Elif Lem Ra** Könyv ez, amelynek a versei meghatároztattak és értelmeztettek, s amelyek Bölcstől és Hozzáértőtől származnak, {2} azzal a paranccsal, hogy egyedül Allahot szolgáljátok, - bizony Ő küldött engem hozzátok intőnek és örömhír-hozónak, {3} és hogy fohászkodjatok bocsánatért Uratokhoz és forduljatok megbánással hozzá! Akkor megengedi nektek, hogy tetszetős javakat élvezzetek egy meghatározott ideig, és aki arra érdemes, azt kegyében részelteti. Ha azonban elfordultok, bizony félek, hogy egy szörnyű nap büntetése sújt titeket. {4} Allahhoz lesz majd visszaérkezésetek. Ő mindenek fölött hatalmas. {5} Bizony, ők összezárják a keblüket, hogy elrejtekezzenek előle. De bizony, amikor beburkolóznak ruháikba, Ő tudja azt, amit eltitkolnak és azt, amit kinyilvánítanak. Allahnak tudomása van szívetek legtitkosabb gondolatairól is. {6} *Nincs élőlény a földön, amelyről gondoskodni ne Allah feladata lenne, és amelynek ne ismerné helyét idejét a nyugalomra az anyaméhben és a megőrzésre az ágyékban. Nyilvánvaló Írásban található minden. {7} Ő az, aki hat nap alatt teremtette az egeket és a földet - miközben trónusa a vízen volt - hogy próbára tegyen benneteket, melyikőtök cselekszik a legjobban. Ha te azt mondod: "Halálotok után föltámadtok", akkor bizony a tagadók azt mondják: "Mi más lenne ez, ha nem nyilvánvaló varázslat?" {8} És ha a büntetésüket elhalasztjuk egy meghatározott ideig, akkor bizonyosan azt mondják: "Mi tartja azt vissza?" Bizony, azon a napon, amikor meglepi őket, nem lehet elhárítani róluk, s mindenünnen bekeríti őket az, amiből csúfot szoktak űzni. {9} Ha megízleltetjük az emberrel a könyörületünket, s azután megvonjuk tőle azt, akkor ő kétségbeesett és hálátlan. {10} És ha jó szerencsével ízleltetjük meg őt, miután balszerencse sújtotta, akkor bizonyosan azt mondja: "A viszontagságok eltávoztak tőlem." Akkor bizony örvendező és kérkedő.

11} Kivéve azokat, akik állhatatosak és jótetteket cselekszenek. Ők azok, akiknek megbocsátás és óriási fizetség lesz az osztályrészük. {12} Talán elhagyod egy részét annak, ami kinyilatkoztatik néked és emiatt összeszorul a szíved, mivelhogy ők azt mondják: "Miért nem küldetett le hozzá valami kincs, vagy miért nem jött vele egy angyal?" Te azonban csak intő vagy. Allah minden dolog istápolója. {13} Vagy azt mondják: "Ő találta ki azt." Mondd: "Hozzatok hát tíz hozzá hasonló szúrát, amit ti találtok ki! És fohászkodjatok ezért Allahon kívül akihez csak tudtok - ha az igazat mondjátok! {14} És ha nem hallgatnak meg benneteket, akkor tudnotok kell, hogy Allah tudásával küldetett le, és hogy nincs más isten, csak Ő. Tehát ti muszlimok vagytok-e?" {15} Akik az evilági életet és annak pompáját áhítozzák, azoknak már itt odaadjuk a tetteikért járó teljes fizetséget s nem fognak itt sem megrövidülni. {16} Ők azok, akiket a túlvilágon csak a Pokol tüze várja. Hiábavaló az, amit cselekedtek itt és hamisak az ő tetteik. {17} Vajon hozzájuk lenne hasonló az, akinek nyilvánvaló bizonyítéka van az Urától, s azt egy tőle jövő tanú hirdeti néki, s előtte ott volt Mózes írása példakép és könyörületesség gyanánt? Akiknek tudásuk van, azok hisznek benne. Aki pedig az összeszövetkezett pogányok között (Minel ehzebi) nem hisz benne, annak a Pokol tüze lesz a találkozóhelye. Ne legyen kétséged felőle! Ez az igazság, amely az Uradtól küldetik. A legtöbb ember azonban nem hisz. {18} És ki vétkesebb mint az, aki hazugságot kohol Allah ellen. A Végső Napon Uruk elé vezetik őket és a tanúk azt mondják: "Ők azok, akik hazudnak Allah ellenében." Allah átka legyen a kegyetleneken, {19} akik távol tartanak másokat Allah útjától, és azt kívánják, hogy görbe legyen az, és akik nem hisznek a túlvilágban. {20} Ők nem fogják meghiúsítani Allah rendelkezését a földön és Allahon kívül nincsenek gyámolítóik. Megkettőzött büntetés lesz az övék. Képtelenek voltak hallani és nem láttak.

21} Ők azok, akik önmagukat veszejtették el, és eltűnt tőlük a semmibe az, amit koholtak. {22} Nincs kétség afelől, hogy a túlvilágon ők lesznek leginkább kárvallottak. {23} Akik hisznek, jótetteket cselekednek és megalázkodnak Allah előtt, azoknak a Paradicsom lesz az osztályrészük és örökké benne lakoznak majd. {24} A két csoport olyan, mint a vak és a süket összehasonlítva a látóval és a hallóval. Vajon egyenlőek-e ők ketten a hasonlatosságban egymással? Hát nem hallgatnak az intő szóra? {25} Elküldtük hajdan Noét az ő népéhez s azt mondta nekik: "Úgy jövök hozzátok mint nyilvánvaló intő, {26} aki figyelmeztet benneteket, hogy egyedül Allahot szolgáljátok! Bizony félek, hogy egy szörnyű nap büntetése sújt benneteket. {27} És az előkelők az ő népéből, akik tagadtah, azt mondták: "Nem látjuk, hogy más lennél, mint hozzánk hasonlatos ember, és nem látjuk, hogy bárki követne téged a meggondolatlan csőcseléken kívül. És nem látjuk, hogy bármi érdemetek lenne velünk szemben. Úgy véljük inkább, hogy hazugok vagytok." {28} Ő azt mondta: "Ó népem! Mit gondoltok, ha nyilvánvaló bizonyítékom van az Uramtól, s tőle jövő könyörületességben részeltetett engem, amire azonban ti vakok vagytok, vajon rátok kényszeríthetnénk-e azt akaratotok ellenére? {29} Ó népem! Nem kérek én tőletek ezért javadalmat. Az én fizetségem egyedül Allahra tartozik. Én nem taszítom el azokat, akik hisznek. Ők találkozni fognak majd az Urukkal. Ám úgy látom, hogy tudatlan nép vagytok. {30} Ó népem! Vajon ki segít meg engem Allah ellenében, ha eltaszítom őket? Hát nem hallgattok az intő szóra?

31} És nem mondom nektek azt, hogy 'nálam vannak Allah kincsei', sem azt, hogy 'rendelkezem a rejtett dolgok tudásával', s azt sem mondom nektek, hogy 'angyal vagyok'. És nem mondom azoknak, akikre megvetéssel tekintetek, hogy 'nem fogja őket Allah semmi jóban részeltetni'. Allah a legjobb tudója annak, mi van a lelkükben. Bizony így kegyetlen lennék a kegyetlenek között!" {32} Ők azt mondták: "Noé! Bizony perrel perlekedtél velünk! Állj hát elő nekünk azzal, amivel fenyegetőzöl, ha igazmondó vagy az igazmondók között!" {33} Ő azt mondta: "Egyedül Allah hozza el nektek azt, ha akarja. És ti nem fogjátok meghiúsítani az Ő elrendelését. {34} És az én tanácsom - ha tanácsot akarnék adni nektek - nem használ nektek, ha Allah tévútra akar vinni benneteket. Ő a ti Uratok és hozzá lesz visszaérkezésetek." {35} Vagy azt mondják: "Ő találta ki azt." Mondd: "Ha én találtam ki, akkor a vétség engem terhel. Én viszont nem tartozom felelősséggel azért, ami bűnt ti követtek el." {36} És kinyilatkoztatott Noénak: "Senki nem lesz hívő a te népedből, csak az, aki már hisz. És ne bánkódj azért, amit ők cselekednek! {37} És építsd meg a bárkát a szemünk láttára és a sugallatunk szerint, és ne emelj többé szót nálam azokért, akik vétkeztek. Bizony, nekik vízbe kell fulladniuk!" {38} Elkészítette hát a bárkát és valahányszor elhaladtak mellette népének előkelői, gúnyt űztek belőle. Azt mondta: "Gúnyolódjatok csak rajtunk! Hamarosan mi fogunk gúnyolódni rajtatok, amiként ti teszitek: {39} és meg fogjátok tudni, hogy kit sújt majd büntetés, amely őt szégyenbe borítja, és kire telepszik el nem múló büntetés." {40} És végül, amikor eljött a mi parancsunk, fölforrt a katlan és azt mondtuk: "Rakjál a bárkába minden fajból egy párat és a családodat kivéve azt, aki ellen már elhangzott a szavunk, és azokat, akik hisznek!" Ám kevesen voltak, akik Noéval együtt hittek.

41} Noé azt mondta: "Szálljatok föl rá! Allah nevében legyen a haladása és a kikötése!*** Az én Uram, bizony Megbocsátó, és Könyörületes." {42} És a bárka hegyekhez hasonlatos hullámokon haladt velük. És hívta Noé a fiát, aki egy külön helyen állt: "Fiam! Szállj föl velünk együtt, és ne tarts a tagadókkal!" {43} Ő azt mondta: "Egy hegyen keresek menedéket, amely megoltalmaz engem a víztől." Noé azt mondta: "Nincsen senki, aki ma megoltalmazhatna Allah parancsától. Csak az lel oltalmat, akin Ő megkönyörül." És hullám magasodott közéjük, és a fiú vízbefúlt a vízbefulladókkal. {44} És mondatott: "Föld! Nyeld el a vizedet! Ég! Hagyd abba esőzésed!" És a víz leapadt. És beteljesült a parancs. A bárka pedig megállapodott al-Dzsúdi hegyén. És mondatott: "pusztuljon a vétkes nép!" {45} És szólította Noé az ő Urát és mondotta: "Uram! A fiam a családomhoz tartozik! És az ígéreted az Igazság! És te vagy a legbölcsebb bíró." {46} Ő azt mondta: "Noé! Nem tartozik ő a családodhoz! Bizony kárhozatosan cselekedett ő! Ne kérdezz olyasmiről, amiről nincsen tudásod! Óva intelek: Ne légy tudatlan a tudatlanok között!" {47} Noé azt mondta: "Uram! Óvjál meg engem attól, hogy olyasmiről kérdezzelek, amiről nincs tudásom! Ha nem bocsátasz meg nekem, és nem könyörülsz meg rajtam, akkor kárvallott leszek a kárvallottak között." {48} Mondatott néki: "Noé! Indulj le a hegyről a mi békénkkel és áldásainkkal: rajtad és egyes népeken, akik veled vannak! Bizonyos népeknek megengedjük, hogy élvezzék az evilágot egy ideig. Aztán fájdalmas büntetéssel sújtjuk őket." {49} Ezek a történetek a rejtett dolgok közé tartoznak, ám neked kinyilatkoztatjuk azt. Nem tudtál róla, és a te néped sem ennek előtte. Légy állhatatos! A dicséretes vég az óvakodóké." {50} És Ádhoz elküldtük az ő testvérüket, Húdot. Azt mondta: "Ó népem! Szolgáljátok Allahot! Nincs más istenetek rajta kívül. Ti csupán hazugságot koholtok.

51} Ó népem! Nem kérek én ezért tőletek fizetséget. Az én fizetségem egyedül arra tartozik, aki teremtett engem. Vajon nem éltek az eszetekkel? {52} Ó népem! Kérjetek bocsánatot Uratoktól, aztán forduljatok hozzá megbánással, s akkor bőséges esővel záporoztatja rátok az eget és erőtöket erővel gyarapítja. És ne forduljatok el bűnös módon!" {53} Ők azt mondták: "Hűd!**** Nem jöttél te hozzánk nyilvánvaló bizonyítékkal és mi nem hagyjuk el a mi isteneinket a te szavadra és nem hiszünk neked. {54} Nem mondhatunk mást, csak azt, hogy az egyik istenünk valamilyen bajjal vert meg téged." Hűd azt mondta: "Allahot hívom tanúbizonyságul - és tanúskodjatok ti is -, hogy nem vagyok felelős azért, amit más istenek gyanánt társítotok {55} mellette. Ármánykodjatok csak ellenem mindahányan, és ne várassatok! {56} Én Allahra, az én Uramra és a ti Uratokra hagyatkozom. Nincsen egyetlen élőlény, amelynek üstökét meg ne markolná. Bizony, az Uram az egyenes úton van. {57} Ha elfordultok, az a ti dolgotok. Én átadtam nektek az üzenetet, amellyel elküldettem hozzátok. És az én Uram egy másik népet fog megtenni utódotoknak; és ti nem lehettek az ő ártalmára semmiben. Bizony, az én Uram mindenek őrizője." {58} És miután eljött a mi parancsunk, megmentettük a mi könyörületünk által Húdot és azokat, akik vele együtt hittek. Szigorú büntetéstől mentettük meg őket. {59} És 'Ád! Tagadták az ő Uruk jeleit, ellenszegültek a küldötteinek, és az összes megátalkodott hatalmaskodónak a parancsát követték. {60} Átok követte őket az evilágon, és a Feltámadás Napján. Az 'Ád bizony nem hitt az ő Urában. Pusztuljon 'Ád, Hűd népe!

61} És Tamúd törzséhez elküldtük az ő testvérüket, Szalihot. Azt mondta: "Ó népem! Szolgáljátok Allahot! Nincs más istenetek rajta kívül! Ő hívott életre benneteket a földből és Ő adott nektek lakhelyet rajta. Kérjetek hát bocsánatot tőle, aztán forduljatok hozzá megbánással! Bizony, az én Uram közel van és meghallgat." {62} Azok azt mondták: "Szalih! Korábban a reménység voltál te közöttünk. Vajon meg akarod tiltani nekünk, hogy azt szolgáljuk, amit atyáink szolgáltak? Bizony, nyugtalanító kétségben vagyunk az iránt, amire hívsz minket." {63} "Ó népem!" - mondta -"mit gondoltok, ha nyilvánvaló bizonyítékom van az Uramtól s könyörületességében részeltetett engem, vajon ki segít meg engem Allah ellenében, ha ellenszegülök neki? Nem tesztek egyebet, csak a káromat tetézitek. {64} Ó népem! Íme Allahnak ez a nősténytevéje a jel nektek. Hagyjátok őt, hadd legeljen Allah földjén, és ne illessétek őt semmi rosszal, különben közeli büntetés martalékai lesztek!" {65} Ám ők elvágták a térdinát. Szalih akkor azt mondta: "Élvezzétek evilági életeteket még három napig hajlékaitokban! Ez meg nem hazudtolható ígéret!" {66} És miután eljött a mi parancsunk, megmentettük a mi könyörületünk által Szalihot, és azokat, akik vele együtt hittek. És megmentettük őket annak a napnak a szégyenétől. A te Urad az Erős és a Büszke. {67} És kiáltás ragadta meg azokat, akik vétkeztek, s reggelre holtan feküdtek a házukban arccal a földre borulva, {68} mintha soha nem lakoztak volna ott. Tamúd bizony nem hitt az ő Urában. Pusztuljon el Tamúd! {69} Eljöttek hajdan a mi követeink Ábrahámhoz az örömhírrel. Azt mondták: "Békesség!" "Békesség" - mondta ő. És késedelem nélkül egy sült borjút hozott elő. {70} Amikor látta, hogy nem nyúlnak hozzá, nem tudta, hányadán áll velük és félelem fogta el velük szemben. Azok azt mondták: "Ne félj! Mi Lót népéhez küldettünk."

71} És a felesége, aki ott állt, elnevette magát. És hírül adtuk neki Izsákot és Izsák után Jákobot. {72} "Jaj nekem!" - mondta ő- ,hogyan szülhetnék én, amikor öregasszony vagyok és az uram is aggastyán már? Ez bizony csodálatos egy dolog!" {73} Ők azt mondták: "Vajon csodálatosnak tartod Allah parancsát? Allah könyörületessége és áldásai legyenek rajtatok, ó ti Ház népe! Bizony, övé a magasztalás és övé a dicsőség!" {74} Amikor eltávozott Ábrahámtól a félelem és eljött hozzá az örömhír, vitába szállt velük Lót népe miatt. {75} Ábrahám bizony elnéző, együtt érző és megbánásra kész volt. {76} A küldöttek azt mondták: "Ábrahám! Hagyd el ezt! Az Urad rendelése már úton van és bizony, elháríthatatlan büntetés lepi meg őket." {77} És amikor küldötteink Lóthoz jöttek, gondterhelt lett miattuk, és nem volt elég ereje ahhoz, hogy megvédelmezze őket. Azt mondta: "Gyötrelmes nap ez!" {78} És rohanvást jött hozzá az ő népe - és ők gonosz tetteket követtek el korábban. Lót azt mondta: "Ó népem! Ezek itt az én leányaim. Ők tisztábbak nektek, mint e férfiak. Óvakodjatok hát Allahtól és ne gyalázzatok meg engem a vendégeimben! Hát nincsen közöttetek egyetlen igaz férfiú sem?" {79} Ők azt mondták: "Te tudod, hogy nekünk nincsen semmilyen jogcímünk a leányaidra, és te tudod, hogy mit akarunk." {80} "Bárcsak lenne erőm ellenetek" - mondta Lót -, "vagy bárcsak egy erős támasznál kereshetnék menedéket!"

81} A vendégei azt mondták: "Mi a te Urad küldöttei vagyunk. Ők nem férhetnek hozzád. És kerekedj föl a családoddal akkor, amikor az éjszaka a legsötétebb! És nem szabad egyikőtöknek sem visszafordulnia - kivéve a feleségednek! Őt az fogja sújtani, ami a többieket sújtja.***** Ami fenyegeti őket, az reggel fog beteljesülni. Vajon nincs közel már a reggel?" {82} És miután eljött a mi parancsunk, fölfordítva pusztítottuk el a várost és sűrűn egymásra rétegezett szirzsílből való köveket záporoztunk reá, {83} amelyek a te Uradnál jelöltettek meg. És ez a város nincs messze a te városod vétkeseitől. {84} És Madyanhoz elküldtük testvérüket, Su'eibot. Azt mondta: "Ó népem! Szolgáljátok Allahot! Nincs más istenetek rajta kívül. És ne rövidítsétek meg a mértéket és a súlyt! Látom, jól megy a sorotok. Bizony félek, hogy egy mindent körülvevő nap büntetése sújt benneteket. {85} Ó népem! Adjatok igazságos mértéket és teljes súlyt, és ne rövidítsétek meg az embereket semmiféle dolgukban. És ne terjesszétek gonoszul a romlást a földön! {86} Ami megmarad nektek Allahtól, az jobb nektek, ha különben hívők vagytok. Nem vagyok én a ti őrzőtök." {87} Ők azt mondták: "Su'eib! Vajon a te imád azt parancsolja néked, hogy hagyjuk el azt, amit atyáink szolgáltak, és hogy ne tehessük azt a javainkkal, amit csak akarunk? Bizony, te vagy az elnéző, és az igaz!" {88} Su'eib azt mondta: "Ó népem! Mit gondoltok, ha nyilvánvaló bizonyítékom van az Uramtól, s szépen gondoskodva gondoskodott rólam, és ha nem akarom a hátatok mögött azt tenni, amitől benneteket tiltalak, akkor mi mást akarnék, mint a ti megújulásotokat, amennyire csak tőlem telik? Ám a sikeremnek egyedül Allah a letéteményese. Reá hagyatkozom és hozzá fordulok megbánással. {89} Ó népem! A szakításotok velem ne vigyen benneteket valami olyan túlkapásnak az elkövetésére, amiért hasonló ér benneteket, mint Noé és Húd és Sálih népét! És Lót népe nincs messze tőletek! {90} Kérjetek bocsánatot az Uratoktól, aztán forduljatok megbánással hozzá! Bizony, az én Uram könyörületes és szeretetteljes!"

91} "Nem sokat értünk abból, amit mondasz" - mondták azok - és bizony, mi gyengének látunk téged magunk között. És ha nem lenne a híveid maroknyi csoportja, bizony megköveznénk téged! Neked nincs tekintélyed mielőttünk!" {92} "Ó népem!" - mondotta ő -, "Vajon a csoportomnak nagyobb tekintélye van előttetek Allahnál? És olybá veszitek őt mint egy végszükségre használt tartalék tevét (Zihrijjen)? Allah átfogja tudásával mindazt, amit cselekszetek. {93} És - ó népem! - cselekedjetek a helyzetetek szerint! Én is így fogok cselekedni. És meg fogjátok tudni, hogy kit sújt majd a büntetés, amely szégyenbe borítja és hogy ki a hazug. Várjatok csak! Én is veletek várakozok." {94} És miután eljött a mi parancsunk, a mi könyörületünk által megmentettük Su'aybot, és azokat, akik vele együtt hittek. És kiáltás ragadta meg azokat, akik vétkeztek, s reggelre holtan feküdtek a házaikban arccal a földre borulva, {95} mintha soha nem lakoztak volna ott. Pusztuljon hát Madyan, amiként elpusztult Tamúd! {96} És elküldtük hajdan Mózest a mi jeleinkkel és nyilvánvaló hatalommal {97} Fáraóhoz és az ő előkelőihez. De ők Fáraó parancsát követték, noha Fáraó parancsa nem volt igaz útmutatás. {98} Népe élén halad majd a Feltámadás Napján. És vezeti őket a Pokol tüzébe, mint nyájat az itatóhelyhez. Szörnyű itatóhely, amelyhez vezettetnek. {99} Átok követte őket itt az evilágon és a Feltámadás Napján. Szörnyű ajándék az, amit ajándékba kapnak! {100} Ez a városok történeteihez tartozik: elmondjuk néked. Egyesek közülük még állnak, mások olyanok, mint amelyeket learattak.

101} Nem mi vétkeztünk ellenük, hanem ők vétkeztek saját maguk ellen. És miután eljött a te Urad parancsa, nem használtak nekik semmit az ő isteneik, akikhez Allah helyett fohászkodtak. És nem tettek egyebet, csak a kárukat tetézték. {102} Ilyen a te Urad büntetése, amikor megbünteti a városokat, ha kegyetlenek. És az Ő büntetése fájdalmas és gyötrelmes. {103} Bizony, ebben intő jel van annak számára, aki féli a túlvilág büntetését. Olyan nap lesz az, amelyre összegyűjttetnek az emberek. Olyan nap lesz az, amelyen mindenki jelen lesz. {104} És csupán egy meghatározott ideig halasztjuk el azt. {105} Azon a napon, amikor eljön, egy lélek sem szólhat, csak az Ő engedelmével. És lesz, aki boldogtalan, és lesz, aki boldog lesz közöttük. {106} A boldogtalanok a Pokol tüzében hangosan kiáltoznak és üvöltöznek, {107} és benne égnek örökké, amíg az egek egek, és a föld föld - kivéve, ha a te Urad másképpen akarja. Bizony, a te Urad nagyonis megteszi, amit akar. {108} A boldogok a Paradicsomban időznek örökké, amíg az egek egek és a föld föld - kivéve, ha a te Urad másképpen akarja - csorbítatlan ajándék gyanánt. {109} És ne legyen kétséged afelől, hogy mit szolgál ez a nép. Ugyanúgy szolgálják bálványaikat, ahogyan atyáik korábban tették. Bizony, mi megrövidítés nélkül, teljesen kifizetjük az ő osztályrészüket. {110} Hajdan Mózesnek adtuk az írást. Ám egyenetlenség támadt vele kapcsolatban. És ha nem hangzott volna el korábban egy szó az Uradtól, bizony már döntés hozatott volna felőlük. Nyugtalanító kétségben vannak miatta.

111} Bizony, a te Urad mindenkinek teljes fizetséget ad a cselekedeteiért. Neki tudomása van arról, amit cselekszetek. {112} Járj hát az egyenes úton, amiképpen parancsot kaptál, te, és az, aki veled együtt megbánással fordult Allah felé! És ne kövessetek el túlkapásokat! Bizony, Ő látja azt, hogy mit cselekszetek. {113} És ne keressetek támaszt azoknak, akik vétkeznek! Különben a Pokol tüzének estek martalékául. Allahon kívül nincsenek gyámolítóitok, és aztán nem segít rajtatok senki. {114} Végezd el az imádságot a nap két végén és az éjszaka korai óráiban! Bizony, a jótettek megsemmisítik a gonosz cselekedeteket. Intés ez azoknak, akik megemlékeznek Allahról. {115} Légy állhatatos! Bizony, Allah nem veszejti el a jóravalók fizetségét. {116} És miért nem akadtak az előttetek élt nemzedékekben igaz emberek, akik megtiltották volna a romlást a földön - kivéve néhányat, akiket megmentettünk? A kegyetlenek az élet nékik jutott gyönyöreit hajhászták, és bűnösök voltak. {117} A te Urad képtelen lett volna csakúgy kegyetlenségből elpusztítani a városukat úgy, hogy azok lakói igaz módon cselekszenek. {118} Ha a te Urad úgy akarta volna, akkor egyetlen népet rendelt volna el. Ám ők még mindig egyenetlenkednek - {119} kivéve azokat, akiken a te Urad megkönyörült. Erre teremtette őket. Teljesedjék be a te Urad szava: "Bizony, mind egy szálig megtöltöm a gyehennát dzsinnel és emberrel! {120} Azért mondjuk el a küldöttek történetei közül mindezt neked, hogy megerősítsük véle a te szívedet. És eljött hozzád bennük az Igazság, és intés és figyelmeztetés a hívőknek.

121} És mondd azoknak, akik nem hisznek: "Cselekedjetek a helyzetetek szerint! Mi is így fogunk cselekedni. {122} És várjatok csak! Mi is várakozunk." {123} Allahot illetik meg az egek és a föld rejtett titkai. Hozzá lesz majd minden dolog visszatérése. Szolgáld hát őt és hagyatkozz reá! A te Urad tudván tudja azt, mit cselekszetek.

--------------------------

* Hud egy személy neve. Vmi próféta.
** Bla.
*** Vajon mi lett volna, ha látva az esőt elfogadják az invitálást? Vajon miért nem fogadták el?
**** Miért lett Hűd a Húd-ból? És ez nem egyszeri elütés.
***** Miért sújtott le Mr. Allah a feleségre? miért nincs a feleségnek neve?
******