1.1: "Dárius második esztendejében, a nyolcadik hónapban szóla az Úr Zakariáshoz, a Berekiás fiához, aki Iddó próféta fia" - ez ellentmondás, mert Ezsdrás szerint nem volt ott semmiféle Berekiás.

1.2
Igen megharagudott az Úr a ti atyáitokra.
3
Mondjad azért nékik: Ezt mondja a Seregeknek Ura: Térjetek hozzám

1.6: "az én beszédeim és végzéseim, amelyeket szolgáim, a próféták által hirdettem: nem beteljesedtek-é a ti atyáitokon?" - a válasz, hogy NEM. Megszámlálhatatlan nép, Zsidó Világuralom, kiszáradt Nílus, új hadvezér-király Dávid leszármazottja - sehol sincsenek.

1.7-8: "A tizenegyedik hónapnak, azaz a Sebat hónapnak huszonnegyedik napján, Dáriusnak második esztendejében, szóla az Úr ... Látám éjszaka, hogy ímé, egy férfiú veres lovon ül vala, és áll vala a mirtus-fák között"

Van itt pár szimbólum, de rögtön el is vannak magyarázva, így az érdeklődésetekre bízom. Semmi lényges, távolbamutató, vagy újdonság. Az viszont egyértelmű, hogy Patmosi János Jelenéseinek Könyve erősen nyúlja ezt az irományt.

3.1: "Azután megmutatá nékem Jósuát, a főpapot, aki az Úr angyala előtt álla, és a Sátánt, aki jobb keze felől álla, hogy vádolja őt." - cameo

6.12: "És szólj néki, mondván: Ezt mondja a Seregeknek Ura, mondván: Ímé, egy férfiú, a neve Csemete, mert csemete támad belőle, és megépíti az Úrnak templomát!" - átnevezés

6.14: "És a koronák legyenek Hélemnek, Tóbiásnak, Jedajának és Hénnek, a Sefániás fiának emlékjelei az Úr templomában." - nyilván mert őket "legyőzték", legalábbis Tóbiásból ítélve, aki antagonista volt. A neveket nem jegyzem fel, mert nem tudom mikor éltek. Hélemről pl. egyáltalán fogalmam sincsen. Van egy Hélem a fán, de azzal nem volt gond amennyire tudni.

7.1: "És lőn a Dárius király negyedik esztendejében, hogy szóla az Úr Zakariáshoz a kilencedik hónapnak, a Kiszlévnek negyedikén," - ha így folytatják, még a végén mindien hónap nevét tudni fogjuk. Bár kétlem.

8.7
Ezt mondja a Seregeknek Ura: Ímé, én megszabadítom az én népemet a nap keltének földéről és a nap nyugtának földéről.
8
És elhozom őket és Jeruzsálemben lakoznak, és népemmé lesznek, én pedig Istenökké leszek hűséggel és igazsággal.

Illik a képbe, Artaxerxes II. idején volt nagy bevándorlási hullám megint. Ha belegondolunk, volt bevándorlás a legenda szerint Círus, perzsa Dárius és Artaxerxes II. alatt. Ahasvérus idejéről valamiért nagy a kuss. Nem lényeg. A lényeg, hogy Ahasverus I. alatt minden be volt tiltva. Namost ismerve a Biblia íróit, ezt ugyan nem merték letagadni, de ahogy József leuralta árnyékkormányként Egyiptomot, Dániel Basbilóniát, Eszzter meg mint látni fogjuk Perzsiát, logikus, hogy a történelemből amúgysem erős író (l. Dániel írója szerint Ah/asverus Dárius papája volt, és csak egy másik könyv buktatja le, amelyik szerint Ahasvérus idején Fogságvolt) kitalált egy Második Atraxerxest, aki mindent megengedett, és aki alatt minden megépült. Kicsinyes dolog, de illik a módszertanba.

9.1: "Az Úr igéjének terhe a Kadrák földe ellen; Damaskus lesz pedig annak nyugvóhelye" - na, az elmaradhatatlan "kinyírunk titeket" rész(ek)!

10.2: "varázslók"

11.1: "Nyisd meg kapuidat, oh Libánon, hogy tűz emésszen cédrusaid közt!" - tudtátok hogy Libanon erdőség volt, nem az a kősivatag ami ma? Csak pont ugyanúgy mint a Húsvét-szigetekiek, kivágták a fákat az utolsó szálig.

12.1: "Az Úr igéjének terhe Izráel ellen." - természetesen aezt sose lehet lehagyni a végéről. Nehunn mán elbízzák magukat.

14.1: "Ímé, eljön az Úrnak napja," - mindig erre lukadunk ki.

14.16: "És lészen, hogy akik megmaradnak mindama népek közül, amelyek Jeruzsálem ellen jőnek: esztendőről esztendőre mind felmennek, hogy hódoljanak a királynak, a Seregek Urának, és megünnepeljék a sátorok ünnepét." - a szokásos befejezés: Zsidó Világuralom.

14.21: "és nem lészen többé Kananeus a Seregek Urának házában e napon." - na, egy kis extra rasszizmus a végére!