanaz?

Máté Nem Tud Arámiul:

"elkülde Jézus két tanítványt, / És monda nékik: Menjetek ebbe a faluba, amely előttetek van, és legott találtok egy megkötött szamarat és vele együtt az ő vemhét; oldjátok el és hozzátok ide nékem. ... Elhozák a szamarat és annak vemhét, és felső ruháikat rájuk teríték, és ráüle azokra." - namost Jézusnak vagy kurvanagy segges volt, vagy:

Mert Máté írója nem tudott arámiul rendesen, így nála KÉT szamarat lopott Jézus.

És utána nem egyszerűen kimegy és visszajön másnap - még első alkalommal nekilát azstalokat borogatni!

Másnap sor kerül a fügefára - ami ezúttal azonnal elszárad.

Eléggé ugyanaz a kplet fut, amíg el nem érünk a Példázat a Szőlősgazdához. Ez is kaphatná azt a címet, de itt nem mindenkit a halálba küld, aztán kiírtja a maradékot. Mielőtt előadja azt a példázatot is!

És itt a farizeusok helyett a sadduceusok "érdeklődnek" a feltámadásról.

Egy fejezetnyi "Kígyók, mérges kígyóknak fajzatai, miképpen kerülitek ki a gyehennának büntetését?" után pedig végre elhagyja a Templomot.

Aztán Márkkal ellentétben Máténál nem 4 elit a Tizenkettőből kérdez, hanem "a tanítványok", és milyen konkrétan: "micsoda jele lesz a te eljövetelednek, és a világ végének?"

"És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig." - mert a Föld LAPOS.

Máté istensége mindazonáltal többet tud mint Márk istensége: "24.36: "Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám egyedül.".

24.50-51: "Megjő annak a szolgának az ura, ... És ketté vágatja őt" - szeretet, megbocsátás stb.

25.1
Akkor hasonlatos lesz a mennyeknek országa ama tíz szűzhöz, akik elővevén az ő lámpásaikat, kimenének a vőlegény elé.
2
Öt pedig közülök eszes vala, és öt bolond.
3
Akik bolondok valának, mikor lámpásaikat elővevék, nem vivének magukkal olajat;
4
Az eszesek pedig lámpásaikkal együtt olajat vivének az ő edényeikben.
5
Késvén pedig a vőlegény, mindannyian elszunnyadának és aluvának.
6
Éjfélkor pedig kiáltás lőn: Ímhol jő a vőlegény! Jőjjetek elébe!
7
Akkor felkelének mind azok a szűzek, és elkészíték az ő lámpásaikat.
8
A bolondok pedig mondának az eszeseknek: Adjatok nékünk a ti olajotokból, mert a mi lámpásaink kialusznak.
9
Az eszesek pedig felelének, mondván: Netalán nem lenne elegendő nékünk és néktek; menjetek inkább az árúsokhoz, és vegyetek magatoknak.
10
Mikor pedig venni járnak vala, megérkezék a vőlegény; és akik készen valának, bemenének ő vele a menyegzőbe, és bezáraték az ajtó.
11
Később pedig a többi szűzek is megjövének, mondván: Uram! Uram! nyisd meg mi nékünk.
12
Ő pedig felelvén, monda: Bizony mondom néktek, nem ismerlek titeket.

Na most mondd meg, ennek mi értelme volt? 1) oké, miért nem vittek olajat, ha vittek lámpást? Eddig jogos. Azonban tegyük hozzá, hogy ezeknek nyilván voltak szüleik, azaz itt nem egy csapat hülye és egy csapat nem-hülye áll egymás mellett. 2) Azok tényleg ostobák, mert nehogymár 10-nek 5 lámpa ne legyen elég. 3) igazából EGY LÁMPA IS FÖLÖSLEGES, hiszen ott dekkolnak a cél kapujában! 4) Akkor a vőlegény egyszerre több nővel házasodott?!? 5) A vőlegény egy fasz. 6) a nem-buták, hacsak nem az volt a céljuk, hogy megszabaduljanak a konkurencia egy részétől, nem okosak hanem ÖNZŐ PICSÁK.

25.26: "Az ő ura pedig felelvén, monda néki: Gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és ott is takarok, ahol nem vetettem;" - hol "gonosz" a szolga? Ellenben a gazda (értsd: Mr. Isten) IGENIS GONOSZ!

25.28: "Vegyétek el azért tőle a tálentomot, és adjátok annak, akinek tíz tálentoma van." - és? Nyilván azt is, kamatostul megint vissza fogja venni. És ne feledjük: alapban senki nem kapott semmiféle jutalmat! Tehát igazából a "gonosz szolga" IGAZÁN OKOS VOLT, mert így a szolgák összesen 1 aranyra szert tettek!

25.29: "Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és megszaporíttatik; akinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, amije van." - szociáldarwinizmus, szegénységellenesség.

25.41: "Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és az ő angyalainak készíttetett." - Mr. Isten spórol? Gonosz, smucig disznó. És komlyan azt várja, hogy majd önként mennek? Nagy hülyék lennének. Ő egyedül van, azok meg sokan!

 25.46: "És ezek elmennek majd az örök gyötrelemre; az igazak pedig az örök életre." - az örök élet gyötrelem. Úgy szoktam illusztrálni: mit fogsz csinálni az első EGYMILLIÓ ÉV UTÁN?

Behánia Máténál inkább tűnik tartománynak, mint Júdea egy városának.

Ahol most nincs alabástromtörés - sima öntés van. Iskariótes pedig nem csak úgy beárulja - elee van még 2 nap az elfogásig, nem úgy mint Márknál. A másik, hogy Júdás jutalmat kér, ami belefér egy világi javak-tematikába.

A Vízöntő Férfi képe viszont jóformán megsemmisíttetett: "Hol akarod, hogy megkészítsük néked ételedre a husvéti bárányt? / Ő pedig monda: Menjetek el a városba ama bizonyos emberhez, és ezt mondjátok néki" - ennek az utasításnak ugyebár így nincs értelme!

"És amikor esznek vala, monda: Bizony mondom néktek, ti közületek egy elárul engem. ... Aki velem együtt mártja kezét a tálba, az árul el engem. ... Megszólalván Júdás is, aki elárulja vala őt, monda: Én vagyok-é az, Mester? Monda néki: Te mondád." - a történetnek megint nincs értelme, mivel megint nem nyúlnak egyszerre a tálba. És mintha Júdás kétszer kérdezné, mintha szándékosan leleplezné önmagát.

A füllecsapdosás az elfogatásnál megvan, de most Jézus nem a farizeusokra morog, hogy miért nem a Templomban fogták el, hanem tanítványát korholja, hogy ugyan már, asszed nem tudok leidézni egy Kibersárkányt?

Aztán itt nem csak meg van nevezve a főpap (Kajafás), de 26.60-61: "Utoljára pedig előjövén két hamis tanú, / Monda: Ez azt mondta: Leronthatom az Isten templomát, és három nap alatt felépíthetem azt." - a kérdésem az akart lenni, hogy ezek mitől hamis tanúk, de rá kellett döbbennem, hogy megtréfált az emlékezetem - Márkban, Mátéban, sőt Lukácsban sem mondott ilyet, csakis Jánosban! Tehát ezek tényleg hamis tanúk - hacsak nem akarod mind a négy evangéliumot igaznak mondani, ami attól eltekintve hogy az lehetetlen, felveti azt a problémát, hogy akkor ezek nem voltak hamis tanúk. Se így nem jó neked, se úgy.

26.46: "Monda néki Jézus: Te mondád. Sőt mondom néktek: Mostantól fogva meglátjátok az embernek Fiát ülni az Istennek hatalmas jobbján, és eljőni az égnek felhőiben." - ez a sor megint zavar. Azt akarja mondani, hogy az ottülő főpapok mind látni fogták Jézus Második Eljövetelét? Akkor Jézus vagy hamis próféta, vagy valaki el tud vezetni eme Halhatatlan Zsidókhoz.

Jézus elküld két tanítványt, hogy lopjanak szamarat.

Aztán bement Jeruzsálembe, de rögtön ki is ment, mert sötétben lecsukatni magad nem látványos.

Aztán kicsodázott egy fügefát, mert azon nem volt termés amikor nem lehetett rajta termés!

11.27
És ismét Jeruzsálembe menének. Mikor pedig ő a templomban körüljára, hozzámennek vala a főpapok és az írástudók és a vének.
28
És mondának néki: Micsoda hatalommal cselekszed ezeket? és ki adta néked a hatalmat, hogy ezeket cselekedd?
29
Jézus pedig felelvén, monda nékik: Én is kérdek egy dolgot tőletek, és feleljetek meg nékem, akkor megmondom néktek, hogy miféle hatalomnál fogva cselekszem ezeket:
30
A János keresztsége mennyből vala-é, vagy emberektől? feleljetek nékem.
31
Azok pedig tanakodnak vala maguk között, mondván: Ha azt mondjuk: Mennyből, azt fogja mondani: Miért nem hittetek tehát néki?
32
Ha pedig azt mondjuk: Emberektől, – félnek vala a néptől. Mert mindenki azt tartja vala Jánosról, hogy valóban próféta vala.
33
Felelvén tehát, mondának Jézusnak: Nem tudjuk. Jézus is felelvén, monda nékik: Én sem mondom meg néktek, miféle hatalomnál fogva cselekszem ezeket.

Mi is itt a gond? Hát hogy a farizeusok válaszoltak. Természetesen gyávák, és a valóság megint felülírta a vallás hazugságait - de ettől függetlenül a "nem tudom" egy legitim válasz, Jézus tehát hazudott és csalt.

Aztán jön a szőlősgazda erőben ostoba példázata, aki kinyíratja az összes megbízható emberét, majd az egyetlen gyermekét, mire végül kiírtja a munkásait. Ennek semmi értelme.

13.: "megkérdezék őt magukban Péter, Jakab, János és András: / Mondd meg nékünk, mikor történnek meg ezek; és mi lesz a jel, amikor mindezek beteljesednek? ... Imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen legyen." - Tehát Jézus se tudja. Mert nem lesz, az egészet az ujjából szopta. 13-32: "Arról a napról és óráról pedig senki semmit sem tud, sem az égben az angyalok, sem a Fiú, hanem csak az Atya." - még a mindentudó Mr. Isten se tudja!!!

13.25: "És az ég csillagai lehullanak" - ez fizikailag lehetetlen

A 14. fejezetben meg egy nő egy alabástrom tégellyel fejbeveri Jézust. Az alabástrom egy kő, és nem épp papírvékonyságúra munkálják meg, elég ha ennyit mondok. Erre Iskariótes Júdás felnyomta a papoknál Jézust. Mégse lehet eltűrni hogy emberek eltűrjék, hogy olajjal teli kőedényeket verjenek szét a fejükön!

14.12
És a kovásztalan kenyerek ünnepének első napján, mikor a húsvéti bárányt vágják vala, mondának néki az ő tanítványai: Hol akarod, hogy elmenvén megkészítsük, hogy megehesd a húsvéti bárányt?
13
Akkor elkülde kettőt az ő tanítványai közül, és monda nékik: Menjetek el a városba, és egy ember jő előtökbe, aki egy korsó vizet visz; kövessétek őt,
14
És ahová bemegy, mondjátok a házi gazdának: A Mester kérdi: hol van az a szállás, ahol megeszem az én tanítványaimmal a húsvéti bárányt?
15
És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló házat berendezve, készen: ott készítsétek el nékünk.

Ez minden bizonnyal asztrológiai kép: a Vízöntő jegye ...

14.20: "Ő pedig felelvén, monda nékik: Egy a tizenkettő közül, aki velem együtt márt a tálba." - de nem értesüünk róla hogy bármlyikük így tett volna.

14.42-43: +Keljetek föl, menjünk: ímé elközelgett, aki engem elárul." - mikor ment el Júdás? Tisztára úgy tűnik, Jézus csak azért ment imádkozni, és jött fel-és-alá, hogy időt adjon a katonáknak hogy odaérjenek!

14.47: "De egy az ott állók közül az ő szablyáját kivonván, a főpap szolgájához csapa, és levágá annak fülét." - Jézus egy terroristaszervezet vezetője volt, igazi talibán.

14.51-52: "Egy ifjú pedig követé őt, akinek testét csak egy gyolcs ing takarta; és megfogák őt az ifjak. / De ő ott hagyva az ingét, meztelenül elszalada tőlük." - ami azt jelenti, hogy az Utolsó Vacsora egy orgia volt, és nők nélkül ment a szájerkedés.

Nos, akkor kezdjük a tóparton 38 éve lebzselő ember esetével. Miből élt? Hogyan szerzett élelmet, és hogyan nem szarta össze magát? Ha pedig ezekre volt embere, akkor miért nem segített pont ebben neki? Miért nem vonszolta magát közvetlen a partra? Megannyi kérdés. De az eset még nem ért véget ezzel!

5: "És azonnal meggyógyula az ember, és felvevé nyoszolyáját, és jár vala. Aznap pedig szombat vala. ... Mondának azért a zsidók ... nem szabad néked a nyoszolyádat hordanod! ... A meggyógyult pedig nem tudja vala, hogy ki az; mert Jézus félre vonult ... Ezek után találkozék vele Jézus a templomban ... Elméne az az ember, és hírül adá a zsidóknak, hogy Jézus az, aki őt meggyógyította. ... És e miatt üldözőbe vevék a zsidók Jézust, és meg akarák őt ölni ... Jézus pedig felele nékik: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom. / E miatt aztán még inkább meg akarák őt ölni a zsidók, mivel nem csak a szombatot rontotta meg, hanem az Istent is saját Atyjának mondotta, egyenlővé tévén magát az Istennel." - a logikai bakugrások... addig oké hogy Jézus bunkó parasztként nem mutatkozott be. Az is oké, hogy emberünk túl izgatott volt, vagy simán bunkó, és nem kérdezte meg kinek legyen hálás. Az is oké hogy nem tudott rábökni a tömegben. Az is "oké" hogy a zsidó-zsidók meg akarták ölni. De mia az,, hogy "erre azt felelte"? Most nekiálltak megölni, vagy nem? Továbbá azt sem értem, hogyan tette magát egyenlővé Mr. Istennel azzal, hogy magát Mr. Isten FIÁNAK mondta?

6.5-9: "Mikor azért felemelé Jézus a szemeit, és látá, hogy nagy sokaság jő hozzá, monda Filepnek: Honnan vegyünk kenyeret, hogy ehessenek ezek? ... Monda néki egy az ő tanítványai közül, András, a Simon Péter testvére: / Van itt egy gyermek, akinek van öt árpa kenyere és két hala; de mi az ennyinek?" - és azzal elvették a kisgyerek uzsiját. Közönséges rablás útján.

6.41-42: "Zúgolódának azért a zsidók ő ellene, hogy azt mondá: Én vagyok az a kenyér, amely a mennyből szállott alá. / És mondának: Nem ez-é Jézus, a József fia, akinek mi ismerjük atyját és anyját? mimódon mondja hát ez, hogy: A mennyből szállottam alá?" - No, ki az anyja? Amúgy ez a történet már volt, de oké, ugyanakkor: akik elküldik, az nem egy hely, hanem egy embercsoport! Itt, ebben a mesében Jézus "hazája" az eredeti zsidóság.

6.70: "Felele nékik Jézus: Nem én választottalak-é ki titeket, a tizenkettőt? és egy közületek ördög." - de akkor IJ nem hibáztatható, ugyebár.

figyeljük meg, hogy a 6. fejezetben Jézus Kapernaumban van (6.24-25) az 5,000 megvendégelés után. A zsidók elkezdenek morcosak lenni (6.41, 52). És akkor kapjuk ezt, 7.1: "És ezek után Galileában jár vala Jézus; mert nem akar vala Júdeában járni" - ezek szerint Jánosban Kapernaum Júdea tartományban van. Ámde a többi evangélium szerint Kapernaum Galileában van!

Aztán: 7.3-10: "Mondának azért néki az ő atyjafiai: Menj el innen, és térj Júdeába, hogy ... Ti menjetek fel erre az ünnepre: én még nem megyek fel erre az ünnepre ... Amint pedig felmenének az ő atyjafiai, akkor ő is felméne az ünnepre" - tehát Jézus hazudott. És aki hazudik, az hazug.

A fent történet veleje amúgy szándék szerint 12.7: "És a sokaságban nagy zúgás vala ő miatta. Némelyek azt mondják vala, ... mások pedig azt mondják vala: ...", azaz ami a többi evangélkumban Jézus megkérdezi a Tizenkettőt, kinek mondják őt az emberek. Itt meg Mátyás-királykodik. Rosszabb: utána bemegy a Templomba és prédikál - ami már önmagában pofátlanság. De aztán még jól bele is köt a zsidó-zsidókba!

7.39: "Ezt pedig mondja vala a Lélekről, amelyet veendők valának az ő benne hívők: mert még nem vala Szent Lélek; mivelhogy Jézus még nem dicsőítteték meg." - uhm, akkor ... Mi van Jézus születésével? Vagy a megkerezstelésével? #Időutazás

A 7. fejezet vége amúgy megint arra fut ki, hogy a "zsidók" Jézus "hazája", ezzel a sorral: "Vajjon te is Galileus vagy-é? Tudakozódjál és lásd meg, hogy Galileából nem támadt próféta."

8.1: "Jézus pedig elméne az Olajfák hegyére." - és nem csinált ott semmit. Valamint mivel ebben a verzióban Júdeában vagyunk, gyaníthatóan ez nem az "a hegy" ami a többi evangéliumban folyton felmerül.

8.7: "De mikor szorgalmazva kérdezék őt, felegyenesedve monda nékik: Aki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ." - csak engem zavar hogy ezek szerint Jézus teljesen oké egy megkövezéssel?

8.14: "Ha magam teszek is bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem igaz" vs. 5.31: "Ha én teszek bizonyságot magamról, az én bizonyságtételem nem igaz."

8.35: "A szolga pedig nem marad mindörökké a házban: a Fiú marad ott mindörökké."- nepotizmus, az osztályok átjárhatatlansága - csupa igazságtalanság tehát.

8.48: "Felelének azért a zsidók és mondának néki: Nem jól mondjuk-é mi, hogy te Samaritánus vagy, és ördög van benned?" - azaz újabb variáció az "ördöggel ördögöt"-re.

Talál egy vakot, és köpködés van (járványügyisek örülnek), de nem ám a zsemébe köp, hanem a földre, és az így kapott sarat keni a szemébe. Csak hogy érezzétek: van különbség. És az ilyen különbséget nem lehet elhanyagolni. Plusz még ... gyanítom azt mondja, meg is kell keresztelkednie. És aztán előadják tök azt mint a 38 éve a tóparton dekkolónál: nem tudja a nevét, de a papok (farizeusok) firtatják a dologot mert szombaton volt... Nem unják még? És nézzük ezt az eseménysort:

"Te mit szólsz ő róla, hogy megnyitá a szemeidet? Ő pedig monda: Hogy próféta. ... hogy ha valaki Krisztusnak vallja őt, rekesztessék ki a gyülekezetből / Ezért mondák annak szülei, hogy: Elég idős, őt kérdezzétek. ... Felele azért az és monda: Ha bűnös-é, nem tudom: egyet tudok, hogy noha vak voltam, most látok. ... Szidalmazák azért őt és mondának: Te vagy annak a tanítványa; mi pedig a Mózes tanítványai vagyunk. ... Meghallá Jézus, hogy kiveték azt; és találkozván vele, monda néki: Hiszel-é te az Isten Fiában? ... Felele az és monda: Ki az, Uram, hogy higyjek benne?" - Mondja ameg nekem valaki, ennek mi értelme van? Először azt mondja a csóka, hogy Jézus egy próféta. Erre előveszik, mert nem szabad azt mondja, hogy krisztus. De nem mondta hogy krisztus. Aztán már azt se mondja hogy próféta - ez nagyon helyes. Erre kiközösítik, mert hogy ők Mózes tanítványa. Mire Jézus megkérdezi tőle, hogy hisze- Mr. Isten fiában. Mire nagyon helyesen azt válaszolja, ő nem tud az illetőről. Ennek az egésznek mi értelme van? Ez a társalgás kevesebb folyamaatossággal bír mint valamia  Riverdale-ben, pedig az nagy szó!

10.19-21: "Újra hasonlás lőn a zsidók között e beszédek miatt. / És sokan mondják vala közülök: Ördög van benne és bolondozik, mit hallgattok reá? / Mások mondának: Ezek nem ördöngősnek beszédei. Vajjon az ördög megnyithatja-é a vakok szemeit?" - azaaz újabb variáció az ördöggel ördögöt-re, és újabb hasonlás Jézussal ("senki nem próféta a maga hazájában" tematikailag).

10.30-34: "Én és az Atya egy vagyunk. / Ismét köveket ragadának azért a zsidók, hogy megkövezzék őt. ... Felele nékik Jézus: Nincs-é megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Istenek vagytok?" - Jézus, a Gyáva.

A 11. fejezetben pedig elérünk Lázárhoz - de a fickó immáron nem példázat, hanem állítólagosan valós személy!

11.3: "Küldének azért a testvérek ő hozzá, mondván: Uram, ímé, akit szeretsz, beteg." - uhm, Jézus meleg?

11.5: "Szereti vala pedig Jézus Márthát és annak nőtestvérét, és Lázárt." - oh, biszex gruppen?

11.49: "Egy pedig ő közülök, Kajafás, aki főpap vala abban az esztendőben" - ez jó is lenne valamire, ha Kajafás valóban létező személy lett volna. De nem volt.

11.49-51: "Egy pedig ő közülök, Kajafás, aki főpap vala abban az esztendőben, monda nékik: Ti semmit sem tudtok. / Meg sem gondoljátok, hogy jobb nékünk, hogy egy ember haljon meg a népért, és az egész nép el ne vesszen. / Ezt pedig nem magától mondta: hanem mivelhogy abban az esztendőben főpap vala, jövendőt monda" - a szektásnak MINDEN jövendőlés. A sztori folytatása sem jobb: "11.53-54: "Ama naptól azért azon tanakodának, hogy őt megöljék. / Jézus azért nem jár vala többé nyilvánosan a zsidók között" - Érziteka problémát? Nem? HONNAN TUDTA JÉZUS, mit diskurálnak ezek négy fal között, hm? Vagy nem tudta, vagy olvasta a forgatókönyvet. Én arra szavazok, hogy nem tudta, és ezt az író az ujjából szopja, mert nincs önkritikája.

Csináltam táblázatot:

Sárgával jelöltem a negatív kiugrásokat, naranccsal a pozitívakat. Aki nem akarja a buksihát törni: ahol citrom, ott látványosan kevesebb a többiekhez képest, ahol narancs, ott látványosan több.

Mint látható, és beszéltünk róla, kettő evangéliumot nem érdekel Jézus megkeresztelés előtti élete, jobban mondva oké, Jánosnál bekerült egy kis misztikum, de az nem tesz ki egy fejezetet, meg különben is azt szétválasztani.

Érdekesebb hogy a legkorábbi időszak, a megkeresztelés és a "nincs próféta saját hazájában" jelenet közti szakaszra Máté megduplázta Márk fejezeteinek számát - ugyanakkor összterjedelemben ezzel is csak megőrizte a relatív terjedelmet (%). Ellenben Lukácsot gyakorlatilag semennyire nem érdekelte ez a rész.

Lukácsot az úgymond térítői munka szakasza hozta lázba, azaz a kezdet és a végjáték közötti rész. Mindent átpakolt erre a szakaszra, azokat a sztorikat is, amiket a többiek az előző szakaszban meséltek el.

Jánost pedig valahogy igen foglalkoztatta "ki a felelős", legalábbis ránézésre ezt mondanám. Tehát a Jeruzsálembe bemenetel és a letartóztatás szakasza.Terjedelemben és arányaiban is ráduplázott Mátéra és Lukácsra - és Márkra is abszolut terjedelemben (dupla annyi fejezet).

Jézus kivégzése kapcsán annyit mondhatunk, hogy Lukácsot ez megint nem nagyon izgatta. A többiek nagyjából egyenletesen hozták a tartalmat, Lukács inkább elengedte.

A feltámadás-résznél pedig egyértelműen látszik hogyan lett az a rész idővel egyre kidolgozottabb. Pont mint egy mese. Itt egyébként megjegyzendő, hogy Márknál eredetileg semmiféle temetés utáni rész (feltámadás, sírban kotorászás) nem volt. Igazából, az eredeti szövegben, ott 0% van. És bizony ez rossz hír azoknak akik itt történelmet akarnak látni! Pláne hogy minden szakértő elismeri, Márkot nyúltra az összes többi író. És Márk meg Pált nyúlta.

De nem kell aggódni amúgy hogy kifutunk az anyagból, egyre több lesz a részlet - és ezzel egyre több az ellentmondás. Pláne hogy jelenetből viszont kevesebb lesz, és azok sorrendjét is nehezebb lesz összekeverni.

5.3: "És ő bemenvén az egyik hajóba, amely a Simoné vala, kéré őt, hogy vigye egy kissé beljebb a földtől: és mikor leült, a hajóból tanítá a sokaságot." - hát igen, ez megmagyarázza hogyan tudtak fel-alá hajókázni. Mondjuk érdekelne, mit szólt apuci ahhoz, hogy elvitték a család megélhetését. Mert ugye lelépni egy dolog, de a hajó meg egy másik. És ez nem egy csónak volt, ez egy halószhajó, ami legalább 13 főt tudott szállítani, plusz akik eleve ott tartózkodtak mikor felszorította őket a tömeg.

5.5-6: "És felelvén Simon, monda néki: Mester, jóllehet az egész éjszaka fáradtunk, még sem fogtunk semmit: mindazáltal a te parancsolatodra levetem a hálót. / És ezt megtévén, halaknak nagy sokaságát keríték be; szakadoz vala pedig az ő hálójuk." - hát először is ugye a hajó a parton volt, azaz nem halásztak vele. Másodszor akkor a tömeg egész este hallgatta Jézus prédikációját? Az se jó, mert a parthoz érve rögtön felmentek a hajóra. Arról meg már ne is beszéljünk, hogy Simon/Péter egyáltalán nem halászott, így nincs joga a többes szám első személyre.

Egyébként is, mi ez a halászás? Lecsendesíthetné a vihart, vagy járhatna a vizen. Az igen. De mi ez? És hol van András? Mert ám itt az 5.10: "Hasonlóképpen Jakabot és Jánost is, a Zebedeus fiait, akik Simonnak társai valának. És monda Simonnak Jézus: Ne félj; mostantól fogva embereket fogsz." - Most, hogy több tonna halat fogtak, miért akarná feladni a halászatot? És miért nevezi Jánost is "Zebedeus fia"-nak? Technikailag helyes, de mind Márk, mint Máté "Jakab testvérének" nevezte!

5.12: "És lőn, hogy mikor az egyik városban vala" - ez megint micsoda? "egy város"? Ne már!

5.16: "De ő félrevonula a pusztákba" - na,a egy puszta már nem is volt elég?

Aztán itt a tetőn át leengedett gutaütött - de kinek a háza? hol? Mikor?

5.29-30: "És Lévi nagy lakomát készíte néki az ő házánál; és vala ott nagy sokasága a vámszedőknek és egyebeknek, akik ő velök letelepedtek volt. / És köztük az írástudók és farizeusok zúgolódának az ő tanítványai ellen, mondván: Miért esztek és isztok a vámszedőkkel és a bűnösökkel?" - amit itt nem értek, hogy itt nem valami köztéren üldögél Jézus, és olyan tömeg gyűlik össze amilyen. Ez egy adószedő háza. Itt nincsenek bűnözők. Hacsak itt nem kifejezetten a gójokat érti, szemben Márkkal és Mátéval.

"Lőn pedig a húsvét szombatját követő második szombaton ... Lőn pedig más szombaton is" - miért húzza szét a történetet? Mk és Mt egy szombaton tolta a kalásztépést és a gyógyítást. És egyik sem próbálkozott ezzel a "húsvét utáni előtti megelőző szomszéd kutyája" dologgal.

6.15: "Jakabot, az Alfeus fiát" - de nem közli, hogy ez azonos Lévivel. Lukácsnál azonos-e Léviel tehát? És Simonnal Aki Nem Péter megint baj van, mert most köze nincs Kánaánhoz, ő most zelóta! Továbbá, és ez még nagyobb ügy, Taddeus/Lebbeus nincs a 12-es listán, de van helyette egy Másik Júdás! (Júdás,a  Jakab fia)

A 7. fejezetben kerül sor Lukácsnál a százados szolgájára, és a rasszista Jézus csak azért gyógyítja itt meg, mert a zsidók mondják neki, hogy ő igazi Schindler. A másik eltérés igazi furcsaság, nem ott helyben kezd az úr szabódni hogy eh, küldj egy beosztottat - hanem megvárja, míg elkódorog a háza kapujáig!

aztán jön a feltámasztósdi, de ezúttal csak úgy belebotlik az esetbe, nem hívják. A feltámasztandó fiú és nem lány. És nincs kérdés az állapota felől, már be is dobozolták.

És akkor KJ itt is megkérdőjelezi JK-t, megint nem tudom miért, és tisztára el is felejtettem hogy anno bebörtönözték, itt az olyan régen volt. További különbség, hogy nem egyszerűen körbemutat Jézus, hogy ni, ez nálam a mindennap, döntsétek el, hanem külön showt vág le.

"Mikor pedig elmentek a János követei, kezdé mondani a sokaságnak János felől: Mit látni mentetek ki a pusztába? szélingatta nádszálat-é? ... Hát mit látni mentetek ki? Prófétát-é? Bizony mondom néktek, prófétánál is nagyobbat. ... Ez az, aki felől meg van írva: Ímé én elküldöm az én követemet a te orcád előtt, ki elkészíti előtted a te útadat." - kár, hogy János megmondta Jánosban, hogy ő ugyana nem Illés, he?

7.38: "És megállván hátul az ő lábainál sírva, könnyeivel kezdé öntözni az ő lábait, és fejének hajával törlé meg, és csókolgatá az ő lábait, és megkené drága kenettel." - láb-fétis-pornó.

7.47: "Minekokáért mondom néked: Néki sok bűne bocsáttatott meg; mert igen szeretett; akinek pedig kevés bocsáttatik meg, kevésbé szeret." - ez... Ez egy olyan morális és erkölcsi rendszer, amit te nem akarsz.

8.1-3: "És lőn ezután, hogy ő jár vala városonként és falunként, prédikálván és hirdetvén az Isten országát, és vele a tizenkettő, / És némely asszonyok, akiket tisztátalan lelkektől és betegségekből gyógyított meg, Mária, aki Magdalénának neveztetik, kiből hét ördög ment ki, / És Johanna, Khúzának, a Heródes gondviselőjének felesége, és Zsuzsánna, és sok más asszony, kik az ő vagyonukból szolgálának néki." - mi ez a névdobálás? Semmi leírás, csak egy LISTA! És komolyan valakit megkörnyékezett Heródes közvetlen közeléből? Ez elég pofátlan. És ahogy le van írva: ezek tartották el a szektát.

8.22-24: "Lőn pedig egy napon, hogy beméne a hajóba ő és az ő tanítványai; és monda nékik: Menjünk a tónak túlsó partjára. És elindulának. / De hajózásuk közben elszenderedék; és szélvész csapott le a tóra, és megmerülének, és veszedelemben valának. / És hozzá menvén, felkölték őt mondván: Mester, Mester, elveszünk! Ő pedig felserkenvén, megdorgálá a szelet és a víznek habjait; és megszűnének, és lőn csendesség." - tehát megvan a vihar lecsenedsítése. Mondjuk tök random, de megvan. ezek szerint a vizen járás Lukácsnál valahogy átváltozott halászássá. Lukács Jézus ... eléggé béna.

8.26: "És evezének a Gaderénusok tartományaiba, mely Galileával átellenben van." - miért tartja fontosnak megemlíteni, hogy "ellenében van"? Írói eszköz az ellentétpárok használata. De fura ez a kép, pláne mikor visszaér Galileába, ahol feltűnik hogy mindneki ünnepli. Na pillanat.

Légió után "kéré őt a Gadarénusok körül való tartományok egész sokasága, hogy ő közülök menjen el, mert felette igen félnek vala" A változás itt ugye hogy megint egyedül van - és hogy félnek.

Szóval Galileában mindneki ünnepli Jézust, bár határozottan van egy erős ellenállás is mindenféle zsidó oldalról. A fura, hogy Galileán kívül ezek szerint nem is várunk sikert Lukácsnál.

Belefutunk Jairusba is, akinek itt a lánya pont 12 éves - pont mint a 12 éve menstruáló nő, aki szintén itt van.

9.7-9: "Meghallá pedig Heródes a negyedes fejedelem, mindazokat, amik ő általa történtek: és zavarban volt, mivelhogy némelyek azt mondák, hogy János támadt fel a halálból; ... És monda Heródes: Jánosnak én vettem fejét: kicsoda hát ez, aki felől én ilyen dolgokat hallok?" - Hát nem fura? Heródes itt kifejezetten elveti hogy Jézus a feltámadt Keresztelő János lenne. Ja. Baz'meg. Valamikor tehát Jancsi ki lett végezve!

9.27: "Mondom pedig néktek bizonnyal, hogy vannak az itt állók közül némelyek, kik a halált meg nem kóstolják, mígnem meglátják az Istennek országát." - hol bújkálhat a Halhatatlan Zsidó?

9.30-32: "És ímé két férfiú beszél vala ő vele, kik valának Mózes és Illés; ... Pétert pedig és a vele lévőket elnyomá az álom" - ??? Ezek képesek voltak elaludni?

9.36: "Ők pedig hallgatának, és semmit abból, amit láttak, senkinek el nem mondának azokban a napokban." - és ahogy látom, azóta sem. Btw, Lukács nem csak fejezetszámra pakolt mindent ebbe a szegmensbe, de jó hosszú fejezeteket is írt, összehasonlítva!

Az epilepsziás itt ismét epilepsziás, viszont megint nincsenek farizeusok. Sőt, a tanítványok itt dobnak egy Luke-ot a Dagobáról, azaz Yoda Jézus felszólítja őket hogy csinálják, mire nemm egy, hiába próbálják. Mire Jézus káromkodni kezd: "Óh hitetlen és elfajult nemzetség! meddig leszek köztetek, és meddig tűrlek titeket?"

Jézus ekkor Jeruzsálembe akar menni, ezért szállst foglaaltatna vmi saamáriai faluban, ahol elutasítják. Erre 9.54: "Mikor pedig ezt látták az ő tanítványai, Jakab és János, mondának: Uram, akarod-é, hogy mondjuk, hogy tűz szálljon alá az égből, és eméssze meg ezeket, mint Illyés is cselekedett?". - keresztényi szeretet, meg minden.

 Aztán Lukács fokozza a tempót, és neki már nem elég 12 apostol, neki kell 70 nem-vén is.

10.10-12: "Valamely városba pedig bementek, és titeket be nem fogadnak, annak utcáira kimenvén, ezt mondjátok: / Még a port is, amely reánk ragadt a ti várostokból, itt köztetek letöröljük; mindazáltal ez legyen tudtotokra, hogy az Isten országa elközelített hozzátok. / Mondom pedig néktek, hogy a Sodomabeliek állapota tűrhetőbb lesz ama napon, hogynem azé a városé." - miért nem költöznek el a faszba a keresztények MAGYARORSZÁGRÓL?

10.13-15: "Jaj néked Korazin! Jaj néked Bethsaida! ... És te Kapernaum" - mi a baja ennek pl. Kapernaummal?

10.18: "Ő pedig monda nékik: Látám a Sátánt, mint a villámlást lehullani az égből." - ez itt nyilván metafora, de innen fogja venni a képét Patmosi János Jelenéseinek Könyve.

10.22: "és senki sem tudja, kicsoda a Fiú, csak az Atya; és kicsoda az Atya, hanem csak a Fiú, és akinek a Fiú akarja megjelenteni." - de nem az a pláne hogy mindenkinek meg akarja jelenteni? És ha nem akarja megjelenteni, akkor mi van a szabad akarattal? Ha meg akarja, akkor is mi van azzal. És ha nem akarja, akkor hogyan hibáztathatsz bárkit ha nem lép be a szektába? Hm?

10.25-ben most nem egy ffi, vagy ifjú, hanem most egy írástudó kérdi: "Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet vehessem?" Csakhogy itt teljesen más az adott válasz, itt a helyzet inkább arra ürügy, hogy azt a kérdést feszegesse, kik a felebarátaid. És nagyon nem fog tetszeni a válasz egy hívőnek. Ami válasz ellentmond a korábbi bibliai definiciónak.

10.38: "Lőn pedig, mikor az úton menének, hogy ő beméne egy faluba; egy Mártha nevű asszony pedig"

10.39: "És ennek vala egy Mária nevezetű testvére, ki is Jézus lábainál leülvén, hallgatja vala az ő beszédét." - ez itt tökéletes bemutatópélda a vallásos elme korlátoltságának bemutatására. Annyi marad meg bennük, hogy Mária, meg Jézus lábánál. Erről asszociálnak a bűnös asszonyra, aki megkente Jézus lábát. Ami nem felkenés, ahhoz a fejére kellene borítani az üveg olajat, de a vallásos elme képtelen odafigyelni a részletekre. Másik irányba is továbbviszi az ötévesek által is lehagyott figyelemterjedelme, és a Mária név kapcsán ugyan kizárja Jézus anyját, de beugrik neki Mária Magdolna, akit máris átnevez Magdalénának, és kombinálja is annak ördögűzéses történetét a többi infóval, és máris attól "bűnös" nála, hogy megszállott volt, nem attól hogy tudomisén, sertéshúst zabált, vagy lopott-csalt-ölt. #MendelaEffekt

A sztori amúgy kifejezetten zavarbaejtő, mert Márta elkezd panaszkodni, hogy Mária baszik dolgozni, így mindent neki kell végezni. Mire Jézus: Le vagy szarva édes. Őszintén, inkább gondolom hogy Jézus ezután megkúrta Máriát. Análisan.

11.1: "És lőn, mikor ő imádkozék egy helyen" - cringe

11.11: "Melyik atya pedig az közületek, akitől a fia kenyeret kér, és ő talán követ ád néki?" - Uh! Uh! Mr. Isten!!!

11.23: "Aki velem nincs, ellenem van"

11.24-26: "Mikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresvén; és mikor nem talál, ezt mondja: Visszatérek az én házamba, ahonnét kijöttem. ... és maga mellé vesz más hét lelket, magánál gonoszabbakat, és bemenvén ott lakoznak; és annak az embernek utolsó állapota gonoszabb lesz az elsőnél." - be kéne tiltani az ördögűzést, mert csak ront a helyzeten, ezek szerint.

Jézus bemegy egy farizeushoz - és újra van írva a találkozás, teszem azt elsőként Jézus nem mos kezet. Ez egyfelől máskor történt máskor, másfelől a tanítványok miatt lett felhozva. Az ezt megelőző Jézus-beszéd meg innen-onnan van összevágva. És a beszédbe valahol középen el volt rejtve egy néma ördögűzése, és a szoásos vád, hogy ördögöt ördög által.

11.53: "Mikor pedig ezeket mondá nékik, az írástudók és farizeusok kezdének felette igen ellene állani és őt sok dolog felől kikérdezgetni," - "És a kimondatlan parancsolat, amit minden nap megszegünk: ne tégy fel kérdéseket" - Dűne regénysorozat.

12.1: "Ezenközben mikor sok ezerből álló sokaság gyűlt egybe, annyira, hogy egymást letapossák, kezdé az ő tanítványainak mondani: Mindenekelőtt oltalmazzátok meg magatokat a farizeusok kovászától, mely a képmutatás;" - ne feledjük, még mindig ott ül a farizeus házában.

12.50: "De keresztséggel kell nékem megkereszteltetnem" - ez magyarul frankóbb mint angolban: "But I have a baptism to be baptized with" - egyértelmű hogy itt valami szóvicc van. Érdekelne egy szó szerinti fordítás a görögből. Sajna az eredeti görög szöveg sehol nincs fenn, csak visszafordítás görögre, azzal meg mit kezdjek. Sőt, olyan rosszak a visszafordítások, hogy jobbára a google fordítója se tud velük mit kezdeni!

12.51: "Gondoljátok-é, hogy azért jöttem, hogy békességet adjak e földön? Nem, mondom néktek; sőt inkább meghasonlást." - na ennyit a béke üzenetéről.

13.1: "Jövének pedig ugyanazon időben némelyek, kik néki hírt mondának a Galileabeliek felől, kiknek vérét Pilátus az ő áldozatukkal elegyítette." - még mindig a farizeus házában ülünk. És igen, itt azt mondja, hogy Pilátus kivégzett egy rakás zsidót. Vagy nem-zsidót? 13.5: "mondom néktek: sőt inkább, ha meg nem tértek, mindnyájan hasonlóképpen elvesztek."

13.6
És ezt a példázatot mondá: Vala egy embernek egy fügefája szőlejébe ültetve; és elméne, hogy azon gyümölcsöt keressen, és nem talála.
7
És monda a vincellérnek: Ímé három esztendeje járok gyümölcsöt keresni e fügefán, és nem találok: vágd ki azt; miért foglalja a földet is hiába?
8
Az pedig felelvén, monda néki: Uram, hagyj békét néki még ez esztendőben, míg köröskörül megkapálom és megtrágyázom:
9
És ha gyümölcsöt terem, jó; ha pedig nem, azután vágd ki azt.

13.22: "És városokon és falvakon megy vala által, tanítva, és Jeruzsálembe menve." - ez/ilyen kitétel már másodszor fordul elő, és világossá teszi, hogy az "életút" ezen pontja is csak mesebeszéd. Ahogy János elkeni az elutasítást hazájában, úgy Lukács elkeni az az utáni térítői szakaszt a Jeruzsálembe felmenéssel.

13.24-25: "Igyekezzetek bemenni a szoros kapun: mert sokan, mondom néktek, igyekeznek bemenni és nem mehetnek. / Mikor már a gazda felkél és bezárja az ajtót, és kezdetek kívül állani és az ajtót zörgetni, mondván: Uram! Uram! nyisd meg nékünk; és ő felelvén, ezt mondja néktek: Nem tudom honnét valók vagytok ti;" - ezzel ugye az a gond, hogy Mr. Isten elvileg örökkévaló, ő teremtette és működteti a rendszert, és nincs semmi korlátozó tényező ami miatt sietnie kéne, vagy hasonló. Így ez az egész értelmetlen.

13.31-33: "Ugyanazon napon jövének ő hozzá némelyek a farizeusok közül, mondván néki: Eredj ki és menj el innét: mert Heródes meg akar téged ölni. / És monda nékik: Elmenvén mondjátok meg annak a rókának: Ímé ördögöket űzök ki és gyógyítok ma és holnap, és harmadnapon elvégeztetem. / Hanem nékem ma és holnap és azután úton kell lennem; mert nem lehetséges, hogy a próféta Jeruzsálemen kívül vesszen el." - hm, tehát 3 nap van még az elfogásig?

14.1: "És lőn mikor a főfarizeusok közül egynek házához ment szombatnapon kenyeret enni" - fel kell tennünk a kérdést: miért bosszantja szándékosan Jézus a nyilvánvalóan nemezise farizeusokat, akikkel kölcsönösen útálják egymást? És most még csak meg sem hívták...

Lukács amúgy nagyon rá van állva erre a "szombat nem tiltott nap" témára, megint előveszi.

14.8: "Mikor valaki lakodalomba hív, ne ülj a fő helyre; mert netalán náladnál nagyobb tiszteletben álló embert is hivott meg az," - még jó, hogy mondta hogy példázat, mert egyébként semmi értelme. Ki az aki oda ülne csak úgy?!?

14.10: "Hanem mikor meghívnak, menj el és ülj le az utolsó helyre; hogy mikor eljő az, aki téged meghívott, ezt mondja néked: Barátom ülj feljebb!" - a példázat ezen részének sincs értelme a valóságban. Vagy mindenki oda ül ahova akar, vagy ültetési rend van. Illetve ha ilyen általános-közmegegyezéses ülési rend van, akkor a) ostobának fognak nézni hogy nem tudod hol vagy a társadalmi ranglétrán b) a maximum lehetséges hely helyett egy annál kisebb helyet fogsz megkapni, és akkor pukkadozhatsz. Egyébként pedig a példázat direkt ellentmondásban áll "az utolsókból lesznek az elsők" mondással, mert itt oké, az elsőkből lettek utolsók - de az utolsók NEM lettek elsők! Igen, feljebb kerültek az utolsó helyről - de nem az első helyre! Azt meg gondolom senki nem gondolja komolyan hogy a házigazda annyira hülye, hogy akkor fog átültetni, mikor mindenki leült, és csak és kizárólag az asztalfő maradt szabadon. Ami része a példázatnak ugye csak akkor működne még elméletben is, ha te, és csakis Te vagy a szektában, és rajtad kívül nincs senki. #EgyszemélyesKlub

14.12-13: "Monda pedig annak is, aki őt meghívta: Mikor ebédet vagy vacsorát készítesz, ne hívd barátaidat, se testvéreidet, se rokonaidat, se gazdag szomszédaidat ... Hanem mikor lakomát készítesz, hívd a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat, vakokat: / És boldog leszel; mivelhogy nem fizethetik vissza néked; mert majd visszafizettetik néked az igazak feltámadásakor." - ezzel a példázat pedig megsemmisíti önmagát. Mert UGYANÚGY FIZETSÉGET VÁRSZ, csak még nagyobbat. Azaz önző vagy - és mérhetetlenül kapzsi! Íme a kereszténység.

14.26: "Ha valaki én hozzám jő, és meg nem gyűlöli az ő atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom." - Keresztény Családi Értékek, kérem.

15.1: "Közelgetnek vala pedig ő hozzá a vámszedők és a bűnösök mind, hogy hallgassák őt." - ééés még mindig a főfarizeus házában vagyunk! Az eset ürügyén többek között előadja a Tékozló Fiú történetét. Ami egy igencsak etikailag problémás történet, és a vége megint az hogy Csak Én Számítok, Enyém, Enyém, Enyém, Azt Csinálok Vele Amit Akarok, Te Pedig Bekussolsz Köcsög. A probléma ugyebár az, hogy Gazdának van 100% vagyona. Ennek 50%-át kiadja Tékozló Fiúnak, majd mikor az visszajön, a maradék 50% 50%-át is odaadja neki. Anélkül, hogy az bármit tett volna. Azaz 75%-ot kapott az ingyenélő, felelőtlen, haszontalan kis senki. A keményen dolgozó, hűséges, szakemberré nőtt másik meg akkor 25%-nál tart, és ebben sem lehet biztos. A Gazda reakciója meg mikor kérdezi a képzett munkás, hogy is van ez: "Fiam, te mindenkor én velem vagy". hát kurvára ne vedd biztosra, mert akkor itt és most felmondok!

A 16. fejezet első fele a Hamis Sáfár Példázata. Amit nem mondanak el erről, az maga a példázat, és így a cím egyértelműen rosszként tűnteti fel a Sáfárt. Holott épp ennek ellenkezője az igaz, a Sáfár a keresztény térítő. A Gazda pedig Mr. Isten. A példázat arról szól, hogy verjük át Mr. Istent. És mindenki mást ha már itt tartunk. #KerezstényErkölcsök

A 16. fejezet második fele Lázár, a koldús példázata. Ezzel is hatalmas gondok vannak. Először is:

"[A gazdag meber] kiáltván, monda: Atyám Ábrahám! könyörülj rajtam, és bocsásd el Lázárt, hogy mártsa az ő ujjának hegyét vízbe, és hűsítse meg az én nyelvemet; mert gyötrettetem e lángban. / Monda pedig Ábrahám: ... mi köztünk és ti közöttetek nagy közbevetés van, úgy, hogy akik akarnának innét ti hozzátok általmenni, nem mehetnek, sem azok onnét hozzánk át nem jöhetnek." - Mi itt a gond? Hogy ez nem életszerű. Illetve hiányzik egy részlet. A hiányzó részlet: hol van a víz? Gazdag Embör nem aszondja, Lázár hozzon neki onnan vizet ahol van. Azt akarja, hogy Lázár a túlvilágon is szolgáljon neki. De nincs olyan ember aki ne állna fel és venne magának vizet ilyen szituban!

A másik probléma pedig mikor kéri, hogy Lázár, egy olyasvalaki akiről személyesen tapasztalták hogy meghalt, menjen oda a még élő családhoz és mondja el nekik mi van. Mire Ábrahám kísértete-vagy-mije azt mondja, hogy ha nemm hallgatnak olyanokra, akik azt kárálják hogy "A FÖLD LAPOS", akkor arra se változtatnának a viselkedésükön. Ugye látjuk a problémát?

17.9: "Avagy megköszöni-é annak a szolgának, hogy azt mívelte, amit néki parancsolt? Nem gondolom." - Hálátlan. Rabszolgatartó.

Aztán megint előjön a mustármaggal, és megint emlékeztet rá, hogy soha nem fogunk odaérni Jeruzsálembe.

És akkor eléugrott 10 bélpoklos. Ez egyébként nem csak egy újramesélése egy korábbi csodának, de egy újabb verzió a Jó Samaritánus/a samáriaibeli aasszony (ki a felebarátod) történetére.

17.20: "Megkérdeztetvén pedig a farizeusoktól, mikor jő el az Isten országa, felele nékik és monda: Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el." - he? Akkor Lukácsot jó későn írhatták!

17.27: "Ettek, ittak, házasodtak, férjhezmentek mindama napig, amelyen Noé a bárkába beméne, és eljöve az özönvíz, és mindeneket elveszte." - akkor mégis szemmel láthatóan jó el, és #ZsidókáltalElkövetettHolokauszt ?

A Hamis Bíró példázata, amivel a 18. fejezet kezdődik is zavarba ejt. Először a bíróról. Az ítélete a szerző, és a Keresztény Erkölcsök szerint azért nem jó, mert rossz indokkal hozta. Bár az eredmény ugyanaz. Ez legalábbis zavarbaejtő. A másik aspektus, hogy miben hoz ítéletet. Az egész ügyről ennyit tudunk meg: "Állj bosszút értem az én ellenségemen." - Tehát amennyire én látom, a nőt nem érdekli az igazság, és értelmezés kérdése elkövettek-e ellene bármit, de az is biztos, hogy a nő ugyanazt próbálta tenni a másik féllel mint amit az tett végül vele. Ez erkölcsi tanmesének idiotikus, a mögötte húzódó morális felépítmény pedig ingatagabb mint a süllyedő dubai-i mesterséges szigetek!

Az utána következő A farizeus és A vámszedő példázat nem kevésbé zavarbaejtő. Még úgy is, ha eltekintünk attól, hogy a papokat vmi elit dologként, az adószedőket meg bűnözőként kezeli. A papok ugye teljesen haszontalanok, sőt, szélhámosok, ami törvényi tényállás, az adószedő meg szükséges. De az igazán zavarbaejtő ez a rész: "A vámszedő pedig ... veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek! / Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az ő házához, ... mert ... aki megalázza magát, felmagasztaltatik." - WHAT DÖ AKCSUAL FAKK? Kiaszott King Kong, kibaszott Tarzan mikor a mellét döntgeti - akkor éppen szerény?!?

 Áh, Jézus itt is gyerekeket akar fogdosni.

Aztán ebbena  verzióban "egy főember" jön, hogy na akkor hogyan léphet be a szektába, Jézus megint: "Add el mindenedet, amid van, és oszd el a szegényeknek".

És Lukácsnak már az sem elég, hogy a vének, írástudók és főpapok nyírják ki. Bele kell dobni a fazékba melléjük a pogányokat is!

"Végül" Jerikóban van vak megint. Ezúttal csak egy. De az név nélkül. Gondolom csakis a változatosság kedvéért.

Máté egyérrtelműen narratíva szerint szerkeszti az események sorrendjét. Ott volt egymás után a sztori, hogy Keresztelő János megkérdőjelezi Jézust (amire ugye semmi oka nem volt, de haladjunk), és rögtön utána ott a sztori, amiben Jézus a városok szemére veti hogy nem tértek meg. Most pedig KJ elfogatásának története közvetlen amellett van, hogy Jézus nem tesz csodákat a hallgatóság hitetlensége miatt.

14.1: "Abban az időben hírét hallá Heródes negyedes fejedelem Jézusnak, / És monda szolgáinak: Ez ama Keresztelő János; ő támadt fel a halálból" - És hogyan csinálta volna? Nem technikailag, hanem szerintem maga a mitológiai háttér hiányzik, értve hogy egy rómainak, vagy akármi is volt Heródes (de biztos római tisztviselő, és NEM zsidó), nem állt rendelkezésére olyan mitológia, ami szerint valaki meghal, majd ugyanabban a testben feltámad. Az ugyebár egyértelmű hogy nem újászületett. Ez a verzió viszont csak akkor lehetséges, ha először is ez nem történt meg, másodszor pedig ha a koncepció a judaisták között akkoriban már létezett, tehát Márk evangéliuma már létezett, és az adta a mitológiai hátteret, amiért Máté szerzője ki tudta találni a sztorit! Még úgy is, hogy Márkban Jézus nem támadt fel, csak utaltak a lehetőségre.

Következik az 5,000-ek megvendégelése, de Mátéban ez csak a férfiak száma. A többi evangéliumokban fel sem merül hogy mások is lettek volna ott. Másik változás, hogy itt konkrétan beesteledett. Márknál ellenben csak "késő van", legvalószínűbb hogy délután, amikor a tömeg még el tud oszlani, és még aznap eljuthat egy (több) településre, ahol tudnak élelmet szerezni.

Szóval innen előreküldi a hajót, hogy "majd utóléri őket". Azt szeretném én látni, akár vizen járva is! És míg Márknál ekkor kísértetnek vélték és megrémültek, itt Péter nagy bátran elé akar menni gyalog a vizen!

15.1-3: "Akkor írástudók és farizeusok jőnek vala Jézushoz, Jeruzsálemből, mondván: / Miért hágják át a te tanítványaid a vének rendeléseit? Mert nem mossák meg a kezeiket, mikor enni akarnak. / Ő pedig felelvén monda nékik: Ti meg miért hágjátok át az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által?" - tehát itt nem mosni kezet performance-prófécia. A higiénia továbbra sem érdekel senkit.

15.19: "Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok" - Jézus szerint a gondolkodás szerve a szív. Igazi görög.

15.22-28: a síro-feniciai asszony itt kananeus.

Márkban volt a süket szájába köpés - itt csak általánosságban van gyógyítás, és a konklúzió, hogy 15.31: "álmélkodik vala, látván, hogy a némák beszélnek, a csonkák megépülnek, a sánták járnak, a vakok látnak". Btw, miért nem hallunk soha a 4,000-ek megvendégeléséről?

16.3: "Reggel pedig: Ma zivatar lesz; mert az ég borús és veres. Képmutatók, az ég ábrázatját meg tudjátok ítélni, az idők jeleit pedig nem tudjátok?" - Jézus kijelenti, hogy megmondani, természetes jelekből, milyen idő lesz KIBASZOTT VARÁZSLAT.

A sadduceusok és a farizeusok jelet kívánnak, Jézus nem ad. Márknál nem voltak sadduceusok, és az egész nem Magdala határaiban történt (a sorszámozó ügyesen ezt az infót az előző fejezetbe csempészte, időtlenítve a történetet, hogy kevésbé tűnjön fel az ellentmondás), hanem Dalmánautában.

Itt is megy hogy "őrizkedjetek a ... ovászától / Nincs nálunk kenyér", de kinek a kovászától, ott a trükk. A farizeusokat mondjuk Máté is útálja, de nem Heródes ellen uszít, hanem a sadduceusok ellen.

Megint kihagyunk egy történetet, azt amelyikben a vak szemébe köpött.

16.18-19: "De én is mondom néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat. / És néked adom a mennyek országának kulcsait; és amit megkötsz a földön, a mennyekben is kötve lészen; és amit megoldasz a földön, a mennyekben is oldva lészen." - bármit is jelentsen ez. Egyébként tényleg úgy érzem, ebben a szakaszban úgy- ahogy, de tartják az események sorrendjét. Persze kérdés mi vana Lukácsban és Jánosban. De ha a végére érek, feltétlen csinálok egy elemzést ebből a szempontból..

16.28: "Bizony mondom néktek: Azok között, akik itt állanak, vannak némelyek, akik nem kóstolják meg a halált, amíg meg nem látják az embernek Fiát eljőni az ő országában." - oké, tudja valaki a Halhatatlan Zsidó lakcímét, vagy más elérhetőségét?

17.11-12: "Jézus pedig felelvén, monda nékik: Illés bizony eljő előbb, és mindent helyreállít; / De mondom néktek, hogy Illés immár eljött, és nem ismerék meg őt, hanem azt mívelék vele, amit akarának. Ezenképpen az ember Fiának is" - hogyana állított helyre mindent Illés,nekem azt meséld el.

17.12-13: "De mondom néktek, hogy Illés immár eljött, és nem ismerék meg őt, hanem azt mívelék vele, amit akarának. Ezenképpen az ember Fiának is szenvednie kell majd ő tőlük. / Ekkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról szóla nékik." - akkor Jézus rosszul tudja, mert Jánosban János kijelentette, hogy ő NEM Illés és punktum.

17.15: "És mondván: Uram, könyörülj az én fiamon, mert holdkóros és kegyetlenül szenved; mivelhogy gyakorta esik a tűzbe, és gyakorta a vízbe." - Nos, Márknál ez úgy volt, hogy habzó szájú, meg görcsöl, aazaz kb. epilepsziás. És nem beleesett kondíciója miatt a tűzbe-meg-mindenhová véletlenül, hanem apuci próbálta eltenni láb alól! Ott azért kért segítséget Jézustól, mert nem tudta megölni. Az ördögűzés módja is teljesen más. Ott aza aapának először hinnie kellett, aztán valami összevartyogott, aztán megérintette. Itt elég ráförmednie. És az egész végén a 20. sorban miért érzi szükségét felemlíteni a mustármagot? Ismét? Oh, és megvan a tanítványok balsikere is az esettel. De nincsenek írástudók/farizeusok. És nem most sültek fel a Tanítványok, hanem még régebben!

17.24-27: "Mikor pedig eljutottak vala Kapernaumba, a kétdrakma-szedők Péterhez menének és mondának néki: A ti mesteretek nem fizeti-é a kétdrakmát? / Monda: Igen. És mikor beméne a házba, megelőzé őt Jézus, mondván: Mit gondolsz Simon? A föld királyai kiktől szednek vámot vagy adót? a fiaiktól-é, vagy az idegenektől? / Monda néki Péter: Az idegenektől. Monda néki Jézus: Tehát a fiak szabadok. / De hogy őket meg ne botránkoztassuk, menj a tengerre, vesd be a horgot, és vond ki az első halat, amely rá akad: és felnyitván a száját, egy státert találsz benne: azt kivévén, add oda nékik én érettem és te éretted." - Nos, ezzel mintha azat mondaná, Jézus kapernaumi. Legalábbis ott lakik, mert Betlehem, meg Názáret, ugye... Miért mondjaa hogy ő helyi, járna neki az ingyen bejárás? Másik kérdésem, hogy akkor ezek belógtak. A harmadik pedig, hogy nyilván nem kettesben volt Jézus Péterrel. AA többiek után nem kéne a kapudíjat kifizetni?

18.8: "Ha pedig a te kezed vagy a te lábad megbotránkoztat téged, vágd le azokat"

18.15-17: "Ha pedig a te atyádfia vétkezik ellened, menj el és dorgáld meg őt négy szem között: ha hallgat rád, megnyerted a te atyádfiát; / Ha pedig nem hallgat rád, végy magad mellé még egyet vagy kettőt, hogy két vagy három tanú vallomásával erősíttessék minden szó. / Ha azokra nem hallgat, mondd meg a gyülekezetnek; ha a gyülekezetre sem hallgat, legyen előtted olyan, mint a pogány és a vámszedő." - igazi szekta ez, komám!

18.20: "Mert ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük." - hát aaz kísérletileg igazolt, hogy ez szó szerint véve nem igaz.

A 18. fejezet tehát sok duma.

Btw, más is észrevette, hogy ebben a szakaszban nem igazán tudni hol vannak, melyik tartományban?

19.21: "add el vagyonodat, és oszd ki a szegényeknek" - a 19. fejezet újabb prédikálós fejezet. Érdekesség, hogy Márknál még induláskor megy oda az érdeklődő, Máténál viszont miután már elment "onnan". Az ígéret is más a Tizenkettőnek. Ezúttal: "Bizony mondom néktek, hogy ti, akik követtetek engem, az újjá születéskor, amikor az embernek Fia beül az ő dicsőségének királyi székébe, ti is beültök majd tizenkét királyi székbe, és ítélitek az Izráel tizenkét nemzetségét." Szóval nem száz feleség, kétszáz gyerek, meg ilyenek.

20.12-14: "Mondván: Azok az utolsók egyetlen óráig munkálkodtak és egyenlőkké tetted azokat velünk, akik a napnak terhét és hőségét szenvedtük. / Ő pedig felelvén, monda azok közül egynek: Barátom, nem cselekszem igazságtalanul veled; avagy nem tíz pénzben szerződtél-é meg velem? / Vedd, ami a tiéd, és menj el. Én pedig ennek az utolsónak is annyit akarok adni, mint néked." - Ezt a morális kérdést nem lehet ám ilyen egyszerűen elintézni. Egyedül akkor működik, ha soha többé nem lesz szükséged munkaerőre. Ám ha akár még egyszer munkást akarsz fogadni, akkor baszhatod a termést, mert egész időszakra senki nem fog neked "10 pénzért" leszerződni.

Végül Máté megint a mennyiséget választja a minőség helyett. Jerikónál nem egy nevesített vak jön, hanem két vak.

Még mielőtt továbbmegyünk meg kell jegyeznem valamit János Evangéliumáról. Igyekszem kombinálni a vertikális és horizontális olvasást olymódon, hogy úgymond a Jézus-történet főbb állomásiig viszem, ezáltal nagyobb szeletekben olvasom a 4 evangéliumot - de ez is hazugság, mégpedig János miatt. A többiben (legalábbis amennyire most látom) Jézus elment "az ő hazájából" - de Jánosnál ez nem egyszeri, hanem visszatérő téma. Az "egyházszakadás" rendszeres. Előfordul még a 7. 9. és 10. fejezetben is, ami a terjedelem fele. És 4-7-9-10: a különbségek 3-2-1. Ez rendkívül tudatos szerkesztésre vall. És nem csak ez: maga az állomás, hogy "nincs próféta az ő hazájában" mosódik, és ezáltal tűnik el!

No akkor folytassuk Márkot.

7.5: "Azután megkérdék őt a farizeusok és az írástudók: Mi az oka, hogy a te tanítványaid nem járnak a régiek rendelése szerint, hanem mosdatlan kézzel esznek kenyeret?" - a kenyér mint tapasztalhattuk, az Újszövetségben minden kaja. Akkoriban pedig aki mosatlan kézzel evett, az szaros kézzel evett. Szóval ez nem valami rituális dolog, aminek nyilvánvalóan be próbálták állítani, mint tanmesét, ez komoly higiéniás probléma. Csak hát akkoriban szart se tudtak a higiéniáról.

7.6: "Ő pedig felelvén, monda nékik: Igazán jövendölt felőletek, képmutatók felől Ésaiás próféta, amint meg van írva: Ez a nép ajkaival tisztel engem, a szívök pedig távol van tőlem." - nyilvánvalóan nincs itt semmi jövendőlés, soha nem is volt, éas Jézus egyszerűen sértegeti a farizeusokat.

7.8: "Mert az Isten parancsolatját elhagyva, az emberek rendelését tartjátok meg, korsóknak és poharaknak mosását" - oh, remek, most már a mosogatást is ellenzi Herr Hesus.

7.26-29: "Ez az asszony pedig pogány vala síro-feniciai származású. És kéré őt, hogy űzze ki az ő leányából az ördögöt. / Jézus pedig monda néki: Engedd, hogy először a fiak elégíttessenek meg. Mert nem jó a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni. / Az pedig felele és monda néki: Úgy van Uram; de hiszen az ebek is esznek az asztal alatt a gyermekek morzsalékaiból. / Erre monda néki: E beszédért, eredj el; az ördög kiment a te leányodból." - Hát akkor ez egy táv-ördögűzés. És tömény rasszizmus. Aki kutyának nevezi a másik embert... A nő meg sajnálatos hogy így meg kellett aláznia magát.

7.32-33: "És hozának néki egy nehezen szóló siketet, és kérik vala őt, hogy vesse reá kezét."

 7.37: "És szerfelett álmélkodnak vala, ezt mondván: Mindent jól cselekedett; a siketeket is hallókká teszi, a némákat is beszélőkké." - igazából tudományosan ez nem igaz. Egy siketnémát, azt igen. De nem külön süketet és külön némát. Arra külön tesztelni kéne. Persze nyilvánvaló hogy ez az eset allegória a térítésre.

8.2-5: "Szánakozom e sokaságon, mert immár harmad napja hogy velem vannak, és nincs mit enniök; ... Az ő tanítványai pedig felelének néki: Honnan elégíthetné meg ezeket valaki kenyérrel itt e pusztában? ... És megkérdé őket: Hány kenyeretek van?" - ebben a verzióban szó nincs róla hogy el lehetne menni venni. És különben is csak 4,000-en vannak (8.9: "Valának pedig akik ettek mintegy négyezeren; és elbocsátá őket.).

8.11-12: "És kijövének a farizeusok, és kezdék őt faggatni, mennyei jelt kívánván tőle, hogy kísértsék őt. / Ő pedig lelkében felfohászkodván, monda: Miért kíván jelt ez a nemzetség? Bizony mondom néktek: Nem adatik jel ennek a nemzetségnek." - ismét egy olyan helyzetben képtelen produkálni, ahol szeptikusok vannak jelen.

8.15-16: "És ő inti vala őket, mondván: Vigyázzatok, őrizkedjetek a farizeusok kovászától és a Heródes kovászától! / Ekkor egymás között tanakodván, mondának: Nincs kenyerünk." - Ezen nem tudok nem nevetni.

8.22-25: "Azután Bethsaidába méne; és egy vakot vivének hozzá és kérik vala őt, hogy illesse azt. / Ő pedig megfogván a vaknak kezét, kivezeté őt a falun kívül; és a szemeibe köpvén és kezeit reá tévén, megkérdé őt, ha lát-é valamit? / Az pedig föltekintvén, monda: Látom az embereket, mint valami járkáló fákat. / Azután kezeit ismét ráveté annak szemeire, és feltekintete véle. És megépüle, és láta messze és világosan mindent." - Hú. Először is ott van hogy a szemébe köp. Aztán ott van, hogy többször próbálkozik. Az is ott van, hogy nem tudja sikerült-e. Természetesen ott van, hogy miért nem sikerült előszörre. Sokadszorra az továbbra is kérdés, miért nem mindig ugyanúgy gyógyít? És akkor megkérdezem azt is, miért nem köpött második alkalommal?

És mi ez a nagy titkolózás?

8.31: "És kezdé őket tanítani, hogy az ember Fiának sokat kell szenvedni, és megvettetni a vénektől és a főpapoktól és írástudóktól, és megöletni, és harmadnapra feltámadni." - azaz Jézus előkészíti az öngyilkosságát.

És akkor álljunk meg egy pillanatra, és említsük meg, hogy a Betlehem-probléma egyszerűen nem létezik Mátén és Lukácson kívül. Se Márk, se János nem mond olyat hogy Jézus Betlehemben született volna, vagy bármi köze lenne a településhez.

8.32-33: "És ezt nyilván mondja vala. Péter pedig magához vonván őt, kezdé dorgálni. / És ő megfordulván és az ő tanítványaira tekintvén, megfeddé Pétert, mondván: Távozz tőlem Sátán" - erősen vallá okozta pszichózist érzek.

9.1: "Azután monda nékik: Bizony mondom néktek, hogy vannak némelyek az itt állók között, akik nem kóstolnak addig halált, amíg meg nem látják, hogy az Isten országa eljött hatalommal." - akkor valaki prezentálná nekem a hívők közül a Halhatatlan Zsidót? Ellenkező esetben Jézus hamis próféta volt, és meg kell köveznünk.

9.2-4: "És hat nap múlva magához vevé Jézus Pétert és Jakabot és Jánost, és felvivé őket csupán magukban egy magas hegyre. És elváltozék előttük; / És a ruhája fényes lőn, igen fehér, mint a hó, mihez hasonlót a ruhafestő e földön nem fehéríthet. / És megjelenék nékik Mózes Illéssel együtt, és beszélnek vala Jézussal." - persze nem tudjuk meg mit. Különösek ezek a kihagyások, nem? Mint mikor Jézus ott beszélget Mr. Sátánnal pár teleportálás után - és mégis tudjuk a beszélgetést, pedig nem volt tanú. Messziről jött ember meg azt mond, amit akar.

9.9: "Mikor pedig a hegyről leszállának, megparancsolá nékik, hogy senkinek se beszéljék el, amit láttak vala, csak amikor az embernek Fia a halálból feltámad." - segítek: az után se tették.

9.13: "[Jézus:] De mondom néktek, hogy Illés is eljött, és azt cselekedték vele, amit akartak, amint meg van írva ő felőle." - bizonyíték erre persze nincs, fogadjuk el bemondásra, mi?

A 9. fejezet Nagy Dobása az "epilepsziás": "Mikor pedig a hegyről leszállának ... És mikor a tanítványokhoz ment vala, nagy sokaságot láta körülöttök, és írástudókat, akik azokkal versengenek vala. ... egy a sokaságból, monda: Mester, ide hoztam hozzád az én fiamat, akiben néma lélek van. ... Ő pedig felelvén néki, monda: Óh hitetlen nemzetség ... Mikor pedig bement vala a házba, tanítványai megkérdezék őt külön: Mi miért nem űzhettük ki azt? / Ő pedig monda nékik: Ez a faj semmivel sem űzhető ki, csupán könyörgéssel és bőjtöléssel." - Ezzel a sztorival minden baj van. Először is, akkor a tanítványok most teológiai vitát rendeztek írástudókkal, vagy varázs-gyógyítást kellett csinálni egy random emberen a tömegből? Ha az írástudók hoztak egy kamu-beteget, hogyan sikerült meggyógyítani? De oké, lépjünk túl a "gyógyításon. A sztori egyértelműen úgy állította be, hogy a Tanítványok (a Tizenkettő) azért nem járt sikerrel, mert nem hittek eléggé. De a következő mondat szerint már nem ez volt a baj, hanem a módszer, ami ezek szerint tudományosan meghatározott. És tartalmazza pl. a böjtölést - amit Jézus sehogyse csinált. Bónuszkérdés: kaphatnánk egy teljes Verem Hierarchiát?

9.40: "aki nincs ellenünk, mellettünk van." - a 4 evangélium egyik legnagyobb ellentmondása.

9.43-47: "És ha megbotránkoztat téged a te kezed, vágd le azt ... És ha a te lábad botránkoztat meg téged, vágd le azt ... És ha a te szemed botránkoztat meg téged, vájd ki azt" - nem látok a keresztények között sok öncsonkítást. "Vajon" miért? (Mert leszarják a keresztény kultúrát, leszarják Jézust, leszarnak azok mindent.)

10.11-12: "Aki elbocsátja feleségét és mást vesz el, házasságtörést követ el az ellen. / Ha pedig a feleség hagyja el a férjét és mással kel egybe, házasságtörést követ el." - a válás tiltása, és könnyed homofóbia. És antiszemitizmus, mert a Talmud is elismeri, hogy NEM mindenki ffi vagy nő.

10.13: "Ekkor gyermekeket hozának hozzá, hogy illesse meg őket; a tanítványok pedig feddik vala azokat, akik hozák." - egy, nem értem miért viszik oda a gyerekeket hogy Jézus megfogdossa őket. Kettő, nem értem miért most problémáznak ilyenen a Tanítványok?

10.17: "Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem?" - legyél féreg! előző fejezet: "Ahol az ő férgök meg nem hal" De Jézus maga a sok blabla között ezt mondja például: "Egy fogyatkozásod van; eredj el, add el minden vagyonodat, és add a szegényeknek" - valahogy nem látom ezt a keresztényektől. "Vajon" miért nem?

Amúgy meg ez is a gigantikus ellentmondások közé tartozik.

 10.25: "Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni." - Jézus képzeletszegény, és nem érti milyen gazdagnak lenni. Ilyen feltételekkel vagy nagyon kicsi tevéket kell kitenyészteni - vagy nagyon nagy tűket gyártani! Probléma megoldva!

10.29-30: "Jézus pedig felelvén, monda: Bizony mondom néktek, senki sincs, aki elhagyta házát, vagy fitestvéreit, vagy nőtestvéreit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy gyermekeit, vagy szántóföldeit én érettem és az evangyéliomért, / Aki százannyit ne kapna most ebben az időben, házakat, fitestvéreket, nőtestvéreket, anyákat, gyermekeket és szántóföldeket, üldözésekkel együtt; a jövendő világon pedig örök életet." - ez már nem is Jób története, ez már Mohamed 40 szűzkurvája!

10.38-40: "Jézus pedig monda nékik: Nem tudjátok, mit kértek. Megihatjátok-é a pohárt, amelyet én megiszom; és megkeresztelkedhettek-é azzal a keresztséggel, amelylyel én megkeresztelkedem? / Azok pedig mondának néki: Megtehetjük. Jézus pedig monda nékik: A pohárt ugyan, amelyet én megiszom, megisszátok, és a keresztséggel, amelylyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek / De" - az ég óvjon az értelmes emberektől :D

A 9-10. fejezet amúgy az, ahol Jézus végre beszél. Márkban. Mondjuk a többiben is, mert a Hegyi/Mezei Beszédet azt lopták máshonnan. Nem véletlen hogy a filmekben nem halljuk Jézus mit mond. Mert amikor beszél, ami eleve ritka, akkor is olyan hülyeségeket mond, mint "halhatatlan férgek", "vágjátok le a saját kezeteket", "a meteorológia varázslat"! Már amikor éppen nem káromkodik orrba-szájba.

És akkor a 10. fejezet végére befér még egy vak - és ennek valahogy nem kell a szemébe köpni.

Most ott ttartunk megállót, ahol Jézus elér Jeruzsálemhez. Márkban Jézus olyanm int egy önjáró Frigyláda: szépen megy, hogy elfoglalja a helyét a Templomban. Vagy inkább a Városban. Teológiailag úgy is értelmezhetem, hogy a Második Templom nagyobb mint az Első, mert az egész Város a templom, mint a judaizmus fővárosa?

Ne feledjük: a többi evangéliumban Jézus már járt Jeruzsálemben, sőt, a Templomban.

Nos, a dolog végülis eléggé bizonytalan, sok az értelmezési kérdés, és az idővonal, pláne a végén, egyszerűen nem folyamatos.

De ez ne rémisszen el minket, tettük amit lehetett, és a lehető legkésőbbi időpontot használjuk fel ezúttal - Círus perzsa király uralkodásának első évét! Ez legyen akkor i.e. 559. Ez t.sz.3636-nak felel meg, de ezt annyival módosítanunk kell, hogy a bibliai évek 360 naposak, nem 365.25 naposak.

3636 bibliai év = 1,308,960 nap. Ezt osszuk 365.25-tel, kapunk 3583.7... évet, legyen 3584 év.

A végeredmény: 2021 + 559 + 3584 = mosthoz képest 5054 évvel ezelőtt. Ez 3584 + 559 azaz, i.e..4143.

De játszhatunk fordítva is, hogy a mai dátumot számoljuk vissza bibliaira. (559+2021)*365.25 = 942,345 nap -> /360 + 3636 = 6253,625 év. Ez a fontosabb szám egyébként, mert a judaizmus saját naptára szerint t.sz. 6,000-re várja a messiását - tehát elkéstek. Illetve hozzátehetjük, hogy a mai "zsidó naptár" szemenszedett hazugság, benne az évszám egyszerűen rossz.