Ezékiel... Kezdőként nem ideális már itt elolvasni. a szöveg szokásosan nehéz, de itt komolyan átmegyünk preformance-ba, és még kifejezetten hosszú is. Mondjuk legalább valamennyire emlékezetes. A másik, hogy nem igazán tudom mivel érdemes itt folytatni. Kik, milyen sorrendben voltak a Fogság alatti királyok, és főleg melyik könyvekben melyikről esik szó? Azért valószínűleg biztonságos itt folytatni ha időrendben szeretnénk haladni.

Mert bizony az Ószövetségnél is ott a dilemma, milyen sorrendben olvassuk? Ahogy a keresztlny bibliában van? Ahogy a judaistában? Mit kezdjünk a szétszedett tekercsekkel? Hát azokkal amik egyikben "szöveg", másikban "próféták" kategóriába esnek? Időrendben haladjunk? És ha igen, akkor a sztori időrendjében, vagy a szövegek keletkezésének ideje szerint?

És az Ószövetség még így is a könnyebben feldolgozható falat az Evangéliumokhoz képest.

És a pozitív oldalon, 3 "prófétikus" "könyv" ami számomra emlékezetes. Az egyik Jeremiás. A sok név, mintha az író tényleg ott lett volna, és még csak nem is egyszerűen névdömping int a Krónikákban. Hogy a nevek megállítják a szóáradatot, és így van időnk és módunk felfogni, miről is van szó. Hogy ez a kor politikája. Hogy nem jövendőlés.

A második Ezékiel. Legalábbis az első fele-harmada, ahol kidolgozott performance-okat tolnak. Ez változatos, és itt sem először találkozunk ezekkel a szó szerintivé ültetett metaforákkal. a dolog még a Királyok/Krónikákba is bekúszott, ha rémlik valakinek a fickó aki szarvas sisakot kovácsoltatott, mondván "ezzel ökleled fel Babilont" (vagy asszíriát, ki emlékszik már)

 A haramadik pedig Dániel, az EGYETLEN ószövetségi szöveg, amit megpróbáltak jóslatnak beállítani. Erről többet ott.

Naszóval:

1.1-2: "És lőn a harmincadik esztendőben, a negyedik hónapban, a hónap ötödikén, mikor én a foglyok közt a Kébár folyó mellett voltam: megnyilatkozának az egek, és láték isteni látásokat. / A hónap ötödikén (ez az ötödik esztendeje Jojákin király fogságba vitelének)." - érdekelne minek a 30. éve, talán akkor született (a papok 30 évsen kezdtek "dolgozni"). Másfelől kérdéseket vet föl arra nézve, honnantól számoljuk a Fogságot.

1.4
És látám, és ímé forgószél jött északról, nagy felhő egymást érő villámlással, amely körül fényesség vala, közepéből pedig mintha izzó érc látszott volna ki, tudniillik a villámlás közepéből.
5
És belőle négy lelkes állat formája tetszék ki, és ez vala ábrázatjok: emberi formájok vala,
6
És mindeniknek négy orcája vala, és négy szárnya mindenikőjöknek;

19
És mikor járnak vala a lelkes állatok, járnak vala a kerekek is mellettök, és mikor fölemelkednek vala az állatok a földről, fölemelkednek vala a kerekek is.

Remek. Hogy most be van lőve, vagy mi ez - remek.

1.22: "És vala mintegy mennyezet az állatok feje fölött, olyan mint a csodálatos kristály, kiterjesztve felül fejök felett." - félreértés ne essék, itt a Firmamentumról, a szilárd égboltról beszél. És egyértelműen extrapolál abból a jelenetből mikor Mózesnél a hegynél jött Mr. Iste, lába alatt vmi zöld fém vagy akármi. Messze-messze agyoncirklamazza, hisz' ki állíthatná meg? Ki kérdőjelezi meg a hazugságát, hallucinációját? Erich von Däniken biztos nem, ebből a fejezetből írta az Ezékiel Próféta Űrhajója c. könyvét, filmjét, előadsát, meg amit még el tudott adni. Vajon eszébe jutott betörni a drón-piacra?

2.10: "És kiterjeszté azt előttem, és ímé be vala írva elől és hátul, és írva valának reá gyászénekek és nyögések és jajszók." - egyértelműen táplálkozik ebből Patmoszi János Jelenéseinek Könyve.

3.1: "És mondá nékem: Embernek fia! ami előtted van, edd meg; edd meg ezt a türetet, és menj, szólj az Izráel házának." - "türet2 amúgy könyv-tekercs. Papírtekercs ha úgy tetszik. Persze édesnek találja, mert a performance-ban ez Mr. Isten szava, kultusza, és az milyen yo dolog mán.

3.19: "De ha te megintetted a hitetlent, és ő meg nem tért hitetlenségéből és gonosz útjáról: ő az ő vétke miatt meghal, de te megmentetted a te lelkedet." - hát persze. Vártunk mást?

4.1-3: "És te, embernek fia, végy magadnak egy téglát, tedd azt elődbe, és véss reá egy várost, Jeruzsálemet, / És indíts ellene ostromot, és építs ellene tornyot, tölts ellene sáncot, és indíts ellene táborokat, és állass ellene faltörő kosokat köröskörül. / És végy magadnak egy vasserpenyőt, és állasd fel azt vasfal gyanánt te közted és a város között, és irányozd tekintetedet erősen reá, és legyen ostrom alatt, és te ostromold. Jel ez az Izráel házának."

5.1: "És te, embernek fia, végy magadnak éles kardot, borbélyok beretvájául vedd azt magadnak, és vond el azt a te fejeden és szakálladon, és végy magadnak mérő serpenyőket, és oszd el szőrüket."

5.10: "Azért az apák egyék meg fiaikat te közötted, és a fiak egyék meg apáikat, és cselekszem rajtad ítéletet, és szétszórom minden maradékodat a szél minden irányában."

6.2: "Embernek fia, vesd tekintetedet Izráel hegyeire, és prófétálj ellenök:"

 7.1-2: "És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:/ És te, embernek fia, így szól az Úr Isten Izráel földjének: Vége! eljött a vég a föld négy szárnyára!"

8.1: "És lőn a hatodik esztendőben, a hatodik hónapban, a hónap ötödik napján: én ülök vala házamban, és Júda vénei ülnek vala előttem és esék reám ott az Úr Istennek keze." - valószínűleg vmi füvet égethetett és bekábult, legalábbis a leírásból arra következtetek.

9.4
És monda az Úr néki: Menj át a város közepén, Jeruzsálem közepén, és jegyezz egy jegyet a férfiak homlokára, akik sóhajtanak és nyögnek mindazokért az útálatosságokért, amelyeket cselekedtek annak közepében.
5
És amazoknak mondá az én hallásomra: Menjetek át a városon ő utána, és vágjátok; ne kedvezzen a ti szemetek, és ne szánakozzatok:
6
Vénet, ifjat, szűzet, gyermeket és asszonyokat öljetek meg

10.1: "És látám, és ímé a mennyezeten, amely a Kérubok feje fölött vala," - Akkor gondolom azok a négyarcú mutánsok az 1. fejezetből a kérubok. Namost én nem tudom ti hogy vagytok vele, de ellentmondást látok a leírás, és az ábrázolás között:

 10.11
Jártokban mind a négy oldaluk felé mennek vala, meg nem fordulnak vala jártokban, hanem arra, amerre a fő fordult, mennek vala utána, meg nem fordulnak vala mentökben.
12
És egész testök és hátok és kezeik és szárnyaik és a kerekek rakva valának szemekkel köröskörül mind a négy kerekükön.

Trippy.

10.14: "És négy orcája vala mindeniknek, az első orca vala Kérub-orca, és a második orca ember-orca, a harmadik oroszlán-orca és a negyedik sas-orca." - na akkor megint: mi egy kerub?

11.1-4: "És fölemelt engem a lélek, és bevive az Úr házának keleti kapujához, amely néz keletnek, és ímé, a kapu bejáratánál huszonöt férfi vala, kik között látám Jaazanját, Azzur fiát, és Pelatjáhut, Benájáhu fiát, a nép fejedelmeit. ... Azért prófétálj ellenök; prófétálj, embernek fia!"

11.18-19: "És bemennek oda és eltávolítják minden ő fertelmességeit és minden útálatosságait ő belőle. / És adok nékik egy szívet, és új lelket adok belétek, és eltávolítom a kőszívet az ő testökből, és adok nékik hússzívet;" - szóval a szokásos.

11.25: "És elbeszélém a foglyoknak az Úrnak minden beszédét, amelyet nékem megjelentetett."

12.3-5: "És te, embernek fia, készíts magadnak vándorútra való eszközöket, és vándorolj ki nappal szemeik előtt, és vándorolj ki helyedről más helyre szemök láttára; talán meglátják! mert ők pártos ház. ... Szemök láttára lyukaszd át a falat, és azon át vidd ki." - lol

12.17-18: "És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván: / Embernek fia! kenyeredet rettegéssel egyed, és vizedet reszketéssel és félelemmel igyad." - oké, nem lehet minden előadás egyformán erős.

Itt véget is ér a jó rész, aa performance-előadásokat ajánlom teljes terjedelmükben elolvasni, mert  poén, tényleg olyan "művészi"ek. Mint ez a régi film-jelenet:

14.14: "És ha volna ez a három férfiú benne: Noé, Dániel és Jób: akkor ők az ő igazságukkal a magok lelkét megszabadítanák, azt mondja az Úr Isten." - igen, ez az a Dániel, különösen ha hozzáadjuk  Ezékiel 28.3-at: ""Lám, hát bölcsebb volnál te Dánielnél! Semmi elrejtett dolog nem homályos néked!" De a dolog nem ilyen egyszerű, igazából nem tudjuk, mik voltak a sztorik ekkoriban Dánielről, az ugyanis nagyon nagyon későn íródott.

15.1-2: "És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván: / Embernek fia! mire való a szőlőtőke fája egyéb fa között, a venyige, mely az erdő fái között van?" - meh, béna példabeszéd. Már úgy értem, visszatérhetnénk a performance-okhoz?

16.1-2: "És lőn az Úr beszéde hozzám, mondván: / Embernek fia! add tudtára Jeruzsálemnek az ő útálatosságait," - meh, már példabeszéd sem. Ráadásul 63 sor? Most komolyan?

Az Úr Szava hozzám, Mondjad Meg nekik, bla, bla, bla.

20.1: "És lőn a hetedik esztendőben, az ötödik hónap tizedikén: jövének férfiak Izráel vénei közül megkérdezni az Urat, és leülének előttem." blablabla.

22.2: "És te, embernek fia, ítélni akarsz? meg akarod-é ítélni a vérontó várost? add tudtára minden útálatosságait,"

24.1-2: "És lőn az Úr beszéde hozzám a kilencedik esztendőben, a tizedik hónapban, a hónapnak tizedikén, mondván: / Embernek fia! írd fel magadnak e nap nevét, épen ezen napét: Babilon királya épen ezen a napon jött Jeruzsálemre." - nem tudom miért tolom ezeket még ide. Talán pusztán a haladás érzékeltetésére. Amúgy bőven több fellépés-alkalom van leírva. És az idővonalhoz nem igazán adnak hozzá ezek a Csillagidő-bejegyzések. Bár most kivételesen támpont hol tartunk. És csodák csodája, még stimmel is!

26.1: "És lőn a tizenegyedik esztendőben, a hónap elsején, lőn az Úrnak beszéde hozzám, mondván:" - melyik hónap?

29.1: "A tizedik esztendőben, a tizedik hónapban, a hónap tizenkettedikén lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:" - o-o, elkezdtünk ugrálni az időben?

Oooké, itt midnen van. A NLT-ről érdemes tudni, hogy náluk egy esetben volt hónap 31-e, ami nyilván nem jó ha Biblia. És míg midnen más 2 adatot ad meg (hónap/nap, év/nap, év/hónap), nekik itt sikerült hármat. A többi is kaka, mert ez így össze-visszaság. Én elírásra gyanakszok a héberben, pláne mert úgy visszaáll az időrend: a 11. HÓNAP 1. napján lehet a megoldás.

30.20-26: "És lőn a tizenegyedik esztendőben, az első hónapban, a hónap hetedikén, lőn az Úr beszéde hozzám, mondván: ... És eloszlatom az égyiptomiakat a nemzetek közé, és szétszórom őket a tartományokba, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr." - ez se jött be, Ezékiel hamis próféta, nosza kövezzük meg.

31.1: "1És lőn a tizenegyedik esztendőben, a harmadik hónapban, a hónap elsején, lőn az Úr szava hozzám, mondván:"

32.12: "És lőn a tizenkettedik esztendőben, a tizenkettedik hónapban, a hónap elsején, lőn az Úr beszéde hozzám, mondván:"

33.21: "És lőn fogságunknak tizenkettedik esztendejében, a tizedik hónapban, a hónap ötödikén, jöve hozzám egy menekült Jeruzsálemből, mondván: Megvétetett a város!" - fura, hogy MR. Isten ezt nem jelentette meg, hanem meg kellett várni míg gyalog odaért.

37.24: "És az én szolgám, Dávid lesz a király ő rajtok, s egy pásztora lesz mindnyájoknak; és az én törvényeim szerint járnak, s parancsolataimat megőrzik és cselekszik." - nyilván nem szó szerint, és nem állok neki találgatni hogy leszármazás szerint, vagy csak mérce amit meg kell ütni.

38.2: "Embernek fia! vesd tekintetedet Góg ellen, és Mágóg földjén" - nyilván csak a hasonló hangzás miatt hozták össze a két nevet, mert amúgy jobban nem is különbözhetnének. Góg egy rúban törzsébe tartozó Árja Szektatag volt, míg Mágóg Noé Jáfet nevű gyerekének egy leszármazottja (az Árja Faj Sém leszármazottja Noé fiai közül).

38.14: "Annakokáért prófétálj, embernek fia, és mondd ezt Gógnak: Így szól az Úr Isten: Avagy abban az időben, mikor az én népem, Izráel bátorságosan lakik, nem tudod-é meg?" - ismétlem, Góg Izráel Népe közé tartozik. És ez nem találgatás. A "góg"-ot keresve 2 találatot kapok a leszármazási fán: Gógot és Mágógot. 1-1 van belőlük.

40.1: "Huszonötödik esztendejében fogságunknak, az esztendőnek kezdetén, a hónap tizedikén, a tizennegyedik esztendőben az után, hogy a város megveretett, épen ezen a napon lőn az Úr keze én rajtam, és elvitt engemet oda." - hatásosabb lenne ez a kép, ha nem kaptuk volna meg korábban, hogy valaki aki ott volt eljött és beszámolt róla. Ja, hogy úgy. Na lássuk, mi történik éppen. A számok egyébként elismerésem, továbbra i stimmelnek

A 40-43 fejezet méricskélés. 43.10: "Te, embernek fia, hirdessed Izráel házának ezt a házat" - azaz tervek egy új, még nagyobb Templomhoz. Hogy ezt milyen alapon fantáziálja ide, hát passz. De persze a szokásos állatáldozatok elengedhetetlenül kell tovább follyanak, 43.25: "Hét napig mindennap egy-egy bakot hozz bűnért való áldozatul, és egy fiatal bikát és egy kost a nyájból, mint épeket hozzák".

44.7: "Mikor idegeneket, körülmetéletlen szívűeket és körülmetéletlen testűeket engedtetek bemenni"

44.15: "De azok a lévita-papok, a Sádók fiai, akik a szenthelyemhez való szolgálatomban foglalatosak voltak, mikor Izráel fiai eltévelyedtek tőlem, ők járuljanak én hozzám, hogy szolgáljanak nékem és álljanak én előttem, hogy áldozzanak nékem kövérséggel és vérrel, ezt mondja az Úr Isten." - némi korabeli politika.

45.1: "És mikor a földet sorsvetéssel elosztjátok örökségül" - oh, ez azért vicces lenne ma XD

45.11: "Az éfa és a báth egy mértékűek legyenek, úgy hogy a hómernek tizedét fogadja be a báth, és a hómernek tizede legyen az éfa, a hómerhez kell mértéköket igazítani." - Hát a fasz tudja. Az SI-rendszer annyival egyszerűbb. 0 celsius amikor a víz megfagy. 100 celsius amikor a víz felforr. 1 kg. = 1 köbdm tudoménhány celsius fokos víz. 1 méter = egy tízmilliomod része az Északi Sark és az Egyenlítő közti távolságnak. Az SI-t le lehet írni szavakkal, és az alapján vissza lehet mérni a valóságban ha valaha elvesznének a standardok. De mit kezdjünk a bronzkori barbár bibliai mértékegységekkel?

Az áldozatok felsorolása eltart a 46. fejezetig.

47.8: "lapác" = lapály.

47.13: "És monda az Úr Isten: Ez a határ, amely szerint örökségül osszátok el magatok közt a földet Izráel tizenkét törzsöke szerint, Józsefnek két örökséget." - és aztán felsorol egy rakás beazonosíthatatlan nevet. Ami tart az utolsó fejezet végéig.