Biblia és lábjegyzetek

Biblia és lábjegyzetek

Lábjegyzetes Biblia - MTK 2.

2021. október 14. - agarik

1
Annakutána megfordulánk, és indulánk a pusztába a Veres tenger felé, amiképpen szólott vala nékem az Úr, és kerülgettük a Szeir hegyét sok ideig.
2
De szóla az Úr nékem, mondván:
3
Elég már e hegyet kerülgetnetek, forduljatok észak felé.
4
Parancsolj azért a népnek, mondván: Mikor általmentek a ti atyátokfiainak, az Ézsaú fiainak határán, akik Szeirben lakoznak: jóllehet félnek tőletek, mindazáltal igen vigyázzatok!
5
Ne ingereljétek őket, mert nem adok az ő földjükből néktek egy talpalatnyit sem; mert Ézsaúnak adtam a Szeir hegyét örökségül.*
6
Pénzen vásároljatok tőlük enni valót, hogy egyetek, és vizet is pénzen vegyetek tőlük, hogy igyatok,
7
Mert az Úr, a te Istened megáldott téged a te kezednek minden munkájában; tudja, hogy e nagy pusztaságon jársz; immár negyven esztendeje veled van az Úr, a te Istened; nem szűkölködtél semmiben.
8
És általmenénk a mi atyánkfiai között, az Ézsaú fiai között, akik lakoznak vala Szeirben, a síkság útján Eláthtól és Écjon-Gebertől fogva. Azután megfordulánk és általmenénk a Moáb pusztájának útjára.
9
És monda az Úr nékem: Ne hadakozzál Moáb ellen, és ne ingereld azt hadra, mert nem adok az ő földéből néked semmi örökséget; mert a Lót fiainak adtam Art örökségül.**
10
(Az Emeusok laktak abban annak előtte, nagy nép, sok és szálas, mint az Anákok.
11
Óriásoknak*** állíttatnak vala azok is, mint az Anákok, és a Moábiták Emeknek hívták őket.
12
Szeirben pedig Horeusok laktak az előtt, akiket az Ézsaú fiai kiűztek, és kiirtottak színök elől, és azoknak helyén laktak, amiképpen cselekedék Izráel is az ő örökségének földén, amelyet adott néki az Úr.)
13
Most keljetek fel, és menjetek át a Záred patakán; és átkelénk a Záred patakán.
14
Az idő pedig, amelyet eljáránk Kádes-Barneától, míg általmenénk a Záred patakán****, harmincnyolc esztendő, amely alatt kiveszett a hadra való férfiak egész nemzetsége a táborból, amint megesküdt vala az Úr nékik.
15
E felett az Úrnak keze is vala ő rajtok, hogy elveszítse őket a táborból az ő kipusztulásukig.
16
És lőn, hogy amint a hadakozó férfiak mind elpusztulának, kihalván a nép közül.
17
Így szóla az Úr nékem, mondván:
18
Ma te általmégy a Moáb határán Ar felé,
19
És mikor közel jutsz az Ammon fiaihoz, ne háborgasd őket, ne is ingereld őket, mert nem adok néked az Ammon fiainak földjéből örökséget, mert a Lót fiainak adtam azt örökségül.
20
(Óriások***** földének tartották azt is; óriások laktak azon régenten, akiket az Ammoniták Zanzummoknak hívtak.
21
Ez a nép nagy, sok és szálas volt, valamint az Anákok, de kivesztette őket az Úr azok színe elől, hogy bírják azoknak örökségét, és lakjanak azoknak helyén;
22
Amiképpen cselekedett az Ézsaú fiaival is, akik Szeir hegyén laknak, amikor kiveszté előlök a Horeusokat, hogy bírják azoknak örökségét, és lakjanak azoknak helyén mind e mai napig.
23
Az Avveusokat is, akik falvakban laknak vala Gázáig, kiirtották a Káftoreusok akik kijöttek volt Káftorból, és lakának azoknak helyén.)
24
Keljetek fel azért, induljatok, menjetek át az Arnon patakán; lásd: kezedbe adtam Szihont, Hesbonnak királyát: az Emoreust, és annak földét; kezdj hozzá, foglald el azt, és hadakozzál ő ellene.
25
E napon kezdem rábocsátani a népekre, hogy féljenek és rettegjenek tőled az egész ég alatt, és akik híredet hallják, rendüljenek meg és reszkessenek te előtted.
26
És követeket küldék a Kedemót pusztából Szihonhoz, Hesbon királyához békességes beszéddel ezt izenvén:
27
Hadd menjek át a te földeden! Útról-útra megyek, nem térek le se jobbra, se balra.
28
Eleséget pénzen adj nékem, hogy egyem; vizet is pénzen adj nékem, hogy igyam; csak gyalog hadd megyek át:
29
Amiképpen cselekedtek én velem az Ézsaú fiai, akik Szeirben laknak; és a Moábiták, akik Arban laknak******; míglen átmegyek a Jordánon arra a földre, amelyet az Úr, a mi Istenünk ád nékünk!
30
De nem akarta Szihon, Hesbon királya, hogy átmenjünk ő rajta, mert megkeményítette volt az Úr, a te Istened az ő lelkét, és engedetlenné tette az Ő szívét, hogy a te kezedbe adja őt, amint nyilván van e mai napon.
31
Monda pedig az Úr nékem: Lásd: elkezdem átadni néked Szihont és az ő földét; kezdj hozzá, foglald el azt, hogy az ő földe örököd legyen.
32
És kijöve Szihon mi előnkbe minden népével, hogy megvívjon velünk Jahácnál.
33
De az Úr, a mi Istenünk kezünkbe adá őt, és levertük őt és az ő fiait és minden ő népét.
34
És elfoglaltuk minden ő városát abban az időben, és fegyverre hánytuk az egész várost: férfiakat, asszonyokat, és kisdedeket; nem hagytunk menekülni senkit.
35
De a barmokat prédára vetettük közöttünk, és a városokból való ragadományokat, amelyeket elfoglaltunk volt.
36
Aróertől fogva, amely van az Arnon patakának partján, és a völgyben lévő várostól fogva Gileádig, egy város sem volt, amelylyel ne bírtunk volna. Mind azokat az Úr, a mi Istenünk adta a mi kezünkbe.
37
De az Ammon fiainak földéhez nem közeledtél, sem a Jabbók patak egész oldalához, sem a hegyen lévő városokhoz, sem semmi olyanhoz, amelyektől eltiltott téged az Úr, a mi Istenünk.

------------------------------------------------------

* Én meg úgy emlékszem az Exo.15-ből, és a Szám.20-ból, hogy az ok az volt, hogy nem tudtak mit kezdeni Edom haderejével.
** Én a Szám.21-26, 31 alapján nagyon is úgy nézem, hogy Moáb el volt foglalva.
*** Óriások.
**** Mármint a Sínai-hegytől a Jordány-folyón át
***** Még több óriás.
****** Hazudik. Nem engedték át őket.

A bejegyzés trackback címe:

https://befogadas.blog.hu/api/trackback/id/tr5016721210

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása