1
Mikor pedig bemégy arra a földre, amelyet az Úr, a te Istened ád néked örökségül, és bírni fogod azt, és lakozol abban:
2
Akkor végy a föld minden gyümölcsének zsengéjéből, amelyet szerezz a te földedből, amelyet az Úr, a te Istened ád néked; és tedd kosárba és menj oda a helyre, amelyet kiválaszt az Úr, a te Istened, hogy ott lakozzék az ő neve;
3
És menj be a paphoz*, aki abban az időben lesz, és mondjad néki: Vallást teszek ma az Úr előtt, a te Istened előtt, hogy bejöttem a földre, amely felől megesküdt az Úr a mi atyáinknak, hogy nékünk adja.
4
És a pap vegye el a kosarat** kezedből, és tegye azt az Úrnak, a te Istenednek oltára elé.
5
És szólj, és mondjad az Úr előtt, a te Istened előtt: Veszendő mesopotámiai vala az atyám, és aláment vala Égyiptomba, és jövevény volt ott kevesed magával; nagy, erős és temérdek néppé lőn ottan.
6
Bosszúsággal illetének pedig minket az Égyiptombeliek, és nyomorgatának minket, és vetének reánk kemény szolgálatot.***
7
Kiáltánk azért az Úrhoz, a mi atyáink Istenéhez, és meghallgatta az Úr a mi szónkat, és megtekintette a mi nyomorúságunkat, kínunkat és szorongattatásunkat;
8
És kihozott minket az Úr Égyiptomból erős kézzel, kinyújtott karral, nagy rettentéssel, jelekkel és csudákkal;
9
És behozott minket e helyre, és adta nékünk ezt a földet, a tejjel és mézzel folyó földet.
10
Most azért ímé elhoztam ama föld gyümölcsének zsengéjét, amelyet nékem adtál Uram. És rakd le azt az Úr előtt, a te Istened előtt, és imádkozzál az Úr előtt, a te Istened előtt;
11
És örömet találj mindabban a jóban, amelyet ád néked az Úr, a te Istened, és a te házadnépének; te és a lévita, és a jövevény, aki te közötted van****.
12
Ha a harmadik esztendőben, a tizednek esztendejében, minden termésedből egészen megadod a tizedet, és adod a lévitának, a jövevénynek, az árvának és özvegynek, hogy egyenek a te kapuid között, és jól lakjanak:
13
Akkor ezt mondjad az Úr előtt, a te Istened előtt: Kitakarítottam a szent részt a házból, és oda adtam azt a lévitának, a jövevénynek, az árvának és az özvegynek minden te parancsolatod szerint, amelyet parancsoltál nékem; nem hágtam át egyet sem a te parancsolataidból, sem el nem felejtettem!
14
Nem ettem belőle gyászomban, nem pusztítottam belőle tisztátalanul, és halottra sem adtam belőle. Hallgattam az Úrnak, az én Istenemnek szavára; aszerint cselekedtem, amint parancsoltad nékem.
15
Tekints alá a te szentségednek lakóhelyéből a mennyekből, és áldd meg Izráelt, a te népedet, és a földet, amelyet nékünk adtál, amint megesküdtél vala a mi atyáinknak, a tejjel és mézzel folyó földet.
16
E mai napon az Úr, a te Istened parancsolja néked, hogy e rendelések és végzések szerint cselekedjél: tartsd meg azért és cselekedjed azokat teljes szívedből és teljes lelkedből!
17
Azt kívántad ma kimondatni az Úrral, hogy Isteneddé lesz néked*****, hogy járhass az ő útain, megtudhassad az ő rendeléseit, parancsolatait és végzéseit, és engedhess az ő szavának;
18
Az Úr pedig azt kívánja ma kimondatni veled, hogy az ő tulajdon népévé leszesz, amiképpen szólott néked, és minden ő parancsolatát megtartod,
19
Hogy feljebb valóvá tegyen téged minden nemzetnél, amelyeket teremtett, dícséretben, névben és dicsőségben, és hogy szent népévé lehess az Úrnak, a te Istenednek, amint megmondta vala.

1
Mózes pedig és Izráel vénei parancsot adának a népnek, mondván: Tartsátok meg mind e parancsolatot, amelyet én parancsolok ma néktek.
2
És amely napon általmentek a Jordánon arra a földre, amelyet az Úr, a te Istened ád néktek: nagy köveket állíts fel******, és meszeld be azokat mésszel.
3
És mihelyt általmégy, írd fel azokra e törvénynek minden ígéjét, hogy bemehess arra a földre, amelyet az Úr, a te Istened ád néked, a tejjel és mézzel folyó földre, amiképpen megígérte néked az Úr, a te atyáidnak Istene.
4
Mihelyt azért általmentek a Jordánon, állítsátok fel azokat a köveket, amelyeket én e mai napon parancsolok néktek, az Ebál hegyén; és meszeld be azokat mésszel.
5
És építs ott oltárt az Úrnak, a te Istenednek; olyan kövekből való oltárt, amelyeket vassal meg ne faragj.
6
Ép kövekből építsd az Úrnak, a te Istenednek oltárát; és áldozzál azon egészen égőáldozatokat az Úrnak, a te Istenednek.
7
Áldozzál hálaáldozatokat is, és egyél ott, és vigadozzál az Úr előtt, a te Istened előtt.
8
És írd fel a kövekre e törvénynek minden ígéjét******* igen világosan!
9
És szóla Mózes és a Lévi nemzetségéből való papok az egész Izráelnek, mondván: Figyelj és hallgass Izráel! E mai napon lettél az Úrnak, a te Istenednek népévé.
10
Hallgass azért az Úrnak, a te Istenednek szavára, és cselekedjél az ő parancsolatai és rendelései szerint, amelyeket, én parancsolok ma néked.
11
És parancsola Mózes azon a napon a népnek, mondván:
12
Ezek álljanak fel a népnek megáldására a Garizim hegyén, mikor általmentek a Jordánon: Simeon, Lévi, Júda, Izsakhár, József és Benjámin.
13
Ezek pedig az átkozásra álljanak fel az Ebál hegyén: Rúben, Gád, Áser, Zebulon, Dán és Nafthali.
14
Szóljanak pedig a léviták, és ezt mondják az egész Izráel népének felszóval:
15
Átkozott az ember, aki faragott és öntött képet csinál********, útálatára az Úrnak, mesterember kezének munkáját, és rejtve tartja azt! És feleljen az egész nép és mondja: Ámen!
16
Átkozott aki kevésre becsüli********* az ő atyját vagy anyját! És mondja az egész nép: Ámen!
17
Átkozott, aki elmozdítja az ő felebarátjának********** határát! És mondja az egész nép: Ámen!
18
Átkozott, aki félrevezeti a vakot*********** az úton! És mondja az egész nép: Ámen!
19
Átkozott, aki elfordítja a jövevénynek************, árvának és özvegynek igazságát! És mondja az egész nép: Ámen!
20
Átkozott, aki az ő atyjának feleségével hál, mert feltakarja az ő atyjának takaróját! És mondja az egész nép: Ámen!
21
Átkozott, aki közösül valamely barommal! És mondja az egész nép: Ámen!
22
Átkozott, aki az ő leánytestvérével hál, az ő atyjának leányával vagy az ő anyjának leányával! És mondja az egész nép: Ámen!
23
Átkozott, aki az ő napával hál! És mondja az egész nép: Ámen!
24
Átkozott, aki megöli az ő felebarátját titkon*************! És mondja az egész nép: Ámen!
25
Átkozott, aki ajándékot fogad el, hogy ártatlan************** lélek vérét ontsa! És mondja az egész nép: Ámen!
26
Átkozott, aki meg nem tartja e törvénynek ígéit, hogy cselekedje azokat! És mondja az egész nép: Ámen!

-------------------------------------------

* Mi köze ehhez a papnak?
** Ah, lenyúlja a pap a cuccost. Amiért nem dolgozott meg.
*** Nem történt meg. Ez történelemtagadás.
**** Kivéve, hogy a jövevény nem fog, mert kamatot szedsz tőle, a felszabadítás reménye nélkül rabszolgasorba taszítod, stb.
***** De mi köze ehhez a papnak?
****** Ez nekem gyanúsan oszlop-állításnak hangzik, ami tiltott.
******* Jó nagy kövek kellettek volna ehhez. Valahogy sose találtak a régészek egyet se.
******** Ezek betiltották a szobrászatot. A muszlimok meg a zenét. Ezek mind hülyék.
********* Na de ha egyszerűen keveset érnek!
********** De a gójét, azt lehet!
*********** Akkor is, ha kém, vagy öngyilkos-robbantani megy?
************ De Isten parancsolata hogy ne legyenek igazságosak a jövevénnyel!
************* Tanulság: csináld nyíltan!
************** És ha bűnösét?