Itt is kérdik "milyen hatalommal" - de most nem a farizeusok.

A "császárnak ami a császáré" kapcsán az jutott eszembe: a kérdés nem az, kell-e, hasznos-e, hanem hogy szabad-e? Mi van ugyanis, ha azt mondja, nem? Akkor kijön az adóhatóság, ami itt katonákat jelent, és mindenkit keresztre feszít. Azaz Jézus fejében tök ugyanaz a gondolatmenet zajlik le, amiért a "miféle hatalommal"-t kérdező azt mondták, "nem tudjuk". Jézus egyszerűen jobban hantázik.

21.32: "Bizony mondom néktek, hogy e nemzetség el nem múlik, mígnem mind ezek meglesznek." - Hol. A. Halhatatlan. Zsidó.

22.1-3: "Elközelgetett pedig a kovásztalan kenyerek ünnepe, mely husvétnak mondatik. ... Beméne pedig a Sátán Júdásba, ki Iskáriótesnek neveztetik" - ezzel teljesen újraírták a Júdás-sztorit. Ninc felvezetés. Nincs motiváció. Mr. Sátán helyette megszállja Júdást, és kész. Erről a képességéről amúgy eddig nem esett szó. Teológiailag értem honnan szopta Lukács, de.

És akkor JK elküldi Pétert és Jánost (igen ezúttal nevesítve vannak a tanítványok) bárányt sütni (nyilván azt is lopják), és szeretném nektek megmutatni az utasításokat hogy hová is kell menniük:

Márk: "Menjetek el a városba, és egy ember jő előtökbe, aki egy korsó vizet visz; kövessétek őt, / És ahová bemegy, mondjátok a házi gazdának: A Mester kérdi: hol van az a szállás, ahol megeszem az én tanítványaimmal a húsvéti bárányt? / És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló házat berendezve, készen: ott készítsétek el nékünk."

Máté: "Menjetek el a városba ama bizonyos emberhez, és ezt mondjátok néki: A Mester üzeni: Az én időm közel van; nálad tartom meg a husvétot tanítványaimmal."

Lukács: "Ímé, mikor bementek a városba, szembe jő veletek egy ember, ki egy korsó vizet visz; kövessétek őt abba a házba, amelybe bemegy. / És mondjátok a ház gazdájának: Ezt mondja néked a Mester: Hol van az a szállás, ahol megeszem az én tanítványaimmal a husvéti bárányt? / És ő mutat néktek egy nagy vacsoráló helyet, berendezve, ott készítsétek el."

Nem tudom Márknál miért nem tűnt fel hogy (esetleg) elküldi őket. Valószínűsítem hogy mert bementek a házba, és az mutatott egy házat, és a nyelvezet olyan, hogy úgy éreztem, a fickó csak körbemutatott, hogy ITT. Nyilván Máté is így gondolta, ott fel sem merül hogy máshol ennének. Ellenben Lukács a szavak sorrendje és megválasztása kétség nélkülivé teszi, hogy NEM a vízöntő embernél fognak enni.Még az sem biztos, hogy házban esznek, csak egy "helyen", ami kb olyan megfogalmazás, hogy lehet akár az istállóban, tehát jászolban, tehát írói keret (igen, ellenőriztem, Lukácsban volt a bébi a jászolban).

22.21: "De ímé annak a keze, aki engem elárul, velem van az asztalon." - itt nincs kérdezősködés, hiszen a mondat nem is jövőidőben van. Emiatt az is fura, hogy erre nincs reakció, hacsak azt nem vesszük, hogy mindjárt elkezdenek azon vitatkozni, melyikük hol áll a rangsorban. Ami volt a többiben is, de teljesen máshol. Itt nem bárdolatlan tanítványok tudatlan vitája zajlik, itt marakodás van a koncon.

22.34: "És ő monda: Mondom néked Péter: Ma nem szól addig a kakas, míg te háromszor meg nem tagadod, hogy ismersz engem." - itt nincs szó róla, hogy a kakas kétszer kukorékol.

22-37: "Mert mondom néktek, hogy még ennek az írásnak be kell teljesülni rajtam, hogy: És a gonoszok közé számláltatott" - ez hivatkozás Ézsa.53.12-re: "Azért részt osztok néki a nagyokkal, és zsákmányt a hatalmasokkal oszt, mivelhogy életét halálra adta, és a bűnösök közé számláltatott" - csakhogy ott Izráel/Júdea kifosztásáról beszélt a Babilóiaiak által.

22.36-38: "Monda azért nékik: De most, akinek erszénye van elővegye, hasonlóképpen a táskát; és akinek nincs, adja el felső ruháját, és vegyen szablyát. ... Azok pedig mondának: Uram, ímé van itt két szablya. Ő pedig monda: Elég." - Hát először is Lk.9.3 és 10.4-ben kétszer tehát el lett mondva mi lehet náluk, és semmi egyéb. Kard nem volt a listán. Másik, hogy ilyenkor hol találsz nyitva tartó kovácsot, az ünnep miatt judaisták ráadásul nem jöhetnek szóba, aki kellően olcsón elad neked kardot? Sőt, többet? És hogyan van itt két kardjuk, mikor a másik két evangéliumban csak egy volt? És Jézus nem rendelkezett róla hogy legyen náluk?

Az Olajfák hegyén történő imádkozás közben pedig ebbena  verzióban gyün egy andjal! És nincs fel_alá mászkálás, imádkozás háromszor. 1 imádkozás van és sluszpasz.

22.49-51: "Látván pedig azok, akik ő körülötte valának, ami következik, mondának néki: Uram, vágjuk-é őket fegyverrel? / És közülök valaki megvágá a főpap szolgáját, és levágá annak jobb fülét. / Felelvén pedig Jézus, monda: Elég eddig. És illetvén annak fülét, meggyógyítá azt." - Egy: itt senki nem állt neki hősködni. Kettő: ezek szerint Jézus válasza, mit válasza, utasítása az volt, hogy igen, kezdjenek harcolni. Aztán pedig azt is hozzákölti, hogy ebben a verzióban meggyógyítja a levágott fület, amire a többi verzióban nem került sor.

És akkor nézzük meg, még este hogyan ment a dolog a főpap(ok) és Jézus között!

Márk: "Te vagy-é a Krisztus, az áldott Isten Fia? / Jézus pedig monda: Én vagyok."

Máté: "te vagy-é a Krisztus, az Istennek Fia? / Monda néki Jézus: Te mondád."

Lukács: "Ha te vagy a Krisztus, mondd meg nékünk. / Ha mondom néktek, nem hiszitek / Te vagy tehát az Isten Fia? / Ti mondjátok, hogy én vagyok!"

Ugye hogy nem ugyanaz?