1
Vala pedig ott történetesen egy istentelen ember, kinek neve Séba* vala, Bikrinek fia, Benjámin nemzetségéből való férfiú. Ez trombitát fuvata, és monda: Nincsen nékünk semmi közünk Dávidhoz, és semmi örökségünk nincsen az Isai fiában. Azért oh Izráel, oszoljatok el, kiki az ő sátorába.
2
Eltávozék azért mind az Izráel népe Dávidtól Séba után, Bikri fia után. A Júda nemzetségéből valók azonban mellette maradának az ő királyoknak, a Jordán vizétől fogva mind Jeruzsálemig.
3
Bemenvén pedig Dávid az ő házába Jeruzsálemben, előhozatá a király azt a tíz ágyasát, akiket otthon hagyott vala a ház őrzésére; és őrizet alá rekeszté és tápláltatá azokat; de hozzájok be nem méne. És őrizet alatt lőnek haláloknak napjáig, özvegységben élvén.**
4
Monda pedig a király Amasának: Gyűjtsd össze nékem a Júda nemzetségét három nap alatt, és magad is itt légy jelen.
5
Elméne azért Amasa, hogy összegyűjtse Júdát, de több ideig késék, mint ahogy a király meghagyta vala néki.
6
Monda akkor Dávid Abisainak: Ímé majd gonoszabbul cselekeszik velünk Séba, Bikrinek fia, Absolonnál: Vedd magad mellé a te uradnak szolgáit, és kergesd meg őt, nehogy erős városokat szerezzen magának, és elmeneküljön előlünk.
7
Kimenének azért ő utána a Joáb emberei, és a Kereteusok és Peleteusok és az erősek mindnyájan, és kimenének Jeruzsálemből, hogy üldözzék Sébát, Bikrinek fiát.
8
Mikor pedig ama nagy kősziklánál voltak, mely Gibeonnál van, Amasa jöve eleikbe; Joáb pedig ruhájába öltözvén, az ő ruháján felül derekához övedzett fegyvere a hüvelyében vala, mely mikor Joáb ment, leesék.
9
És monda Joáb Amasának: Egészségben vagy-é atyámfia? És Joáb megfogá jobbkezével az Amasa szakálát, mintha meg akarná csókolni.***
10
Amasa azonban nem őrizkedék a fegyvertől, mely Joáb kezében vala, és általüté őt az ötödik oldalborda alatt, és kiontá a bélit a földre, és noha többször nem üté által, mindazáltal meghala; Joáb pedig és Abisai, az ő atyjafia, üldözék azután Sébát, a Bikri fiát.
11
Megálla pedig az Amasa teste felett Joábnak egy szolgája, és monda: Valaki Joábbal tart és Dávidnak javát kívánja, Joáb után siessen.
12
Amasa pedig fetreng vala a vérben az útnak közepén; látván pedig egy ember, hogy ott mindenki megálla, kivoná Amasát az útról a mezőre, és ruhát vete ő reá; mivel látta, hogy valaki csak arra ment, mind megállott.
13
Minekutána pedig kivonták az útról, minden ember Joáb után siet vala, hogy üldözzék Sébát, Bikrinek fiát.
14
És általméne Séba Izráelnek minden nemzetségein, Abelán és Béth-Maakán, és egész Béreán, kik egybegyűlvén, követik vala őt.
15
És eljövén, körülfogták őt Abelában Béth-Maaka városában, és nagy töltést emelének a város ellen, mely a kőfallal egyenlő volt; és az egész nép, mely Joábbal vala, rombolá, hogy ledöntse a kőfalat,
16
Akkor kiálta egy eszes asszony a városból: Halljátok meg, halljátok meg! Mondjátok meg, kérlek, Joábnak: Jőjj ide hozzám, valamit mondok néked!
17
Ki mikor hozzá ment, monda az asszony: Te vagy-é Joáb? Felele: Én vagyok. Ki monda néki: Hallgasd meg a te szolgálóleányodnak szavát. És felele: Meghallgatom.
18
Akkor monda az asszony: Korábban azt szokták mondani: Kérdezzék meg Abelát, és úgy végeztek.
19
Én Izráel békeszerető hívei közül való vagyok, te pedig el akarsz pusztítani egy várost és anyát Izráelben? Miért akarod elnyelni az Úrnak örökségét?
20
Akkor felele Joáb, és monda: Távol legyen, távol legyen az én tőlem, hogy elnyeljem és elveszessem!
21
Nem úgy van a dolog, hanem egy ember az Efraim hegységéből való, akinek neve Séba, a Bikri fia, felemelte kezét Dávid király ellen: adjátok kézbe azt egyedül, és elmegyek a város alól. És monda az asszony Joábnak: Ímé majd kivetjük a kőfalon a fejét néked.
22
Elméne azért az asszony nagy eszesen az egész községhez, és elvágatá Sébának, a Bikri fiának fejét, és kiveték Joábnak. Akkor megfuvatá a trombitát, és hazaoszlának a város alól kiki az ő sátorába, Joáb pedig hazaméne Jeruzsálembe, a királyhoz.
23
Joáb pedig Izráel egész serege felett való volt, Benája pedig, Jójadának fia, a Kereteusok és Peleteusok vezére vala.
24
Adorám pedig adószedő, és Jósafát, Ahiludnak fia, emlékíró vala.
25
Séja**** íródeák, Sádók pedig és Abjátár papok valának.
26
A Jairból való Ira is Dávidnak fő embere vala.

1
Lőn pedig nagy éhség Dávidnak idejében három egész esztendeig egymás után*****, és megkeresé e miatt Dávid az Urat, és monda az Úr: Saulért és az ő vérszopó háznépéért van ez: mivelhogy megölte a Gibeonitákat******.
2
Hivatá azért a király a Gibeonitákat******* és szóla nékik: (A Gibeoniták pedig nem az Izráel fiai közül valók valának, hanem az Emoreusok maradékából, akiknek az Izráel fiai megesküdtek vala; Saul mindazáltal alkalmat keresett vala, hogy azokat levágassa az Izráel és Júda nemzetsége iránti buzgalmából).
3
És monda Dávid a Gibeonitáknak: Mit cselekedjem veletek, és mivel szerezzek engesztelést, hogy áldjátok az Úrnak örökségét?
4
Felelének néki a Gibeoniták: Nincsen nékünk sem ezüstünk, sem aranyunk Saulnál és az ő házánál, és nem kell mi nékünk, hogy valaki megölettessék Izráelben. És monda: Valamit mondotok, megcselekszem veletek.
5
Akkor mondának a királynak: Annak az embernek a házából, aki megemésztett minket, és aki ellenünk gonoszt gondola, hogy megsemmisíttessünk, és meg ne maradhassunk Izráel egész határában;
6
Adj nékünk hét embert az ő maradékai közül, akiket felakasszunk az Úr előtt, Saulnak, az Úr választottjának Gibeájában. És monda a király: Én átadom.
7
És kedveze a király Méfibósetnek, Jonathán fiának********, ki Saul fia vala, az Úr nevére tett esküvésért, mely közöttök tétetett, Dávid és Jonathán között, a Saul fia között.
8
De elvevé a király Aja leányának, Rispának két fiát, kiket Saulnak szült vala, Armónit és Méfibósetet, és a Saul leányának, Mikálnak öt fiát, kiket szült Barzillai fiának, Adrielnek*********, a Méholátból valónak.
9
És adá azokat a Gibeoniták kezébe, akik felakaszták őket a hegyen az Úr előtt. Ezek tehát egyszerre heten pusztulának el, és az aratás első napjaiban, az árpaaratás kezdetén ölettek meg.
10
Vőn pedig Rispa, Ajának leánya egy zsákruhát, és kiteríté azt magának a kősziklán az aratás kezdetétől fogva, míg eső lőn reájok az égből: és nem engedé az égi madarakat azokra szállani nappal, sem pedig a mezei vadakat éjszaka.
11
És megmondák Dávidnak, amit Rispa, Ajának leánya, Saulnak ágyasa cselekedett.
12
Akkor elméne Dávid, és elhozá a Saul és Jonathán tetemeit a Jábes-Gileádbeliektől, kik ellopták vala azokat a Bethsánnak utcájáról, ahol őket a Filiszteusok felakasztották vala, mikor a Filiszteusok megverték Sault a Gilboa hegyén.
13
És elhozták onnét Saulnak és az ő fiának, Jonathánnak tetemeit, és összeszedték azoknak tetemeit is, akik felakasztattak.
14
És eltemeték Saulnak és az ő fiának, Jonathánnak tetemeit a Benjámin földében, Sélában, az ő atyjának, Kisnek sírboltjában; és megtették mindazt, amit a király parancsolt. És kiengesztelődött ez által Isten az ország iránt.
15
Ezután ismét háborút kezdének a Filiszteusok Izráel ellen; és elméne Dávid az ő szolgáival együtt, és harcolának a Filiszteusok ellen, annyira, hogy Dávid elfárada.
16
Akkor Jisbi Bénób, ki az óriások maradékából való********** vala (kinek kopjavasa háromszáz rézsiklust nyomott, és új hadi szerszámmal volt felövezve), elhatározá magában, hogy megöli Dávidot;
17
De Abisai, Sérujának fia segített néki és általüté a Filiszteust és megölé. Akkor esküvéssel fogadák néki a Dávid szolgái, ezt mondván: Soha többé velünk hadba nem jössz, hogy az Izráelnek szövétnekét el ne oltsad.
18
Lőn azután is harcuk a Filiszteusokkal Gób városánál, és Sibbékai, Husát városból való, akkor megölé Sáfot, ki az óriások maradékai közül való vala.
19
Azután újra lőn háború a Filiszteusokkal Góbnál, hol Elkhanán, a Bethlehemből való Jaharé Oregimnek fia megölé a Gitteus Góliátot***********, kinek kopjanyele olyan vala, mint a szövőknek zugolyfája.
20
Gáthban is volt háború, hol egy óriás férfi vala, kinek kezein és lábain hat-hat ujjai valának, azaz mindenestől huszonnégy, és ez is óriástól származott vala.
21
És szidalmazá Izráelt, de megölé Jonathán, Dávid bátyjának, Simeának fia.
22
Ezek négyen származtak Gáthban az óriástól*************, kik mind Dávid keze által és az ő szolgáinak kezeik által estek el.

4
Ezután ismét had támada Gézerben a Filiszteusok ellen****************; és akkor ölé meg a Husátites Sibbékai az óriások nemzetségéből való Sippait*****************; és ilyen módon megaláztatának.
5
Ismét lőn had a Filiszteusok ellen, amelyben megölé Elhanán, a Jáir fia******************* a Gáthbeli Lákhmit, a Góliát atyjafiát******************; és az ő dárdájának nyele hasonló vala a szövők zúgolyfájához.
6
Ezek után ismét versengés támadt Gáthban, hol egy magas ember vala, akinek hat-hat, vagyis huszonnégy ujja volt; ez is óriás fia vala.
7
És szidalommal illeté Izráelt, és megölé őt Jonathán************, Dávid testvérének, Simeának fia.
8
Ezek ugyanazon egy óriásnak fiai voltak*************** Gáthban, akik elveszének Dávidnak és az ő szolgáinak keze által.**************

--------------------------------------------

* És akkor higgyem el, hogy egy nem Siba, aki eddig végig jófej volt?
** Mi is a gond? Ha az, hogy Dávid lelépett, otthagyta őket, bezárva, és addig és azután kérdezésük nélkül lettek szexrabszolgaként hasznosítva, hát had ne rájuk gondoljak rosszakat.
*** That's weird.
**** Mármint Sérája. Illetve Sausa.
***** Hát ugye ilyen elő tud fordulni ha folyton egymást kergeti az ország, és így senki nem ér rá földet művelni.
****** Valóban? És ez ugyan mikor történt?
******* Károli úgy tűnik kihagyta azt a szót hogy "megpróbálta", így nála zombik jönnek. Egyébként elnézve a leszármazási fát, Saul oka vmi olyasmi lehetett, hogy eltörölje a nyomát, hogy a felmenői között ilyenek voltak.
******** Emlékszünk-emég amikor Dávid azt kérdezte, él-e még valaki Saul házanépéből? Nos, most nyolcat is talált. Fura, hát nem? Amúgy meg ismét éljen a nepotizmus, és bűnhődjenek az ártatlanok!
********* Mármint Láis fiának Pálti(el)nek?
********** Óriások. Azok nem haltak ki már legalább kétszer?
*********** Hát ez egyszer ugye óriás Góliát, ami eleve megkérdőjelezi az egész Dávid-sztorit. Másodszor pedig a fickó "gitteus", azok meg nem valami nép-ellensége filiszteus, még csak nem is népcsoport, hanem valami izráelita leszármazásos izé, még az is lehet valami elitcsapat neve, mint a peleteusok.
************ Mármint Jonadáb?
************* "az" óriástól? Csak így, né nélkül? És hogy volt az egyik gitteus, a többi meg nem, feltételezve hogy a szó népcsoportot/leszármazást jelöl?
2Sám.21.22 - Szóval mi volt itt? Az óriások filiszteusok voltak, vagy ez csak valami teológus idehamisítása? óriás, vagy óriások? Refa, Arapha, vagy refaim? Na ezért nem bízok a papokban. Nem fordítanak, hanem ferdítenek.
************** Akkor feltenném az első kérdést: hová lett a negyedik óriás?
*************** A második kérdésem: ha ezek mind ugyanannak a fiai voltak, hogy lehet hogy csak az egyikük volt (a filiszteus) Góliát testvére?
**************** Hogyhogy ezek az óriások filiszteusok?
***************** Itt az óriás neve Sippai. 2Sámban Sáf. Csak nem a legőző neve (Sibbékai) torzulaz az óriás nevévé is?
****************** Itt hogyhogy az óriás nem Góliát, hanem annak testvére?
******************* Nem Elkhanán, a Jaharé Oregim fia?