1
És Athália, Akházia anyja, mikor látta, hogy fia meghalt, felkelt és az egész királyi magot megölette.
2
De Jóseba, Jórám király leánya, Akházia huga, fogá Joást, Akházia fiát, és ellopván őt a király fiai közül, akik megölettettek vala, elrejté az ő dajkájával együtt az ágyasházban; és elrejték őt Athália elől úgy, hogy ez nem öletteték meg.
3
És elrejtve vala Joás ő vele együtt az Úr házában hat esztendeig, és Athália uralkodott az országban.
4
A hetedik esztendőben azonban elküldött Jójada, és magához hivatta a Káriánusok és a testőrök csapatainak vezéreit, és bevitte őket magával az Úr házába, és szövetséget kötött velök, és megesküdteté őket az Úr házában, és megmutatta nékik a király fiát.
5
És megparancsolta nékik, mondván: Ezt kell cselekednetek: közületek a harmadrész, akik szombaton jőnek őrségre, tartsa a király házának őrizetét;
6
A harmadrésze legyen a Súr kapuban, és a harmadrésze a testőrök háta mögött való kapuban, és nagy szorgalmatossággal őrizzétek e házat, hogy senki reánk ne üthessen.
7
Az a két rész pedig közületek, az egész, amely szombaton az őrszolgálatból kilép, vigyázzon az Úr házának megőrzésére a királyhoz vezető részen.
8
És vegyétek körül a királyt, mindenki kezében fegyverével, és aki a sorokba benyomul, ölettessék meg, és a király körül legyetek kijövetelekor és bemenetelekor.
9
És a csapatok vezérei úgy cselekedtek, amint meghagyta volt nékik Jójada pap; és mindenik maga mellé vette az ő embereit, azokat, akik bementek szombaton az őrségre, azokkal együtt, akiket felváltottak szombaton, és Jójada paphoz mentek.
10
És a pap a csapatok vezéreinek azokat a kopjákat és paizsokat adta oda, amelyek Dávid királyéi voltak és az Úr házában voltak.
11
És a testőrök ott állottak a király körül, mindenik fegyverrel kezében, a ház jobb szárnyától a bal szárnyáig, az oltár és a szenthely felé.
12
És kivezeté Jójada a király fiát, és fejébe tevé a koronát, és kezébe adá a bizonyságtételt, és királylyá tevék őt és felkenék; és kezeikkel tapsolván, kiáltának: Éljen a király!
13
Mikor pedig Athália meghallotta a testőröknek és a községnek kiáltását, bement a néphez az Úr házába.
14
És mikor szétnézett, ímé a király ott állott az emelvényen, amint szokás, és a király előtt állottak a fejedelmek és a trombitások, és az egész föld népe ujjongott, és trombitáltak. Akkor megszaggatá Athália az ő ruháit, és kiáltván, monda: Összeesküvés! Összeesküvés!
15
De parancsola Jójada pap a csapatok vezéreinek, a sereg hadnagyainak, és monda nékik: Vezessétek ki őt a sorok között, és ha valaki őt követné, öljétek meg fegyverrel. Mert azt mondta a pap: Ne ölettessék meg az Úr házában.
16
És útat nyitottak néki, és ő arra az útra ment, amerre a lovakat vezetik be a király házába, és ott megölték.
17
És kötést tőn Jójada az Úr, a király és a nép között, hogy ők az Úrnak népe lesznek; és külön a király és a nép között.
18
És elment az egész föld népe a Baál templomába, és azt lerombolta, és oltárait és bálványait teljesen összetörte, és Matthánt, a Baál papját az oltárok előtt ölték meg. És a pap gondviselőket rendele az Úr házában.
19
És maga mellé vévén a csapatok vezéreit, a Káriánusokat* és a testőröket és az egész föld népét, elvivék a királyt az Úrnak házából, és menének a testőrök kapujának útján a király házához. És Joás üle a királyok székébe.
20
És örvendezett mind az egész föld népe, és megnyugovék a város, miután megölték Atháliát fegyverrel a király háza mellett.
21
Joás hét esztendős volt, mikor uralkodni kezdett.

1
A hetedik esztendőben pedig felbátorodván Jójada, szövetséget kötött a századosokkal, Azáriával a Jérohám fiával, Ismáellel a Jóhanán fiával, Azáriával az Obed fiával, Maaséjával az Adája fiával, és Elisafáttal a Zikri fiával;
2
Akik Júda országát körüljárván, összegyűjték Júdának minden városaiból a Lévitákat és az Izráel családfőit, és jövének Jeruzsálembe.
3
Szövetséget tőn pedig mind az egész gyülekezet a királylyal az Isten házában, minekutána Jójada ekképpen szólott nékik: Ímé a király fia fog uralkodni, amint az Úr szólott volt a Dávid fiairól;
4
Azért ez az a dolog, amit cselekednetek kell: Harmadrész közületek, akik a szombatra szoktatok feljönni a papok és a Léviták közül, ajtónálló legyen;
5
Harmadrész a király házánál, és harmadrész a főkapunál álljon; az egész nép pedig legyen az Úr házának pitvariban;
6
Senki ne menjen be az Úr házába, hanem csak a papok és akik szolgálnak a Léviták közül, csak ők menjenek be, mert szent dologra rendeltettek; az egész nép tartsa magát az Úr parancsolatjához.
7
És a Léviták vegyék körül a királyt, fegyvere mindenkinek kezében legyen, és ha valaki bemenne a házba, ott megölettessék; és a király mellett legyetek, mikor bemegy és mikor kijön.
8
És mind aszerint cselekedének a Léviták és az egész Júda, amint Jójada pap megparancsolá, és kiki maga mellé vevé az ő embereit, mindazokat, akik felmennek vala a szombatra, mind akik kijőnek vala szombaton; mert Jójada pap nem ereszté el a csapatokat.
9
És Jójada pap a századosoknak azokat a dárdákat, paizsokat és páncélokat adá, amelyek Dávid királyéi voltak, amelyek az Isten házában valának.
10
És állítá az egész népet, mindenkinek fegyvere kezében lévén, a ház jobb oldalától fogva a ház bal oldaláig, az oltár mellett és a ház mellett a király körül.
11
Akkor kihozák a király fiát, és reá tevék a koronát és a bizonyságtételt, és királylyá tevék őt, és megkenék őt Jójada és az ő fiai, mondván: Éljen a király!
12
Mikor pedig meghallotta Athália a futkosó nép szavát, akik a királyt dícsérik vala; akkor ő is felméne a nép közé az Úr házába.
13
És mikor látta, hogy a király az ő oszlopánál áll a bejáratnál, s a fejedelmek és a trombitások a király mellett vannak, és hogy az egész föld népe örül, trombitál, s az énekesek a zengő szerszámokkal énekelnek, akik tudósok valának az isteni dícséretben: megszaggatá Athália az ő ruháit, és monda: Árulás, árulás!**
14
És kiküldé Jójada pap a századosokat, a sereg előljáróit, mondván nékik: Vezessétek ki a rendek között; és ha valaki utána menne, fegyverrel ölettessék meg. Mert ezt mondja vala a pap: Ne öljétek meg őt az Úr házában.
15
Helyet adának azért néki, hogy kimehessen, és mikor jutott volna a király háza felé a lovak kapujáig, ott megölték őt.
16
Szövetséget tőn pedig Jójada ő maga között, az egész nép között és a király között, hogy ők az Úr népei legyenek.
17
És beméne az egész sokaság a Baál házába, és azt elrontá, és annak mind oltárait, mind bálványait összetöré; Mattánt pedig, a Baál papját az oltárok előtt ölék meg.
18
És gondviselőket állíta Jójada az Úr házába, a lévitai papok által, akiket Dávid csoportokba osztott az Úr házában, hogy áldoznának égőáldozatokkal az Úrnak, amint a Mózes törvényében megíratott, nagy vígassággal és énekszóval, a Dávid rendelése szerint.
19
És állítá az ajtónállókat az Úr házának kapuihoz, hogy be ne mehessen, aki tisztátalan bármely dolog által.
20
Azután maga mellé vevé a századosokat és a főembereket és akik a nép felett uralkodnak, s az egész ország népét, és kivezetvén a királyt az Úr házából, bemenének a király házának felső kapuján, és ülteték a királyt a királyiszékbe.
21
És örvendezett a föld minden népe, és a város is megnyugovék; minekutána Atháliát megölék fegyverrel.

----------------------------------------------

* Ezek nyilván nem nép, hanem vmi eiit katonák.
** Árulás, vagy összeesküvés?