Namosta  nagy gond, hogy gyakorlatilag semmiféle támpontunk nincs arról, hogyan tovább. Nabunál megállt az élet, és a következő név amit 2Krónika említ egy ugrással már Círus. De mi történt közben? Történt-e valammi? És hogyan ment tovább?

A kézenfekvő megoldási kísérlet, ha megnézzük az első sorát minden könyvnek, hátha a szokásos módon oda van lökve, mikorra írták a sztorit. Sajna ez nem segít, mert egyik sem kezdődik Nabuval. Illetve mind másik névvel kezdődik.

A következő lépés volt rákeresni minden névre, hogy hátha időrendben fordulnak elő a szövgekben. És persze nem!. Na mondom, kurva jó. Még rosszabb, hogy 2-2 nevet amúgy elég könnyen párba tudunk állítani: Círus után jött Dárius, illetve Artaxerxes jött Ahasverus után. Na de ezek hogy viszonyulnak egymáshoz? Még rosszabb, hogy Dánielnél találtam még egy királyt, bizonyos Belsazárt.

Ott a probléma is, hogy Nabu Eszterben, Ezsdrásban, Nehémiásban mint név említésre kerül, de mint periódus nem, csakm int valami ami a múltban történt. Azzal meg mihez kezdjek. Eszterrel különösen, mert abban 1 király szerepel csak, szóval 0 viszonyítási pont.

Aztán ott van Asvérus, aki Dániel változatának tűnik ahasvérusra. de aa pali méd, ahogy Dárius is. Mindenki másnál mindenki perzsa.

Szóval semmi fogódzóm nincs, és semmi kedvem máris elővenni Dánielt. De mi választásom van? A másik lehetőség, hogy előreugrok, belemászok a kulimászba, és nem tudom hogyan keveredek majd ki belőle. Abból meg elegem van.

---------------------------------------

Namost fontos kérdés, mikor íródott Dániel könyve.

Vagy hiszünk a keresztény papoknak akik megerőszakolják a kisfiúkat, VAGY hiszünk a hozzáértőknek, és elhisszük, hogy az i.e. 2. században.

Másként feltéve ugyanezen kérdést, azt hisszük-e hogy Superman, meg az X-men a valóságban is léteznek - vagy maradunk a minden nap tapasztalt valóságnál?

Szintén megfontolandó, hogy a judaisták ezt NEM a prófétikus iratok közé sorolják, hanem a "szöevegek" kategóriába rakták. Ez árulkodik valamiről.

------------------------------------------

1.1: "Jojakim, Júda királya uralkodásának harmadik esztendejében jöve Nabukodonozor, a babiloni király Jeruzsálemre, és megszállá azt." - oké, kicsit meglepődtem, de a jegyzeteim, és a jegyzeteim alapján való keresés azt mondja, a bibliai sztori így tartja, l. 2Kir.24. Aztán kiderült, hgy bár aaz uralkodásaik között volt átfedés, de kiderült, hogy Nabu Jojákim 4 évének második felében (gyakorlatilag az ötödikben) lépett trónra, l. Jer.25.1. Tehát ez ellentmondás. A hónapozás itt nem jön be, mivel egyéb összefüggéseink is vannak (Nabu 19. éve, l. 2Kir.25, Jer.52), amik miatt tudjuk, hogy merre volt eltolódás az uralkodásban a két király között. És még úgy is, hogy volt egy rkaás királyváltás, és a 19. év Sédékiáshoz van viszonyítva, máris kedveztem egy félévet  hogy Nabu Joákim 4. évére essen.

1.3-6: "És mondá a király Aspenáznak, az udvarmesterek fejedelmének ... És rendele nékik a király mindennapi szükségletül a királyi ételből és a borból, melyből ő iszik vala, hogy így nevelje őket három esztendeig, és azután álljanak a király előtt. / Valának pedig ezek között a Júda fiai közül: Dániel, Ananiás, Misáel és Azariás." - a három év arra kelhet, hogy "Joákim idejében jött fel Nabukodonozor, Babilónia királya, és Joákim szolgája lett három esztendeig; de azután elfordult és elpártolt tőle." - 2Kir.24.1 A nevek amúgy mind lehetnek szóalaktorzulások, de annyira azért nem. Ki tudja?

1.7: "És az udvarmesterek fejedelme neveket ada nékik; tudniillik elnevezé Dánielt Baltazárnak, Ananiást Sidráknak, Misáelt Misáknak, Azariást Abednegónak." - és fogják is így nevezni őket!

1.8-12: "De Dániel eltökélé az ő szívében, hogy nem fertőzteti meg magát a király ételével és a borral, amelyből az iszik vala ... Tégy próbát, kérlek, a te szolgáiddal tíz napig, és adjanak nékünk zöldségféléket, hogy azt együnk, és vizet, hogy azt igyunk." - tehát Dániel&Co vegák voltak.

1.18-20: "Miután pedig elmúlt az idő ... tízszerte okosabbaknak találá őket mindazoknál az írástudóknál és varázslóknál, akik egész országában valának." - Hja. Az alacsony-kalóriatartalmú cuccoktól hatalmas teljesítményekre leszel épes. Csakk érdezz meg egy testépítőt, meg fogja mondani, csakis zöldséget zabl, semmi fehérje! Vagy nem?

1.21: "És ott vala Dániel a Cyrus király első esztendejéig." - mármint gondolom Fogságban, vagy mi.

2.1: "És Nabukodonozor uralkodásának második esztendejében álmokat láta Nabukodonozor"

2.6: "Ha pedig az álmot és annak értelmét megjelentitek: ajándékokat, jutalmat és nagy tisztességet vesztek tőlem; ezért az álmot és annak értelmét jelentsétek meg nékem." - cseles.

2.10-13: "Felelének a Káldeusok a királynak, és mondák: Nincs ember a földön, aki a király dolgát megjelenthesse ... E miatt a király megharaguvék és igen felgerjede, ... És a parancsolat kiméne, hogy öljék meg a bölcseket; és keresik vala Dánielt és az ő társait, hogy megölettessenek." - Csakhogy Nabu 2. évében még meg sem támadta Júdát. Vagy ekkor már Joákim ... 5. évében járunk?

2.15: "[Dániel] Szóla és monda Arióknak, a király főemberének: Miért e kegyetlen parancsolat a királytól?"

31
Te látád, oh király, és ímé egy nagy kép; ez a kép, mely hatalmas vala és kiváló az ő fényessége, előtted áll vala, és az ábrázata rettenetes volt.
32
Annak az állóképnek feje tiszta aranyból, melle és karjai ezüstből, hasa és oldalai rézből,
33
Lábszárai vasból, lábai pedig részint vasból, részint cserépből valának.
34
Nézed vala, amíg egy kő leszakada kéz érintése nélkül, és letöré azt az állóképet vas- és cseréplábairól, és darabokra zúzá azokat.
35
Akkor egygyé zúzódék a vas, cserép, réz, ezüst és arany, és lőnek mint a nyári szérűn a polyva, és felkapá azokat a szél, és helyöket sem találák azoknak. Az a kő pedig, amely leüté az állóképet nagy hegygyé lőn, és betölté az egész földet.
36
Ez az álom, és értelmét is megmondjuk a királynak.
37
Te, oh király! királyok királya, kinek az egek Istene birodalmat, hatalmat, erőt és dicsőséget adott;
38
És valahol emberek fiai, mezei állatok és égi madarak lakoznak, a te kezedbe adta azokat, és úrrá tett téged mindezeken: Te vagy az arany-fej.
39
És utánad más birodalom támad, alábbvaló mint te; és egy másik, egy harmadik birodalom, rézből való, amely az egész földön uralkodik.
40
A negyedik birodalom pedig erős lesz, mint a vas; mert miként a vas széttör és összezúz mindent; bizony mint a vas pusztít, mind amazokat szétzúzza és elpusztítja.
41
Hogy pedig lábakat és ujjakat részint cserépből, részint vasból valónak láttál: a birodalom kétfelé oszol, de lesz benne a vasnak erejéből, amint láttad, hogy a vas elegy volt az agyagcseréppel.
42
És hogy a lába ujjai részint vas, részint cserép: az a birodalom részint erős, részint pedig törékeny lesz.
43
Hogy pedig vasat elegyülve láttál agyagcseréppel: azok emberi mag által vegyülnek össze, de egymással nem egyesülnek, minthogy a vas nem egyesül a cseréppel.
44
És azoknak a királyoknak idejében támaszt az egek Istene birodalmat, mely soha örökké meg nem romol, és ez a birodalom más népre nem száll át hanem szétzúzza és elrontja mindazokat a birodalmakat, maga pedig megáll örökké.
45
Minthogy láttad, hogy a hegyről kő szakad vala le kéz érintése nélkül, és szétzúzá a vasat, rezet, cserepet, ezüstöt és aranyat: a nagy Isten azt jelentette meg a királynak, ami majd ezután lészen; és igaz az álom, és bizonyos annak értelme.

Az arany fejet tehát tudjuk, és az is megvan, hogy az egyes anygaok/részek birodalmakat jelölnek. Amik közvetlen egymás után következnek. 
Furcsa lehet számunkra, de nem akik számára íródott, hogy miért nem nevezi meg a többi birodalmat. A korabeli olvasók nyilvánvalóan tudták miről beszél az író.
És ne feledjük el az utolsó sort, a Zsidó Világuralmat. Ami nem történt meg, tehát Dániel hamis próféta, kövezzük meg.
De mégis, mit mondanak a hozzáértők, mik ezek a birodalmak?

A lapos-Föld-hívők előszeretettel próbálkoznak be ezzel a sorral:


Ez nyilvánvalóan nem jó.aAA médek és a babilóniaik eleve furán állnak, a perzák évekkel Nagy Sándor előtt megadták magukat, és Nagy Sándortól Rómáig évszázadok hiányoznak. És hogy Róma annyival szarabb lenne a többinél, Nagy Sándor meg ... Eh. Ne is foglalkozzunk ezzel a hazugsággal.

Ellenben nézzük meg mit mondanak a HOZZÁÉRTŐk:
- fej (arany): Babilónia
- mell + karok (ezüst): Média
- has + oldalak (réz): Perzsia
- vas lábak: görögök
- vas és cserép lábfejek: szeleukid és ptolemaioszi királyságok
Az isteni királyság pedig a Hasmoneus királysággal azonosítható, azaz végre mindennek van értelme (a Makkabeusok független királysága az i.e. 2. században). Elvégre a zsidók a nagy felszabadulás után ténylegesen abban reménykedtek mint láttuk folyton, hogy többé nem lesz gondjuk senkivel, és szép lassan behódoltatják az egész Földet vallásuknak.

3.: "Nabukodonozor király csináltata egy arany állóképet ... És a hírnök hangosan kiálta: ... Akárki pedig, aki nem borul le és nem imádja, tüstént bevettetik az égő, tüzes kemencébe. ... Szóla Nabukodonozor, és monda nékik: Sidrák, Misák és Abednégó! Szántszándékból nem tisztelitek-é az én istenemet és nem imádjátok-é az arany állóképet, amelyet felállíttattam? ... Felelének Sidrák, Misák és Abednégó ... Ímé, a mi Istenünk, akit mi szolgálunk ... Amiatt azonban, hogy a király parancsolata szigorú volt és a kemence rendkivül izzó vala: azokat a férfiakat, akik Sidrákot, Misákot és Abednégót felvitték, megölé a tűznek lángja. ... Ímé, négy férfiút látok szabadon járni a tűz közepében ... nézik vala ezeket a férfiakat, hogy a tűznek semmi hatalma nem lett az ő testükön" - Nem tudom Dániel ebbe a történetbe miért nem keveredett bele. Ő nyilván imádta a bálványt. Kövezzük meg.

4.1-2: "Én Nabukodonozor békében valék az én házamban, és virágzó az én palotámban. / Álmot láték"

Ezzel az álommal azonban nem kell törődnünk, azonnal bekövetkezik még ebben a fejezetben. 4.26: "Tizenkét hónap mulva a babiloni királyi palotán sétála." 4.30: "Abban az órában betelék a beszéd Nabukodonozoron: és az emberek közül kivetteték, és füvet evék mint az ökrök, és égi harmattal öntözteték az ő teste, mígnem szőre megnöve, mint a saskeselyű tolla, és körmei, mint a madarakéi."És most jön a pofátlanság:4.31-33: "És az idő elteltével én, Nabukodonozor, szemeimet az égre emelém, és az én értelmem visszajöve, és áldám a felséges Istent, és dícsérém és dicsőítém az örökké élőt, kinek hatalma örökkévaló hatalom és országa nemzedékről-nemzedékre áll. ... Abban az időben visszatére hozzám az én értelmem, és országom dicsőségére az én ékességem, és méltóságom is visszatére hozzám, és az én tanácsosaim és főembereim fölkeresének engem, és visszahelyeztettem az én országomba, és rendkívüli nagyság adatott nékem." - az író képes azt hazudni, hog ezeket a sorokat maga Nabukadnezár írta le!

5.1-2: "Belsazár király nagy lakomát szerze az ő ezer főemberének, és az ezer előtt bort ivék. / Borozás közben mondá Belsazár, hogy hozzák elő az arany és ezüst edényeket, amelyeket elvive Nabukodonozor, az ő atyja a jeruzsálemi templomból" - oké, megvan a folyamatosság. Viszont most ötlik eszmebe: hogy került a képbe Evil-Merodák? Egyébként Jeremiás mekkora szemét már. Az 52. fejezetében ott röül hogy elengedte a Népet, az 50-ben meg azt jósolta hogy "akkor kinyírunk baz'meg!"

5.5: "Abban az órában emberi kéznek ujjai tünének fel, és írának a gyertyatartóval szemben a király palotájának meszelt falán, és a király nézé azt a kézfejet, amely ír vala."

25
És ez az írás, amely feljegyeztetett: Mene, Mene, Tekel, Ufarszin!
26
Ez pedig e szavaknak az értelme: Mene, azaz számba vette Isten a te országlásodat és véget vet annak.
27
Tekel, azaz megmérettél a mérlegen és híjjával találtattál.
28
Peresz, azaz elosztatott a te országod és adatott a médeknek és persáknak.

Namost mi is a gond a megfejtéssel.
1) Miért szerepel a szövegben kétszer a Mene?
2) a szövegben nm szerepel a Peresz.
3) az Ufarszim-ot meg nem ikerült lefordítani.

Azért ráékerestem a dologra, és talltam egy apologista oldalon:

A kiemeltrésznek senki ne örüljön, az alhúzást mindjárt magyarázom.

5.29: "Akkor szóla Belsazár, és öltöztették Dánielt bíborba, és aranyláncot vetének nyakába, és kikiálták felőle, hogy ő parancsol mint harmadik az országban."

5.30: "Ugyanazon az éjszakán megöleték Belsazár, a Káldeusok királya." - ennyit a háláról.

5.31: "És a méd Dárius foglalá el az országot mintegy hatvankét esztendős korában." - és itt el is érkeztünk a fenti képen látható kiemelés HAZUGSÁGÁHOZ. Ugyanis a Biblia mítosz, tehát azt kell megnéznünk, miként tudták a dolgokat a szerzpi. Az ő ismereteik és rendszerezésük szerint a méd és paerzsa birodalmak egymást követték, pláne lokálisan. Nem egyszerre léteztek. És amit tudtak, még azt is rosszul tudták. Dárius ugyanis a valóságban perzsa volt, nem méd. De lesz ez még így se! És ha Dárius elfoglalta Babilóniát, hogy is jön a képbe Evil-Merodeák? talán azonos Balsazárral... Btw, Dárius életkorát nem tudjuk mihez kapcsolni, így egyelőre olyan, mintha nem is lenne.

Azi gazán fárasztó, hogy ezen a ponton seni nem foglalkozik azzal, amit a Biblia mond, hogyan kapcsolódtak ezek az uralkodók egymáshoz!

6.3: "Akkor ez a Dániel felülhaladá az igazgatókat és a tiszttartókat, mivelhogy rendkivüli lélek volt benne, úgy hogy a király őt szándékozék tenni az egész birodalom fölé." - hja, ezt nem is mondtam. Szinte már elvárás, hát nem?

6.7: "Tanácsot tartottak az ország összes igazgatói: a helytartók, fejedelmek, tanácsosok és a kormányzók, hogy királyi végzés hozassék, és erős tilalom adassék, hogy ha valaki harminc napig kér valamit valamely istentől vagy embertől, tekívüled, oh király, vettessék az oroszlánok vermébe."

6.10: "Dániel pedig, amint megtudta, hogy megiratott az írás, beméne az ő házába; és az ő felső termének ablakai nyitva valának Jeruzsálem felé; és háromszor napjában térdeire esék, könyörge és dícséretet tőn az ő Istene előtt, amiként azelőtt cselekszik vala."

6.16: "Erre szóla a király, és előhozák Dánielt, és veték az oroszlánok vermébe."

6.19-23: "Hajnalban a király azonnal felkele még szürkületkor, és sietve az oroszlánok verméhez méne. ... Akkor a király igen örvende, és Dánielt kihozatá a veremből."

6.28: "És ennek a Dánielnek jó szerencsés lőn dolga a Dárius országában és a persa Círus országában." - ha ő mondja... De hogy lett a méd Dárius országából a perzsa Círus országa?

7.1: "Belsazárnak, a babiloni királynak első esztendejében álmot láta Dániel" - de jó, lkezdtünk az időben ugrálni.

Látám az én látásomban éjszaka, és ímé, az égnek négy szele háborút támaszta a nagy tengeren;
3
És négy nagy állat jöve fel a tengerből, egyik különböző a másiktól.
4
Az első olyan, mint az oroszlán, és sas szárnyai valának. Nézém, míg szárnyai kitépettek, és felemelteték a földről, és mint valami ember, lábra állíttaték és emberi szív adaték néki.
5
És ímé, más állat, a második, hasonló a medvéhez, és kele egyik oldalára, és három oldalborda vala szájában fogai között, és így szólának néki: Kelj fel és egyél sok húst!
6
Ez után látám, és ímé, egy másik, olyan mint a párduc, és négy madárszárnya vala a hátán; és négy feje vala az állatnak, és hatalom adaték néki.
7
Ezek után látám éjszakai látásokban, és ímé, negyedik állat, rettenetes és iszonyú és rendkivül erős; nagy vasfogai valának, falt és zúzott és a maradékot lábaival összetaposta, és ez különbözék mindazoktól az állatoktól, amelyek előtte valának, és tíz szarva vala néki.
8
Mialatt a szarvakat szemlélém, ímé, másik kicsiny szarv növekedék ki azok között, és három az elébbi szarvak közül kiszakasztaték ő előtte, és ímé, emberszemekhez hasonló szemek valának ebben a szarvban, és nagyokat szóló száj.
9
Nézém, míg királyi székek tétetének, és az öreg korú leüle, ruhája hófehér, és fejének haja, mint a tiszta gyapjú; széke tüzes láng, ennek kerekei égő tűz;
10
Tűzfolyam foly és jő vala ki az ő színe felől; ezerszer ezeren szolgálának néki, és tízezerszer tízezeren állának előtte; ítélők ülének le, és könyvek nyittatának meg.
11
Nézém akkor a nagyzó beszédek hangja miatt, amelyeket a szarv szóla; nézém, míg megöleték az az állat, és az ő teste elvesze, és tűzbe vetteték megégetésre.
12
A többi állatoktól is elvéteték az ő hatalmok; de ideig-óráig tartó élet adaték nékik.
13
Látám éjszakai látásokban, és ímé az égnek felhőiben mint valami emberfia jőve; és méne az öreg korúhoz, és eleibe vivék őt.
14
És ada néki hatalmat, dicsőséget és országot, és minden nép, nemzet és nyelv néki szolgála; az ő hatalma örökkévaló hatalom, amely el nem múlik, és az ő országa meg nem rontatik.

A fejezet második felében segítséget kapunk a megfejtéshez:

16
Oda menék egyhez az ott állók közül, és bizonyosat kérék tőle mindezek felől, és szóla nékem, és e dolognak értelmét tudatá velem:
17
Ezek a nagy állatok, mik négyen voltak, négy király, akik támadnak e földön.
18
De a magasságos egeknek szentei veszik majd az országot, és bírják az országot örökké és örökkön örökké.
19
Akkor bizonyosat kívánék tudni a negyedik állat felől, amely különbözék mindamazoktól, és rendkivül rettenetes vala; vasfogai és érckörmei valának, falt és zúzott, és a maradékot lábaival összetaposta.
20
A tíz szarv felől is, amelyek a fején valának, és afelől, amely utóbb növekedék és három esék ki előle; és ennek a szarvnak szemei valának és nagyokat szóló szája; termete is nagyobb a társaiénál.
21
Látám, hogy ez a szarv hadakozék a szentek ellen, és legyőzé őket.
22
Mígnem eljöve az öreg korú, és az ítélet adaték a magasságos egek szenteinek; és az idő eljöve, és elvevék az országot a szentek.
23
Így szóla: A negyedik állat negyedik ország lesz e földön, amely különb lesz minden országnál, és megeszi az egész földet, és eltapodja és szétzúzza azt.
24
A tíz szarv pedig ez: Ebből az országból tíz király támad, és más támad utánok, és az különb lesz mint az előbbiek, és három királyt fog megalázni.
25
És sokat szól a Felséges ellen és a magasságos egek szenteit megrontja, és véli, hogy megváltoztatja az időket és törvényt; és az ő kezébe adatnak ideig, időkig és fél időig.
26
De ítélők ülnek és az ő hatalmát elveszik, hogy megrontassék és végleg elvesszen.
27
Az ország pedig és a hatalom és az egész ég alatt levő országok nagysága átadatik a magasságos egek szentei népének; az ő országa örökkévaló ország, és minden hatalmasság néki szolgál és engedelmeskedik.

Fejtsük is meg!

- 1. állat: Babiloni birodalom.
- 2. állat: Méd birodalom - emlékezzünk, Dániel szerint Babilont a "Méd" Dárius döntötte meg, és ilyeneket mondott Ésaiás és Jeremiás is. Persze a valóságban Babilon és a Médek nagyjából elvoltak egymás mellett, majd a Perzsák bekebelezték mindkettejüket (néhány év eltéréssel, Babilont hagyva későbbre).
- 3. állat: Perzsa birodalom
- 4. állat: Görögök. i.e. 332-ben foglalták el Júdeát.

Azaz pusztán megismétli a 2. fejezet "próféciáját" más formában. A szeleukid és ptolemaioszi kultúrák nyilván azért nem kerülnek említésre, mert azok a Makkabeus ország létrejöttekor párhuzamosan léteztek a zsidó állammal.

8.1: "Belsazár király uralkodásának harmadik esztendejében látomás jelenék meg nékem, Dánielnek" - ezeket a számokat továbbra se tudjuk hová rakni. Nincs meg mennyit uralkodott Nabu (csak egy minimum-adatunk van)

az Ulai folyam mellett valék.
3
És felemelém szemeimet és látám, és ímé egy kos álla a folyam előtt, és két szarva vala; és az a két szarv magas vala, de egyik a másiknál magasabb, és a magasabb később növekedék.
4
Látám azt a kost szarvaival öklelkezni napnyugot, észak és dél felé; és semmi állat sem állhata meg előtte, és senki sem szabadíthata meg kezéből, és tetszése szerint cselekedék, és nagygyá lőn.
5
És míg én szemlélém, ímé, egy kecskebak jöve napnyugot felől az egész föld színére, és nem is illeté a földet; és ennek a baknak tekintélyes szarva vala az ő szemei között.
6
És méne a kétszarvú koshoz, amelyet láték állani a folyam előtt; és feléje futa erejének indulatában.
7
És látám a koshoz érni; és néki dühödött és leüté a kost, és letöré két szarvát, és nem vala erő a kosban megállani előtte, és leüté a földre és megtapodá, és nem vala a kosnak senkije, aki őt megmentse annak kezéből.
8
A kecskebak pedig igen nagygyá lőn; de mikor elhatalmasodék, eltörék a nagy szarv, és helyébe négy tekintélyes szarv növe az égnek négy szele felé.
9
És azok közül egyből egy kis szarv támada, és nagyon megnöve délre, napkeletre és a kívánatos föld felé.
10
És megnöve mind az ég seregéig; és a földre vete némelyeket ama seregből és a csillagokból, és azokat megtapodá.
11
És a seregnek fejedelméig növekedék, és elvette tőle a mindennapi áldozatot, és elhányattaték az ő szentségének helye.
12
És sereg rendeltetett a mindennapi áldozat ellen, a vétek miatt; és földre veti az igazságot, és cselekszik, és jó szerencséje van.
13
És hallék egy szentet szólni; és monda egyik szent annak, aki szól vala: Meddig tart e látomás a mindennapi áldozat és a pusztító vétek felől? s a szent hely és a sereg meddig tapostatik?
14
És monda nékem: Kétezer és háromszáz estvéig és reggelig, azután kiderül a szenthely igazsága.

Ismét kapun segítséget:

20
Az a kétszarvú kos, melyet láttál, Médiának és Persiának királya.
21
A szőrös kecskebak Görögország királya, a nagy szarv pedig, amely szemei között vala, az az első király.
22
Hogy pedig az letöretteték, és négy álla helyébe: négy ország támad abból a nemzetből, de nem annak erejével.
23
És ezek országai után, mikor elfogynak a gonoszok, támad egy kemény orcájú, ravaszságokhoz értő király.
24
És annak nagy ereje lesz, noha nem a maga ereje által, és csudálatosképpen pusztít és jó szerencsével halad és cselekszik, és elpusztítja az erőseket és a szenteknek népét.
25
És a maga eszén jár, és szerencsés lesz az álnokság az ő kezében, és szívében felfuvalkodik és hirtelen elveszt sokakat; sőt a fejedelmek fejedelme ellen is feltámad, de kéz nélkül rontatik meg.

Először is vegyük észre a különbségeket az előző "jövendőlésekhez" képest. A végén nem ketté, hanem néggyé válik a birodalom, tehát itt másként vannak a dolgok, és ha egyalami más, akkor midnen lehet más, csak a  periódusnak kell stimmelni. Így:

- kétarcú kos = Média és Persia
- kecskebak = Görögország
- a nagy szarv = "az első király" = Nagy Sándor
- négy új szarv = négy új nemzet az előző porain, gyengébbek = Nagy Sándor birodalmának utódállamai, történelmileg stimmel.
- aztán jön egy "ravasz király", nem megölik, de bukik <- figyeljük meg hogy itt nincs Zsidó Világuralom se begíérve.
- 2300 este és reggel = 1150 nap, de! Dán.12.12 ezt módosítja 1290 napra, majd Dán.12.13 tovább módosítja 1335 napra! Azaz az író olyan, mint a világvége-próféták, akik folyton "újraszámolják" mikó gyün e' a világ víge!

9.1: "Dáriusnak, az Asvérus fiának első esztendejében, aki a Médiabeliek nemzetségéből vala" - jegyezzük meg a sorrendet

9.2: "Uralkodásának első esztendejében én, Dániel, megfigyeltem a könyvekben az esztendők számát, amelyről az Úr ígéje lőn Jeremiás prófétához, hogy hetven esztendőnek kell eltelni Jeruzsálem omladékain."

9.23
A te esedezésed kezdetén egy szózat támadt, és én eljöttem, hogy megjelentsem; mert te kedves vagy: vedd eszedbe azért a szózatot, és értsd meg a látomást!
24
Hetven hét szabatott a te népedre és szent városodra, hogy vége szakadjon a gonoszságnak és bepecsételtessék a bűn, és hogy eltöröltessék a hamisság és elhozassék az örök igazság, és bepecsételtessék a látomás és a próféták, és felkenettessék a Szentek szente.
25
Tudd meg azért és vedd eszedbe: A Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van és újra megépíttetnek az utcák és a kerítések, még pedig viszontagságos időkben.
26
A hatvankét hét mulva pedig után kiirtatik a Messiás és senkije sem lesz. És a várost és a szenthelyet elpusztítja a következő fejedelem népe; és vége lesz mintegy vízözön által, és végig tart a háború, elhatároztatott a pusztulás.
27
És egy héten át sokakkal megerősíti a szövetséget, de a hét felén véget vet a véres áldozatnak és az ételáldozatnak, és útálatosságok szárnyán pusztít, amíg az enyészet és ami elhatároztatott, a pusztítóra szakad.

- 7 hét (év?) után jön egy messiás-fejedelem
- 62 hét (év) után megölik(?) a messiás-fejedelmet/szövetségesek nélkül marad?, és elpusztítja "a szent helyet a következő fejedelem népe".
- az utolsó "héten" szövetségeseket talál, és enneka  hétnek a második felében "a pusztítóüra" pusztítás szakad.

Tehét Jeremiás 70 évét elemzi, és szó nincs róla hogy 70*7 évet kreálna. "A Pusztító" egyértelműen Babilon, és ez az értelmezés illik a többi értelmezéshez, miszerint Babilon nem csak úgy elengedi a Népet, hanem meg lesz büntetve, meg lesz semmisítve. Megjegyzem, messiás-próféta nem lett. Akit bővebben érdekel a konszenzus az értelmezésről, és hogy miért nem jelenti Jézust, kattintson a linkért.

10.1: "Círusnak, Persia királyának harmadik esztendejében egy ige jelenteték Dánielnek, aki Baltazárnak nevezteték; igaz az ige és nagy bajról való; és figyele az igére és megérté a látomást."

10.4
És az első hónapnak huszonnegyedik napján, ímé én a nagy folyóvíznek, azaz a Hiddekelnek partján valék.
5
És felemelém szemeimet, és látám, és ímé: egy férfiú, gyolcsba öltözve, és dereka ufázi aranynyal övezve.
6
És teste olyan mint a társiskő, és orcája olyan mint a villám, és szemei olyanok mint az égő szövétnekek, karjai és lábatája mint az izzó ércnek színe, és az ő beszédének szava olyan, mint a sokaság zúgása.

És ezzel akkor mit kezdjek. Gondolom ez "jel" hogy a látomása (l. fentebb) úgy igaz. Kit érdekel.

"az utolsó idők" biblikusan mindössze annyit jelent, hogy utána nincs több háború - mert nincs kivel. Az összes gój holokausztolva lesz addigra.

1
Én is a méd Dárius első esztendejében mellette állék, hogy őt támogassam és segítségére legyek.
2
És most igazságot jelentek néked: Ímé, még három király támad Persiában, és a negyedik meggazdagul nagy gazdagsággal mindenki felett, és mikor hatalomhoz jut az ő gazdagsága által, mindent megmozdít Görögország ellen.
3
És támad egy erős király és uralkodik nagy hatalommal és tetszése szerint cselekszik.
4
De alighogy támadt, megrontatik az ő országa és elosztatik az égnek négy tája szerint, de nem száll az ő maradékira, és nem az ő hatalma szerint, amelylyel ő uralkodott, mert szétszaggattatik az ő birodalma, és másoknak adatik ezeken kivül.
5
És elhatalmasodik a déli király, de az ő vezérei közül is egyik, és ez hatalmat vesz rajta és uralkodik, nagy uralkodás lesz az ő uralkodása.
6
És esztendők mulva szövetkeznek, és a déli király leánya az északi királyhoz megy, hogy békéltessen, de a kar erejét meg nem tarthatja, és ő sem áll meg, sem az ő karja, hanem kiszolgáltatják őt és az ő kisérőit és az ő nemzőjét és azt, aki őt egy ideig gyámolította.
7
De támad helyébe az ő gyökerének csemetéje közül, aki a had ellen jön majd, és tör az északi király erősségeire, és azokat megszállja és beveszi.
8
És azoknak isteneit is bálványaikkal és drága arany- és ezüstedényeikkel együtt fogságba viszi Égyiptomba, és néhány esztendeig erősebb lesz, mint az északi király.
9
Ez ugyan bemegy a déli király országába, de visszatér az ő földére.
10
De az ő fiai fegyverkeznek és sok nagy sereget gyűjtenek, és hirtelen jön és beözönlik, és átmegy és visszatér, és hadakoznak mind az ő erősségéig.
11
És felháborodik a déli király, és kimegy és megütközik vele, az északi királylyal, és az nagy sokaságot állít fel, de ez a sokaság annak a kezébe adatik.
12
És amint a sokaság elfogatott: felfuvalkodik annak szíve, és sok ezeret letipor; még sem lesz hatalmas.
13
Mert az északi király visszatér, és az előbbinél nagyobb sokaságot állít; néhány esztendő mulva nagy sereggel és nagy készlettel jő bizony.
14
És azokban az időkben sokan támadnak a déli király ellen, a te néped erőszakos fiai is felkelnek, hogy beteljesítsék a látomást, de elhullanak.
15
Mert eljő észak királya, és töltést emel és beveszi az erősített várost; és délnek seregei meg nem állnak, sem az ő válogatott népe, és semmi erő nem bír ellene állni.
16
És az, aki reátört, a maga tetszése szerint cselekszik, és senki sem lesz, aki ellene álljon, és megállapodik a dicső földön, és megsemmisül az az ő kezétől.
17
Azután maga elé tűzi, hogy bemegy az ő egész országának erejével, és békés szándékot mutat, és leányasszonyt ad néki feleségül, hogy megrontsa, de az nem áll meg és nem tart vele.
18
És fordítja orcáját a szigetekre, és sokat elfoglal; de az ő gyalázatosságának véget vet egy vezér, amellett, hogy megfizet néki az ő gyalázatosságáért.
19
És fordítja orcáját a maga országának erősségeire, és meghanyatlik, elesik és nem találtatik meg.
20
Ennek helyébe jön az, aki adószedőt jártat végig az ország dicső földén, de rövid időn megrontatik, noha nem haraggal, sem viadalban.
21
És ennek helyébe egy útálatos áll, akire nem teszik az ország ékességét; hanem alattomban jő, és hízelkedéssel jut az országhoz.
22
És a beözönlő seregek elárasztatnak az ő orcája előtt és megtöretnek; még egy szövetséges fejedelem is.
23
Mert a vele való megbarátkozás óta csalárdul cselekszik ellene, és reátör és győzedelmet vesz rajta kevés néppel.
24
Alattomban még az ország gazdag részeibe is behatol, és azt cselekszi, amit nem cselekedtek sem az ő atyái, sem az ő atyáinak atyái: zsákmányt, prédát és gazdagságot tékozol előlők, és az erősségek ellen is cselt kohol, de csak egy ideig.
25
És felindítja az ő erejét és szívét a déli király ellen nagy sereggel, és a déli király is hadra készül nagy sereggel és igen erőssel, de meg nem állhat, mert cselt koholtak ellene.
26
És akik az ő ételét eszik, megrontják őt, és az ő serege elszéled, és sokan elhullanak seb miatt.
27
De ennek a két királynak szíve is gonoszt forral, és egy asztalnál hazugságot szólnak egymásnak; de siker nélkül, mert a vég még bizonyos időre elmarad.
28
Azért visszatér az ő földére nagy gazdagsággal; de az ő szíve a szent szövetség ellen van, és ellene tesz, és újra visszatér az ő földére.
29
Bizonyos időben megjő, és délre megy: de nem lesz utolszor úgy, mint először volt.
30
Mert kitteus hajók jőnek ellene és megijed, és visszatér és dühöng a szent szövetség ellen és cselekszik ellene; visszatér és ügyel azokra, akik elhagyják a szent szövetséget.
31
És seregek állanak fel az ő részéről, és megfertéztetik a szenthelyet, az erősséget, és megszüntetik a mindennapi áldozatot, és felteszik a pusztító útálatosságot.
32
És akik gonoszul cselekesznek a szövetség ellen, azokat hitszegésre csábítja hizelkedésekkel; ellenben az Istenét ismerő nép felbátorodik és cselekeszik.
33
És a nép értelmesei sokakat oktatnak, de hullanak fegyver és tűz miatt, fogság és rablás miatt napokig.
34
És miközben elhullanak, megsegíttetnek kicsiny segítséggel, és sokan csatlakoznak hozzájok képmutató beszédekkel.
35
És elhullanak az értelmesek közül is, hogy megpróbáltassanak, megtisztíttassanak és megfehéríttessenek a vég idejéig; mert a rendelt idő még hátra van.
36
És a király a maga tetszése szerint cselekszik és felfuvalkodik és felmagasztalja magát minden isten felett, és az istenek Istene ellen is vakmerőn szól, és szerencsés lesz, mígnem betelik a harag; mert ami elhatároztatott, az végre is hajtatik.
37
Nem gondol atyáinak isteneivel, nem gondol az asszonyok kedvencével, és egy istennel sem; hanem mindennek fölibe magasztalja magát.
38
De ahelyett tiszteli az erődök istenét annak helyén; és azt az istent, akit nem ismertek az ő atyái, tiszteli aranynyal, ezüsttel, drágakövekkel és becses ajándékokkal.
39
És az erődített városokban így teszen az idegen istenek nevében: aki hódol, annak dicsőségét megsokasítja és sokak felett ad nékik hatalmat; a földet elosztja jutalom gyanánt.
40
De a vég idején összetűz vele a déli király, és mint a forgószél, úgy megy reá az északi király szekerekkel, lovasokkal és sok hajóval, és betör az országokba, elözönli és végigjárja azokat.
41
És bemegy a dicső földre, és sokan elesnek; de ezek megszabadulnak az ő kezéből: Edom, Moáb és az Ammon fiainak színe-java.
42
És kezeit az országokra veti, és Égyiptom földe meg nem menekedhetik.
43
És ura lesz Égyiptom arany- és ezüst-kincseinek és minden drágalátos javainak; libiabeliek és szerecsenek is lesznek az ő kíséretében.
44
De megriasztják őt napkeletről és északról való hírek, és kivonul nagy haraggal, hogy elveszessen és megöljön sokakat.
45
És felvonja az ő sátor-palotáját a tengerek és a dicső szent hegy között; és végére jut, és senki sem segít rajta.

- a "nagy király" a négyfelé eső birodalommal Nagy Sándor.
- a "déli király" a Ptolemaioszi dinasztia Egyiptomban
- az "északi királyság" a szeleukid dinasztia (a Makkabeusok könyveiben szírek)
- a "pusztító útálatosság" az i.e. 167-ben állított Zeusszobor a Jeruzsálemi templomban

11.40
De a vég idején összetűz vele a déli király, és mint a forgószél, úgy megy reá az északi király szekerekkel, lovasokkal és sok hajóval, és betör az országokba, elözönli és végigjárja azokat.
41
És bemegy a dicső földre, és sokan elesnek; de ezek megszabadulnak az ő kezéből: Edom, Moáb és az Ammon fiainak színe-java.
42
És kezeit az országokra veti, és Égyiptom földe meg nem menekedhetik.
43
És ura lesz Égyiptom arany- és ezüst-kincseinek és minden drágalátos javainak; libiabeliek és szerecsenek is lesznek az ő kíséretében.
44
De megriasztják őt napkeletről és északról való hírek, és kivonul nagy haraggal, hogy elveszessen és megöljön sokakat.
45
És felvonja az ő sátor-palotáját a tengerek és a dicső szent hegy között; és végére jut, és senki sem segít rajta.

Na EZ az a rész, ahol konkrétan megpróbálja megjósolni a jövőt - és ennek megfelelően nem is sikerül neki. Mert szuperhősök csaka  mesékben vannak. Mutatom mi a probléma:

Azt mondja, hogy dél királya (ptolemaiosziak) megtámadják a görögöket Palesztína területén Antiochus uralkodása alatt (az "útálatosság" állítója). A görögök fognak győzni, behatolnak Észak-Afrikába, aztán visszatérnek Palesztínába az északról és keletről érkező hírek miatt (elenséges mozgósítás), ahol Antiochus meg fog halni a csatákban, mert senki nem siet a segítségére. Ez lesz a "vég ideje". (minek a vége?)
A valóságban Antiochus Perzsiában halt meg i.e. 164-ben.

12.1: "És abban az időben felkél Mihály, a nagy fejedelem" - ez a Mihály vmi angyal, volt korábban Gábriel is, nem oszt, nem szoroz. Az "abban az időben" meg Antchiocus eleste, ami ugye...

A végén pedig kérdezi, hogy akkor mikor, és akkor kapjuk a már említett folyotonos dátummódosítást, mert az a szar csak nem akart bekövetkezni.