Máté Evangéliuma megszállottja volt annak az elképzelések, hogy Jézust megjövendőlték az Ószövetségben - amiről láttuk, hogy nem igaz.

Ha valaki azzal próbálkozna be, hogy "de úgy is lehet érteni", akkor el kell keserítsem: ha mindent bele lehet magyarázni, akkor azok a passzusok nem jelentenek semmit, gyakorlatilag mintha nem is léteznének. Ezzel a koncepcióval gyakorlati szempontból a hivatkozott sorokat kitörlitek az Ószövetségből.

Máté Evangéliuma, ami egyébként Márkhoz hasonlóan szintén aláírtalan, a cím puszta hamisítás, Jézust Ábrahámig vezeti vissza. Nem mintha ez segítene neki, mivel apaként Józsefet jelöli meg, ám ugyanazzal a lélegzetvétellel azt is kijelenti, Jocónak semmi köze nem volt az apasághoz.

Továbbá Lukács listájával sehogyse egyezik a felsorolás.

1.3: "Júda nemzé Fárest és Zárát Támártól" - mármint Pérect és Zerákhot (Gen.38.30). Btw, miért említi Zárát, ha ő nincs az egyenesági leszármazásban?

1.3: "; Fáres nemzé Esromot; Esrom nemzé Arámot' - mármint (K)hecrónt, megint más néven Hesront. Az pedig Rámot nemzette.

1.5: "Sálmón nemzé Boázt Ráhábtól" - ez banyek megkúrta a viziszörnyet?

1.8: "Jórám nemzé Uzziást" - itt kimaradt pár generáció...

1.11: "Jósiás nemzé Jekoniást és testvéreit a babilóni fogságra vitelkor." - itt mindent össze tetszett kavarni.

1.17: "Az összes nemzetség tehát Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzetség, és Dávidtól a babilóni fogságravitelig tizennégy nemzetség, és a babilóni fogságraviteltől Krisztusig tizennégy nemzetség." - tehát a valóság mindegy volt, vmi mágikus számokat kellett kihozni, az volt a lényeg.

1.18: "A Jézus Krisztus születése pedig így vala: Mária, az ő anyja, eljegyeztetvén Józsefnek, mielőtt egybekeltek volna, viselősnek találtaték a Szent Lélektől." - Tehát Józsefnek az égvilágon semmi köze nem volt a terhességhez, tehát nem felmenője Jézusnak, mindegy mit mondott egy sorral feljebb. Az meg, hogy hogy kerül ide a Szent Lélek..

1.19: "József pedig, az ő férje, mivelhogy igaz ember vala és nem akará őt gyalázatba keverni, el akarta őt titkon bocsátani." - szó szerint azt mondja, hogy nem Józsefé volt a gyerek.

1.20-21: "Mikor pedig ezeket magában elgondolta: ímé az Úrnak angyala álomban megjelenék néki, mondván: József, Dávidnak fia, ne félj magadhoz venni Máriát, a te feleségedet, mert ami benne fogantatott, a Szent Lélektől van az. / Szűl pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak'.

1.22-23: "Mindez pedig azért lőn, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott volt a próféta által, aki így szól: / Ímé a szűz fogan méhében és szűl fiat, és annak nevét Immanuelnek nevezik" - Ha azt akarja, hogy Emánuelnek hívják, miért nem azt mondja? És nem, a két szó nem ugyanazt jelenti. Jézus azt jelenti, "megmentő/szabadító", míg az Emánuel jelentése "Mr. Isten velünk van". És nem, soha nem fogják Emánuelként emlegetni Jézust. És a hivatkozott passzus nem beszél szűzről, és nem Jézusról, hanem egy hadvezérről, Ézsaiás idejében, aki legyőzi az Asszírokat (Ézsa.7.14). Tudjátok mi a legrosszabb a hívők számára? Hogy ezek szerint Jézus NEM EGY NÉV! Jézus Krisztus mindössze azt jelenti "felkent megmentő".

2.1: "Amikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Bethlehemben" - Betlehemben? Márk nem azt mondta, hogy Názáreti? A megoldás persze jóslás-buzikban rejlik. 1.5-6: "mert így írta vala meg a próféta: / És te Bethlehem, Júdának földje, semmiképpen sem vagy legkisebb Júda fejedelmi városai között: mert belőled származik a fejedelem, aki legeltetni fogja az én népemet, az Izráelt." - a hivatkozás Mikeás 5.2, de ott nem egy helyről, hanem egy törzsről (embercsoportról) van szó, és más a korszak-kívánalom is.

Ezen túl felhívnám a figyelmet rá, hogy míg a köztudat három "királyok"-ról beszél, ezek itt bölcsek. Továbbá a kormegjelöléssel gondunk van, Heródes miatt itt, Lukácsnál meg 2.2: "Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Cirénius volt a helytartó.". Nagy Heródes i.e. 4-ben meghalt, míg a kormányzó csak i.sz. 6-ban foglalta el a hivatalát! Tehát nem tudjuk Jézus mikor született volna, nem tudjuk mennyit élt, és nem tudjuk a nevét sem. József explicite meg van mondva hogy nem volt az apja, és ha jól dereng, János evangéliuma nem mondja hogy mi volt az anyja neve. Tehát nincs semmiféle állandóság a történetben - ami azt mutatja, hogy az egész kitalált.

2.2: "Hol van a zsidók királya, aki megszületett?" - mennyi az esélye, hogy odamész ezzel a helyi uralkodóhoz, aki ráadásul nem zsidó, semmilyen értelemben? És miért érdekel ez három "napkeleti bölcset"?

2.9: "Ők pedig a király beszédét meghallván, elindulának. És ímé a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük megy vala mindaddig, amíg odaérvén, megálla a hely fölött, ahol a gyermek vala." - a csillagászat szerint ez így nem működik.

Aztán a három bölcs "álmot lát" - de én inkább azt mondanám, csak gyanús lett nekik Heródes viselkedése. Így nem jelentik le a gyereket.

És akkor József álmot lát - vagy inkább. Lényeg, mennek Egyiptomba. 2.15: "És ott vala egész a Heródes haláláig, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által, aki így szólt: Égyiptomból hívtam ki az én fiamat." - Hós.11.1 - amivel az a baj, hogy sehogy nem jövendőlés.

És akkor beszéljünk "Heródes"-ről. Ha Jézus Egyiptomban volt amíg Heródes meg nem halt, hogyan keresztelhette meg János, és aztán hogyan végeztethette ki Jánost Heródes? Úgy, hogy ez két Heródes. Abbana családban mindenkit Heródesnek hívtak.

Nos, eddigi Heródeseink: ez itt Nagy Heródes. Aki lefejeztette a sztori szerint KJ-t, az Heródes Antipas lesz, amíg a szöveg mást nem mond. Heródiás által pedig Heródes II-vel került kapcsolatba a testvérségen kívül, akit a valóságban NEM neveztek Fülöpnek.

2.16: "Ekkor Heródes látván, hogy a bölcsek megcsúfolták őt, szerfölött felháborodék, és kiküldvén, megölete Bethlehemben és annak egész környékén minden gyermeket, két esztendőstől és azon alól, az idő szerint, amelyet szorgalmasan tudakolt a bölcsektől." - ez természetesen nem történt meg. Kíváncsi vagyok ellenben, hogy fog Názáret a képbe kerülni. HA a képbe fog kerülni egyáltalán.

2.17-18: "Ekkor teljesedék be, amit Jeremiás próféta mondott, amidőn így szólt: / Szó hallatszott Rámában: Sírás-rívás és sok keserves jajgatás. Rákhel siratta az ő fiait és nem akart megvigasztaltatni, mert nincsenek." - Ez hivatkozás Jeremiás 31.15-re, de az a sor ugyebár a babilóniaiakról szól.

2.14-15: "Ő pedig fölkelvén, vevé a gyermeket és annak anyját éjjel, és Égyiptomba távozék. / És ott vala egész a Heródes haláláig" - ezt azért jegyezzük meg.

2.22-23: "Mikor pedig hallá, hogy Júdeában Arkhelaus uralkodik, Heródesnek, az ő atyjának helyén, nem mert vala oda menni, hanem minthogy álomban meginteték, Galilea vidékeire tére. / És oda jutván, lakozék Názáret nevű városban, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondottak, hogy názáretinek fog neveztetni." - Ami először is elárulja, hogy Názáret már Márknál nem valódi születési hely. A megfejtéshez segítségül hívnám az angol fordításokat, amik egy hasonló, de más szóalakot használnak, és itt a szóalak roppantul fontos kérdés mit eddig is láttuk: ógörögül beszélő szektatagok próbálnak dűlőre jutni arámi szövegekkel... Szóval az angolban a "Nazarene" áll. Ez NEM a "názáreti", hanem visszamagyarorsítva a Károliban is az Ap.csel.24.5-ben található "nazarénus" szó. De ez persze nem oldja meg a bajunkat, mert mi a fene az a nazarén?

Nos, annyit tudunk, hogy Jézus affél über-zsidó lett volna, árjább az árjáknál. Lehet ez nyom? Lehet bizony! Ha emlékszünk, volt egy különleges szertartás: a nazireusság. Azt állítom tehát, hogy valamelyik szerzőnek az eszében járt ez a szó, de már senki nem emlékezett mit is jelent, és amúgysem kapott szerepet egyetlen Ószövetségi történetben sem (némi módosítással kivétel Sámson). Viszont mivel nem tudtak mit kezdeni vele, helységként határozták meg, mert ugye a héber nevek mind beszélő nevek, tehát minden szó lehet név is, és ha valaminek nincs értelme, az biztos név - gondolhatta a szerző -, és akkor biztos hely, tehát ott született.

DE ugye sikerült emlékezni a Betlehem-sorra is, amiből feltétlen jövendőlést "kellett" gyártani, így itt állunk letolt gatyával.