1
Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
2
Mikor vétkezik valaki, és hűtlenséget követ el az Úr ellen, tudniillik eltagadja felebarátjának reábízott vagy kezébe adott holmiját, vagy megrabolja vagy zsarolja felebarátját;
3
Vagy ha elveszett holmit talált, és eltagadja, vagy valami miatt hamisan esküszik, akármi is az, amit az ember úgy cselekszik, hogy vétkezik vele:
4
Mivelhogy azért bűnössé lett és vétkezett, térítse vissza az elrablottat, amit rabolt, vagy a zsaroltat, amit zsarolt, vagy a reá bízottat, ami reá bízatott, vagy az elveszettet, amit megtalált;
5
Vagy akármi legyen, amire hamisan esküdött, fizesse meg azt teljes értéke szerint, és hozzátoldva az ötödrészét, adja azt annak, akié volt, bűnbevallásának napján.
6
Az ő bűnéért pedig vigyen az Úrnak a nyájból egy ép kost a paphoz, a te becslésed szerint, bűnért való áldozatul.
7
Így szerezzen néki engesztelést a pap az Úr előtt, és megbocsáttatik néki mindaz, amit cselekedett, és amiben vétkezett.
8
Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
9
Parancsolj Áronnak és az ő fiainak, mondván: Ez az egészen égőáldozat törvénye: Legyen az egészen égőáldozat az oltáron levő tüzelőhelyen egész éjszaka, mind reggelig, és az oltárnak tüze égve maradjon azon.
10
A pap öltse fel az ő gyolcs ruháját, és a gyolcs lábravalót is öltse fel az ő testére, és szedje el a hamut, amivé égette a tűz az égőáldozatot az oltáron, és töltse azt az oltár mellé.
11
Azután vesse le azt a ruháját, és öltözzék más ruhába, és vigye ki a hamut a táboron kivül, tiszta helyre.
12
Az oltáron lévő tűz pedig égve maradjon azon, el ne aludjék, hanem égessen fát rajta a pap minden reggel, és rakja reá az egészen égőáldozatot, és azon füstölögtesse el a hálaáldozat kövérjét is.
13
A tűz szüntelen égve maradjon az oltáron*, és el ne aludjék.
14
Ez pedig az ételáldozatnak törvénye: az Áron fiai áldozzák azt az Úr előtt az oltáron.
15
És vegyen valaki közülök az ételáldozat lisztlángjából egy marokkal, és annak olajából is, a tömjént pedig, amely az ételáldozathoz való, mind; és égesse el az oltáron; annak emlékeztető része kedves illat az Úr előtt.
16
Ami pedig megmarad belőle, egyék meg Áron és az ő fiai, kovásztalanul egyék meg, szenthelyen, a gyülekezet sátorának pitvarában egyék meg azt.
17
Ne süssék azt kovásszal, mert nékik adtam azt, részökül az én tűzáldozataimból; igen szentséges az, mint a bűnért és vétekért való áldozat.
18
Az Áron fiai közül minden férfiú egye azt. Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti nemzetségeiteknél az Úrnak tűzáldozatai felől. Valaki illeti azokat, szent legyen.
19
Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
20
Ez Áronnak és az ő fiainak áldozatjok, amelyet az Úrnak áldozzanak, mikor felkenik őket: Egy efa lisztlángnak tizedrésze mindenkor ételáldozatul, fele reggel, fele pedig estve.
21
Serpenyőben készíttessék, olajjal összegyúrva vidd el azt, az ételáldozati süteményeket darabokban áldozd az Úrnak kedves illatul.
22
Amely pap az ő helyébe kenetik fel az ő fiai közül, az mívelje ezt. Örökkévaló rendtartás ez, az Úrnak mindenestől füstölögtessék el.
23
Mert a pap minden ételáldozatának mindenestől meg kell égettetni, nem kell abból semmit megenni.
24
Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
25
Szólj Áronnak és az ő fiainak, mondván: Ez a bűnért való áldozat törvénye: amely helyen meg szokták ölni az egészen égőáldozatot, azon a helyen öljék meg a bűnért való áldozatot az Úr előtt; igen szentséges az.
26
Amely pap megáldozza azt a bűnért, az egye meg azt, szent helyen egye meg, a gyülekezet sátorának pitvarában.
27
Valami annak a húsát érinti, szent legyen, és ha annak véréből valami a ruhájára esik valakinek, azt, amire a vér esett, mosd meg szenthelyen.
28
És a cserépedényt, amelyben azt főzték, törjék el; hogyha pedig ércfazékban főzték, súrolják meg, és mossák meg vízzel.
29
A papok között minden férfiú eheti azt; igen szentséges az.
30
Valamely bűnért való áldozat véréből bevisznek a gyülekezet sátorába, a szenthelyen való engesztelés végett, az meg nem ehető: tűzzel égettessék meg.

1
Ez pedig a vétekért való áldozatnak törvénye; igen szentséges az.
2
Amely helyen megölik az egészen égőáldozatot, ott öljék meg a vétekért való áldozatot is, és a vérét hintsék az oltárra köröskörül.
3
A kövérjét pedig áldozzák meg mind, a farkát is, és amely kövér a belet takarja.
4
A két veséjét és a rajtuk lévő kövérséget, amely a véknyaknál van, úgyszintén a májon lévő hártyát a vesékkel együtt szedje ki.
5
És füstölögtesse el azokat a pap az oltáron tűzáldozatul az Úrnak. Vétekért való áldozat ez.
6
A papok között minden férfiú eheti azt, szenthelyen egyék meg; igen szentséges az.
7
Amilyen a bűnért való áldozat, olyan a vétekért való áldozat is, egy törvényök van nékik. Azé a papé az, aki engesztelést szerez vele.
8
Ha a pap egészen égőáldozatot áldoz valakiért, az égőáldozat bőre, amelyet megáldoz, azé a papé legyen.
9
Minden ételáldozat is, amelyet kemencében sütnek és minden, amit rostélyon vagy serpenyőben készítenek, a papé legyen, aki azt áldozta.
10
Az olajjal elegyített és száraz ételáldozat is mind az Áron fiaié legyen közösen, egyiké úgy, mint a másiké.
11
Ez pedig a hálaáldozat törvénye, amelyet áldoznak az Úrnak.
12
Ha dicsőítésül áldozza azt valaki, a dicsőítés áldozatjával együtt áldozzék olajjal elegyített kovásztalan lepényeket, és olajjal megkent kovásztalan pogácsákat, és lisztlángból gyúrt, olajjal elegyített lepényeket.
13
A lepényeken kivül kovászos kenyeret is vigyen áldozatául, dicsőítő hálaáldozatjával együtt.
14
És mindezekből az áldozatokból áldozzék egyet-egyet az Úrnak felmutatott áldozatul; és legyen azé a papé, aki a hálaáldozatnak vérét elhinti.
15
És az ő dicsőítő hálaáldozatjának húsát, az ő áldozásának napján egyék meg; ne hagyjon abból reggelig.
16
Hogyha fogadásból vagy szabadakaratból áldozza valaki az ő áldozatát, amely napon áldozza azt, azon a napon egyék meg az ő áldozatát; ami pedig megmarad abból, másnap egyék meg.
17
Ami pedig annak az áldozatnak húsából tovább is megmarad, harmadnapon tűzzel égettessék meg.
18
Mert ha az ő hálaadó áldozatának húsából harmadnapon eszik valaki, nem lesz az kedves; aki áldozta azt, annak nem számíttatik az az ő javára, sőt útálatos lesz; és valaki eszik abból, hordozza az ő vétségének terhét.
19
Azt a húst pedig, amely valami tisztátalanhoz ér, meg ne egyék, hanem tűzzel égessék meg. Ami különben a húst illeti, mindenki ehetik húst, aki tiszta;
20
De az, aki eszik a békeáldozatnak húsából, amely az Úré, noha az ő tisztátalansága rajta van, az ilyen ember gyomláltassék ki az ő népe közül.
21
Ha valaki akármi tisztátalanhoz ér, tisztátalan emberhez, vagy tisztátalan baromhoz, vagy akármihez, ami tisztátalan útálatosság, és eszik a hálaadó áldozatnak húsából, amely az Úré, gyomláltassék ki az az ember az ő népe közül.
22
Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
23
Szólj az Izráel fiainak, mondván: Az ökörnek, a báránynak és a kecskének semmi kövérjét meg ne egyétek.
24
A hullott állatnak kövérje, és a vadtól megszaggatottnak kövérje, akármi munkához felhasználható, de enni meg ne egyétek!
25
Mert akárki egyék is az aféle állatoknak kövérjéből, amelyekből tűzáldozatot visznek az Úrnak, az az ember, aki ilyet eszik, gyomláltassék ki az ő népe közül.
26
És semmi vért se egyetek meg bármely lakhelyeteken: se madárnak, se baromnak vérét.
27
Valaki megeszik valami féle vért, az az ember gyomláltassék ki az ő népe közül.
28
Szóla ismét az Úr Mózesnek és monda:
29
Szólj az Izráel fiainak, mondván: Aki hálaáldozattal áldozik az Úrnak, maga vigye az Úrnak az ő áldozatát az ő hálaáldozatából.
30
A maga keze vigye az Úrnak tűzáldozatát: a kövérjét a szegyével együtt vigye el, a szegyét azért, hogy meglóbálják azt az Úr előtt.
31
A pap pedig füstölögtesse el azt a kövért az oltáron, a szegye pedig legyen Ároné és az ő fiaié.
32
A jobblapockát is a papnak adjátok a hálaadó áldozatból, hogy azt felmutassa.
33
Aki Áron fiai közül a hálaáldozat vérét és kövérjét megáldozza, a jobblapocka annak a része legyen.
34
Mert a meglóbált szegyet és a felmutatott lapockát elveszem Izráel fiaitól az ő hálaadó áldozataikból, és adom azokat Áron papnak és az ő fiainak, örökre kiszabott részül, az Izráel fiaitól.
35
Ez az Áron felkenetési része, és az ő fiainak felkenetési része az Úrnak tűzáldozataiból, a naptól fogva, amelyen előállítá őket, hogy papi szolgálatot tegyenek az Úrnak;
36
Amelyet parancsolt az Úr, hogy adják nékik az Izráel fiai, amely napon felkente őket, örökre kiszabott részül az ő nemzetségökben.
37
Ez az egészen égőáldozatnak, az ételáldozatnak, a bűnért és a vétekért való áldozatnak, a felavatási áldozatnak és a hálaáldozatnak törvénye,
38
Amelyet parancsolt az Úr Mózesnek a Sinai hegyen, amely napon parancsolta az Izráel fiainak a Sinai pusztában, hogy áldozzanak az Úrnak.**

1
Szóla továbbá az Úr Mózesnek, mondván:
2
Vegyed Áront és az ő fiait is vele, és az öltözeteket, a kenetnek olaját, és bűnért való áldozati tulkot, két kost és egy kosár kovásztalan kenyeret.
3
És az egész gyülekezetet gyűjtsd egybe a gyülekezet sátorának nyílásához.
4
És akképpen cselekedék Mózes, amint az Úr parancsolta vala néki, és egybe gyűle a gyülekezet a gyülekezet sátorának nyílásához.
5
Akkor monda Mózes a gyülekezetnek: Ez a dolog, amit az Úr parancsolt cselekedni.
6
És előállatá Mózes Áront és az ő fiait, és megmosá őket vízzel.
7
És reá adá Áronra a köntöst, és felövezé őt az övvel, és reáveté a palástot, az efódot is reáadá, és felövezé az efód övével, és megerősíté azt rajta.
8
És feltevé arra a hósent, és betevé a hósenbe az Urimot és a Thummimot.***
9
Azután feltevé fejére a süveget, és elől odatevé a süvegre az arany lapot, a szent koronát, amint parancsolta vala az Úr Mózesnek.
10
Vevé Mózes a kenetnek olaját is, és megkené a hajlékot minden bennevalóval egybe, és felszentelé azokat.
11
És hinte abból az oltárra is hétszer, és felkené az oltárt és annak minden edényét, a mosdómedencét is a lábával együtt, hogy azokat megszentelje.
12
Az Áron fejére is tölte a kenetnek olajából, és megkené őt, hogy felszentelje őt.
13
És előállatá Mózes az Áron fiait is, és felöltözteté azokat is az ő köntöseikbe, és felövezé őket övvel, felköté nékik a süvegeket is, amint az Úr parancsolta vala Mózesnek.
14
Azután előhoza egy tulkot a bűnért való áldozatra, és Áron az ő fiaival egybe a bűnért való áldozat tulkának fejére tevé az ő kezét.
15
És miután megölték azt, vőn Mózes annak véréből, és tőn az újjával az oltárnak szarvaira köröskörül, és megtisztítá az oltárt, a többi vért pedig önté az oltárnak aljára; és felszentelte azt, hogy engesztelést szerezzen rajta.
16
Azután vevé mindazt a kövérséget, amely annak a bélin vala, és a máj hártyáját, és a két veséjét és azoknak kövérségét, és elfüstölögteté Mózes azokat az oltáron.
17
A tulkot pedig, azaz annak bőrét, húsát és ganéját megégeté tűzzel a táboron kivül, amint az Úr parancsolta vala Mózesnek.
18
Azután előállatá az égőáldozatra való kost, és Áron és az ő fiai rátevék kezeiket a kos fejére.
19
És megölék azt; Mózes pedig elhinté a vért az oltárra köröskörül.
20
És a kost tagjaira vagdalák, és Mózes elfüstölögteté annak a fejét, a tagjait és a kövérjét.
21
A beleket pedig és a lábszárakat megmosta vízben, és elfüstölögteté Mózes az egész kost az oltáron. Kedves illatú égőáldozat ez, tűzáldozat ez az Úrnak, amint megparancsolta vala az Úr Mózesnek.
22
Azután előállatá a másik kost is, a felavatási kost, és rátevék Áron és az ő fiai kezeiket a kos fejére.
23
És megölék azt; Mózes pedig vőn annak véréből, és tőn abból az Áron jobb fülének cimpájára, és jobb kezének hüvelykére és jobb lábának hüvelykére.
24
Előállatá az Áron fiait is, és tőn Mózes a vérből azok jobb fülének cimpájára, és jobb kezöknek hüvelykére és jobb láboknak hüvelykére; azután oda tölté Mózes a vért az oltárra köröskörül.
25
És vevé a kövérjét és a farkát és mindazt a kövérjét, amely a bélen van, továbbá a máj hártyáját, és a két vesét azoknak kövérjével egybe, és a jobb lapockát;
26
És a kovásztalan kenyerek kosarából, amely az Úr előtt vala, vőn egy kovásztalan lepényt, egy olajos kalácsot, és egy pogácsát, és raká azokat a kövérségekre és a jobb lapockára;
27
És tevé mindezeket az Áron kezeire és az ő fiainak kezeire, és meglóbáltatá azokat az Úr előtt.
28
Azután elvevé azokat Mózes az ő kezeikből, és elfüstölögteté az oltáron az egészen égőáldozattal egybe. Felavatási áldozatok ezek, kedves illatú tűzáldozat ez az Úrnak.
29
Elvevé pedig Mózes a szegyet, és meglóbálá azt az Úr előtt; a felavatási kosból a Mózes része lőn ez, amint megparancsolta vala az Úr Mózesnek.
30
Azután vőn Mózes a kenetnek olajából és a vérből, amely az oltáron vala, és meghinté Áront és az ő ruháit, az ő fiait és az ő fiainak ruháit ő vele együtt, és megszentelé Áront és az ő ruháit, és az ő fiait és az ő fiainak ruháit ő vele együtt.
31
És monda Mózes Áronnak és az ő fiainak: Főzzétek meg a húst a gyülekezet sátorának nyílásánál, és ott egyétek meg azt és a kenyeret, amely a felavatási áldozat kosarában van, amiképpen megparancsoltam, mondván: Áron és az ő fiai egyék meg azt.
32
Ami pedig megmarad a húsból és kenyérből, tűzzel égessétek meg.
33
De a gyülekezet sátorának nyílásán ki ne menjetek hét napig, addig a napig, amelyen betelnek a ti felavatástoknak napjai, mert hét nap avat fel benneteket az Úr.
34
Amiképpen e napon cselekedett, úgy parancsolta az Úr hogy cselekedjünk, hogy néktek engesztelést szerezzünk.
35
A gyülekezet sátorának nyílásánál maradjatok éjjel és nappal hét napig, és tartsátok meg, amit megtartani rendelt az Úr, hogy meg ne haljatok; mert így parancsolta vala nékem.
36
Áron azért és az ő fiai mind akképpen cselekedének, amint megparancsolta vala nékik az Úr Mózes által.

1
És lőn a nyolcadik napon****, hogy szólítá Mózes Áront és az ő fiait, és Izráelnek véneit.
2
És monda Áronnak: Végy egy borjút, fiatal bikát bűnért való áldozatul, és egy kost egészen égőáldozatul, épek legyenek, és vidd az Úr elé.
3
Szólj Izráel fiainak is, mondván: Vegyetek egy kecskebakot bűnért való áldozatul, és egy esztendős borjút és bárányt, épek legyenek, egészen égőáldozatul.
4
És egy ökröt és egy kost hálaáldozatul, hogy megáldozzátok az Úr előtt, és olajjal elegyített ételáldozatot; mert ma az Úr megjelenik néktek.
5
Elvivék azért, amiket Mózes parancsolt vala, a gyülekezet sátora elé, és odajárula az egész gyülekezet, és megálla ott az Úr előtt.
6
És monda Mózes: Ez a dolog, amelyet az Úr parancsolt, cselekedjétek meg; és megjelenik néktek az Úr dicsősége.
7
Áronnak pedig monda Mózes: Járulj az oltárhoz, és készítsd el a te bűnért való áldozatodat és egészen égőáldozatodat, és végezz engesztelést magadért és a népért. Készítsd el a nép áldozatát is, és végezz engesztelést érettök is, amint megparancsolta az Úr.
8
Járula azért Áron az oltárhoz, és megölé a borjút, amely az övé, bűnért való áldozatul.
9
Áron fiai pedig odavivék ő hozzá a vért, és ő bemártá az újját a vérbe, és tőn abból az oltár szarvaira, a többi vért pedig kiönté az oltár aljához.
10
A kövérjét pedig és a veséket és a máj hártyáját elfüstölögteté a bűnért való áldozatból az oltáron, amint az Úr parancsolta vala Mózesnek.
11
A húst pedig és a bőrt tűzzel égeté meg a táboron kivül.
12
Azután megölé az egészen égőáldozatot, Áron fiai pedig odavivék ő hozzá a vért, és ő elhinté azt az oltáron köröskörül.
13
Az egészen égőáldozatot is odavivék hozzá darabonként, a fejével együtt, és elfüstölögteté az oltáron.
14
És megmosá a belet és a lábszárakat, és elfüstölögteté az oltáron az egészen égőáldozattal egybe.
15
Azután megáldozá a nép áldozatát; vevé ugyanis a bűnért való áldozat bakját, amely a népé, és megölé azt, és megáldozá azt bűnért való áldozatul, mint az előbbit.
16
Azután előhozá az egészen égőáldozatot, és elkészíté azt szokás szerint.
17
Előhozá az ételáldozatot is, és vőn abból egy teli marokkal, és elfüstölögteté az oltáron a reggeli egészen égőáldozaton kivül.
18
Azután megölé az ökröt és a kost hálaadó áldozatul a népért, és Áron fiai odavivék ő hozzá a vért, és elhinté azt az oltáron köröskörül.
19
Az ökörből és a kosból való kövérségeket pedig, a farkat, a béltakarót, a veséket és a máj hártyáját;
20
Odahelyezték e kövérségeket a szegyekre, és elfüstölögteté e kövérségeket az oltáron.
21
De a szegyeket és a jobb lapockát meglóbálá Áron az Úr előtt, amint parancsolta vala Mózes.
22
Azután felemelé kezeit Áron a népre, és megáldá azt és leszálla, miután elvégezte vala a bűnért való áldozatot, az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot.
23
És beméne Mózes és Áron a gyülekezetnek sátorába, azután kijövének és megáldák a népet, az Úrnak dicsősége pedig megjelenék az egész népnek.
24
Tűz jöve ugyanis ki az Úr elől, és megemészté az oltáron az égőáldozatot és a kövérségeket. És látá ezt az egész nép, és ujjongának és arcra esének.

--------------------------------------

* Ne feledjük, ezek elvileg sátorban laknak, és folyamatosan mozgásban vannak. Probléma lehet ha a tűznek folyamatosan égnie kell ilyen körülmények között.
** Belek, vér, vesék, zsír fröcsög mindenhova - megér egy 18-a karikát, vagy mi legyen?
*** Mi a faszomat? (első felbukkanás: Exo.28.30)
**** Uhm, mihez képest?

1
Szólítá Mózest és beszéle vele az Úr a gyülekezet sátorából, mondván:
2
Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik: Ha valaki közületek áldozni akar az Úrnak: barmokból, tulok- és juhfélékből áldozzatok.
3
Ha tulokféléből áldozik egészen égőáldozattal: hímmel és éppel áldozzék. A gyülekezet sátorának ajtajához vigye azt, hogy kedvessé legyen az Úr előtt.
4
És tegye kezét az égőáldozat fejére, hogy kedves legyen ő érette, hogy engesztelést szerezzen az ő számára.
5
És ölje meg a tulkot az Úr előtt, az Áron fiai pedig, a papok, vigyék fel a vért, és hintsék a vért köröskörűl az oltárra, amely a gyülekezet sátorának nyílásánál van.
6
Azután vonja le az égőáldozat bőrét, azt pedig vagdalja el tagjaira.
7
És az Áron pap fiai gerjesszenek tüzet az oltáron, és rakjanak fát a tűzre.
8
Azután rakják az Áron fiai, a papok, a tagokat: a fejet és a kövérjét a fára, amely az oltáron lévő tűzön van.
9
A belét pedig és lábszárait mossa meg vízben, és füstölögtesse el a pap az egészet az oltáron egészen égőáldozatul. Ez a tűzáldozat kedves illatú az Úrnak.
10
Ha pedig a juhfélékből: bárányokból vagy kecskékből akar valaki áldozni égőáldozatul, hímmel és éppel áldozzék.
11
És ölje meg azt az oltár északi oldalánál az Úr előtt, az Áron fiai pedig, a papok, hintsék annak vérét az oltárra köröskörül.
12
Azután vagdalja el azt tagjaira, a fejével és kövérjével együtt, a pap pedig rakja azokat a fára, amely az oltáron lévő tűzön van.
13
A belet és a lábszárakat mossa meg vízben, a pap pedig áldozza meg az egészet és füstölögtesse el az oltáron égőáldozatul. Ez a tűzáldozat kedves illatú az Úrnak.
14
Ha pedig madárféléből akar áldozni égőáldozatul az Úrnak, gerlicékből vagy galambfiakból áldozzék.
15
És vigye azt a pap az oltárhoz, és tekerje ki annak a fejét, és füstölögtesse el az oltáron, a vérét pedig bocsássa ki az oltár falára.
16
A begyét pedig rútságával egyben vegye ki, és vesse azt az oltár keleti oldalára, a hamu helyére.
17
És hasítsa meg azt a szárnyain, de el ne szakassza egymástól, és füstölögtesse el azt a pap az oltáron a fán, amely a tűzőn van, égőáldozatul. Tűzáldozat ez, kedves illatú az Úrnak.*

1
Mikor valaki ételáldozatot akar áldozni az Úrnak, lisztlángból áldozzék, és öntsön arra olajat, és temjént is tegyen arra.
2
És vigye azt az Áron fiaihoz, a papokhoz, és vegyen ki abból egy tele marokkal; annak lisztlángjából és olajából, az egész temjénével együtt, és füstölögtesse el a pap az oltáron annak emlékeztető részéül. Ez a tűzáldozat kedves illatú az Úrnak.
3
Ami pedig megmarad az ételáldozatból, Ároné és az ő fiaié legyen; szentséges áldozat ez az Úrnak tűzáldozatai között.
4
Hogyha pedig ételáldozatot kemencében sültből akar áldozni valaki lisztlángból, olajjal elegyített kovásztalan lepényei, vagy olajjal megkent kovásztalan pogácsái legyenek.
5
Ha pedig a te áldozatod serpenyőben sült ételáldozat, olajjal elegyített kovásztalan lisztlángból legyen.
6
Darabold azt el, és önts reá olajat, ételáldozat ez.
7
Ha pedig a te ételáldozatod rostélyon sült, lisztlángból, olajjal készíttessék.
8
És vidd el az ételáldozatot, ami ezekből készült, az Úrnak, és azt a papnak bemutatván, az vigye azt el az oltárhoz.
9
És vegyen a pap az ételáldozatból emlékeztető részt, és füstölögtesse el az oltáron; tűzáldozat ez, kedves illatú az Úrnak.
10
Ami pedig megmarad az ételáldozatból, Ároné és az ő fiaié legyen; szentséges áldozat ez az Úrnak tűzáldozatai között.
11
Semmi ételáldozat, amit az Úrnak áldoztok, kovásszal ne készüljön; mert kovászból és mézből semmit se füstölögtethettek az Úrnak a tűzáldozatok között.
12
Zsengeáldozatul felvihetitek azokat az Úrnak, de az oltárra nem juthatnak fel kedves illatul.
13
Minden te ételáldozatodat pedig sózd meg sóval, és a te ételáldozatodból soha el ne maradjon a te Istened szövetségének sója; minden te áldozatodhoz sót adj.
14
Ha zsengékből való ételáldozatot áldozol az Úrnak, tűznél pergelt kalászból, és zsenge gabona-darából áldozzad a te zsengéidnek áldozatát.
15
Adj hozzá olajat, és tégy reá tömjént; ételáldozat ez.
16
A pap pedig füstölögtesse el annak emlékeztető részét a darából és olajból, az egész tömjénnel együtt. Tűzáldozat ez az Úrnak.**

1
Hogyha hálaáldozattal áldozik valaki, ha tulokféléből, akár hímmel, akár nősténynyel áldozik: ép barmot vigyen az Úr elé.
2
És tegye a kezét az ő áldozatjának fejére, és ölje meg azt a gyülekezet sátorának nyílásánál, és Áron fiai, a papok, öntsék a vért köröskörül az oltárra.
3
Azután vigyen a hálaáldozatból tűzáldozatot az Úrnak: a kövérjét, amely a belet takarja, és mindazt a kövérjét, amely a belek között van.
4
A két vesét is, és a rajtuk lévő kövérséget, amely a véknyaknál van, és a májon lévő hártyát a vesékkel együtt vegye el.
5
És füstölögtessék el azt Áron fiai az oltáron az égőáldozattal együtt a tűzön lévő fán: tűzáldozat ez, kedves illatú az Úrnak.
6
Hogyha pedig valaki juhféléből áldozik hálaáldozatot az Úrnak, akár hím, akár nőstény legyen az, épekkel áldozzék.
7
Ha bárányt visz ő az ő áldozatául, vigye azt az Úr elébe.
8
És tegye a kezét az ő áldozatjának fejére, azután ölje meg azt a gyülekezet sátora előtt, és az Áron fiai öntsék a vérét az oltárra köröskörül.
9
Azután áldozzék az Úrnak e hálaáldozatból tűzáldozatot: a kövérjét, a farkát egészen, amelyet a hátagerézdi végénél vágjon el, és a belét takaró kövérjét, és minden kövérjét, amely a belek közt van.
10
És a két vesét is, és a rajtuk lévő kövérséget, amely a véknyaknál van, és a májon lévő hártyát a vesékkel együtt vegye el.
11
És füstölögtesse el azt a pap az oltáron: tűzáldozati eledel ez az Úrnak.
12
Hogyha kecskével áldozik valaki, azt is az Úr elé vigye.
13
És tegye kezét annak fejére, és ölje meg azt a gyülekezetnek sátora előtt, és öntsék az Áron fiai annak vérét az oltárra körül.
14
És áldozzék abból tűzáldozatot az Úrnak: a kövérjét, amely betakarja a belet, és mindazt a kövérjét, amely a belek között van.
15
A két vesét is, és a rajtuk lévő kövérséget, amely a véknyaknál van, és a májon lévő hártyát a vesékkel együtt vegye el.
16
És füstölögtesse el azokat a pap az oltáron tűzáldozati eledelül, kedves illatul. A kövérje mind az Úré legyen.
17
Örökkévaló rendtartás legyen a ti nemzetségeiteknél minden ti lakhelyeteken: semmi kövért és semmi vért meg ne egyetek!***

1
Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván:
2
Szólj az Izráel fiainak, mondván: Ha valaki tévedésből vétkezik az Úrnak valamely parancsolata ellen, úgy amint nem kellene cselekednie, és a parancsolatok közül valamelyiknek ellene cselekszik:
3
Ha a felkent pap vétkezik, a népnek romlására: hozzon az ő bűnéért, amelyet elkövetett, egy tulkot, fiatal ép marhát az Úrnak bűnáldozatul.
4
És vigye a tulkot a gyülekezet sátorának nyílásához, az Úr elé, és tegye a kezét a tuloknak fejére, és a tulkot ölje meg az Úr előtt.
5
És vegyen a felkent pap a tuloknak véréből, és vigye be azt a gyülekezet sátorába.
6
És mártsa be a pap az ő újját a vérbe, és hintsen a vérből hétszer az Úr előtt a szent hajléknak függönye felé.
7
És tegyen a pap a vérből az Úr előtt a fűszerekből való füstölő oltár szarvaira, amely ott van a gyülekezet sátorában; a tulok vérét pedig mind öntse az egészen égőáldozat oltárának aljára, amely a gyülekezet sátorának nyílásánál van.
8
Azután a tuloknak, amely bűnáldozatra való, minden kövérjét szedje ki belőle: azt a kövérjét, amely betakarja a belet, és mindazt a kövérjét, ami a belek között van.
9
A két vesét is, és a rajtuk lévő kövérséget, amely a véknyaknál van, és a májon lévő hártyát a vesékkel együtt vegye el,
10
Amiképpen kiszedik a hálaáldozatra való tulokból; és füstölögtesse el azokat a pap az égőáldozatnak oltárán.
11
A tuloknak pedig bőrét és minden húsát, fejével és lábszáraival együtt, bélit és ganéját,
12
És mind az egész tulkot vigye ki a táboron kivül tiszta helyre, ahová a hamut öntik: és égesse el azt a fán, tűzben; ott égessék meg, ahová a hamut öntik.
13
Hogyha pedig az Izráel fiainak egész közönsége megtéved, és a gyülekezet előtt rejtve marad e dolog; és valami olyat cselekesznek az Úrnak valamelyik parancsolatja ellen, amit nem kellett volna cselekedni, és bűnösökké lesznek:
14
Mikor kitudódik a bűn, amelyet elkövettek: akkor áldozzék a gyülekezet egy tulkot, fiatal marhát a bűnért, és vigye azt a gyülekezetnek sátora elé.
15
És a gyülekezet vénei tegyék kezeiket a tuloknak fejére az Úr előtt, és ölje meg a tulkot a pap az Úr előtt.
16
Azután vigyen be a felkent pap a tulok véréből a gyülekezet sátorába.
17
És mártsa be a pap az ő újját a vérbe, és hintsen abból hétszer az Úr előtt a függöny felé.
18
És tegyen a vérből az oltár szarvaira is, amely az Úr előtt, a gyülekezet sátorában van; a vért pedig mind öntse az egészen égőáldozat oltárának aljára, amely a gyülekezet sátorának nyílása előtt van.
19
Minden kövérjét pedig szedje ki belőle, és füstölögtesse el az oltáron.
20
És úgy cselekedjék azzal a tulokkal, mint a bűnért való tulokkal cselekvék, úgy cselekedjék vele, és engesztelést szerez számukra a pap, és megbocsáttatik nékik.
21
És vigye ki a tulkot a táboron kivül, és égesse el azt, miképpen elégette az első tulkot. A gyülekezet bűnéért való áldozat ez.
22
Ha fejedelem vétkezik, és cselekeszik valamit az Úrnak, az ő Istenének parancsolata ellen, amit nem kellett volna cselekedni, és bűnössé lesz tévedésből:
23
Ha tudtára esik néki a bűne, amelyet elkövetett, akkor vigyen áldozatul egy ép kecskebakot,
24
És tegye kezét a baknak fejére, és ölje meg azt azon a helyen, ahol megölik az egészen égőáldozatot, az Úr előtt; bűnért való áldozat ez.
25
És vegyen a pap a bűnért való áldozatnak véréből az ő újjával, és tegyen az égőáldozat oltárának szarvaira; a vérét pedig öntse az égőáldozatok oltárának aljára.
26
A kövérjét pedig mind füstölögtesse el az oltáron, mint a hálaáldozatnak kövérjét. Így szerezzen néki a pap engesztelést az ő bűnéért, és megbocsáttatik néki.
27
Ha pedig a föld népe közül vétkezik valaki tévedésből, mivelhogy az Úrnak valamelyik parancsolatja ellen olyat cselekeszik, amit nem kellett volna cselekedni, és bűnössé lesz;
28
Ha tudtára esik néki az ő bűne, amelyet elkövetett: vigyen áldozatul az ő bűnéért, amelyet elkövetett, egy ép nőstény kecskét.
29
És tegye a kezét a bűnért való áldozat fejére, és ölje meg a bűnért való áldozatot az egészen égőáldozat helyén.
30
És vegyen a pap annak véréből az újjával, és tegyen az égőáldozat oltárának szarvaira, a vérét pedig mind öntse az oltárnak aljára.
31
Azután vegye el minden kövérjét, amint elveszik a hálaáldozatnak kövérjét: és füstölögtesse el a pap az oltáron, kedves illatul az Úrnak. Ekképpen szerezzen néki engesztelést a pap, és megbocsáttatik annak.
32
Ha pedig bárányt visz az ő bűnért való áldozatául, nőstényt és épet vigyen.
33
És tegye a kezét annak a bűnért való áldozatnak fejére, és ölje meg azt bűnért való áldozatul azon a helyen, ahol megölik az egészen égőáldozatot.
34
És vegyen a pap a bűnért való áldozat véréből az újjával, és tegyen az égőáldozat oltárának szarvaira; a vért pedig mind öntse az oltárnak aljára.
35
Azután vegye el minden kövérjét, amint elveszik a hálaáldozatra való báránynak kövérjét, és füstölögtesse el azokat a pap az oltáron az Úrnak tűzáldozataival. Ekképpen szerezzen néki engesztelést a pap az ő bűnéért, amelyet elkövetett, és megbocsáttatik néki.****

1
Ha azzal vétkezik valaki, hogy hallotta a káromló beszédet, és bizonyság lehetne, hogy látta, vagy tudja: ha meg nem jelenti azt, de hordozza az ő vétségének terhét;
2
Vagy ha valaki illet akármely tisztátalan dolgot, akár tisztátalan vadnak, akár tisztátalan baromnak, akár tisztátalan féregnek holttestét, és nem tud arról, hogy tisztátalanná lesz és vétkezik;
3
Vagy ha illeti az ember tisztátalanságát, akármi tisztátalanságát, amely tisztátalanná tesz, és nem tudta azt, hanem azután értette meg, hogy vétkezett;
4
Vagy ha valaki hirtelenkedve tesz esküt az ő ajkaival rosszra vagy jóra, vagy akármi az, amire hirtelenkedve esküszik az ember, ha nem tudott arról, de azután megértette, hogy azok közül valamelyikben vétkezett:
5
Akkor, mivelhogy vétkezett ezek közül valamelyikben, vallja meg, hogy mi az, amiben bűnössé lett;
6
És vigyen az ő vétkéért az Úrnak, az ő bűnéért, amelyet elkövetett, egy nőstény bárányt vagy kecskét a nyájból, bűnért való áldozatul. Ekképpen szerezzen néki engesztelést a pap az ő bűnéért.
7
Ha pedig nincsen egy bárányhoz való módja: vigyen az ő vétkéért való áldozatra két gerlicét vagy két galambfiat az Úrnak, az egyiket bűnért való áldozatul, a másikat egészen égőáldozatul.
8
És vigye azokat a paphoz; az pedig áldozza meg először azt, amely bűnért való áldozat, és tekerje ki annak fejét nyakcsigájánál, úgy, hogy el ne szakassza.
9
És hintsen a bűnért való áldozat véréből az oltár oldalára, a többi vért pedig nyomják ki az oltár aljára; bűnért való áldozat ez.
10
A másikat készítse el egészen égőáldozatul, úgy, amint szokás; ekképpen szerez néki engesztelést a pap az ő bűnéért, amelyet elkövetett, és megbocsáttatik néki.
11
Ha pedig nincs módja két gerlicéhez vagy két galambfihoz sem: vigyen áldozatul az, aki vétkezett, egy efa lánglisztnek tizedrészét bűnért való áldozatul; ne tegyen ahhoz olajat, és ne adjon ahhoz tömjént, mert bűnért való áldozat ez.
12
És vigye azt a paphoz, és markolja ki abból a pap teli marokkal az emlékeztető részét, és füstölögtesse el az oltáron az Úrnak tűzáldozataival. Bűnért való áldozat az.
13
Így szerezzen néki engesztelést a pap az ő bűnéért, amelyet elkövetett valamivel ama bűnök közül, és megbocsáttatik néki. És legyen a papé, mint az ételáldozat.
14
Azután szóla az Úr Mózesnek, mondván:
15
Ha valaki hűtlenséget***** követ el, és tévedésből vétkesen elvesz az Úrnak szentelt dolgokból: vigyen az ő vétkéért való áldozatot az Úrnak, egy ép kost a nyájból, amint te becsülöd, ezüst siklusokban, a szent siklus szerint, vétekért való áldozatul.
16
És amit vétkesen elvett a szent dologból, azt fizesse meg, és tegye hozzá az ötödrészét, és adja azt a papnak. Így szerez néki engesztelést a pap a vétekért való áldozat kosával, és megbocsáttatik néki.
17
Hogyha vétkezik valaki, és cselekszik valamit az Úrnak valamely parancsolata ellen, amit nem kell cselekedni, ha nem tudta is: vétkessé lesz, és hordozza az ő vétségének terhét:
18
Vigyen azért a nyájból egy ép kost a paphoz, a te becslésed szerint, bűnért való áldozatul, és szerezzen néki engesztelést a pap az ő tévedéséért, amelylyel tudatlanságból tévedett, és megbocsáttatik néki.
19
Bűnért való áldozat ez, mivelhogy bűnt követett el az Úr ellen.

----------------------------------------

* Mit szólnának ma egy templomban ha besétálnék egy szarvasmarhával, hogy áldozzák már föl nekem? Végülis Mr. Isten nem tiltotta meg, akkor se, ha adott irányzat szerint többé nem kötelező.
** Az "ételáldozat" csak a "teljesen égő áldozat" egy alantas formája. miért került saját fejezetbe?
*** Ez csak erre az áldozattípúsra vonatkozik, vagy általában érvényes?
**** Ezek az áldozatok hogyan segítenek a bajokon?
***** Érdekesség, hogy amit általában a "paráználékodás" alatt gondol az átlag, az mai szóval a hűtlenség. Ellenben a biblikus szóhasználatban (sem az angolban) ez az etimológia nincs meg.

1
És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
2
Az első hónapban, a hónap első napján, állítsd fel a gyülekezet sátorának hajlékát.
3
És tedd oda a bizonyság ládáját, és fedd be a ládát a fedéllel.
4
Azután vidd be az asztalt, és hozd azt rendbe a reávalókkal. Vidd be a gyertyatartót is, és gyújtsd meg annak mécseit.
5
És helyheztesd a füstölő áldozat arany oltárát a bizonyság ládája elé, tedd fel a leplet a hajlék nyílására.
6
Azután helyheztesd az egészen égőáldozat oltárát a gyülekezet sátora hajlékának nyílása elé.
7
A mosdómedencét pedig helyheztesd a gyülekezet sátora közé és az oltár közé, és önts belé vizet.
8
Azután állítsd fel köröskörül a pitvart, és a pitvar kapujára tedd rá a leplet.
9
Azután vedd a kenetnek olaját, és kend meg a hajlékot és mind azt ami benne van: így szenteld meg azt, és minden edényét, hogy szent legyen.
10
Kend meg az egészen égőáldozat oltárát is és annak minden edényét; így szenteld meg az oltárt, hogy az oltár legyen szentséges.
11
A mosdómedencét és lábát is kend meg; így szenteld meg azt.
12
Azután állítsd Áront és az ő fiait a gyülekezet sátorának nyílásához, és mosd meg őket vízzel.
13
És öltöztesd fel Áront a szent ruhákba, és kend fel őt; így szenteld fel, és legyen papom.
14
Fiait is állítsd elő és öltöztesd fel őket köntösökbe;
15
És kend fel őket, amint az ő atyjokat felkenéd, hogy legyenek papjaim, és lészen az ő megkenetésök nékik örökös papság, az ő nemzetségökben.
16
És egészen úgy cselekedék Mózes, amint az Úr parancsolta néki, úgy cselekedék.
17
Lőn azért a második év első hónapjában, a hónap első napján, hogy felállíták a hajlékot.
18
Mózes tehát felállítá a hajlékot, és letevé annak talpait, a deszkáit is felállítá, beilleszté a reteszrúdakat, és felállítá annak oszlopait.
19
Azután kifeszíté a hajlékra a sátort, és a sátor takaróját is reá teríté felülről, amint parancsolta vala az Úr Mózesnek.
20
És vevé és betevé a bizonyságot is a ládába, a rúdakat pedig a ládára tevé, és a ládára felül helyezteté a fedelet.
21
Azután bevivé a ládát a hajlékba, és feltevé a takaró függönyt, és elfedezé a bizonyság ládáját, amint az Úr parancsolta vala Mózesnek.
22
Az asztalt is bevivé a gyülekezet sátorába, a hajléknak északi oldalába, a függönyön kivül.
23
És rakott arra kenyereket sorban az Úr előtt, amint az Úr parancsolta vala Mózesnek.
24
És a gyertyatartót helyhezteté a gyülekezet sátorába az asztal ellenébe, a hajléknak déli oldalán.
25
És meggyújtá a mécseket az Úr előtt, amint az Úr parancsolta vala Mózesnek.
26
Az arany oltárt pedig helyhezteté a gyülekezet sátorába a függöny elébe.
27
És füstölögtete rajta fűszerekből való füstölőt, amint az Úr parancsolta vala Mózesnek.
28
A hajlék nyílására a leplet is felvoná.
29
Az egészen égőáldozat oltárát pedig helyhezteté a gyülekezet sátora hajlékának nyílása elé, és áldozék azon egészen égőáldozattal és ételáldozattal, amint parancsolta vala az Úr Mózesnek.
30
A mosdómedencét pedig helyhezteté a gyülekezet sátora közé és az oltár közé, és önte abba vizet a mosdásra.
31
És megmosák abból Mózes és Áron és az ő fiai kezeiket és lábaikat.
32
Mikor a gyülekezet sátorába menének, és mikor az oltárhoz járulának, megmosdának, amint az Úr parancsolta vala Mózesnek.
33
Azután felállítá a pitvart a hajlék és az oltár körül, és a pitvar kapujára feltevé a leplet. Így végezé el Mózes a munkát.
34
És a felhő befedezé a gyülekezet sátorát, és az Úrnak dicsősége betölté a hajlékot.
35
És Mózes nem mehete be a gyülekezet sátorába, mert a felhő rajta nyugovék, és az Úrnak dicsősége tölté be a hajlékot.
36
És mikor a felhő felszáll vala a hajlékról, az Izráel fiai elindulának; így lőn egész utazásuk alatt.
37
Ha pedig a felhő nem szálla fel, ők sem indulának el, míg csak fel nem szálla.
38
Mert az Úrnak felhője vala a hajlékon nappal, éjjel pedig tűz vala azon, az Izráel egész háznépének láttára, egész utazásuk alatt.*

----------------------------------------

* Oké, újabb adag érdektelen baromság. És ez a kötet vége!! Jó, hát tematikusan értem én, megvan a cuccos, Mr. Isten bement a helyére mint egy jól idomított háziállat, mindenki happy.

1
És egybegyűjté Mózes az Izráel fiainak egész gyülekezetét, és monda nékik: Ezek azok a dolgok, amelyeket parancsolt az Úr, hogy cselekedjétek:
2
Hat napon át munkálkodjatok; a hetedik nap pedig szent legyen előttetek, az Úr nyugodalmának szombatja. Valaki azon munkálkodik, megölettessék.
3
Ne gerjesszetek tüzet a ti házaitokban szombatnapon.
4
És szóla Mózes az Izráel fiai egész gyülekezetének, mondván: Ez az, amit az Úr parancsolt, mondván:
5
Szedjetek magatok közt ajándékot az Úrnak, mind, akinek szíve önként hajlandó arra, hozzon ajándékot az Úrnak, aranyat, és ezüstöt, és rezet.
6
És kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű, és lenfonalat, és kecskeszőrt.
7
Veresre festett kosbőröket, és borzbőröket és sittim-fát.
8
Világító olajat, arómákat a kenet olajához, és fűszereket a füstöléshez.
9
Ónix köveket és foglalni való köveket az efódhoz és a hósenhez.
10
És akik ti köztetek ahhoz értők, jőjjenek elő, hogy csinálják meg mindazt, amit az Úr parancsolt:
11
A hajlékot, annak sátorát és takaróját, horgait, deszkáit, reteszrúdjait, oszlopait és talpait.
12
A ládát és annak rúdjait, a fedéllel egybe, és a takaró függönyt.
13
Az asztalt és annak rúdjait, és minden edényét, és a szent kenyerekhez valókat.
14
A világító gyertyatartót és a hozzá való eszközöket, mécseit, és világító olajt.
15
A füstölő oltárt és rúdjait, a kenetnek olaját, és a jó illatú füstölőt, a hajlék ajtajára ajtótakarót.
16
Az egészen égőáldozat oltárát, annak réz rostélyát, rúdjait és minden eszközeit, a mosdómedencét és annak lábát.
17
A pitvar szőnyegeit, oszlopait, talpait, és a pitvar kapujának leplét.
18
A hajlék szegeit, a pitvar szegeit, és azoknak köteleit.
19
A szolgálati ruhákat, a szent hajlékban való szolgálathoz, a szent ruhákat Áron papnak, és az ő fiainak ruháit, a papi szolgálatra.
20
Azután kiméne az Izráel fiainak egész gyülekezete Mózes elől.
21
És eljöve mindenki, akit a szíve indíta, és akit lelke hajt vala, és hozának áldozatot az Úrnak, a gyülekezet hajlékának készítéséhez, és annak minden szolgálatához, és a szent ruhákhoz valókat.
22
És jövének férfiak és asszonyok együtt, mind, akit szíve indított, hozának kapcsokat, függőket, gyűrűket, karperecet, mindenféle arany eszközöket; a férfiak is, mind akik aranyból hoztak áldozatot az Úrnak.
23
És minden ember, kinek amije vala, hozott kék, bíborpiros, és karmazsinszínű, és lenfonalat, kecskeszőrt, veresre festett kosbőröket és borzbőröket.
24
Minden, aki ezüstöt vagy rezet vihetett, felhozá azt áldozatul az Úrnak, és akiknél sittim-fa találtaték a szolgálat különböző szükségeire, felhozák azt.
25
Az asszonyok közül pedig mind, akik ahhoz értettek, saját kezeikkel fonának, és felvivék azt amit fontak, a kék, és a bíborpiros, és a karmazsinszínű, és a lenfonalat.
26
Azok az asszonyok pedig, akik ahhoz értettek, fonának kecskeszőrt.
27
A főemberek pedig hozának ónix köveket, foglalni való köveket az efódhoz és a hósenhez.
28
Illatozó szert is és olajat, a mécsbe és a kenethez, és fűszereket a füstöléshez.
29
Minden férfi és asszony, akit szíve önként indíta, hogy áldozzon az egész munkára, melyet az Úr parancsolt Mózes által, hogy véghez vigyenek: mind önként hoztak ajándékot az Úrnak az Izráel fiai.
30
És monda Mózes az Izráel fiainak: Ímé az Úr név szerint hívta el Bésaléelt, a Húr fiának Urinak fiát, a Júda nemzetségéből.
31
És betöltötte őt Istennek lelkével, bölcseséggel, értelemmel és tudománynyal minden mesterségben:
32
Hogy tudjon kigondolni mindent amit aranyból, ezüstből és rézből kell csinálni;
33
És foglalásra való köveket metszeni, és fát faragni; és minden mesterséges munkát végezni.
34
Azontúl alkalmatossá tette arra is, hogy tanítson, mind ő, mind Aholiáb az Akhiszamák fia, a Dán nemzetségéből.
35
Betöltötte őket bölcseség lelkével, hogy tudjanak mindenféle faragó, és kötő, és hímző munkát készíteni, kék és bíborpiros, karmazsinszínű és lenfonálból, és takácsmunkát, akik készítenek ilyenféle munkát és kigondolnak mesterműveket.
36
Azért Bésaléel és Aholiáb, és mindazok a bölcs férfiak, kiknek az Úr bölcseséget és értelmet adott, hogy meg tudják csinálni a szent hajlék szolgálatához való minden eszközöket: csinálják meg egészen úgy, amint az Úr parancsolta.*

1
Elhívá azért Mózes Bésaléelt, és Aholiábot, és mindazokat a bölcs férfiakat, akiknek elméjébe tudományt adott vala az Úr, és mind akit szíve arra indíta, hogy járuljon annak a munkának végrehajtásához.
2
És átvevék Mózestől mind azt az ajándékot, amit az Izráel fiai hoztak vala, a szent hajlék felépítésének szolgálatára. Azontúl is minden reggel önkéntes ajándékot is hoztak.
3
Eljövének azért mind azok a bölcsek, kik a szent hajlék minden munkáján dolgoztak, kiki a maga munkájától, amelyen dolgozott.
4
És ezt mondák Mózesnek: Többet hord a nép ajándékba, mint amennyi kell a munka elkészítésére, amelyet parancsolt az Úr, hogy csináljunk.
5
Parancsola azért Mózes, és hírré tevék a táborban: Se férfi, se asszony ezután ne készítsen ajándékot a szent munkára.** És megszünék a nép hordani.
6
És az egész munka elvégzésére elég volt az adomány, még felesleges is.
7
És mind a bölcs szívű férfiak, kik munkálkodának, készíték a hajlékot, tíz kárpittal: sodrott lenből és kék, és bíborpiros és karmazsinszinűből, Kérubokkal, mestermunkával készíték azokat.
8
Egy-egy kárpit hossza huszonnyolc sing, szélessége egy-egy kárpitnak négy sing vala; egy mértéke vala minden kárpitnak.
9
És öt kárpitot foglalának egybe, és ismét a más öt kárpitot is egybefoglalák, egyiket a másikkal.
10
És csinálának kék hurkokat az első kárpitnak szélére, amely szélről vala az egybefoglalásban; hasonlót csinálának a külső kárpit szélére, a másik egybefoglalásban is.
11
Az egyik kárpiton ötven hurkot csinálának, és ötven hurkot csinálának a másik kárpit szélén is, amely a második egybefoglalásban vala; a hurkokat egymás ellenébe.
12
Csinálának ötven arany horgocskát is, és összefoglalák a kárpitokat a horgocskákkal, egyiket a másikkal, és egygyé lőn a hajlék.
13
Csinálának kárpitokat kecskeszőrből is, sátornak a hajlékra; tizenegy kárpitot csinálának ilyent.
14
Egy kárpit hossza harminc sing, és egy kárpit szélessége négy sing; egy mértéke vala a tizenegy kárpitnak.
15
És egybefoglalák az öt kárpitot külön, és a hat kárpitot külön.
16
Csinálának ötven hurkot is a kárpit szélére, amely szélről vala az egybefoglalásban; ötven hurkot csinálának a kárpit szélére a másik egybefoglalásban is.
17
Csinálának ötven rézhorgocskát is a sátor egybefoglalására, hogy egygyé legyen.
18
Csinálának takarót is a sátorra, veresre festett kosbőrökből, és azon felül egy takarót borzbőrökből.
19
És megcsinálák a deszkákat is a hajlékhoz sittim-fából, felállogatva.
20
Tíz sing a deszkának hossza, másfél sing pedig egy deszkának szélessége.
21
Egy deszkának két csapja vala, egyik a másiknak megfelelő; így csinálták a hajlék összes deszkáit.
22
A deszkákat pedig így rendezék a hajlékhoz: húsz deszkát déli oldalon, délfelé.
23
És a húsz deszka alá negyven ezüsttalpat készítének; az egyik deszka alá két talpat, az ő két csapja szerint, a másik deszka alá is két talpat, az ő két csapja szerint.
24
A hajlék másik oldalául, az északi oldalon, szintén húsz deszkát csinálának.
25
És negyven ezüsttalpat azok alá, két talpat az egyik deszka alá, a másik deszka alá is két talpat.
26
A hajlék napnyugoti oldalául hat deszkát csinálának.
27
A hajlék szegleteiül pedig a két oldalra, két deszkát csinálának.
28
És alólról kezdve kettősök valának, felűl pedig egybe valának foglalva egy karikával; így cselekedének mind a kettővel, a két szegleten.
29
Nyolc deszka vala tehát, és azoknak tizenhat ezüsttalpa, két-két talp egy-egy deszka alatt.
30
Csinálának reteszrúdakat is sittim-fából, ötöt a hajlék egyik oldalának deszkáihoz.
31
És öt reteszrúdat a hajlék másik oldalának deszkáihoz, és öt reteszrúdat a hajlék nyugoti oldalának deszkáihoz hátulról.
32
És megcsinálák a középső reteszrúdat is, hogy fusson a deszkák közepén, végtől-végig.
33
A deszkákat pedig aranynyal boríták be; a karikáikat aranyból csinálák, gyűrűk gyanánt a reteszrúdakhoz, és a reteszrúdakat is beboríták aranynyal.
34
Megcsinálák a függönyt is, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű, és sodrott lenből, mestermunkával csinálák azt, Kérubokkal.
35
És csinálának ahhoz négy oszlopot sittim-fából, és beboríták azokat aranynyal, horgaik aranyból; és öntének azokhoz négy ezüsttalpat.
36
És csinálának a sátor nyílására leplet kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű, és sodrott lenből, hímzőmunkával.
37
És ahhoz öt oszlopot, horgaikkal együtt; és beboríták azoknak fejeit és átalkötőit aranynyal; öt talpuk pedig rézből vala.

1
És megcsinálá Bésaléel a ládát sittim-fából; harmadfél sing a hossza, szélessége másfél sing, magassága is másfél sing.
2
És beborítá azt tiszta aranynyal, mind belől, mind kivül, és csinála reá arany pártázatot köröskörül.
3
És önte annak négy arany karikát a négy szegletére; egyik oldalára is kettőt, másikra is kettőt.
4
Csinála rúdakat is sittim-fából, és beborítá azokat aranynyal.
5
És betolá a rúdakat a láda oldalán levő karikákba, hogy a láda hordozható legyen.
6
Csinála fedelet is tiszta aranyból; harmadfél sing a hossza, másfél sing a szélessége.
7
Csinála két Kérubot is aranyból, vert aranyból csinálá azokat, a fedél két végére.
8
Az egyik Kérubot az egyik végére innen, a másik Kérubot a másik végére onnan; a fedélből veré ki a Kérubokat***, a két végére.
9
A Kérubok pedig kiterjeszték szárnyaikat felfelé, betakarva szárnyaikkal a fedelet, és arcaik egymással szembe valának; a fedél felé valának a Kérubok arcai.
10
Megcsinálá az asztalt is sittim-fából: két sing a hossza, a szélessége egy sing, magassága másfél sing.
11
És beborítá azt tiszta arannyal, és csinála reá köröskörül arany pártázatot.
12
Csinála egy tenyérnyi széles karájt is köröskörül; és a karájhoz csinála arany pártázatot köröskörül.
13
Azután önte hozzá négy arany karikát, és a karikákat ráilleszté a négy láb négy szegletére.
14
A karikák a karáj mellett valának rúdtartókul, hogy az asztalt hordozhassák.
15
Megcsinálá a rúdakat is sittim-fából, és azokat beborítá aranynyal, hogy hordozhassák az asztalt.
16
Megcsinálá az asztalra való edényeket is: tálait, csészéit, kelyheit és kancsóit, amelyekkel italáldozatot áldoznak, tiszta aranyból.
17
Megcsinálá a gyertyatartót is tiszta aranyból, vert aranyból csinálá a gyertyatartót; szára, ága, csészéi, gombjai és virágai ő magából valának.
18
És hat ág jöve ki oldalaiból; egyik oldalról is három gyertyatartó-ág, másik oldalról is három gyertyatartó-ág.
19
Három mandolavirágformájú csésze vala az egyik ágon, gombbal és virággal; így a másik ágon is három mandolavirágformájú csésze vala gombbal és virággal; így vala mind a hat ágon, amelyek kijövének a gyertyatartóból.
20
A gyertyatartón pedig négy mandolavirágformájú csésze vala, gombjaikkal és virágaikkal.
21
És gomb vala a két ág alatt ő magából, és gomb vala a két ág alatt ő magából, és gomb vala a két ág alatt ő magából, a hat ág szerint, amely belőle jöve ki.
22
Gombjaik és ágaik belőle valának; az egész egy vert munka vala, tiszta aranyból.
23
És megcsinálá hét mécsét is, és azoknak hamvvevőit és hamutartóit, tiszta aranyból.
24
Egy talentom tiszta aranyból csinálá azt meg hozzá tartozó eszközeit is mind.
25
Megcsinálá a füstölő oltárt is sittim-fából; hossza egy sing, szélessége is egy sing, négyszögű; magassága pedig két sing; ő magából valának szarvai.
26
És beborítá azt tiszta aranynyal, tetejét és oldalait köröskörül, és a szarvait is; és csinála hozzá arany pártázatot köröskörül.
27
És két arany karikát csinála hozzá, a pártázata alá, a két oldalán, mindkét oldalára, hogy legyenek rúdtartókul, hogy azokon hordozhassák azt.
28
A rúdakat is sittim-fából csinálá meg, és azokat is beborítá aranynyal.
29
A szent kenetnek olaját is megcsinálá, és a tiszta fűszerekből való füstölőt a kenetkészítő mestersége szerint.

1
És megcsinálá azután az egészen égőáldozat oltárát sittim-fából; öt sing a hossza, öt sing a szélessége; négyszögű és három sing magas.
2
És csinála hozzá szarvakat is, a négy szegletére; ő magából voltak a szarvai, és beborítá azt rézzel.
3
Azután minden edényét is megcsinálá: a fazekakat, a lapátokat, a medencéket, a villákat és a szenes serpenyőket; minden edényeit rézből csinálá.
4
Csinála az oltárhoz hálóforma rostélyt is rézből, annak párkányzata alá, alulról a közepéig.
5
Önte négy karikát is rézrostélynak négy szegletére, rúdtartókul.
6
A rúdakat sittim-fából csinálá meg, és rézzel borítá be.
7
És a rúdakat betolá az oltár oldalain levő karikákba, hogy azokon hordozhassák azt; deszkákból, üresre csinálá azt.
8
Megcsinálá a mosdómedencét is rézből, és annak lábát is rézből, a szolgálattevő asszonyok tükreiből, akik a gyülekezet sátorának nyílása előtt szolgáltak.
9
A pitvart is megcsinálá dél felől; a déli oldalon a pitvar szőnyege száz singnyi vala sodrott lenből.
10
Azoknak húsz oszlopa, és húsz talpa rézből vala; az oszlopok horgai, és azoknak általkötői ezüstből.
11
Észak felől is száz singnyi. Azoknak húsz oszlopa és húsz talpa rézből; az oszlopok horgai és általkötői ezüstből valának.
12
Napnyugot felől pedig ötven sing szőnyeg vala. Azoknak tíz oszlopa és tíz talpa; az oszlopok horgai és általkötői ezüstből valának.
13
A napkeleti oldalon is ötven singnyi.
14
Egy felől tizenöt sing szőnyeg vala; három oszlopa és azoknak három talpa.
15
És a másik felől is: a pitvar kapujától jobbra is, balra is tizenöt sing szőnyeg, és azoknak három oszlopa, három talpa.
16
A pitvarnak minden szőnyege köröskörül sodrott lenből vala.
17
Az oszlopok talpai rézből, az oszlopok horgai és általkötői pedig ezüstből valának, azoknak fejei ezüsttel beborítva. A pitvar oszlopait is mind ezüst általkötők övezték.
18
A pitvar kapujának leple hímzőmunka vala, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű, és sodrott lenből; hossza húsz sing volt, magassága pedig szélességében öt sing, a pitvar szőnyegeinek megfelelőleg.
19
Azoknak négy oszlopa és négy talpa rézből, horgai ezüstből valának; fejeiknek borítása, és általkötőik is ezüstből.
20
A hajléknak és a pitvarnak szegei pedig köröskörűl mind rézből valának.
21
Ezek a hajléknak, a bizonyság hajlékának részei, amint megszámláltattak a Mózes meghagyásából, a Léviták szolgálatára, Ithamár, az Áron pap fia által.
22
Bésaléel a Húr fiának, Urinak fia a Júda nemzetségéből, csinálta mind azt, amit az Úr parancsolt vala Mózesnek.
23
És vele együtt Aholiáb, Akhiszamák fia, Dán nemzetségéből aki mester vala a faragásban, a kötő és hímzőmunkában, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű, és lenfonállal.
24
Mind az az arany, amely a munkára, a szenthelynek összes munkáira feldolgoztaték, ez az áldozati arany: huszonkilenc talentom, és hétszáz harminc siklus vala, a szent siklus szerint.
25
Az ezüst pedig, a gyülekezet megszámlált tagjaitól, száz talentom, és ezer hétszáz hetvenöt siklus, a szent siklus szerint.
26
Fejenként egy beka, vagy is fél siklus, a szent siklus szerint, mindenkitől, aki átesett a megszámláltatáson, húsz esztendőstől fölfelé, akik hatszáz háromezeren és ötszázötvenen valának.
27
A száz talentom ezüstből megönték a szent helyhez való talpakat, és a függöny oszlopainak talpait; száz talpat száz talentomból, egy talentomból egy talpat.
28
Az ezer hétszáz hetvenöt siklusból csinálák az oszlopok horgait, és beboríták azoknak fejeit, és általfogák azokat.
29
Az áldozati réz pedig hetven talentom, és kétezer négyszáz siklus vala.
30
Abból csinálák a talpakat a gyülekezet sátorának nyílásához, és a réz oltárt, az ahhoz való réz rostélyt, és az oltárnak minden edényeit.
31
A pitvar talpait is köröskörül, és a pitvar kapujához való talpakat, meg a hajlék összes szegeit, és a pitvar összes szegeit köröskörül.****

1
A kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű fonálból pedig csinálának szolgálati ruhákat a szenthelyen való szolgálatra. Áronnak is úgy készíték a szent ruhákat, amint az Úr parancsolta vala Mózesnek.
2
Az efódot csinálák aranyból, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű, és sodrott lenből.
3
És aranyból vékony lapokat verének, és azokat fonalakká metélék, hogy feldolgozzák a kék, és a bíborpiros, és a karmazsinszínű, és a lenfonál közé, mestermunkával.
4
Csinálának hozzá összekötött vállkötőket: a két végükön kapcsolák össze.
5
Az átkötő öv is, amely rajta vala, abból való, ugyanolyan mívű vala, mint az efód: aranyból, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű, és sodrott lenből, amint az Úr parancsolta Mózesnek.
6
Megcsinálák azután az ónix köveket is, arany boglárokba foglalva, kimetszve pecsétmetszés módjára, az Izráel fiainak neveire.
7
És rátették azokat az efód vállkötőire, az Izráel fiaira való emlékeztetés kövei gyanánt, amint az Úr parancsolta vala Mózesnek.
8
Megcsinálák a hósent is mestermunkával, mint az efódot, aranyból, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű, és sodrott lenből.
9
Négyszögű vala a hósen, és kétrétűre készíték azt; egy arasz vala hossza, egy arasz a szélessége is két rétben.
10
És négy sor követ foglalának abba, ily sorban: szárdiusz, topáz, smaragd; az első sor.
11
A második sor: karbunkulus, zafir és gyémánt.
12
A harmadik sor: jácint, agát és amethiszt.
13
A negyedik sor: krizolith, ónix és jáspis, amelyek mind arany boglárokba foglaltattak a magok helyén.
14
A kövek pedig Izráel fiainak nevei szerint valának, tizenkettő vala az ő nevök szerint, és pecsét módjára metszve, mindenik a reá való névvel, a tizenkét nemzetség szerint.
15
És csinálának a hósenre sodrott mívű fonatékot is tiszta aranyból.
16
Azután csinálának két arany boglárt, és két arany karikát; és a két arany karikát rá tevék a hósen két szegletére.
17
A két arany fonatékot pedig a hósen két szegletén levő két karikába fűzték.
18
És a két fonaték másik két végét oda foglalák a két boglárhoz, és azokat az efód vállkötőihez tűzék, annak előrészére.
19
Csinálának más két arany karikát is, és oda tevék azokat a hósen két szegletére, azon a szélén, amely befelé vala az efód felől.
20
És csinálának még két arany karikát, és azokat az efód két vállkötőjére tevék, alól, annak előrésze felől, az összefoglalás mellett, az efód övén felül.
21
És a hósent az ő karikáinál fogva odacsatolák az efód karikáihoz, kék zsinórral, hogy az efódnak öve felett legyen, és el ne váljék a hósen az efódtól; amint az Úr parancsolta vala Mózesnek.
22
És megcsinálák az efód palástját takácsmunkával, egészen kék lenből.
23
És a palást közepén levő nyílás olyan vala, mint a páncélnak nyílása; szegése vala a nyílásnak köröskörül, hogy el ne szakadjon.
24
És a palást alsó peremére csinálának gránátalmákat, kék, és bíborpiros, és karmazsinszinű sodrott fonálból.
25
Csinálának csengettyűket is tiszta aranyból, és tevék a csengettyűket a gránátalmák közé, a palást peremére köröskörül a gránátalmák közé.
26
Csengettyű meg gránátalma, csengettyű meg gránátalma a palást peremén köröskörül, hogy abban szolgáljanak, amint az Úr parancsolta vala Mózesnek.
27
Megcsinálák a len köntösöket is takácsmunkával, Áronnak és az ő fiainak.
28
A len süveget is, a süveg ékességeit is lenből, és a gyolcs lábravalókat sodrott lenből.
29
Az övet is sodrott lenből, és kék, bíborpiros és karmazsinszínű fonálból hímzőmunkával, amint az Úr parancsolta vala Mózesnek.
30
A szent koronához való lapot is megcsinálák tiszta aranyból, és felírák rá a pecsétmetsző módjára: Szentség az Úrnak.
31
És kötének reá kék zsinórt, hogy felkössék azzal a süvegre, amint az Úr parancsolta vala Mózesnek.
32
Így végezteték el a gyülekezet sátora hajlékának egész munkája; és az Izráel fiai egészen úgy csinálák, amint az Úr parancsolta vala Mózesnek, úgy csinálták.
33
És vivék a hajlékot Mózeshez: a sátort és annak minden eszközét, horgait, deszkáit, reteszrúdait, oszlopait, és talpait.
34
A veresre festett kosbőrökből készült takarót is, és a borzbőrökből készült takarót, és a takarófüggönyt.
35
A bizonyság ládáját, annak rúdait, és a fedelet.
36
Az asztalt és annak minden edényét, és a szent kenyeret.
37
A tiszta gyertyatartót: annak mécseit, a felszereléshez való mécseket s minden hozzávalót, a világító olajjal együtt.
38
Az arany oltárt, a kenetnek olaját, a fűszerekből való füstölőt, és a sátor nyílására való leplet.
39
A réz oltárt és annak réz rostélyát, rúdait és minden edényeit, a mosdómedencét és annak lábát.
40
A pitvar szőnyegeit, oszlopait, talpait: és a pitvar kapujára való leplet, annak köteleit, szegeit, és a hajlék szolgálatjára való minden eszközt a gyülekezet sátoránál.
41
A szolgálati ruhákat, a szenthelyen való szolgálatra, a szent ruhákat Áron papnak, és fiainak ruháit a papi tisztre.
42
Amint parancsolta vala az Úr Mózesnek, egészen úgy csinálának az Izráel fiai minden munkát.
43
És megtekinte Mózes minden munkát, és ímé elkészíték azt, úgy készíték el, amint az Úr parancsolta vala, és megáldá őket Mózes.*****

--------------------------------------------

* Egy teljes fejezet üres ismétlés
** Mire ez a hirtelen önmérséklet?
*** Még mindig nem tudom mik azok a kérubok.
**** Isten elmondta Mózesnek, Mózes elmondta a mestereknek, azok meg megcsinálták. Mi meg teljes terjedelmében megkapjuk háromszor ugyanazt az érdektelen szöveget. Ember a Holdon?
***** Csengettyűk, meg efódok... Mit kezdjek ezzel?

1
És monda az Úr Mózesnek: Vágj két kőtáblát, hasonlókat az előbbiekhez, hogy írjam fel azokra azokat a szavakat, amelyek az előbbi táblákon voltak, amelyeket széttörtél.*
2
És légy készen reggelre, és jöjj fel reggel a Sinai hegyre, és állj ott előmbe a hegy tetején.
3
De senki veled fel ne jöjjön, és senki ne mutatkozzék az egész hegyen; juhok és barmok se legeljenek a hegy környékén.
4
Vágott azért két kőtáblát, az előbbiekhez hasonlókat, és felkelvén reggel, felméne Mózes a Sinai hegyre, amint az Úr parancsolta néki, és kezébe vevé a két kőtáblát.
5
Az Úr pedig leszálla felhőben, és ott álla ő vele, és nevén kiáltá az Urat:
6
És az Úr elvonula ő előtte és kiálta: Az Úr, az Úr, irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú.
7
Aki irgalmas marad ezeríziglen; megbocsát hamisságot, vétket és bűnt: de nem hagyja a bűnöst büntetlenül, megbünteti az atyák álnokságát a fiakban, és a fiak fiaiban harmad és negyedíziglen.
8
És Mózes nagy sietséggel földre borula, és lehajtá fejét.
9
És monda: Uram, ha előtted kedvet találtam, kérlek járjon az Úr velünk; mert keménynyakú nép ez! Kegyelmezz a mi vétkeinknek és gonoszságunknak, és fogadj minket örökségeddé.
10
Ő pedig monda: Ímé szövetséget kötök; a te egész néped előtt csudákat teszek, amilyenek nem voltak az egész földön, sem a népek között, és meglátja az egész nép, amely között te vagy, az Úrnak cselekedeteit; mert csudálatos az, amit én cselekszem veled.
11
Jegyezd meg magadnak amit ma parancsolok néked. Ímé kiűzöm előled az Emoreust, Kananeust, Khittheust, Perizeust, Khivveust, Jebuzeust.
12
Vigyázz magadra, nehogy szövetséget köss annak a földnek lakosaival, amelybe bemégy, hogy botránkozásra ne legyen közötted.
13
Hanem oltáraikat rontsátok el, törjétek össze bálványaikat, és vágjátok ki berkeiket.
14
Mert nem szabad imádnod más istent; mert az Úr, akinek neve féltőn szerető, féltőn szerető Isten ő.**
15
Hogy valamiképpen szövetséget ne köss annak a földnek lakosaival, hogy amikor isteneiket követvén paráználkodnak***, és áldoznak az ő isteneiknek, és meghívnak téged, egyél az ő áldozatukból.
16
És feleséget ne végy az ő leányaik közül a te fiaidnak, hogy mikor paráználkodnak az ő leányaik isteneiket követvén, a te fiaidat is paráználkodásra vigyék, az ő isteneiket követvén.
17
Ne csinálj magadnak öntött isteneket.
18
A kovásztalan kenyér innepét megtartsad: hét nap egyél kovásztalan kenyeret, amint megparancsoltam néked, az Abib hónap ideje alatt; mert Abib hónapban jöttél ki Égyiptomból.
19
Mindaz ami az anyja méhét megnyitja, enyém legyen, és minden hímbarmod is, amely a te tehenednek vagy juhodnak első fajzása.
20
De a szamárnak első vemhét juhon váltsd meg; ha pedig nem váltod, szegd nyakát. Fiaid közül minden elsőszülöttet megválts, és ne jöjjön üresen előmbe senki.
21
Hat napon munkálkodjál, a hetedik napon pedig pihenj; szántás és aratás idején is pihenj.
22
A hetek innepét is megtartsd a búza zsengének aratásakor; meg a betakarás innepét is az esztendő végén.
23
Háromszor esztendőnként minden férfiú jelenjen meg az Úrnak, Izráel Ura Istenének színe előtt.
24
Mert kiűzöm a népeket előled, és kiszélesítem határodat, és senki nem kívánja meg a te földedet, mikor felmégy, hogy a te Urad Istened előtt megjelenjél, esztendőnként háromszor.
25
Áldozatom vérét ne ontsd ki kovász mellett, és a husvét innepének áldozatja ne maradjon meg reggelig.
26
Földed zsengéiből az elsőt vidd fel az Úrnak a te Istenednek házába. Ne főzz gödölyét az anyja tejében.
27
És monda az Úr Mózesnek: Írd fel ezeket a szavakat****; mert ezeknek a szavaknak értelme szerint kötöttem szövetséget veled és Izráellel.
28
És ott vala az Úrral negyven nap és negyven éjjel: kenyeret nem evett, vizet sem ivott*****. És felírá a táblákra a szövetség szavait, a tíz parancsolatot.******
29
És lőn, amikor Mózes a Sinai hegyről leszálla, (a Mózes kezében vala a bizonyság két táblája, mikor a hegyről leszálla) Mózes nem tudta, hogy az ő orcájának bőre sugárzik*******, mivelhogy Ővele szólott.
30
És amint Áron és az Izráel minden fiai meglátták Mózest, hogy az ő orcájának bőre sugárzik: féltek közelíteni hozzá.
31
Mózes pedig megszólítá őket, és Áron és a gyülekezetnek fejei mind hozzá menének, és szóla velök Mózes.
32
Azután az Izráel fiai is mind hozzá járulának, és megparancsolá nékik mind azt, amit az Úr mondott néki a Sinai hegyen.
33
Mikor pedig elvégezte Mózes velök a beszédet, leplet tőn orcájára.******** 
34
És mikor Mózes az Úr elébe méne, hogy vele szóljon, levevé a leplet, míg kijőne. Kijövén pedig, elmondá az Izráel fiainak, ami parancsot kapott.
35
És az Izráel fiai láták a Mózes orcáját, hogy sugárzik a Mózes orcájának bőre; és Mózes a leplet ismét orcájára borítá, mígnem beméne, hogy Ővele szóljon.

----------------------------------------

* Na, most talán megtudjuk, mi volt a kőtáblákon, a Szövetség Tábláin!
** Az angol "jealous"-nek, azaz féltékenynek fordítja. Érdekes etimológia.
*** Mint mondtam, a "paráználkodás" nem egyszerűen házasság melletti szex. Itt pl. "megcsalják" Mr. Istent a saját istenségeikkel.
**** A fejezet legelején arról volt szó, hogy Mr. Isten írja fel.
***** Ne próbáld ki otthon. Az emberi szervezet nem bír ki 40 napot folyadékbevitel nélkül, és a 40 nap az élelembevitel hiányának határa.
******  Áh, végre tudjuk mi volt a táblákra írva, és igen, ezek a parancsolatok ebben a fejezetben a 10 Parancsolat. Hozzá a Mr. Istent kötelező résszel, ettől lesz ez Szövetség, azaz szerződés.
******* Lol, radioaktív Mózes?
******** Férfi fátyolban? A második eset hogy Mózes "nőnek öltözik".

1
Szóla azután az Úr Mózesnek: Eredj, menj fel innen, te és a nép, amelyet kihoztál Égyiptom földéről, a földre, amelyről megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak mondván: A te magodnak adom azt.
2
És bocsátok előtted Angyalt, és kiűzöm a Kananeusokat, Emoreusokat, Khittheusokat, Perizeusokat, Khivveusokat és Jebuzeusokat:
3
A tejjel és mézzel folyó földre; de én nem megyek fel köztetek, mert te keménynyakú nép vagy, hogy meg ne emésszelek az úton.*
4
Mikor meghallá a nép ezt a kemény beszédet, gyászba borula, és senki nem tevé fel az ékszereit.
5
Megmondotta vala az Úr Mózesnek: Mondd meg az Izráel fiainak: Keménynyakú nép vagy te, egy szempillantásban, ha közéd mennék, megemésztenélek. Azért most vesd le a te ékességeidet magadról, azután meglátom mit cselekedjem veled.
6
És lerakták magokról az Izráel fiai az ő ékességeket, a Hóreb hegyétől fogva.
7
Mózes pedig vevé a sátort, és felvoná azt a táboron kívül, messze a tábortól, és nevezé azt gyülekezet sátorának, és lőn, hogy mind aki az Urat keresi, ki kelle mennie a gyülekezet sátorához, a táboron kívül.
8
És lőn, hogy mikor Mózes kiméne a sátorhoz, az egész nép felkele, és kiki mind az ő sátorának ajtajában álla; nézvén Mózes után míg a sátorba beméne.
9
És lőn, mikor Mózes beméne a sátorba, hogy felhő-oszlop szálla alá, és megálla a sátor ajtajában, és beszéle Mózessel.
10
És látá az egész nép, hogy a felhő-oszlop a sátornak ajtaján áll, és felkele az egész nép, és kiki meghajlék az ő sátorának ajtajában.
11
Az Úr pedig beszéle Mózessel színről színre, amint szokott ember szólani barátjával; és mikor Mózes a táborba visszatére, az ő szolgája az ifjú Józsué, Núnnak fia**, nem távozék el a sátorból.
12
És monda Mózes az Úrnak: Lásd, te azt mondod nékem, vidd el ezt a népet, de nem mutattad meg nékem kit küldesz velem; pedig azt mondtad nékem: név szerint ismerlek téged, és kedvet találtál szemeim előtt.
13
Most azért ha kedvet találtam szemeid előtt, mutasd meg nékem a te útadat, hogy ismerjelek meg téged, hogy kedvet találhassak előtted. És gondold meg, hogy e nép a te néped.
14
És monda: Az én orcám menjen-é veletek, hogy megnyugtassalak?
15
Monda néki Mózes: Ha a te orcád nem jár velünk, ne vígy ki minket innen.
16
Mert miről ismerhetjük meg, hogy én és a te néped kedvet találtunk előtted? Nem arról-é, ha velünk jársz? Így vagyunk megkülönböztetve, én és a te néped minden néptől, amely e földnek színén van.
17
Monda azért az Úr Mózesnek: Megteszem ezt is amit kívántál; mert kedvet találtál szemeim előtt, és név szerint ismerlek téged.
18
És mondá Mózes: Kérlek, mutasd meg nékem a te dicsőségedet.***
19
És monda az Úr: Megteszem, hogy az én dicsőségem a te orcád előtt menjen el, és kiáltom előtted az Úr nevét: És könyörülök, akin könyörülök, kegyelmezek, akinek kegyelmezek.
20
Orcámat azonban, mondá, nem láthatod; mert nem láthat engem ember, élvén.****
21
És monda az Úr: Ímé van hely én nálam; állj a kősziklára.
22
És mikor átmegy előtted az én dicsőségem, a kőszikla hasadékába állatlak téged, és kezemmel betakarlak téged, míg átvonulok.
23
Azután kezemet elveszem rólad, és hátulról meglátsz engemet*****, de orcámat nem láthatod.

------------------------------------------------

* Mr. Istennek dühkezelési problémái vannak.
** Nem segít meghatározni melyik törzsbe tartozik Józsué.
*** A mit?
**** És mi van Énokkal, meg Nimróddal, akik Istennek jártak? Vagy Ádámmal és Évával? Vagy...?
***** Tehát Mr. Istennek van háta.

1
Mikor látá a nép, hogy Mózes késik a hegyről leszállani, egybegyűle a nép Áron ellen és mondá néki: Kelj fel, csinálj nékünk isteneket, kik előttünk járjanak; mert nem tudjuk mint lőn dolga ama férfiúnak Mózesnek, aki minket Égyiptom földéből kihozott.
2
És monda nékik Áron*: Szedjétek le az aranyfüggőket, amelyek feleségeitek, fiaitok és leányaitok fülein vannak, és hozzátok én hozzám.
3
Leszedé azért mind az egész nép az aranyfüggőket füleiről, és elvivék Áronhoz.
4
És elvevé kezökből, és alakítá azt vésővel; így csinála abból öntött borjút. És szóltak: Ezek a te isteneid Izráel, akik kihoztak téged Égyiptom földéről.
5
Mikor látta ezt Áron, oltárt építe az előtt, és kiálta Áron, mondván: Holnap az Úrnak innepe lesz!**
6
Felkelvén azért másnapon jó reggel, áldozának égőáldozattal és hálaáldozattal is; azután leüle a nép enni és inni; azután felkelének játszani.
7
Szóla pedig az Úr Mózesnek: Eredj menj alá; mert megromlott a te néped, amelyet kihoztál Égyiptom földéből.
8
Hamar letértek az útról, amelyet parancsoltam nékik, borjúképet öntöttek magoknak, azt tisztelik és annak áldoznak, és azt mondják: Ezek a te isteneid Izráel, akik téged kihoztak Égyiptom földéből.
9
Monda ismét az Úr Mózesnek: Látom ezt a népet, bizony keménynyakú nép.
10
Azért hagyj békét nékem, hadd gerjedjen fel haragom ellenök, és törűljem el őket: Téged azonban nagy néppé teszlek.
11
De Mózes esedezék az Úrnak, az ő Istenének színe előtt, mondván: Miért gerjedne Uram a te haragod néped ellen, amelyet nagy erővel és hatalmas kézzel hoztál vala ki Égyiptomnak földéről?
12
Miért mondanák az égyiptomiak, mondván: Vesztökre vivé ki őket, hogy elveszítse a hegyek között, és eltörülje őket a föld színéről? Múljék el a te haragod tüze, és hagyd abba azt a néped ellen való veszedelmet.
13
Emlékezzél meg Ábrahámról, Izsákról és Izráelről a te szolgáidról, kiknek megesküdtél te magadra, mondván nékik: Megsokasítom a ti magotokat mint az égnek csillagait; és azt az egész földet, melyről szóltam, a ti magotoknak adom, és örökségül bírják azt örökké.
14
És abba hagyá az Úr azt a veszedelmet, melyet akart vala bocsátani az ő népére.
15
Megfordula azért és megindula Mózes a hegyről, kezében a bizonyság két táblája; mindkét oldalukon beírt táblák***, mind egy felől, mind más felől beírva.****
16
A táblák pedig Isten kezének csinálmányai valának, az írás is Isten írása vala, kimetszve a táblákra.
17
Józsué pedig hallván a nép rivalgását, monda Mózesnek: Harckiáltás van a táborban.
18
Az pedig felele: Nem diadalmasoknak, sem meggyőzetteknek kiáltása ez, éneklés hangját hallom én.
19
És mikor közeledett volna a táborhoz, látá a borjút és a táncolást, és felgerjede Mózesnek haragja*****, és elveté kezéből a táblákat, és összetöré azokat a hegy alatt.******
20
Azután fogá a borjút, amelyet csináltak vala, tűzben megégeté, és apróra töré mígnem porrá lett*******, és a vízbe hintvén, itatá azt az Izráel fiaival.
21
És monda Mózes Áronnak: Mit tett néked e nép, hogy ilyen nagy bűnbe keverted?
22
Felele Áron: Ne gerjedjen fel uram haragja: ismered e népet, hogy gonosz.
23
Mert azt mondák nékem: Csinálj nékünk isteneket, akik előttünk járjanak; mert ama férfiúnak Mózesnek, ki minket Égyiptom földéről kihozott, nem tudjuk mint lőn dolga.
24
Én pedig felelék: Kinek van aranya? Szedjétek le; és nékem ide adák, én pedig a tűzbe vetettem, és e borjú formáltaték.
25
És látván Mózes, hogy a nép megvadula, mert Áron megvadítá vala őket, ellenségeik csúfjára.
26
Megálla Mózes a tábor kapujában, és monda: Aki az Úré, ide hozzám! és gyűlének ő hozzá mind a Lévi fiai.
27
És szóla nékik: Ezt mondja az Úr, Izráel Istene: Kössön mindenitek kardot az oldalára, menjetek által és vissza a táboron, egyik kaputól a másik kapuig, és kiki ölje meg az ő attyafiát, barátját és rokonságát.*******
28
A Lévi fiai pedig a Mózes beszéde szerint cselekedének, és elhulla azon a napon a népből úgymint háromezer férfiú.*********
29
És mondá Mózes: Ma szenteljétek kezeiteket az Úrnak, kiki az ő fia és attyafia ellen, hogy áldása szálljon ma reátok.
30
És másnap monda Mózes a népnek: Nagy bűnt követtetek el, most azért felmegyek az Úrhoz, talán kegyelmet nyerhetek a ti bűneiteknek.
31
Megtére azért Mózes az Úrhoz, és monda: Kérlek! Ez a nép nagy bűnt követett el: mert aranyból csinált magának isteneket.
32
De most bocsásd meg bűnöket; ha pedig nem: törölj ki engem a te könyvedből, amelyet írtál.
33
És monda az Úr Mózesnek: Aki vétkezett ellenem, azt törlöm ki az én könyvemből.
34
Most azért eredj: vezesd a népet ahová mondottam néked: Ímé, Angyalom megy előtted; és az én látogatásom napján ezt az ő bűnöket is meglátogatom.
35
És megverte az Úr a népet ezért is**********, amit cselekedtek a borjúval, melyet Áron készített vala.

------------------------------------------

* Tetszik, hogy a próféta (Mózesé - azt jelenti, "aki a nevében beszél") meg sem próbál tiltakozni, nem kér még egy kis türelmet, se semmi.
** Melyik a háromból, és miért fontos ha most csináltál egy új istenséget? Az is érdekelne milyen lett, mert legfeljebb 33 napja volt rá.
*** Oké, de mi volt ráírva?
**** Az azért biztos, hogy a hagyományos ábrázolás rossz, azokon csak egy-egy oldalra van írva.
***** Miért lett dühös? Tudta mi zajlik ott.
****** Jó, de Mi Volt Ráírva.
******* Hogyan töröd porrá az aranyat?
******** Mózes egy pszichopata.
********* Nem semmi kis szektát hoztak ezek itt össze.
********** Oké, de pontosan mi volt a csapás?

1
Ez az, amit ő velök cselekedjél, az ő felszentelésökre, hogy az én papjaim legyenek: Végy egy tulkot, fiatal marhát, és hiba nélkül való két kost.
2
És kovásztalan kenyeret, és olajjal elegyített kovásztalan kalácsokat, meg olajjal kent kovásztalan lepényeket is; búzalisztlángból készítsd azokat.
3
És tedd azokat egy kosárba, és vidd fel azokat a kosárban, a tulokkal és a két kossal együtt.
4
Áront pedig és az ő fiait állítsd a gyülekezet sátorának ajtaja elé, és mosd meg őket vízzel.
5
És vedd a ruhákat, és öltöztesd fel Áront a köntösbe, az efódhoz való palástba, és az efódba, meg a hósenbe és övezd fel őt az efód övével.
6
Tedd a süveget is fejére, és a szent koronát tedd a süvegre.
7
És vedd a kenetnek olaját, és töltsd az ő fejére, így kend fel őt.
8
Fiait is állítsd elő, és öltöztesd fel őket a köntösökbe.
9
És övezd körűl őket övvel, Áront és az ő fiait, és tégy a fejökre süvegeket is, hogy övék legyen a papság örök rendelés szerint. Így iktasd be tisztökbe Áront és fiait.
10
Azután állíttasd a tulkot a gyülekezet sátora elé, és Áron és az ő fiai tegyék kezeiket a tulok fejére.
11
És vágd le a tulkot az Úr előtt a gyülekezet sátorának ajtajánál.
12
Azután végy a tulok véréből, és hintsd azt ujjaiddal az oltár szarvaira; a többi vért pedig töltsd mind az oltár aljára.
13
És vedd a kövéréből mindazt, ami a belet fedi, és a májon lévő hártyát, és a két vesét a rajtok lévő kövérrel együtt, és füstölögtesd el az oltáron.
14
A tulok húsát, bőrét és ganéját pedig égesd el a táboron kívül: bűnért való áldozat az.
15
Vedd az egyik kost is, és Áron és az ő fiai tegyék kezeiket a kos fejére.
16
Azután vágd le a kost, és vedd annak vérét, és hintsd azt az oltárra köröskörűl.
17
A kost pedig vagdald tagjaira, és mosd meg a belét és lábszárait, és tedd rá tagjaira és fejére.
18
Azután füstölögtesd el az egész kost az oltáron: égőáldozat az az Úrnak, kedves illatú tűzáldozat az Úrnak.
19
Vedd a másik kost is, és Áron és az ő fiai tegyék kezeiket a kos fejére.
20
Azután vágd le a kost, és végy annak véréből, és hintsd meg azzal Áron füle cimpáját és az ő fiai jobb fülének cimpáját, és az ő jobb kezök hüvelykét és jobb lábok hüvelykét; a többi vért pedig hintsd az oltárra köröskörül.
21
Azután végy a vérből, mely az oltáron van, és a kenetnek olajából, és hintsd Áronra és az ő ruháira, s vele együtt az ő fiaira és az ő fiainak ruháira, hogy szent legyen ő és az ő ruhái, s vele együtt az ő fiai és az ő fiainak ruhái.
22
Azután vedd a kosból a kövérét, a farkát s a belet borító kövéret, meg a máj hártyáját, meg a két veséjét a rajtok levő kövérével, és a jobb lapockát; mert felavatási kos ez.
23
Meg egy kenyeret és egy olajos kalácsot és egy lepényt a kovásztalan kenyérnek kosarából, mely az Úr előtt van;
24
És rakd mindezeket az Áron kezeire és az Áron fiainak kezeire, és lóbáltasd meg azokat az Úr előtt.
25
Azután vedd le azokat kezükről, és füstölögtesd el az oltáron az égőáldozat felett kedves illatul az Úr előtt; az Úrnak tűzáldozata az.
26
Vedd az Áron felavatási kosának szegyét is, és lóbbáld meg azt* az Úr előtt; azután legyen az a te részed.
27
Így szenteld meg a meglóbbált szegyet és a felemelt lapockát, amelyet meglóbbáltak és amelyet felemeltek, Áronnak és az ő fiainak felavatási kosából.
28
És legyen ez Áronnak és az ő fiainak része örökké az Izráel fiaitól: mert felmutatott adomány ez, és felmutatott adomány legyen Izráel fiai részéről az ő hálaáldozataikból; az Úrnak felmutatott adomány.
29
A szent öltözetek pedig, amelyek az Áronéi, legyenek ő utána az ő fiaié, hogy azokban kenettessenek fel, és azokban állíttassanak tisztökbe.
30
Hét napon öltözzék azokba, aki az ő fiai közül ő utána pap lesz, aki bemenendő lesz a gyülekezet sátorába, hogy a szent helyen szolgáljon.
31
A felavatási kost pedig vedd, és főzd meg annak húsát szent helyen.
32
És a kosnak húsát és a kenyeret, mely a kosárban van, a gyülekezet sátorának ajtajánál egye meg Áron és az ő fiai.
33
Ők egyék meg azokat, amik által az engesztelés történt, hogy tisztökbe állíttassanak és felszenteltessenek. De idegen ne egyék azokból, mert szentek azok.
34
Ha pedig valami megmarad az avatási húsból vagy a kenyérből reggelig, tűzzel égesd meg a maradékot; meg ne egyék, mert szent az.
35
Áronnal tehát és az ő fiaival akképpen cselekedjél, amint megparancsoltam néked; hét napon át állítsd őket tisztökbe.
36
És naponként készíts bűnáldozati tulkot engesztelésül, és tisztítsd meg az oltárt, mikor engesztelő áldozatot végzesz rajta, és kend meg azt, hogy megszenteltessék.
37
Hét napon tégy engesztelő áldozatot az oltáron; és szenteld meg azt, hogy felette igen szentséges legyen az oltár. Valami illeti az oltárt, szent legyen.
38
Ez pedig az, amit áldoznod kell az oltáron: Esztendős két bárányt mindennap szüntelen.
39
Az egyik bárányt reggel áldozd meg, a másik bárányt pedig áldozd meg estennen.
40
És az egyik bárányhoz végy egy tized lisztlángot, egy negyed hin-nyi sajtolt olajjal vegyítve; italáldozatul pedig egy negyed hin-nyi bort.
41
A másik bárányt estennen áldozd meg, ugyanazzal az étel- és italáldozattal készítsd azt, mint reggel; kedves illatul, tűzáldozatul az Úrnak.
42
Szüntelen égőáldozat legyen az a ti nemzetségeitek között a gyülekezet sátorának ajtajánál az Úr előtt, ahol megjelenek néktek, hogy veled ott szóljak.
43
Ott jelenek meg az Izráel fiainak, és megszenteltetik az én dicsőségem által.
44
És megszentelem a gyülekezetnek sátorát és az oltárt; Áront és az ő fiait is megszentelem, hogy papjaim legyenek.
45
És az Izráel fiai között lakozom, és nékik Istenök lészek.
46
És megtudják, hogy én, az Úr vagyok az ő Istenök, aki kihoztam őket Égyiptom földéről, hogy közöttök lakozhassam, én, az Úr az ő Istenök.

1
Csinálj oltárt a füstölő szerek füstölgésére is, sittim-fából csináld azt.
2
Egy sing hosszú, egy sing széles, négyszögű és két sing magas legyen, ugyanabból legyenek szarvai is.
3
És borítsd meg azt tiszta aranynyal, a tetejét és oldalait köröskörül, és szarvait is; arany pártázatot is csinálj hozzá köröskörül.
4
Csinálj hozzá két arany karikát is, pártázata alá a két oldalán, mindkét oldalára csináld, hogy legyenek rúdtartókul, hogy azokon hordozzák azt.
5
És a rúdakat csináld sittim-fából, és borítsd meg azokat aranynyal.
6
És tedd azt a függöny elé, amely a bizonyság ládája mellett, a bizonyság fedele előtt van, ahol megjelenek néked.
7
Áron pedig füstölögtessen rajta minden reggel jó illatú füstölő szert; mikor a mécseket rendbe szedi, akkor füstölögtesse azt.
8
És amikor Áron estennen felrakja a mécseket, füstölögtesse azt. Szüntelen való illattétel legyen ez az Úr előtt nemzetségről nemzetségre.
9
Ne áldozzatok azon idegen füstölőszerekkel, se égőáldozattal, se ételáldozattal; italáldozatot se öntsetek reá.
10
És egyszer egy esztendőben engesztelést végezzen Áron annak szarvainál az engesztelő napi áldozat véréből; egy esztendőben egyszer végezzen engesztelést azon, nemzetségről nemzetségre. Szentségek szentsége ez az Úrnak.
11
Azután szóla az Úr Mózesnek, mondván:
12
Mikor Izráel fiait fejenként számba veszed, adja meg kiki életének váltságát az Úrnak az ő megszámláltatásakor, hogy csapás ne legyen rajtok az ő megszámláltatásuk miatt.
13
Ezt adja mindaz, aki átesik a számláláson: fél siklust a szent siklus szerint (egy siklus húsz gera); a siklusnak fele áldozat az Úrnak.
14
Mindaz, aki átesik a számláláson, húsz esztendőstől fogva felfelé, adja meg az áldozatot az Úrnak.
15
A gazdag ne adjon többet, és a szegény ne adjon kevesebbet fél siklusnál, amikor megadják az áldozatot az Úrnak engesztelésül a ti lelketekért.
16
És szedd be az engesztelési pénzt az Izráel fiaitól, és add azt a gyülekezet sátorának szolgálatjára, hogy az Izráel fiainak emlékezetéül legyen az az Úr előtt, engesztelésül a ti lelketekért.
17
Azután szóla az Úr Mózesnek, mondván:
18
És csinálj rézmedencét**, lábát is rézből, mosakodásra; és tedd azt a gyülekezet sátora közé és az oltár közé, és tölts bele vizet;
19
Hogy Áron és az ő fiai abból mossák meg kezeiket és lábaikat.
20
Amikor a gyülekezet sátorába mennek, mosakodjanak meg vízben, hogy meg ne haljanak; vagy mikor az oltárhoz járulnak, hogy szolgáljanak és tűzáldozatot füstölögtessenek az Úrnak.
21
Kezeiket is, lábaikat is mossák meg, hogy meg ne haljanak. És örökkévaló rendtartásuk lesz ez nékik, néki és az ő magvának nemzetségről nemzetségre.
22
Ismét szóla az Úr Mózesnek mondván:
23
Te pedig végy drága fűszereket, híg mirhát ötszáz siklusért, jóillatú fahéjat fél ennyit, kétszáz ötvenért, és illatos kalmust is kétszáz ötvenért.
24
Kásiát pedig ötszázért, a szent siklus szerint, és egy hin faolajt.
25
És csinálj abból szent kenetnek olaját, elegyített kenetet, a kenetkészítők mestersége szerint. Legyen az szent kenő olaj.
26
És kend meg azzal a gyülekezet sátorát és a bizonyság ládáját.
27
Az asztalt is és annak minden edényét, a gyertyatartót és annak edényeit, és a füstölő oltárt.
28
Az egészen égőáldozatnak oltárát is, és annak minden edényit, a mosdómedencét és annak lábát.
29
Így szenteld meg azokat, hogy szentségek szentségévé legyenek: Valami illeti azokat, szent legyen.
30
Kend fel Áront is és az ő fiait is; így szenteld fel őket papjaimmá.
31
Az Izráel fiainak pedig így szólj: Szent kenetnek olaja legyen ez nékem, a ti nemzetségeiteknél is.
32
Ember testét azzal meg ne kenjék, se ahhoz hasonlót, annak mértékei szerint ne csináljatok: szent az; szent legyen előttetek is.
33
Valaki ahhoz hasonló kenetet csinál, vagy azzal idegent ken meg, kitöröltessék az ő népe közül.
34
Monda ismét az Úr Mózesnek: Végy fűszereket, csepegő gyantát, onyxot, galbánt, e fűszereket és tiszta temjént, egyenlő mértékkel.
35
És csinálj belőlök füstölő szert, a fűszercsináló elegyítése szerint; tiszta és szent legyen az.
36
És abból törj apróra, és tégy belőle a bizonyság ládája elé a gyülekezet sátorában, ahol megjelenek néked. Szentségek szentsége legyen ez előttetek.
37
És a füstölő szer, amelyet készítesz, az Úrnak szentelt legyen előtted; annak mértéke szerint magatoknak ne csináljatok.
38
Mindaz, aki hasonló füstölőt csinál ehhez, hogy azt illatoztassa, irtassék ki az ő népe közül.***

1
És szóla az Úr Mózesnek mondván:
2
Ímé, név szerint meghívtam Bésaléelt, a Húr fiának Urinak fiát a Júda nemzetségéből.
3
És betöltöttem őt Istennek lelkével, bölcsességgel, értelemmel és tudománynyal minden mesterséghez.
4
Hogy tudjon kigondolni mindent, amit aranyból, ezüstből, rézből kell csinálni.
5
És foglaló köveket metszeni, fát faragni, és mindenféle munkákat végezni.
6
És ímé Aholiábot is, Akhiszamáknak fiát a Dán nemzetségéből, mellé adtam; és adtam minden értelmesnek szivébe bölcseséget, hogy elkészítsék mind azt, amit néked megparancsoltam.
7
A gyülekezet sátorát, a bizonyság ládáját, a fölibe való fedelet, és a sátornak minden edényét.
8
Az asztalt és annak edényit, a tiszta gyertyatartót, és minden hozzávalót, és a füstölő oltárt.
9
Az egészen égőáldozat oltárát és annak minden edényit, a mosdómedencét és annak lábát.
10
A szolgálathoz való ruhákat, Áron papnak szent öltözetit, és az ő fiainak öltözetit, a papi szolgálatra.
11
A kenetnek olaját, és a jó illatú füstölő szert a szentséghez. Mindent úgy csináljanak, amint néked parancsoltam.
12
Azután szóla az Úr Mózesnek, mondván:
13
Te szólj az Izráel fiainak, mondván: Az én szombatimat bizony megtartsátok; mert jel az én közöttem és ti köztetek nemzetségről nemzetségre, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, aki titeket megszentellek.
14
Megtartsátok azért a szombatot; mert szent az ti néktek. Aki azt megrontja, halállal lakoljon****. Mert valaki munkát végez azon, annak lelke írtassék ki az ő népe közül*****.
15
Hat napon munkálkodjanak, a hetedik nap pedig a nyugodalomnak szombatja az Úrnak szentelt nap: valaki szombatnapon munkálkodik, megölettessék.
16
Megtartsák azért az Izráel fiai a szombatot, megszentelvén a szombatot nemzetségről nemzetségre, örök szövetségül.
17
Legyen közöttem és az Izráel fiai között örök jel ez; mert hat napon teremtette az Úr a mennyet és a földet, hetednapon pedig megszünt és megnyugodott.
18
Mikor pedig elvégezte vele való beszédét a Sinai hegyen, által adá Mózesnek a bizonyság két tábláját, az Isten ujjával írt kőtáblákat.******

-------------------------------------

* Szerintem vicces, hogy "lóbáld meg".
** De az Exo.24.6 szerint a medencéket már megcsinálták!
*** Megint ez a rejtélyes kifejezés
**** Huston, van egy kis probléma.
***** Áh. Akkor az "írtassék ki az ő népe közül" az akkor kivégzést jelent.
****** Oké, de mi volt ráírva?

1
A hajlékot pedig tíz kárpitból csináld*: sodrott lenből, és kék, és bíborpiros, és karmazsin színűből, Kérubokkal, mestermunkával készítsd azokat.
2
Egy-egy kárpit hossza huszonnyolc sing legyen, egy-egy kárpit szélessége pedig négy sing; egy mértéke legyen mindenik kárpitnak.
3
Öt kárpit legyen egymással egybefoglalva, ismét öt kárpit egymással egybefoglalva.
4
És csinálj hurkokat kék lenből az egyik kárpit szélén, amely az egybefoglaltak között szélről van; ugyanezt csináld a szélső kárpit szélével a másik egybefoglalásban is.
5
Ötven hurkot csinálj az egyik kárpiton; ötven hurkot csinálj ama kárpit szélén is, amely a másik egybefoglalásban van; egyik hurok a másiknak általellenében legyen.
6
Csinálj ötven arany horgocskát is, és e horgocskákkal foglald össze egyik kárpitot a másikkal, hogy a hajlék egygyé legyen.
7
Ezután csinálj kecskeszőr kárpitokat sátorul a hajlék fölé; tizenegy kárpitot csinálj ilyet.
8
Egy kárpit hossza harminc sing legyen, szélessége pedig egy kárpitnak négy sing; egy mértéke legyen a tizenegy kárpitnak.
9
És foglald egybe az öt kárpitot külön, és a hat kárpitot külön; a hatodik kárpitot pedig kétrét hajtsd a sátor elejére.
10
És csinálj ötven hurkot az egyik kárpit szélén, amely az egybefoglaltak között szélről van; és ötven hurkot a kárpit szélén a másik egybefoglalásban is.
11
Csinálj ötven rézhorgocskát is, és akaszd a horgocskákat a hurkokba, és foglald egybe a sátort, hogy egygyé legyen.
12
A sátor kárpitjának fölösleges része, a fölösleges kárpitnak fele csüggjön alá a hajlék hátulján.
13
Egy singnyi pedig egyfelől, és egy singnyi másfelől, abból, ami a sátor kárpitjainak hosszában fölösleges, bocsáttassék alá a hajlék oldalain egyfelől is, másfelől is, hogy befedje azt.
14
Csinálj a sátornak takarót is veresre festett kosbőrökből, és e fölé is egy takarót borzbőrökből.
15
Csinálj a hajlékhoz deszkákat is sittim-fából, felállogatva.
16
A deszka hossza tíz sing legyen; egy-egy deszka szélessége pedig másfél sing.
17
Egy-egy deszkának két csapja legyen, egyik a másiknak megfelelő; így csináld a hajlék minden deszkáját.
18
A deszkákat pedig így csináld a hajlékhoz: húsz deszkát a déli oldalra, délfelé.
19
A húsz deszka alá pedig negyven ezüst talpat csinálj, két talpat egy-egy deszka alá, annak két csapjához képest; megint két talpat egy-egy deszka alá, a két csapjához képest.
20
A hajlék másik oldalául is, észak felől húsz deszkát.
21
És azokhoz is negyven ezüst talpat; két talpat egy deszka alá, megint két talpat egy deszka alá.
22
A hajlék nyugoti oldalául pedig csinálj hat deszkát.
23
A hajlék szegleteiül is csinálj két deszkát a két oldalon.
24
Kettősen legyenek alólról kezdve, felül pedig együtt legyenek egy karikába foglalva; ilyen legyen mindkettő; a két szeglet számára legyenek.
25
Legyen azért nyolc deszka, és azokhoz tizenhat ezüst talp; két talp egy deszka alatt, megint két talp egy deszka alatt.
26
Csinálj reteszrúdakat is sittim-fából; ötöt a hajlék egyik oldalának deszkáihoz.
27
És öt reteszrúdat a hajlék másik oldalának deszkáihoz; és a hajlék nyugoti oldalának deszkáihoz is öt reteszrúdat hátulról.
28
A középső reteszrúd pedig a deszkák közepén az egyik végtől a másik végig érjen.
29
A deszkákat pedig borítsd meg aranynyal, és karikákat is aranyból csinálj azokhoz a reteszrúdak tartói gyanánt; a reteszrúdakat is megborítsd aranynyal.
30
A hajlékot pedig azon a módon állítsd fel, amint néked a hegyen mutattatott.
31
És csinálj függönyt, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű, és sodrott lenből; Kérubokkal, mestermunkával készítsék azt.
32
És tedd azt sittim-fából való, aranynyal borított négy oszlopra, amelyeknek horgai aranyból legyenek, négy ezüst talpon.
33
És tedd a függönyt a horgok alá, és vidd oda a függöny mögé a bizonyság ládáját és az a függöny válassza el néktek a szent helyet a szentek szentjétől.
34
Azután tedd rá a fedelet a bizonyság ládájára a szentek szentjébe.
35
Az asztalt pedig helyezd a függönyön kívül, és a gyertyatartót az asztal ellenébe, a hajlék déli oldalába; az asztalt pedig tedd az északi oldalba.
36
És csinálj leplet a sátor nyilására is, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű, és sodrott lenből, hímzőmunkával.
37
A lepelhez pedig csinálj öt oszlopot sittim-fából, és borítsd meg azokat aranynyal; azoknak horgai aranyból legyenek, és önts azokhoz öt réztalpat.

1
És csináld az oltárt sittim-fából**, öt sing a hossza, és öt sing a szélessége; négyszegű legyen az oltár, és magassága három sing.
2
Szarvakat is csinálj a négy szegletére, szarvai magából legyenek, és borítsd meg azt rézzel.
3
Csinálj ahhoz fazekakat is a hamujának, hozzá való lapátokat, medencéket, villákat és serpenyőket; minden hozzá való edényt rézből csinálj.
4
Csinálj ahhoz háló forma rostélyt is rézből, és csinálj a hálóra négy rézkarikát, a négy szegletére.
5
És tedd azt az oltár párkányzata alá alulról, úgy hogy a háló az oltár közepéig érjen.
6
Csinálj az oltárhoz rúdakat is, sittim-fa rúdakat, és borítsd meg azokat rézzel.
7
És dugják a rúdakat a karikákba, és legyenek azok a rúdak az oltár két oldalán, mikor azt hordozzák.
8
Üresre csináld azt, deszkákból; amint néked a hegyen mutattatott, úgy csinálják.
9
Pitvart is csinálj a hajléknak; a déli oldalon a pitvarhoz szőnyegeket, sodrott lenből; száz sing legyen a hossza egy oldalnak.
10
Ahhoz húsz oszlopot, húsz réz talpat, és az oszlopok horgait és átalkötőit ezüstből.
11
Épen úgy az északi oldalon, hosszában, száz sing hosszú szőnyeget; ahhoz húsz oszlopot, ezekhez húsz réztalpat, és az oszlopok horgait és átalkötőit ezüstből.
12
A pitvar szélességéhez pedig nyugot felől ötven sing szőnyeget; ahhoz tíz oszlopot és ezekhez tíz talpat.
13
A pitvarnak szélessége kelet felől is ötven sing.
14
És tizenöt sing szőnyeg legyen egyik oldalról, ehhez három oszlop, ezekhez pedig három talp.
15
A másik oldalról is tizenöt sing szőnyeg, ehhez három oszlop és ezekhez három talp.
16
A pitvar kapuján pedig húsz sing lepel legyen, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű és sodrott lenből, himzőmunkával; ehhez négy oszlop, ezekhez pedig négy talp.
17
A pitvar minden oszlopát ezüst átalkötők vegyék körűl, horgaik ezüstből, talpaik pedig rézből legyenek.
18
A pitvar hossza száz sing, és szélessége ötven-ötven, magassága pedig öt sing; leplei sodrott lenből, talpai pedig rézből legyenek.
19
A hajlék minden edénye, az ahhoz való mindennemű szolgálatban, és minden szege, és a pitvarnak is minden szege rézből legyen.
20
Te pedig parancsold meg az Izráel fiainak, hogy hozzanak néked tiszta faolajat, amelyet a világításhoz sajtoltak, hogy szünet nélkül égő lámpát gyujthassanak.
21
A gyülekezet sátorában a függönyön kivül, amely a bizonyság előtt van, készítsék el azt Áron és az ő fiai, estvétől fogva reggelig az Úr előtt. Örök rendtartás legyen ez az ő nemzetségöknél Izráel fiai között.

1
Te pedig hívasd magadhoz a te atyádfiát Áront, és az ő fiait ő vele az Izráel fiai közül, hogy papjaim legyenek: Áron, Nádáb, Abihu, Eleázár, Ithamár, Áronnak fiai.
2
És csinálj szent ruhákat Áronnak a te atyádfiának, dicsőségére és ékességére.
3
És szólj minden bölcs szívűeknek, akiket betöltöttem a bölcseség lelkével, hogy csinálják meg az Áron ruháit, az ő felszentelésére, hogy papom legyen.
4
Ezek pedig a ruhák, amelyeket készítsenek: hósen, efód, palást, kockás köntös, süveg és öv. És csináljanak szent ruhákat Áronnak a te atyádfiának, és az ő fiainak, hogy papjaim legyenek.
5
Vegyék hát ők elő az aranyat, és a kék, és a bíborpiros, és a karmazsinszínű fonalat és a lenfonalat.
6
És csinálják az efódot aranyból, kék és bíborpiros, karmazsinszínű és sodrott lenből, mestermunkával.
7
Két vállkötő is legyen hozzá kapcsolva a két végéhez, hogy összekapcsoltathassék.
8
Átkötő öve pedig, amely rajta van, ugyanolyan mívű és abból való legyen; aranyból, kék, és bíborpiros, és karmazsinszinű, és sodrott lenből.
9
Annakutána végy két ónix-követ, és mesd fel azokra az Izráel fiainak neveit.
10
Hatnak nevét az egyik kőre, a másik hatnak nevét pedig a másik kőre, az ő születésök szerint.
11
Kőmetsző munkával, amint a pecsétet metszik, úgy metszesd e két követ az Izráel fiainak neveire; köröskörűl arany boglárokba csináld azokat.
12
És tedd e két követ az efód vállkötőire, az Izráel fiaira való emlékeztetés kövei gyanánt, hogy emlékeztetőül hordozza Áron azoknak neveit az ő két vállán az Úr előtt.
13
Csinálj annakokáért arany boglárokat,
14
És két láncot tiszta aranyból; fonatékosan csináld azokat; sodrott mívűek legyenek, és tedd rá a sodrott láncokat a boglárokra.
15
Azután csináld meg az ítéletnek hósenét mestermunkával; úgy csináld mint az efódot csináltad: aranyból, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű, és sodrott lenből csináld azt.
16
Négyszögű legyen, kétrétű, egy arasznyi hosszú és egy arasznyi széles.
17
És foglalj abba befoglalni való köveket; négy sor követ, ilyen sorban: szárdiusz, topáz és smaragd; ez az első sor.
18
A második sor pedig: karbunkulus, zafir és gyémánt.***
19
A harmadik sor: jácint, agát és amethiszt.
20
A negyedik sor: krizolith, ónix és jáspis; arany boglárokba legyenek foglalva.
21
A kövek tehát az Izráel fiainak nevei szerint legyenek, tizenkettő legyen az ő nevök szerint; mint a pecsét, úgy legyen metszve, mindenik a reá való névvel, a tizenkét nemzetség szerint.
22
A hósenre pedig csinálj fonatékos láncokat, sodrott mívűeket, tiszta aranyból.
23
És csinálj a hósenre két arany karikát, és tedd a két karikát a hósen két szegletére.
24
És a két arany fonatékot fűzd a hósen két szegletén levő karikákba.
25
A két fonatéknak két végét pedig foglald a két boglárhoz, és tűzd az efódnak vállkötőihez, annak előrészére.
26
Csinálj még két arany karikát, és tedd azokat a hósen két szegletére, azon a szélén, amely befelé van az efód felől.
27
És csinálj még két arany karikát, és tedd azokat az efód két vállkötőjére alól, annak előrésze felől egybefoglalásához közel, az efód öve felett.
28
És csatolják a hósent az ő karikáinál fogva az efód karikáihoz, kék zsinórral, hogy az efód öve felett legyen, és el ne váljék a hósen az efódtól.
29
És viselje Áron az Izráel fiainak neveit az ítélet hósenén, az ő szíve felett, amikor bemegy a szenthelyre, emlékeztetőűl az Úr előtt szüntelen.
30
Azután tedd az ítéletnek hósenébe az Urimot és Thummimot, hogy legyenek azok az Áron szíve felett, amikor bemegy az Úr eleibe, és hordozza Áron az Izráel fiainak ítéletét az ő szívén az Úr színe előtt szüntelen.
31
És csináld az efód palástját egészen kék lenből.
32
Közepén legyen nyílás a fejének; a nyílásnak szegése legyen köröskörűl, takácsmunka, olyan legyen mint a páncél nyílása, hogy el ne szakadjon.
33
És ennek alsó peremére csinálj gránátalmákat, kék, és bíborpiros, és karmazsinszínű lenből, a peremére köröskörűl, és ezek közé arany csengettyűket is köröskörűl.
34
Arany csengettyű, meg gránátalma, arany csengettyű, meg gránátalma legyen a palást peremén köröskörül.
35
És legyen az Áronon, amikor szolgál, hogy hallassék annak csengése, amikor bemegy a szenthelybe az Úr eleibe, és mikor kijön, hogy meg ne haljon.
36
Csinálj egy lapot is tiszta aranyból, és mesd ki arra, mint a pecsétet metszik: Szentség az Úrnak.
37
És kösd azt kék zsinórra, hogy legyen az a süvegen; a süvegnek előrészén legyen az.
38
És legyen az az Áronnak homlokán, hogy Áron viselje a szent áldozatok körűl elkövetett vétket, amelyeket az Izráel fiai mindenféle szent adományaikban szentelnek. Legyen azért szüntelen a homlokán, hogy kedvesekké tegye őket az Úr előtt.
39
A lenköntöst pedig kockásan készítsd, és a süveget lenből csináld, az övet meg hímző munkával készítsd.
40
Az Áron fiainak is csinálj köntösöket, és csinálj nékik öveket is, meg süvegeket is csinálj nékik, dicsőségökre és ékességökre.
41
És öltöztesd fel azokba Áront a te atyádfiát, és az ő fiait vele együtt, és kend fel őket, iktasd be őket tisztjökbe, és szenteld fel őket, hogy papjaimmá legyenek.
42
Csinálj nékik lábravalókat is gyolcsból, hogy befödjék azoknak mezítelen testét, és az ágyéktól a tomporig érjenek.
43
És legyenek azok Áronon és az ő fiain, amikor bemennek a gyülekezet sátorába, vagy amikor az oltárhoz járulnak, a szenthelyen való szolgálattételre, hogy bűnt ne vigyenek oda és meg ne haljanak. Örökkévaló rendtartás ez Áronnak és az ő magvának ő utána.

-------------------------------------------

* Már az ikeás rajzba is belezavarodok, itt meg még az sincs!
** Mi a fasz az a sittim-fa, és miért van ez itt, ha a judaistákat se érdekli? Pedig kéne nekik, mert mostanság Templomuk az nincsen.
*** A lehetséges kövek a különböző fordítások szerint: karbunkulus, zafír, gyémánt, türkiz, lapis-lazuli, kék lapis-lazuli, fehér holdkő, smaragd, rubin, "kristály". Ebből válassz hármat. Ha elbaszod - meghaltál.

1
És szóla az Úr Mózeshez, mondván:
2
Szólj az Izráel fiainak, hogy szedjenek nékem ajándékokat; minden embertől, akit szíve hajt arra, szedjetek nékem ajándékokat.
3
Ez pedig az az ajándék, amit tőlök szedjetek: arany és ezüst és réz.
4
És kék, és bíborpiros, és karmazsinszinű fonal, meg len fonal, és kecskeszőr.
5
És veresre festett kosbőrök, és borzbőrök, és sittim-fa.
6
Mécsbe való olaj, kenet-olajhoz való arómák, és füstöléshez való fűszerek.
7
Ónix-kövek és foglalni való kövek, az efódhoz és a hósenhez.
8
És készítsenek nékem szent hajlékot, hogy ő közöttök lakozzam.
9
Mindenestől úgy csináljátok, amint én megmutatom néked a hajléknak formáját, és annak minden edényeinek formáját.
10
És csináljanak egy ládát sittim-fából; harmadfél sing hosszút, másfél sing széleset, és másfél sing magasat.
11
Borítsd meg azt tiszta aranynyal, belől is kivül is megborítsd azt, és csinálj reá köröskörűl arany pártázatot.
12
És önts ahhoz négy arany karikát, és illeszd azokat a négy szegeletére; egyik oldalára is két karikát, a másik oldalára is két karikát.
13
Csinálj rúdakat is sittim-fából, és azokat is megborítsd arannyal.
14
És a rúdakat dugd a láda oldalain levő karikákba, hogy azokon hordozzák a ládát.
15
A rúdak álljanak a láda karikáiban; ne vegyék ki azokból.
16
És a bizonyságot, amelyet néked adok, tedd a ládába.
17
Csinálj fedelet is tiszta aranyból: harmadfél sing hosszút, és másfél sing széleset.
18
Csinálj két Kérubot is aranyból, vert aranyból csináld azokat a fedélnek két végére.
19
Az egyik Kérubot csináld az egyik végére innen, a másik Kérubot a másik végére onnan: a fedélből csináljátok ki a Kérubokat annak két végén.
20
A Kérubok pedig terjesszék ki szárnyaikat fölfelé, betakarva szárnyaikkal a fedelet; arcaik egymásfelé legyenek; a Kérubok arcai a fedél felé forduljanak.
21
A fedelet pedig helyezd a ládára felül*, a ládába pedig tedd a bizonyságot, amelyet adok néked.
22
Ott jelenek meg néked, és szólok hozzád a fedél tetejéről, a két Kérub közül, melyek a bizonyság ládája felett vannak, mindazokról, amiket általad parancsolok az Izráel fiainak.
23
Csinálj asztalt is sittim-fából, két sing hosszút, egy sing széleset, és másfél sing magasat.
24
És borítsd be azt tiszta aranynyal, és csinálj reá köröskörül arany pártázatot.
25
Csinálj reá köröskörűl egy tenyérnyi karájt, karajára pedig csinálj köröskörűl arany pártázatot.
26
Négy arany karikát is csinálj hozzá, és illeszd a karikákat a négy lábának négy szegletére.
27
A karáj mellett legyenek a karikák rúdtartókul, hogy hordozhassák az asztalt.
28
Azokat a rúdakat is sittim-fából csináld és aranynyal borítsd be, és azokon hordozzák az asztalt.
29
Készítsd el tálait is, csészéit is, kancsóit is, kelyheit is, amelyekkel italáldozatot áldoznak; tiszta aranyból csináld azokat.
30
És tégy az asztalra szent kenyeret, mely mindenkor előttem legyen.
31
Csinálj gyertyatartót is tiszta aranyból; vert aranyból készüljön a gyertyatartó; annak szára, ága, csészéi, gombjai és virágai ugyanabból legyenek.
32
Hat ág jőjjön ki oldalaiból; három gyertyatartó-ág az egyik oldalból, és három gyertyatartó-ág a másik oldalból.
33
Mandolavirág formájú három csésze az egyik ágon, gombbal és virággal; és mandolavirág formájú három csésze a másik ágon is, gombbal és virággal; így legyen a gyertyatartóból kijövő mind a hat ágon.
34
A gyertyatartón pedig négy mandolavirág formájú csésze legyen, gombjaival és virágaival.
35
Gomb legyen a belőle kijövő két ág alatt; ismét gomb a belőle kijövő két ág alatt, és ismét gomb a belőle kijövő két ág alatt: így a gyertyatartóból kijövő mind a hat ág alatt.
36
Gombjaik és ágaik magából legyenek; egy darab tiszta aranyból legyen verve az egész.
37
Csinálj hozzá hét mécset is, és úgy rakják fel mécseit, hogy előre világítsanak.
38
Hamvvevői és hamutartói is tiszta aranyból legyenek.
39
Egy tálentom tiszta aranyból csinálják azt, mindezeket az eszközöket.
40
Vigyázz, hogy arra a formára csináld, amely a hegyen mutattatott néked.**

---------------------------------------

* Ki hinné! A fedő felülre kerül!
** Kaphatnánk legalább egy ikeás rajzot?