1
És monda Mózesnek: Jőjj fel az Úrhoz te és Áron, Nádáb és Abihu, és az Izráel vénei közül hetvenen*, és hajtsátok meg magatokat előtte távolról.
2
És csak Mózes közeledjék az Úrhoz, amazok pedig ne közeledjenek, és a nép se jőjjön fel vele.
3
Elméne azért Mózes, és elbeszélé a népnek az Úr minden beszédét és minden rendelését; az egész nép pedig egyező szóval felele, mondván: Mindazokat a dolgokat, amelyeket az Úr parancsolt, megcselekesszük.
4
Mózes pedig felírá az Úrnak minden beszédét, és felkele reggel és oltárt építe a hegy alatt, és tizenkét* oszlopot, az Izráel tizenkét nemzetsége szerint.
5
Azután elküldé az Izráel fiainak ifjait, és áldozának égő áldozatokat, és hálaáldozatul tulkokat ölének az Úrnak.
6
Mózes pedig vevé a vérnek felét, és tölté a medencékbe**: a vérnek másik felét pedig az oltárra hinté.
7
Azután vevé a szövetség könyvét, és elolvasá a nép hallatára; azok pedig mondának: Mindent megteszünk, amit az Úr parancsolt, és engedelmeskedünk.
8
Mózes pedig vevé a vért, és ráhinté a népre***, és monda: Ímé a szövetségnek vére, melyet az Úr kötött ti veletek, mindama beszédek szerint.
9
Azután felméne Mózes és Áron, Nádáb és Abihu, és az Izráel vénei közül hetvenen;
10
És láták az Izráel Istenét, és annak lábai alatt valami zafir fényű tárgy vala****, és olyan tiszta, mint maga az ég.
11
És Izráel fiainak e választottjaira nem bocsátá kezét: jóllehet látták az Istent, mindazáltal ettek és ittak is.
12
És szóla az Úr Mózesnek: Jőjj fel én hozzám a hegyre és maradj ott. És átadom néked a kőtáblákat******, és a törvényt és a parancsolatot, amelyeket írtam, hogy azokra megtaníttassanak.
13
Felkele azért Mózes és az ő szolgája Józsué*****, és felméne Mózes az Isten hegyére.
14
A véneknek pedig monda: Várjatok itt reánk, míg visszatérünk hozzátok: Ímé Áron és Húr veletek vannak; akinek valami ügye van, ő hozzájok menjen.
15
Akkor felméne Mózes a hegyre; és felhő borítá el a hegyet.
16
És az Úr dicsősége szálla alá a Sinai hegyre, és felhő borítá azt hat napon át; a hetedik napon pedig szólítá Mózest a felhő közepéből.
17
Az Úr dicsőségének jelensége pedig olyan vala az Izráel fiainak szeme előtt, mint emésztő tűz, a hegy tetején.
18
És beméne Mózes a felhő közepébe, és felméne a hegyre, és negyven nap és negyven éjjel vala Mózes a hegyen.

---------------------------------------

* A 70 és a 12 valamiért mágikus szám ebben a kultúrában.
** Milyen medencék?
*** 

**** Na ezmiez?
***** Ki?
****** De mi lesz a kőtáblákra írva?

1
Hazug hírt ne hordj; ne fogj kezet a gonosszal, hogy hamis tanú ne légy.
2
Ne indulj a sokaság után a gonoszra, és peres ügyben ne vallj a sokasággal tartva, annak elfordítására.
3
Szegénynek se kedvezz az ő peres ügyében.
4
Ha előltalálod ellenséged eltévedt ökrét vagy szamarát: hajtsd vissza néki.
5
Ha látod, hogy annak a szamara, aki téged gyűlöl, a teher alatt fekszik, vigyázz, rajta ne hagyd; oldd le azt ő vele együtt.*
6
A te szegényednek igazságát el ne fordítsd az ő perében.
7
A hazug beszédtől távol tartsd magad, és az ártatlant s az igazat meg ne öld; mert én nem adok igazat a gonosznak.
8
Ajándékot el ne végy**: mert az ajándék megvakítja a szemeseket, és elfordítja az igazak ügyét.
9
A jövevényt ne nyomorgasd; hiszen ti ismeritek a jövevény életét, mivelhogy jövevények voltatok Égyiptom földén.
10
Hat esztendeig vesd be a te földedet és takard be annak termését;
11
A hetedikben pedig pihentesd azt, és hagyd úgy, hogy egyék meg a te néped szegényei; ami pedig ezektől megmarad, egye meg a mezei vad. Ekképpen cselekedjél szőlőddel és olajfáddal is.***
12
Hat napon át végezd dolgaidat, a hetedik napon pedig nyúgodjál, hogy nyúgodjék a te ökröd és szamarad, és megpihenjen a te szolgálód fia és a jövevény.
13
Mindazt, amit néktek mondtam, megtartsátok, és idegen istenek nevét ne emlegessétek; ne hallassék az a te szádból.
14
Háromszor szentelj nékem innepet esztendőnként.
15
A kovásztalan kenyér innepét tartsd meg; hét nap egyél kovásztalan kenyeret, amint megparancsoltam néked, az Abib hónap ideje alatt; mert akkor jöttél ki Égyiptomból: és üres kézzel senki se jelenjék meg színem előtt.
16
És az aratás innepét, munkád zsengéjét, amelyet elvetettél a mezőn; és a takarodás innepét az esztendő végén, amikor termésedet betakarítod a mezőről.
17
Esztendőnként háromszor jelenjék meg minden férfiad az Úr Isten színe előtt.****
18
Ne ontsd ki az én áldozatom vérét kovászos kenyér mellett, és ünnepi áldozatom kövére meg ne maradjon reggelig.
19
A te földed zsengéjének elsejét vidd el a te Uradnak Istenednek házába. Ne főzd meg a gödölyét az ő anyjának tejében.*****
20
Ímé én Angyalt bocsátok el te előtted, hogy megőrízzen téged az útban, és bevigyen téged arra a helyre, amelyet elkészítettem.
21
Vigyázz magadra előtte, és hallgass az ő szavára; meg ne bosszantsd őt, mert nem szenvedi el a ti gonoszságaitokat; mert az én nevem van ő benne.
22
Mert ha hallgatándasz az ő szavára; és mindazt megcselekedénded, amit mondok: akkor ellensége lészek a te ellenségeidnek, és szorongatom a te szorongatóidat.
23
Mert az én Angyalom te előtted megyen és beviszen téged az Emoreusok, Khitteusok, Perizeusok, Kananeusok, Khivveusok és Jebuzeusok közé******, és kiirtom azokat.*******
24
Ne imádd azoknak isteneit és ne tiszteld azokat, és ne cselekedjél az ő cselekedeteik szerint; hanem inkább döntögesd le azokat és tördeld össze bálványaikat.
25
És szolgáljátok az Urat a ti Istenteket, akkor megáldja a te kenyeredet és vizedet; és eltávolítom ti közületek a nyavalyát.********
26
El sem vetél, meddő sem lesz a te földeden semmi; napjaid számát teljessé teszem.*********
27
Az én rettentésemet bocsátom el előtted, és minden népet megrettentek, amely közé mégy, és minden ellenségedet elfutamtatom előtted.
28
Darazsat is bocsátok el előtted, és kiűzi előled a Khivveust, Kananeust és Khitteust.**********
29
De nem egy esztendőben űzöm őt ki előled, hogy a föld pusztává ne legyen, és meg ne sokasodjék ellened a mezei vad.
30
Lassan-lassan űzöm őt ki előled, míg megszaporodol és bírhatod a földet.
31
És határodat a veres tengertől a Filiszteusok tengeréig vetem, és a pusztától fogva a folyóvízig***********: mert kezeitekbe adom annak a földnek lakosait, és kiűzöd azokat előled.
32
Ne köss szövetséget se azokkal, se az ő isteneikkel.
33
Ne lakjanak a te földeden, hogy bűnbe ne ejtsenek téged ellenem: mert ha az ő isteneiket szolgálnád, vesztedre lenne az néked.

-------------------------------------------

* Szerintem az állat gazdája nem fog örülni. És mivel te útálod őt, akkor is bele fogsz nyúlni, mikor nem is kéne. Ez egy hülye törvény.
** Nyilvánvalóan megvesztegetésről beszél...
*** Egyetértünk abban, hogy mindenkinek van olajfája.
**** És azt hogy?
***** Miféle beteg elme az ilyen?
****** Miért emleget néha csak 4-et ebből a 6-ból?
******* This escalated quickly.
******** Ezzel a bibliahívők már ki is merítik a kurzslás vádpontját.
********* Bizonyíthatóan hamis állítás. Bizonyítja, hogy nincs Isten.
********** Ez vicces lesz.
*********** Melyik puszta, melyik folyó?

1
Ha valaki ökröt vagy bárányt lop, és levágja vagy eladja azt: öt barmot fizessen egy ökörért, és négy juhot egy bárányért.
2
Ha ház-fölverésen kapják a tolvajt, és úgy megverik, hogy meghal, nincs vérbűn miatta.
3
Ha reá sütött a nap, vérbűn van miatta: fizessen; ha nincs néki: adassék el tolvajságáért.
4
Ha elevenen kapják kezében a lopott jószágot, akár ökör, akár szamár, akár juh: két annyit fizessen érette.*
5
Ha valaki mezőt vagy szőlőt étet le, úgy hogy barmát elereszti, és az a más mezején legel: mezejének javából és szőlőjének javából fizesse meg a kárt.
6
Ha tűz támad, és tövisbe kap, és megég az asztag, vagy a lábon álló gabona, vagy a mező: fizesse meg a kárt, aki a tüzet gyujtotta.
7
Ha valaki pénzt vagy edényeket ád felebarátjának megőrzés végett, és ellopják annak a férfiúnak házából: ha megtalálják a tolvajt, fizessen kétannyit.
8
Ha nem találják meg a tolvajt, a ház urát vigyék a bírák eleibe: hogy nem nyújtotta-é ki kezét az ő felebarátja vagyonára.
9
Akármi bűn dolgában, akár ökör, akár szamár, akár juh, akár ruha, akármi elveszett jószág az, amiről azt mondja: ez az; mindkettőjük ügye a bírák eleibe menjen, és akit a bírák bűnösnek mondanak, fizessen két annyit az ő felebarátjának.
10
Ha valaki szamarat, vagy ökröt, vagy bárányt, vagy akármiféle barmot ád az ő felebarátja gondviselése alá, és az elhull, vagy megsérül, vagy elhajtatik, úgy hogy senki sem látta:**
11
Az Úrra való esküvés legyen kettejök közt, hogy nem nyújtotta-é ki kezét felebarátja vagyonára; és ezt fogadja el annak ura, és az semmit se fizessen.
12
Ha pedig ellopták tőle: megfizesse az urának.
13
Ha széttépetett, hozza el azt bizonyságul; a széttépettet nem fizeti meg.
14
Ha pedig valaki kölcsön kér az ő felebarátjától, és az megsérül vagy elhull urának távollétében: fizesse meg a kárt.
15
Ha ura vele van, nem fizet; ha bérbe adatott, bérébe megy.
16
Ha valaki hajadont csábít el, aki nincs eljegyezve, és vele hál: jegyajándékkal jegyezze azt el magának feleségül.
17
Ha annak atyja nem akarja azt néki adni: annyi pénzt adjon, amennyi a hajadonok jegyajándéka.***
18
Varázsló**** asszonyt***** ne hagyj életben.
19
Aki barommal közösül, halállal lakoljon.******
20
Aki isteneknek áldozik, nem csupán az Úrnak, megölettessék.*******
21
A jövevényen ne hatalmaskodjál, és ne nyomorgasd azt, mert jövevények voltatok Égyiptom földén.
22
Egy özvegyet vagy árvát se nyomorítsatok meg.
23
Ha nyomorgatod azt, és hozzám kiált, meghallgatom az ő kiáltását.
24
És felgerjed haragom, és megöllek titeket fegyverrel********, és a ti feleségeitek özvegyekké lésznek, a ti fiaitok pedig árvákká.
25
Ha pénzt adsz kölcsön az én népemnek, a szegénynek aki veled van; ne légy hozzá olyan, mint a hitelező; ne vessetek reá uzsorát.*********
26
Ha zálogba veszed a te felebarátod felső ruháját: naplemente előtt visszaadd azt néki:**********
27
Mert egyetlen takarója, testének ruhája az: miben háljon? Bizony, ha én hozzám kiált, meghallgatom; mert én irgalmas vagyok.
28
A bírákat ne szidalmazd, és néped fejedelmét ne átkozd.
29
Gabonáddal és boroddal ne késlekedjél; fiaid elsőszülöttét nékem add.***********
30
Hasonlóképpen cselekedjél ökröddel, juhoddal; hét napig legyen az ő anyjával, a nyolcadik napon nékem add azt.
31
És szent emberek legyetek én előttem; a mezőn széttépett húst meg ne egyétek; az ebnek vessétek azt.

-------------------------------------

* Ez nem feltétlenül a tulajdonos érdeke.
** Más bizonyítási lehetőség fel sem merül?
*** Jó tudni, hogy a nő tulajdon, és nincs beleszólsa mi történik vele.
**** Az angolban itt van egy rakat variáció: sorceress, witch, magic user... Melyik? Mit jelent? A varázslás amúgy nem valóságos.
***** De a férfiak, azok szabadon varázsolhatnak, mi?
****** Túlzásnak tűnik, különösen ismerve a vidéket.
******* Az ateisták egyelőre biztonságban vannak. A többiek viszont kezdhetnek aggódni.
******** Pszichotikus.
********* Azaz tilos a kamatszedés. Zárjuk be a bankokat!
********** Akkor ilyen kölcsönt senki nem fog adni. Egyébként ha jól értem, ezek szerint pucéran mászkálni az utcán törvényes?
*********** Mire kell az neki?

1
Ezek pedig azok a rendeletek, amelyeket eleikbe kell terjesztened:
2
Ha héber szolgát vásárolsz*, hat esztendeig szolgáljon, a hetedikben pedig szabaduljon fel ingyen.
3
Ha egyedűl jött, egyedűl menjen el; ha feleséges ember, menjen el vele a felesége is.
4
Ha az ő ura adott néki feleséget, és ez fiakat vagy leányokat szűlt néki: az asszony, gyermekeivel együtt legyen az ő uráé; ő pedig egyedűl menjen el.**
5
De ha a szolga azt mondaná: Szeretem az én uramat, az én feleségemet és fiaimat, nem akarok felszabadulni:
6
Akkor vigye őt az ő ura a bírák elé, és állítsa az ajtóhoz vagy az ajtófélhez, és az ő ura fúrja által az ő fülét árral; és szolgálja őt mindörökké.
7
És ha valaki az ő leányát szolgálóul adja el, ne úgy menjen el, mint a szolgák mennek.
8
Ha nem tetszik az ő urának, hogy eljegyezze őt magának, akkor váltassa ki; arra, hogy idegen népnek eladja, nincs hatalma, mivel hűtelen volt hozzá.
9
Ha pedig a fiának jegyzi el őt: a leányok törvénye szerint cselekedjék vele.
10
Ha mást vesz magának: ennek ételét, ruházatát és házasságbeli igazát alább ne szállítsa.
11
Ha ezt a hármat nem cselekszi vele: akkor menjen az el ingyen, fizetés nélkűl.
12
Aki úgy megver valakit, hogy meghal, halállal lakoljon.***
13
De ha nem leselkedett, hanem Isten ejtette kezébe: úgy helyet rendelek néked, ahova meneküljön.
14
Ha pedig valaki szándékosan tör felebarátja ellen, hogy azt orvúl megölje, oltáromtól is elvidd azt a halálra.
15
Aki megveri az ő atyját vagy anyját, halállal lakoljon.****
16
Aki embert lop, és eladja azt, vagy kezében kapják, halállal lakoljon.*****
17
Aki szidalmazza az ő atyját vagy anyját, halállal lakoljon.******
18
És ha férfiak összevesznek, és megüti valaki az ő felebarátját kővel vagy öklével, és nem hal meg, hanem ágyba esik:
19
Ha felkél, és mankóján kinn jár: ne legyen büntetve az, aki megütötte; csupán fekvéséért fizessen és gyógyíttassa meg.
20
Ha pedig valaki úgy üti meg szolgáját vagy szolgálóját bottal, hogy az meghal keze alatt, büntettessék meg.
21
De ha egy vagy két nap életben marad, ne büntettessék meg, mert pénze ára az.*******
22
Ha férfiak veszekednek és meglöknek valamely terhes asszonyt, úgy hogy idő előtt szűl, de egyéb veszedelem nem történik: bírságot fizessen aszerint, amint az asszony férje azt reá kiveti, de bírák előtt fizessen.********
23
De ha veszedelem történik: akkor életért életet adj.
24
Szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért;*********
25
Égetést égetésért, sebet sebért, kéket kékért.
26
Ha valaki az ő szolgájának szemét, vagy szolgálójának szemét úgy üti meg, hogy elpusztul, bocsássa azt szabadon az ő szeméért.
27
Ha pedig szolgájának fogát, vagy szolgálójának fogát üti ki, bocsássa azt szabadon az ő fogáért.
28
Ha férfit vagy asszonyt öklel meg egy ökör, úgy hogy meghal: kővel köveztessék meg az ökör, és húsát meg ne egyék; de az ökörnek ura ártatlan.
29
De ha az ökör azelőtt is öklelős volt, és annak urát megintették, és még sem őrizte azt, és férfit vagy asszonyt ölt meg: az ökör köveztessék meg, és az ura is halállal lakoljon.
30
Ha pénzváltságot vetnek reá**********, fizessen lelke váltságáért annyit, amennyit reá kivetnek.
31
Akár fiút ökleljen meg, akár leányt ökleljen meg: e szerint a rendelet szerint kell cselekedni.
32
Ha szolgát öklel meg az ökör vagy szolgálót: adassék azok urának harminc ezüst siklus, az ökör pedig köveztessék meg.***********
33
Ha pedig valaki vermet nyit meg, vagy ha valaki vermet ás, és nem fedi azt be, és ökör vagy szamár esik bele:
34
A verem ura fizessen; pénzül térítse meg azok urának, a hulla pedig legyen az övé.
35
És ha valakinek ökre megdöfi az ő felebarátja ökrét, úgy hogy az elpusztul: adják el az eleven ökröt, és az árát osszák meg, és a hullát is osszák el.
36
Vagy ha tudták, hogy az ökör már azelőtt öklelős volt, és nem őrizte azt annak ura: fizessen ökröt az ökörért, a hulla pedig az övé legyen.

-------------------------------------------

* Ez rasszizmus, amellett hogy rabszolgakereskedelem.
** Ez embertelen.
*** Attól minden jobb lez? Nem. Két hullánk lesz egy helyett, az lesz.
**** Már elnézést? És ha mondjuk tökrészegen felfordulást csinál?
***** Mi ez a nagy gyilkolási kedv? mi lett a "ne ölj"-el?
****** Szavakért. Kivégezni. Ez ám a diktatúra.
******* Egy, vagy két nap? Úgy érzem nem mindegy, ha az életem múlik rajta.
******** A meg nem született magzat nem ember.
********* Barbár és értelmetlen. Ez nem igazságszolgltatás, ez bosszú és megtorlás.
********** He? az is opció? Mikor és hogyan?
*********** Ezek a törvények/parancolatok nem állatbarátok.

1
És szólá Isten mindezeket az igéket, mondván:
2
Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Égyiptomnak földéről, a szolgálat házából.
3
Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.*
4
Ne csinálj magadnak faragott képet**, és semmi hasonlót azokhoz, amelyek fenn az égben, vagy amelyek alant a földön, vagy amelyek a vizekben a föld alatt vannak.
5
Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, aki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, akik engem gyűlölnek.***
6
De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, akik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják.
7
Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, aki az ő nevét hiába felveszi.
8
Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt.****
9
Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat;******
10
De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, aki a te kapuidon belől van;******
11
Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.
12
Tiszteld atyádat és anyádat*******, hogy hosszú ideig élj******** azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ád te néked.
13
Ne ölj.*********
14
Ne paráználkodjál.**********
15
Ne lopj.***********
16
Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot.************
17
Ne kívánd************* a te felebarátodnak************** házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, ami a te felebarátodé.***************
18
Az egész nép pedig látja vala a mennydörgéseket, a villámlásokat, a kürt zengését és a hegy füstölgését. És látja vala a nép, és megrémüle, és hátrább álla.
19
És mondának Mózesnek: Te beszélj velünk, és mi hallgatunk; de az Isten ne beszéljen velünk, hogy meg ne haljunk.
20
Mózes pedig monda a népnek: Ne féljetek; mert azért jött az Isten, hogy titeket megkísértsen, és hogy az ő félelme legyen előttetek, hogy ne vétkezzetek.
21
Távol álla azért a nép, Mózes pedig közelebb méne a felhőhöz, melyben az Isten vala.
22
És monda az Úr Mózesnek: Ezt mondd az Izráel fiainak: Magatok láttátok, hogy az égből beszéltem veletek.
23
Ne csináljatok én mellém ezüst isteneket, és arany isteneket se csináljatok magatoknak.
24
Földből csinálj nékem oltárt, és azon áldozd a te égő- és hálaáldozatodat, juhaidat és ökreidet. Valamely helyen akarom, hogy az én nevemről megemlékezzetek, elmegyek tehozzád és megáldalak téged.
25
Ha pedig kövekből csinálsz nékem oltárt, ne építsd azt faragott kőből: mert amint faragó vasadat rávetetted, megfertőztetted azt.****************
26
Lépcsőkön se menj fel az én oltáromhoz, hogy a te szemérmed fel ne fedeztessék azon.*****************

-----------------------------------------

* Picsába az Alavető Emberi Jogkkal!
** A művészi szabadság korlátozása.
*** Olyanokat miért büntet, akik nem követtek el semmit?
**** A keresztények se tartják ezt, engem miért érdekeljen.
***** Én mégis ragaszkodnék a 2 szabadnaphoz hetente.
****** Különben?
******* És ha semmi tiszteletreméltó nincs bennük?
******** Száműzetés, vagy rögtön kivégzés, mi? Szekta.
********* Ne ölj, vagy ne gyilkolj? És mi van a körülményekkel?
********** Ez egy érdekes szó, ami abból fakad, hogyan értelmezi a házasságot. Szerződésként. Tehát "paráználkodni" nem egyszerűen házasságon kívülre dugni, hanem bármilyen szerződést megszegni. Amúgy nem értem igazán a szexes részét sem, nem feltétel nélkül.
*********** De mi van, ha mondjuk kém vagyok, és a nácik dekódolókulcsát lopnám el a Szövetségesek számára?
************ Ez ugyebár nem azt mondja, hogy ne hazudja, hanem hogy a bíróságon ne vallj hamisan.
************* Gondolatrendőrség. Az ötlet is borzasztó,a  kivitelezés pedig lehetetlen.
************** De ha nem a "felebarátod", értsd szektatársad, akkor a cucc szabad préda.
*************** Mire a hosszú felsorolás, ha elintézhető volt az egész egy "semmit ami az övé"-vel?
**************** Az angolban vas mellett előfordul véső és szerszám is. Fontos lenne a pontosság. Mert mi van ha pl. a vésőm nem vasból van?
***************** Isten homofób. Nagyon nem szeretne kukit látni.

1
A harmadik hónapban azután hogy kijöttek vala Izráel fiai Égyiptom földéről, azon a napon érkezének a Sinai pusztába.
2
Refidimből elindulván, érkezének a Sinai pusztába és táborba szállának a pusztában; a hegygyel átellenben szálla pedig ott táborba az Izráel.
3
Mózes pedig felméne az Istenhez*, és szóla hozzá az Úr a hegyről, mondván: Ezt mondd a Jákób házanépének és ezt add tudtára az Izráel fiainak.
4
Ti láttátok, amit Égyiptommal cselekedtem, hogy hordoztalak titeket sas szárnyakon és magamhoz bocsátottalak titeket.
5
Mostan azért ha figyelmesen hallgattok szavamra és megtartjátok az én szövetségemet, úgy ti lesztek nékem valamennyi nép közt az enyéim; mert enyim az egész föld.
6
És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép. Ezek azok az ígék, melyeket el kell mondanod Izráel fiainak.
7
Elméne azért Mózes** és egybehívá a nép véneit és eleikbe adá mindazokat a beszédeket, melyeket parancsolt vala néki az Úr.
8
És az egész nép egy akarattal felele és monda: Valamit rendelt az Úr, mind megtesszük. És megvivé Mózes az Úrnak a nép beszédét.***
9
És monda az Úr Mózesnek: Ímé én hozzád megyek a felhő homályában, hogy hallja a nép mikor beszélek veled és higyjenek néked mindörökké. És elmondá Mózes az Úrnak a nép beszédét.
10
Az Úr pedig monda Mózesnek: Eredj el a néphez és szenteld meg őket ma, meg holnap és hogy mossák ki az ő ruháikat;
11
És legyenek készek harmadnapra; mert harmadnapon leszáll az Úr az egész nép szeme láttára a Sinai hegyre.
12
És vess határt a népnek köröskörűl, mondván: Vigyázzatok magatokra, hogy a hegyre fel ne menjetek s még a szélét se érintsétek; mindaz, ami a hegyet érinti, halállal haljon meg.
13
Ne érintse azt kéz, hanem kővel köveztessék meg, vagy nyillal nyilaztassék le; akár barom, akár ember, ne éljen. Mikor a kürt hosszan hangzik, akkor felmehetnek a hegyre.****
14
Leszálla azért Mózes a hegyről a néphez*****, és megszentelé a népet, és megmosák az ő ruháikat.
15
És monda a népnek: Legyetek készen harmadnapra; asszonyhoz ne közelítsetek.
16
És lőn harmadnapon virradatkor, mennydörgések, villámlások és sűrű felhő lőn a hegyen és igen erős kürtzengés; és megréműle mind az egész táborbeli nép.
17
És kivezeté Mózes a népet a táborból az Isten eleibe és megállának a hegy alatt.
18
Az egész Sinai hegy pedig füstölög vala, mivelhogy leszállott arra az Úr tűzben és felmegy vala annak füstje, mint a kemencének füstje; és az egész hegy nagyon reng vala.******
19
És a kürt szava mindinkább erősödik vala; Mózes beszél vala és az Isten felel vala néki hangosan.
20
Leszálla tehát az Úr a Sinai hegyre, a hegy tetejére, és felhívá az Úr Mózest a hegy tetejére, Mózes pedig felméne.*******
21
És monda az Úr Mózesnek: Menj alá, intsd meg a népet, hogy ne törjön előre az Urat látni, mert közülök sokan elhullanak.
22
És a papok is, akik az Úr eleibe járulnak, szenteljék meg magokat, hogy reájok ne rontson az Úr.
23
Mózes pedig monda az Úrnak: Nem jöhet fel a nép a Sinai hegyre, mert te magad intettél minket, mondván: Vess határt a hegy körűl, és szenteld meg azt.
24
De az Úr monda néki: Eredj, menj alá, és jőjj fel te és Áron is veled; de a papok és a nép ne törjenek előre, hogy feljőjjenek az Úrhoz; hogy reájok ne rontson.
25
Aláméne azért Mózes a néphez********, és megmondá nékik.

------------------------------------------------

* Mózes felment a hegyre
** Mózes lement a hegyről
*** Mózes felment a hegyre
**** Miért ez a titokzatoskodás? Egy bűvésznél persze értem...
***** Mózes lement a hegyről.
****** Egy vulkánról van szó?
******* Mózes felment a hegyre
******** Mózes lement a hegyről. You get the point.

1
És meghallá Jethró, Midián papja, Mózes ipa, mindazt amit Isten Mózessel és Izráellel az ő népével cselekedett vala, hogy kihozta az Úr Izráelt Égyiptomból.
2
És felvevé Jethró, a Mózes ipa Cipporát, a Mózes feleségét – miután haza bocsátotta őt -*
3
És az ő két fiát is, akik közül az egyiknek neve Gersom, mert azt mondotta vala: Bujdosó valék az idegen földön;
4
A másiknak neve pedig Eliézer; mert: Az én atyám Istene segítségül volt nékem és megszabadított engem a Faraó fegyverétől.
5
Eljuta tehát Jethró, a Mózes ipa, az ő fiaival és feleségével Mózeshez a pusztába, ahol ő táborozott vala az Isten hegye mellett.
6
És megizené Mózesnek: Én Jethró a te ipad megyek te hozzád a te feleségeddel és az ő két fia is ő vele.
7
Kiméne azért Mózes az ő ipa eleibe és meghajtá magát és megcsókolá őt; és megkérdék egymást állapotuk felől és bemenének a sátorba.
8
És elbeszélé Mózes az ő ipának mind azt, amit az Úr a Faraóval és az Égyiptombeliekkel cselekedett vala Izráelért; mindazt a sok bajt, amelyek útközben érték vala őket, és mimódon szabadította meg őket az Úr.
9
És örvendeze Jethró mindazon a jón, amit az Úr az Izráellel cselekedett vala, hogy megszabadítá őt az Égyiptombeliek kezéből.
10
És monda Jethró: Áldott legyen az Úr, aki megszabadított titeket az Égyiptombeliek kezéből és a Faraó kezéből; aki megszabadította a népet az Égyiptombeliek keze alól.
11
Most tudom már, hogy nagyobb az Úr minden istennél; mert az lett vesztökre, amivel ellenök vétkeztek.
12
És Jethró, a Mózes ipa égőáldozattal és véresáldozattal áldozék az Istennek; Áron pedig és Izráel minden vénei jövének, hogy kenyeret egyenek a Mózes ipával Isten előtt.
13
És lőn másod napon, leűle Mózes törvényt tenni a népnek; a nép pedig áll vala Mózes előtt reggeltől estig.
14
S amikor látja vala Mózes ipa mind azt, amit ő a néppel cselekedék, monda: Mi dolog az, amit te a néppel cselekszel; miért űlsz te egymagad, mind az egész nép pedig előtted áll reggeltől estig?
15
És monda Mózes az ő ipának: Mert a nép Isten akaratát tudakolni jön hozzám;
16
Ha ügyök-bajok van, én hozzám jőnek és törvényt teszek az ember között és felebarátja között és tudtára adom az Isten végezéseit és törvényeit.
17
Mózes ipa pedig monda néki: Nem jó az, amit te cselekszel.**
18
Felettébb kifáradsz te is, ez a nép is, amely veled van; mert erőd felett való dolog ez, nem végezheted azt egymagad.
19
Most azért hallgass az én szavamra, tanácsot adok néked és az Isten veled lesz. Te légy a népnek szószólója az Isten előtt, és te vidd az ügyeket Isten eleibe.
20
És tanítsd őket a rendeletekre és törvényekre és add tudtokra az útat, amelyen járniok kell és a tenni valót, amelyet tenniök kell.
21
És szemelj ki magad az egész nép közül derék, istenfélő férfiakat, igazságos férfiakat, akik gyűlölik a haszonlesést és tedd közöttük előljárókká, ezeredesekké, századosokká, ötvenedesekké és tizedesekké.
22
Ezek tegyenek ítéletet a népnek minden időben, úgy hogy minden nagyobb ügyet te elődbe hozzanak, minden csekélyebb dologban pedig ők ítéljenek; így könnyítve lesz rajtad, ha azt veled együtt hordozzák.
23
Ha ezt cselekszed és az Isten is parancsolja néked: megállhatsz és az egész nép is helyére jut békességben.
24
És hallgata Mózes az ő ipa szavára és mindazt megtevé, amit mondott vala.
25
És választa Mózes az egész Izráelből derék férfiakat és a nép fejeivé tevé őket, ezeredesekké, századosokká, ötvenedesekké, és tizedesekké.
26
És ítélik vala a népet minden időben; a nehéz dolgokat Mózes elé viszik vala, minden kisebb dologban pedig ők ítélnek vala.
27
És elbocsátá Mózes az ő ipát, és ez elméne hazájába.

-----------------------------------------------

* Miért küldte el a picsába Mózes a saját családját?
** Tetszik hogy Jethró lehülyézi Mózest.

1
És elindula Izráel fiainak egész gyülekezete a Szin pusztájából, az Úr rendeléséhez képest az ő útjok rendje szerint és tábort ütének Refidimben. De a népnek nem vala inni való vize.
2
Verseng vala azért a nép Mózessel és mondák: Adjatok nékünk vizet, hogy igyunk. És monda nékik Mózes: Miért versengtek én velem? Miért kísértitek az Urat?
3
És szomjúhozik vala ott a nép a vízre és zúgolódék a nép Mózes ellen és monda: Miért hoztál ki minket Égyiptomból? hogy szomjúsággal ölj meg minket, gyermekeinket és barmainkat?
4
Mózes pedig az Úrhoz kiálta mondván: Mit cselekedjem ezzel a néppel? Kevés hijja, hogy meg nem köveznek engemet.
5
És az Úr monda Mózesnek: Eredj el a nép előtt és végy magad mellé Izráel vénei közül; pálcádat is, melylyel a folyót megsujtottad, vedd kezedbe és indulj el.
6
Ímé én oda állok te elődbe a sziklára a Hóreben, és te sujts a sziklára, és víz jő ki abból, hogy igyék a nép. És úgy cselekedék Mózes Izráel vénei szeme láttára.
7
És nevezé annak a helynek nevét Masszának és Méribának, Izráel fiainak versengéséért, és mert kísértették az Urat, mondván: Vajjon köztünk van-é az Úr vagy nincsen?
8
Eljöve pedig Amálek* és hadakozék Izráel ellen Refidimben.
9
És monda Mózes Józsuénak: Válassz nékünk férfiakat és menj el, ütközzél meg Amálekkel. Holnap én a halom tetejére állok és az Isten pálcája kezemben lesz.
10
És úgy cselekedék Józsué amint mondotta vala néki Mózes, megütközék Amálekkel: Mózes, Áron és Húr pedig felmenének a halom tetejére.
11
És lőn, mikor Mózes felemelé kezét, Izráel győz vala; mikor pedig leereszté kezét, Amálek győz vala.
12
Mikor azért Mózes kezei elnehezedének, követ hozának és alája tevék, hogy arra űljön; Áron pedig és Húr tartják vala az ő kezeit, egy felől az egyik, más felől a másik, és felemelve maradának kezei a nap lementéig.
13
Józsué pedig leveré Amáleket és az ő népét fegyver élivel.
14
És monda az Úr Mózesnek: Írd meg ezt emlékezetül könyvbe és add tudtára Józsuénak, hogy mindenestől eltörlöm Amálek emlékezetét az ég alól.**
15
És építe Mózes oltárt és nevezé nevét Jehova-Nisszi-nek.
16
És monda: Megesküdött az Úr, hogy harca lesz az Úrnak Amálek ellen nemzetségről nemzetségre.

------------------------------------------------

* Úgy a fordítások harmada szerint inkább az amálekiták.
** Írja meg, hogy senki nem fog emlékezni Amálekre. Kontraproduktív. És holokauszt hírdetése!

1
És elindulának Élimből és érkezék Izráel fiainak egész gyülekezete a Szin pusztájába, mely Élim között és Sinai között van, a második hónapnak tizenötödik napján, Égyiptom földéről való kijövetelök után.
2
És zúgolódék Izráel fiainak egész gyülekezete Mózes és Áron ellen a pusztában.
3
S mondának nékik Izráel fiai: Bár megholtunk volna az Úr keze által Égyiptom földén, amikor a húsos fazék mellett ülünk vala, amikor jól lakhatunk vala kenyérrel; mert azért hoztatok ki minket ebbe a pusztába, hogy mind e sokaságot éhséggel öljétek meg.
4
És monda az Úr Mózesnek: Ímé én esőképpen bocsátok néktek kenyeret az égből; menjen ki azért a nép és szedjen naponként arra a napra valót, hogy megkísértsem: akar-é az én törvényem szerint járni, vagy nem?
5
A hatodik napon pedig úgy lesz, hogy mikor elkészítik amit bevisznek, az kétannyi lesz, mint amennyit naponként szedegettek.
6
És monda Mózes és Áron Izráel minden fiainak: Estve megtudjátok, hogy az Úr hozott ki titeket Égyiptom földéről;
7
Reggel pedig meglátjátok az Úr dicsőségét; mert meghallotta a ti zúgolódástokat az Úr ellen. De mik vagyunk mi, hogy mi ellenünk zúgolódtok?
8
És monda Mózes: Estve húst ád az Úr ennetek, reggel pedig kenyeret, hogy jól lakjatok; mert hallotta az Úr a ti zúgolódástokat, melylyel ellene zúgolódtatok. De mik vagyunk mi? Nem mi ellenünk van a ti zúgolódástok, hanem az Úr ellen.
9
Áronnak pedig monda Mózes: Mondd meg az Izráel fiai egész gyülekezetének: Járuljatok az Úr elé; mert meghallotta a ti zúgolódástokat.
10
És lőn, mikor beszéle Áron az Izráel fiai egész gyülekezetének, a puszta felé fordulának, és ímé az Úr dicsősége megjelenék a felhőben.
11
És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
12
Hallottam az Izráel fiainak zúgolódását, szólj nékik mondván: Estennen húst esztek, reggel pedig kenyérrel laktok jól és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr a ti Istentek.
13
És lőn, hogy estve fürjek jövének fel és ellepék a tábort, reggel pedig harmatszállás lőn a tábor körűl.
14
Mikor pedig a harmatszállás megszűnék, ímé a pusztának színén apró gömbölyegek valának, aprók mint a dara a földön.
15
Amint megláták az Izráel fiai, mondának egymásnak: Mán ez! mert nem tudják vala mi az. Mózes pedig monda nékik: Ez az a kenyér, melyet az Úr adott néktek eledelül.
16
Az Úr parancsolata pedig ez: Szedjen abból kiki amennyit megehetik; fejenként egy ómert, a hozzátok tartozók száma szerint szedjen kiki azok részére, akik az ő sátorában vannak.
17
És akképpen cselekedének az Izráel fiai és szedének ki többet, ki kevesebbet.
18
Azután megmérik vala ómerrel, és annak aki többet szedett, nem vala fölöslege, és annak, aki kevesebbet szedett, nem vala fogyatkozása: kiki annyit szedett, amennyit megehetik vala.
19
Azt is mondá nékik Mózes: Senki ne hagyjon abból reggelre.
20
De nem hallgatának Mózesre, mert némelyek hagyának abból reggelre; és megférgesedék s megbüszhödék. Mózes pedig megharagudék reájok.
21
Szedék pedig azt reggelenként, kiki amennyit megehetik vala, mert ha a nap felmelegedett, elolvad vala.*
22
A hatodik napon pedig két annyi kenyeret szednek vala, két ómerrel egyre-egyre. Eljövének pedig a gyülekezet fejedelmei mindnyájan és tudtára adták azt Mózesnek.
23
Ő pedig monda nékik: Ez az, amit az Úr mondott: A holnap nyugalom napja, az Úrnak szentelt szombat; amit sütni akartok, süssétek meg, és amit főzni akartok, főzzétek meg; ami pedig megmarad, azt mind tegyétek el magatoknak reggelre.
24
És eltevék azt reggelre, aszerint amint Mózes parancsolta vala, és nem büszhödék meg s féreg sem vala benne.
25
És monda Mózes: Ma egyétek azt meg, mert ma az Úrnak szombatja van; ma nem találjátok azt a mezőn.
26
Hat napon szedjétek azt, de a hetedik napon szombat van, akkor nem lesz.
27
És lőn hetednapon: kimenének a nép közül, hogy szedjenek, de nem találának.
28
És monda az Úr Mózesnek: Meddig nem akarjátok megtartani az én parancsolataimat és törvényeimet?
29
Lássátok meg! az Úr adta néktek a szombatot; azért ád ő néktek hatodnapon két napra való kenyeret. Maradjatok veszteg, kiki a maga helyén; senki se menjen ki az ő helyéből a hetedik napon.
30
És nyugoszik vala a nép a hetedik napon.
31
Az Izráel háza pedig Mánnak nevezé azt; olyan vala az mint a kóriándrom magva, fehér; és íze, mint a mézes pogácsáé.
32
És monda Mózes: Ezt parancsolja az Úr: Egy teljes ómernyit tartsatok meg abból maradékaitok számára**, hogy lássák a kenyeret, amellyel éltettelek titeket a pusztában, mikor kihoztalak titeket Égyiptom földéről.
33
Áronnak pedig monda Mózes: Végy egy edényt és tégy bele egy teljes ómer Mánt és tedd azt az Úr eleibe, hogy megtartassék maradékaitok számára.
34
Amint parancsolta vala az Úr Mózesnek, eltevé azt Áron a bizonyságtétel ládája*** elé, hogy megtartassék.
35
Az Izráel fiai pedig negyven esztendőn át evék a Mánt, míg lakó földre jutának; Mánt evének mindaddig, míg a Kanaán földének határához jutának.
36
Az ómer pedig az éfának tizedrésze.****

-----------------------------------------

* Nem hiszem hogy ezt az élelmiszerbiztonsági hatóság kenyérként engedélyezné. Lehet, hogy Mr. Isten nem tudja mi az a kenyér?
** A következő generációk számára.
*** Azt még nem is készítették el!
**** Nagyszerű. És mennyi egy efa?

1
Akkor éneklé Mózes és az Izráel fiai ezt az éneket az Úrnak, és szólának mondván: Éneklek az Úrnak, mert fenséges ő, lovat lovasával tengerbe vetett.
2
Erősségem az Úr és énekem, szabadítómmá lőn nekem; ez az én Istenem, őt dicsérem, atyámnak Istene, őt magasztalom.*
3
Vitéz harcos az Úr; az ő neve Jehova.
4
A Faraónak szekereit és seregét tengerbe vetette, s válogatott harcosai belefúltak a veres tengerbe.
5
Elborították őket a hullámok, kő módjára merültek a mélységbe.
6
Jobbod, Uram, erő által dicsőül, jobbod, Uram, ellenséget összetör.
7
Fenséged nagyságával zúzod össze támadóid, kibocsátod haragod s megemészti az őket mint tarlót.
8
Orrod lehelletétől feltorlódtak a vizek. És a futó habok fal módjára megálltak; a mélységes vizek megmerevültek a tenger szívében.
9
Az ellenség monda: Űzöm, utólérem őket, zsákmányt osztok, bosszúm töltöm rajtok. Kardomat kirántom, s kiirtja őket karom.
10
Leheltél lehelleteddel s tenger borítá be őket: elmerültek, mint az ólom a nagy vizekben.
11
Kicsoda az istenek közt olyan, mint te Uram? Kicsoda olyan, mint te, szentséggel dicső, félelemmel dícsérendő és csudatévő?
12
Kinyújtottad jobbkezedet, és elnyelé őket a föld.
13
Kegyelmeddel vezérled te megváltott népedet, hatalmaddal viszed be te szent lakóhelyedre.
14
Meghallják ezt a népek és megrendülnek; Filisztea lakóit reszketés fogja el.
15
Akkor megháborodának Edom fejedelmei, Moáb hatalmasait rettegés szállja meg, elcsügged a Kanaán egész lakossága.
16
Félelem és aggodalom lepi meg őket; karod hatalmától elnémulnak mint a kő, míg átvonul néped, Uram! Míg átvonul a nép, a te szerzeményed.
17
Beviszed s megtelepíted őket örökséged hegyén, melyet Uram, lakhelyűl magadnak készítél, szentségedbe Uram, melyet kezed építe.
18
Az Úr uralkodik mind örökkön örökké.
19
Mert bémenének a Faraó lovai, szekereivel és lovasaival együtt a tengerbe, és az Úr visszafordítá reájok a tenger vizét; Izráel fiai pedig szárazon jártak a tenger közepén.
20
Akkor Miriám prófétaasszony, Áronnak nénje dobot vőn kezébe, és kimenének utánna mind az asszonyok dobokkal és táncolva.
21
És felele nékik Miriám: Énekeljetek az Úrnak, mert fenséges ő, lovat lovasával tengerbe vetett.
22
Ennekutánna elindítá Mózes az Izráelt a veres tengertől, és menének Súr puszta felé; három napig menének a pusztában és nem találának vizet.
23
És eljutának Márába, de nem ihatják vala a vizet Márában, mivelhogy keserű vala. Azért is nevezék nevét Márának.
24
És zúgolódik vala a nép Mózes ellen, mondván: Mit igyunk?
25
Ez pedig az Úrhoz kiálta, és mutata néki az Úr egy fát és beveté azt a vízbe, és a víz megédesedék. Ott ada néki rendtartást és törvényt és ott megkísérté.**
26
És monda: Ha a te Uradnak Istenednek szavára hűségesen hallgatsz és azt cselekeszed, ami kedves az ő szemei előtt és figyelmezel az ő parancsolataira és megtartod minden rendelését: egyet sem bocsátok reád ama betegségek közül, amelyeket Égyiptomra bocsátottam, mert én vagyok az Úr, a te gyógyítód.
27
És jutának Élimbe, és ott tizenkét forrás vala és hetven pálmafa; és tábort ütének ott a vizek mellett.

------------------------------------------------------

* Más szóval: Éljen A Holocaust.
** Mit csinált? Részleteket!