1
Megjelenék pedig ő néki az Úr a Mamré tölgyesében, és ő ül vala a sátor ajtajában, a hő napon.
2
És felemelé az ő szemeit, és látá, hogy ímé három férfiú áll ő előtte. És látván, eléjök siete a sátor ajtajából, és földig meghajtá magát.
3
És monda: Jó Uram, ha kedves vagyok te előtted, kérlek, ne kerüld el a te szolgádat.
4
Hadd hozzanak, kérlek, egy kevés vizet, és mossátok meg a ti lábaitokat, és dőljetek le a fa alatt.
5
Én pedig hozok egy falat kenyeret, hogy erősítsétek meg a ti szíveteket, azután menjetek tovább, mert azért tértetek be a ti szolgátokhoz. És mondának: Cselekedjél, amint szólál.
6
És besiete Ábrahám a sátorba Sárához, és monda: Siess, gyúrj meg három mérték lisztlángot, és csinálj pogácsát.
7
A baromhoz is elfuta Ábrahám, és hoza egy gyenge kövér borjút*, és adá a szolgának, az pedig siete azt elkészíteni.
8
És vőn vajat és tejet, és a borjút, melyet elkészített vala, és eléjök tevé: és ő mellettök áll vala a fa alatt, azok pedig evének.
9
És mondának néki: Hol van Sára a te feleséged? Ő pedig felele: Ímhol van a sátorban.
10
És monda: Esztendőre ilyenkor bizonynyal megtérek hozzád és ímé akkor a te feleségednek Sárának fia lesz. Sára pedig hallgatózik vala a sátor ajtajában, mely annak háta megett vala.
11
Ábrahám pedig és Sára élemedett korú öregek valának; megszünt vala Sáránál az asszonyi természet.
12
Nevete azért Sára ő magában, mondván: Vénségemre lenne-é gyönyörűségem? meg az én uram is öreg!
13
És monda az Úr Ábrahámnak: Miért nevetett Sára, ezt mondván: Vajjon csakugyan szülhetek-é, holott én megvénhedtem?
14
Avagy az Úrnak lehetetlen-é valami? Annak idején, esztendőre ilyenkor visszatérek hozzád, és fia lesz Sárának.
15
Sára pedig megtagadá, mondván: Nem nevettem én; mivelhogy fél vala. De monda az Úr: Nem úgy van, mert bizony nevettél.
16
Azután felkelvén onnan azok a férfiak, Sodoma felé tartanak vala. Ábrahám is velök méne, hogy elkisérje őket.
17
És monda az Úr: Eltitkoljam-é én Ábrahámtól, amit tenni akarok?
18
Holott Ábrahám nagy és hatalmas néppé lesz; és benne megáldatnak a földnek minden nemzetségei.
19
Mert tudom róla, hogy megparancsolja az ő fiainak és az ő házanépének ő utánna, hogy megőrizzék az Úrnak útát, igazságot és törvényt tévén**, hogy beteljesítse az Úr Ábrahámon, amit szólott felőle.
20
Monda azután az Úr: Mivelhogy Sodomának és Gomorának kiáltása megsokasodott, és mivelhogy az ő bűnök felettébb megnehezedett:
21
Alámegyek azért és meglátom, vajjon teljességgel a hozzám felhatott kiáltás szerint cselekedtek-é vagy nem?*** tudni akarom.
22
És elfordulának onnan a férfiak, és menének Sodomába: Ábrahám pedig még az Úr előtt áll vala.
23
És hozzá járula Ábrahám és monda: Avagy elveszted-é az igazat is a gonosszal egybe?
24
Talán van ötven igaz abban a városban, avagy elveszted-é, és nem kedvezel-é a helynek az ötven igazért, akik abban vannak?
25
Távol legyen tőled, hogy ilyen dolgot cselekedjél, hogy megöld az igazat a gonosszal, és úgy járjon az igaz mint a gonosz: Távol legyen tőled! Avagy az egész föld bírája nem szolgáltatna-é igazságot?
26
És monda az Úr: Ha találok Sodomában a városon belől ötven igazat, mind az egész helynek megkegyelmezek azokért.
27
És felele Ábrahám, és monda: Immár merészkedtem szólani az én Uramnak, noha én por és hamu vagyok.
28
Ha az ötven igaznak talán öt híja lesz, elveszted-é az öt miatt az egész várost? És monda: Nem vesztem el, ha találok ott negyvenötöt.
29
És ismét szóla hozzá és monda: Hátha találtatnak ott negyvenen? És monda Ő: Nem teszem meg a negyvenért.
30
Mégis monda: Kérlek, ne haragudjék meg az én Uram ha szólok: Hátha találtatnak ott harmincan? És Ő felele: Nem teszem meg, ha találok ott harmincat.
31
És ő monda: Immár merészkedtem szólani az én Uramnak: Hátha találtatnak ott húszan? Felele: Nem vesztem el a húszért.
32
És monda: Ne haragudjék kérlek az én Uram ha szólok még ez egyszer: Hátha találtatnak ott tízen? És Ő monda: Nem vesztem el a tízért.****
33
És elméne az Úr, minekutánna elvégezte Ábrahámmal való beszélgetését; Ábrahám pedig megtére az ő helyére.

--------------------------------

* Jó éhesek lehettek...
** Miféle törvényt?
*** Isten tehát elmegy ellenőrizni egy pletykát. Kitől hallotta, és akkor ismét: ennyit a mindentudásról.
**** Az alku gyíkorlatilag arról szól, hogy "ha akkor egyetlen egyet is". A 10 főt amúgysem lehet annyira komolyan venni olyan háztartsáokban, ahol az egész rokonság együtt él, és még ott a kiszolgálószemélyzet (rabszolgák) is.

1
Ádám, Séth, Énós.*
2
Kénán, Mahalálél, Járed.
3
Énókh, Methuséláh, Lámekh.
4
Noé, Sém, Khám és Jáfet.**
5
Jáfetnek fiai: Gómer, Mágog, Madai, Jáván, Thubál, Mésekh és Thirász.
6
A Gómer fiai pedig: Askhenáz, Rifáth és Tógármah.
7
Jávánnak pedig fiai: Elisah, Thársis, Kitthim és Dodánim.
8
Khámnak fiai: Khús, Micráim, Pút és Kanaán.
9
Khúsnak fiai: Széba, Hávilah, Szábthah, Rahmáh és Szabthékah; Rahmáhnak pedig fiai: Séba és Dédán.
10
Khús nemzé Nimródot is; ez kezde hatalmassá lenni a földön.
11
Micráim pedig nemzé Lúdimot, Anámimot, Lehábimot és Naftukhimot.
12
Pathruszimot és Kaszlukhimot, akiktől a Filiszteusok származtak, és Kafthorimot.
13
Kanaán pedig nemzé Cídont, az ő elsőszülöttét és Khétet,
14
És Jebuzeust, Emorreust és Girgazeust.
15
Khivveust, Harkeust és Szineust.
16
Arvadeust, Cemareust és Hamatheust.
17
Sémnek fiai: Élám és Assur, Arpaksád, Lúd, Arám, Úc***, Húl, Gether és Mesek****.
18
Arpaksád pedig nemzé Séláht és Séláh nemzé Hébert.
19
Hébernek is lett két fia, az egyiknek neve Péleg, mivelhogy az ő idejében osztatott el a föld; testvérének neve pedig Joktán.
20
Joktán pedig nemzé Almodádot és Sélefet, Hacarmávethet és Jerákhot,
21
Hadórámot, Úzált és Diklát*****,
22
És Ebált******, Abimáelt és Sébát,
23
Ofirt, Havilát és Jóbábot. Ezek mind Joktán fiai.
24
Sém, Arpaksád, Séláh.*******
25
Héber, Péleg, Réu.
26
Sérug, Nákhor, Tháré.
27
Abrám, ez az Ábrahám.

-------------------------------

* Yep, ez csak egy rakás név. Persze, ki tudom találni, de akkor is.
** Egyenesági leszármazás helyett hirtelen kapunk testvéreket. Persze minden jelzés nélkül.
*** Úc, és az utána öjövők a sorban NEM Sém gyerekei a Genezis szerint.
**** Ő a Genezisben Más.
***** Lemeradt a végéről a H.
****** Mármint Obált.
******* Miért ugrottunk vissza?

1
Mikor Ábrám kilencvenkilenc esztendős vala, megjelenék az Úr Ábrámnak, és monda néki: Én a mindenható* Isten vagyok, járj én előttem, és légy tökéletes.
2
És megkötöm az én szövetségemet én közöttem és te közötted**: és felette igen megsokasítlak téged.
3
És arcára borúla Ábrám; az Isten pedig szóla őnéki, mondván:
4
Ami engem illet, imhol az én szövetségem te veled, hogy népek sokaságának atyjává leszesz.
5
És ne neveztessék ezután a te neved Ábrámnak, hanem legyen a te neved Ábrahám, mert népek sokaságának atyjává teszlek téged.
6
És felette igen megsokasítalak téged; és népekké teszlek, és királyok is származnak tőled.
7
És megállapítom az én szövetségemet én közöttem és te közötted, és te utánad a te magod között annak nemzedékei szerint örök szövetségül, hogy legyek tenéked Istened, és a te magodnak te utánad.
8
És adom tenéked és a te magodnak te utánnad a te bujdosásod földét, Kanaánnak egész földét, örök birtokul; és Istenök lészek nékik.
9
Annakfelette monda Isten Ábrahámnak: Te pedig az én szövetségemet megőrizzed, te és a te magod te utánad az ő nemzedékei szerint.
10
Ez pedig az én szövetségem, melyet meg kell tartanotok én közöttem és ti közöttetek, és a te utánnad való magod között: minden férfi körülmetéltessék nálatok.
11
És metéljétek körül a ti férfitestetek bőrének elejét, és az lesz az én közöttem és ti közöttetek való szövetségnek jele.
12
Nyolcnapos korában*** körülmetéltessék nálatok minden férfigyermek nemzedékeiteknél; akár háznál született, akár pénzen vásároltatott valamely idegentől, aki nem a te magodból való.
13
Körülmetéltetvén körülmetéltessék a házadban született és a pénzeden vett****; és örökkévaló szövetségül lesz az én szövetségem a ti testeteken.
14
A körülmetéletlen férfi pedig, aki körül nem metélteti az ő férfitestének bőrét, az ilyen lélek kivágattatik***** az ő népe közül, mert felbontotta az én szövetségemet.
15
És monda Isten Ábrahámnak: Szárainak, a te feleségednek nevét ne nevezd Szárainak, mert Sára az ő neve.
16
És megáldom őt, és fiat is adok ő tőle néked, és megáldom, hogy legyen népekké; nemzetek királyai származzanak ő tőle.
17
Ekkor arcára borúla Ábrahám, és nevete és gondolá az ő szívében: vajjon száz esztendős embernek lesz-é gyermeke? avagy Sára kilencven esztendős lévén, szülhet-é?
18
És monda Ábrahám az Istennek: Vajha Ismáel élne te előtted.
19
Az Isten pedig monda: Kétségnélkül a te feleséged Sára szül néked fiat, és nevezed annak nevét Izsáknak, és megerősítem az én szövetségemet ő vele örökkévaló szövetségül az ő magvának ő utánna.
20
Ismáel felől is meghallgattalak: Ímé megáldom őt, és megszaporítom őt és megsokasítom őt felette nagyon; tizenkét fejedelmet nemz, és nagy néppé teszem őt.
21
Az én szövetségemet pedig megerősítem Izsákkal, kit néked szül Sára ez időkorban a következő esztendőben.
22
És elvégezé vele való beszédét, és felméne az Isten Ábrahámtól.
23
Vevé azért Ábrahám Ismáelt az ő fiát, és háza minden szülöttét, és mind a pénzén vetteket, minden férfiat Ábrahám házanépe közül és körülmetélé férfitestöknek bőrét ugyanazon napon, amikor szólott vala vele az Isten.
24
Ábrahám pedig kilencvenkilenc esztendős vala, mikor körülmetélé az ő férfitestének bőrét.
25
Ismáel pedig az ő fia tizenhárom esztendős vala, mikor körülmetélék az ő férfitestének bőrét.
26
Ugyanazon napon metéltetett körül Ábrahám és Ismáel az ő fia.
27
És házának minden férfi tagja, háza szülöttei és kik idegen embertől pénzen vásároltattak, vele együtt körülmetéltetének.

-----------------------------------------

* Mindenhatónak lenni definiciós képtelenség. Tehát Bibliaisten nem létezik.
** Ezt a 15. fejezetben már megkötötte. Újabb verzió-egymás-mallé-rakással lehet dolgunk.
*** 8 naposan valaki már fréfi? Felnptt férfi? Vagy csak károli fordít megint pontatlanul.
**** Oh, ráadásul ez még csak nem is önkéntes?!
***** Ez most száműzetést, vagy kivégzést jelent?

1
És Szárai, az Ábrám felesége nem szüle néki; de vala néki egy Égyiptomból való szolgálója*, kinek neve Hágár vala.
2
Monda azért Szárai Ábrámnak: Ímé az Úr bezárolta az én méhemet, hogy ne szüljek: kérlek, menj be az én szolgálómhoz, talán az által megépülök; és engede Ábrám a Szárai szavának.**
3
Vevé tehát Szárai, Ábrám felesége az Égyiptombeli Hágárt, az ő szolgálóját, tíz esztendővel azután***, hogy Ábrám a Kanaán földén letelepedék, és adá azt Ábrámnak az ő férjének feleségül.
4
És béméne Hágárhoz, és az fogada az ő méhében; ez pedig amint látta, hogy terhes, nem vala becsülete az ő asszonyának ő előtte.
5
Monda azért Szárai Ábrámnak: Bántódásom van miattad. Én adtam öledbe szolgálómat, és mivelhogy látja, hogy teherbe esett, nincsen előtte becsületem. Tegyen ítéletet az Úr én közöttem és te közötted.****
6
És monda Ábrám Szárainak: Ímé a te szolgálód kezedben van, azt tedd vele amit jónak látsz. Nyomorgatja vala azért Szárai, és az elfuta ő előle.*****
7
És találá őt az Úrnak angyala****** egy forrásnál a pusztában, annál a forrásnál, amely a Súrba menő úton van.
8
És monda: Hágár, Szárai szolgálója! honnan jössz és hová mégy? És az monda: Az én asszonyomnak, Szárainak színe elől futok én.
9
Akkor monda néki az Úr angyala: Térj meg a te asszonyodhoz, és alázd meg magad az ő kezei alatt.*******
10
És monda néki az Úrnak angyala: Felettébb megsokasítom a te magodat, hogy sokasága miatt megszámlálható se legyen.
11
És monda néki az Úrnak angyala: Ímé te terhes vagy, és szülsz fiat; és nevezd nevét Ismáelnek, mivelhogy meghallá Isten a te nyomorúságodat.
12
Az pedig vadtermészetű ember lesz: az ő keze mindenek ellen, és mindenek keze ő ellene; és minden ő atyjafiának ellenébe üti fel sátorát.
13
És nevezé Hágár az Úrnak nevét, aki ő vele szólott vala: Te vagy a látomás Istene. Mert monda: Avagy nem e helyen láttam a látomás után?

14
Annakokáért nevezé azt a forrást******** Lakhai Rói forrásának; ott van Kádes és Béred között.
15
És fiat szüle Hágár Ábrámnak, és nevezé Ábrám az ő fiának nevét, akit Hágár szül vala néki, Ismáelnek.*********
16
Ábrám pedig nyolcvanhat esztendős vala, amikor Hágár Ismáelt szülé Ábrámnak.

-----------------------------------------

* Konkrétan rabszolgája.
** És akkor Ábrám megerőszakolta a rabszolgáját, hogy a felesége elrabolhassa annak gyerekét.
*** Ez az időmeghatározás nem segít, mert nem tudjuk mennyi ideig kószált Lóttal. Spoiler: Lót elfogása és kimentése a Sodoms és Gomora körüli háborúban, és a tűzesős történet gyanítom ugyanannak a történetnek két verziója.
**** Na, ez a Szárai se tudja mit akar, és végül egy agy seggfejként kerül ki a történetből.
***** Na, Ábrám is szép firma. A saját (még meg nem született) gyereke se érdekli.
****** A mi?
******* Ah, jó öreg áldozathibáztatás. Látni hol vannak a prioritások. Szarni bele milyenek az életkörülmények, ugye Mr. Isten? Nem ám rászólni arra a picsára hogy viselkedjen már...
16.13 - Valami egyértelműen nem stimmel a fordításokkal.
******** És kit érdekel, hogy egy magányos rabszolga a semmi közepén, tökegyedül hogy nevez egy forrást?
********* Ehhez azért kell egy kis mentális gimnasztika, hogy miért Ábrán nevezi itt a kölköt el a megvetett rabszolgának mondott néven.

1
E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges.
2
És monda Ábrám: Uram Isten, mit adnál énnékem, holott én magzatok nélkűl járok, és az, akire az én házam száll, a Damaskusbeli Eliézer*?
3
És monda Ábrám: Ímé énnékem nem adtál magot, és ímé az én házam szolgaszülöttje** lesz az én örökösöm.
4
És ímé szóla az Úr ő hozzá, mondván: Nem ez lesz a te örökösöd: hanem aki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd.
5
És kivivé őt, és monda: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod***; – és monda nékie: Így lészen a te magod.
6
És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul.****
7
És monda néki: Én vagyok az Úr, ki téged kihoztalak Úr-Kaszdimból, hogy néked adjam e földet, örökségedűl.
8
És monda: Uram Isten, miről tudhatom meg, hogy öröklöm azt?*****
9
És felele néki: Hozz nékem egy három esztendős üszőt, egy három esztendős kecskét, és egy három esztendős kost, egy gerlicét és egy galambfiat.
10
Elhozá azért mind ezeket, és kétfelé hasítá azokat, és mindeniknek fele részét a másik fele része átellenébe helyezteté; de a madarakat nem hasította vala kétfelé.
11
És ragadozó madarak szállának e húsdarabokra, de Ábrám elűzi vala azokat.
12
És lőn naplementekor, mély álom lepé meg Ábrámot, és ímé rémülés és nagy setétség szálla ő reá.
13
És monda az Úr Ábrámnak: Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz a földön, mely nem övé, és szolgálatra szorítják, és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig.******
14
De azt a népet, melyet szolgálnak, szintén megítélem én, és annakutánna kijőnek nagy gazdagsággal.
15
Te pedig elmégy a te atyáidhoz békességgel, eltemettetel jó vénségben.
16
Csak a negyedik nemzedék******* tér meg ide; mert az Emoreusok gonoszsága még nem tölt be.
17
És mikor a nap leméne és setétség lőn, ímé egy füstölgő kemence, és tüzes fáklya, mely általmegyen vala a húsdarabok között.
18
E napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, mondván: A te magodnak adom ezt a földet Égyiptomnak folyóvizétől fogva, a nagy folyóig, az Eufrátes folyóvízig.
19
A Keneusokat, Kenizeusokat, és a Kadmoneusokat.
20
A Hittheusokat********, Perizeusokat, és a Refeusokat.
21
Az Emoreusokat, Kananeusokat, Girgazeusokat, és a Jebuzeusokat.

------------------------------------------------

* Ki?
** Az angol tisztázza, hogy nem egy házasságon kívüli gyerekről van szó, hanem egy szolgáról.
*** Ezt is ugyanúgy megszámoltuk, mint a homokszemeket. Nem ügy.
**** Az angol megint jobban kifejezi a jelentést. Nincs szó arról, hogy mert elhitte, ezért valósággá vált, vagy ilyesmi. Az "igaz/igazságos" (rightous) szó biblikus használatát definiálja, ami itt azt jelenti, hisz Istenben.
***** Mármint Isten szava nem elég?
****** Ezt jegyezzük meg.
******* Ezt is jegyezzük meg.
******** Kis nyomozás árán sikerült kideríteni, hogy ezek ezek Khét fiai, későbbi betűzéssel a khitteusok.

1
Lőn pedig Amrafelnek, Sineár királyának és Ariókhnak, Elászár királyának, Khédorlaomernek, Élám királyának, és Thidálnak, a Góim királyának napjaiban:
2
Hadat indítának ezek Bera, Sodoma királya ellen, Birsa, Gomora királya ellen, Sináb, Admáh királya ellen, Seméber, Ceboim királya ellen és Bélah*, azaz Coár királya ellen.
3
Mind ezek a Sziddim völgyében egyesűlének; ez a Sóstenger.
4
Tizenkét esztendeig szolgálták vala Khédorlaomert, és a tizenharmadik esztendőben ellene támadtak vala.
5
A tizennegyedik esztendőben pedig eljöve Khédorlaomer, és a királyok, akik ő vele valának, és megverék a Refeusokat Asztheroth Kárnajimban, és a Zuzeusokat Hámban, és az Emeusokat Sávé-Kirjáthajimban.
6
És a Horeusokat az ő hegyökön, a Seiren, egész Él-Páránig, mely a puszta mellett van.
7
És megtérének s menének Hén Mispátba, azaz Kádesbe, és elpusztíták az Amálekiták egész mezőségét, és az Emoreusokat is, kik laknak vala Hácacon-Thámárban.
8
Kiméne tehát Sodoma királya, Gomora királya, Admáh királya, Ceboim királya, és Bélah, azaz Coár királya, és megütközének azokkal a Sziddim völgyében:
9
Khédorlaomerrel, Élám királyával, és Thidállal, Gójim királyával, Amráfellel, Sineár királyával, és Ariókhkal, Elászár királyával: négy király öt ellen.**
10
A Siddim völgye pedig tele vala szurok-forrásokkal. És megfutamodának Sodoma és Gomora királyai, és azokba esének: a megmaradottak pedig a hegységbe futának.
11
És elvivék Sodomának és Gomorának minden jószágát és minden eleségét; és elmenének.
12
Elvivék Lótot is az Ábrám atyjafiának fiát jószágostól együtt, és elmenének; mert Lót Sodomában lakik vala.
13
Eljöve pedig egy menekült és hírűl hozá a héber Ábrámnak, aki lakik vala az Emoreus*** Mamrénak, Eskol atyjafiának és Áner atyjafiának tölgyesében, akik meg Ábrámnak szövetségesei valának.
14
Amint meghallá Ábrám, hogy az ő atyjafia fogságba esett, felfegyverzé házában nevekedett háromszáz tizennyolc próbált legényét és üldözve nyomula Dánig.
15
És csapatokra oszolván ellenök éjszaka ő és szolgái, megveré őket, és űzé őket mind Hóbáig, amely Damaskustól balra esik.
16
És visszahozá mind a jószágot; Lótot is, az ő atyjafiát jószágával egybe visszahozá, meg az asszonyokat és a népet.
17
Minekutánna pedig visszatért Khédorlaomernek és a vele volt királyoknak megveréséből, kiméne ő elébe Sodomának királya a Sáve völgyébe, azaz a király völgyébe.
18
Melkhisédek pedig Sálem királya, kenyeret és bort hoza; ő pedig a Magasságos Istennek papja vala.****
19
És megáldá őt, és monda: Áldott legyen Ábrám a Magasságos Istentől, ég és föld teremtőjétől.
20
Áldott a Magasságos Isten, aki kezedbe adta ellenségeidet. És tizedet ada néki mindenből.*****
21
És monda Sodoma királya Ábrámnak: Add nékem a népet, a jószágot pedig vedd magadnak.
22
És monda Ábrám Sodoma királyának: Felemeltem az én kezemet az Úrhoz, a Magasságos Istenhez, ég és föld teremtőjéhez:
23
Hogy én egy fonalszálat, vagy egy sarukötőt sem veszek el mindabból, ami a tiéd, hogy ne mondjad: Én gazdagítottam meg Ábrámot.******
24
Semmi egyebet, csupán a legények élelmét, és ama férfiak részét, kik én velem eljöttek volt: Áner, Eskhol,******* Mamré, ők vegyék ki az ő részöket.********

-------------------------------

* Szóval a Béla biblikus név. Nem tudom miért érdekel, lehet hogy csak a vicc miatt.
** Ennek a sztorinak se füle, se farka. A lázadó királyok most el voltak foglalva és azért lázadtak fel, vagy azért hogy megelőzzék az elfoglalásukat egy éppen hódító korszakátélő birodalom által? Az viszont bztos, hogy az ellenállók, akik nem Khédorlaomerék voltak, 5-en voltak. Ez azért gond, mert mikor próbálod összerakni a sztorit, a felsorolt népeket is próbálod a helyükre rakni, de nem megy, mert vagy 4, vagy 6 népet látunk a listán, míg 5 királyunk van.
*** A nyomdahiba nyilvánvaló, de akad még kérdés, pl. hogy miért csak az emorreusok beazonosíthatók ősapára? És miért léteznek emorreusok egyáltalán, ha ők elvileg a kananeusok alá tartoznak?
**** Most mi van? Ki ez, és miért...?
***** Ábrám egy naív pöcs.
****** Miért ez a feltételezés, ez az O1G-zés?
******* Miért raktak be egy extra H-betűt?
******** Miért oké ha az emoreusok elveszik a zsákmány rájuk eső részét, de nem oké ha Ábrám? Illetve hát elvette ő, csak odaadta Melkhisédeknek ki aztán visszautalta a pénzt?

1
Feljöve azért Ábrám Égyiptomból, ő és az ő felesége, és mindene valamije vala, és Lót is ő vele, a déli tartományba.
2
Ábrám pedig igen gazdag vala barmokkal, ezüsttel és aranynyal.
3
És méne helyről helyre délfelől mind Béthelig, oda ahol először vala az ő sátora, Béthel és Hái között.
4
Annak az oltárnak helyére, melyet ott elsőben készített vala: és segítségűl hívá ott Ábrám az Úrnak nevét.
5
Lótnak is pedig, aki Ábrámmal jár vala, valának juhai, ökrei és sátorai.
6
És nem bírá meg őket az a föld, hogy együtt lakjanak, mert sok jószáguk vala, és nem lakhatának együtt.
7
Versengés is támada az Ábrám barompásztorai között, és a Lót barompásztorai között; és a Kananeusok és a Perizeusok* is ott laknak vala akkor azon a földön.
8
Monda azért Ábrám Lótnak: Ne legyen versengés közöttem és közötted, se az én pásztoraim között és a te pásztoraid között: hiszen atyafiak vagyunk.
9
Avagy nincsen-é előtted mind az egész föld? Válj el kérlek, tőlem; ha te balra tartasz, én jobbra megyek; ha te jobbra menéndesz, én balra térek.
10
Felemelé azért Lót az ő szemeit, és látá, hogy a Jordán egész melléke bővizű föld; mert minekelőtte elvesztette volna az Úr Sodomát és Gomorát, mind Coárig olyan vala az, mint az Úr kertje, mint Égyiptom földe**.
11
És választá Lót magának a Jordán egész mellékét***, és elköltözék Lót kelet felé: és elválának egymástól.
12
Ábrám lakozik vala a Kanaán földén, Lót pedig lakozik vala a Jordán-melléki városokban, és sátoroz vala Sodomáig.
13
Sodoma lakosai pedig nagyon gonoszok és bűnösök valának az Úr előtt.****
14
Az Úr pedig monda Ábrámnak, minekutánna elválék tőle Lót: Emeld fel szemeidet és tekints arról a helyről, ahol vagy, északra, délre, keletre és nyugotra.
15
Mert mind az egész földet, amelyet látsz, néked adom, és a te magodnak örökre*****.
16
És olyanná tészem a te magodat, mint a földnek pora, hogyha valaki megszámlálhatja a földnek porát, a te magod is megszámlálható lesz.******
17
Kelj fel, járd be ez országot hosszában és széltében: mert néked adom azt.
18
Elébb mozdítá azért sátorát Ábrám, és elméne, és lakozék Mamré tölgyesében, mely Hebronban van, és oltárt építe ott az Úrnak.

----------------------------------

* Kik?
** Várjunk. Nagyon fontos, hogy az eredetiben a ként "olyan mint" között van-e egy "vagy", vagy mi van. Az Édenkert egyenlő lenne Egyiptommal?
*** Lót tehát egy önző fasz.
**** Azért -e, mert ábrahám volt mérges Lótra, hogy az a jobb földet választotta?
***** Az hosszú idő ám. És úgy tűnik, nem jött be. Isten hamis próféta! Kövezzük meg!!!
****** Ad egy: megszámoltuk "a föld porát" Nem volt lehetetlen. Másik: annyi embert hová terveztek rakni? Ja, el is felejtettemm ajdnem: ez egy végtelen széles lapos Föld...

Készült ilyenből elég sok.

EZ a forrás magyar, és teli van elbaszott számokkal. Igénytelen. Ráadásul Mózes után nem adja meg a Teremtés Után évszámokat, és sehol nem adja meg mire alapozza a számait.

EZ megadja melyik fejezetben található a kérdéses infó, ám egyáltalán nem adja meg a bibliai számokat, így nehezen, vagy egyáltalán nem ellenőrizhető. Egy rakás adatot pedig nem integrál.

EZ egy nagyon szép idővonal, de kéne egy csúszka amit használhatunk, a sok cucctól a képernyőt nehéz arrébhúzni, nehéz elkerüli hogy ráklikkeljünk valamire. Szintén em ad Teremtés Óta számokat, és még ha teljesen belemászol a végére, akkor se tudni honnan veszi az adatait.

EZ nagyjából ami kellene nekünk, de Ábrám/Ábrahám után ezek is leállnak a Biblia Szerint számozással, pedig érdekelt volna hogy kezelik a királyokat. És azt sem értem, pl. a Kínai Nagy Fal felépítése hogy került a táblázatba.

EZ meg akármi is, fizetős.

EZ az oldal videokat kínál. Semmi értelme.

Ezért úgy döntöttem, megcsinálom a saját táblázatomat.

1
És monda az Úr Ábrámnak: Eredj ki a te földedből, és a te rokonságod közül, és a te atyádnak házából, a földre, amelyet én mutatok néked.
2
És nagy nemzetté tészlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszesz.
3
És megáldom azokat, akik téged áldanak, és aki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei.
4
És kiméne Ábrám, amint az Úr mondotta vala néki, és Lót is kiméne ő vele: Ábrám pedig hetvenöt esztendős vala, mikor kiméne Háránból.
5
És felvevé Ábrám az ő feleségét Szárait, és Lótot, az ő atyjafiának fiát, és minden szerzeményöket, amelyet szereztek vala, és a cselédeket, akikre Háránban tettek vala szert, és elindulának, hogy Kanaán földére menjenek, és el is jutának a Kanaán földére.
6
És általméne Ábrám a földön mind Sikhem vidékéig, Móréh tölgyeséig. Akkor Kananeusok valának azon a földön.
7
És megjelenék az Úr Ábrámnak, és monda néki: A te magodnak adom ezt a földet*. És Ábrám oltárt építe ott az Úrnak; aki megjelent vala néki.
8
Onnan azután a hegység felé méne Bétheltől keletre és felüté sátorát: Béthel vala nyugatra, Hái pedig keletre, és ott oltárt építe az Úrnak, és segítségűl hívá az Úr nevét.
9
És tovább költözék Ábrám; folyton délfelé húzódván.

10
Azonban éhség lőn az országban, és Ábrám aláméne Égyiptomba, hogy ott tartózkodjék, mert nagy vala az éhség az országban.
11
És lőn mikor közel vala, hogy bemenjen Égyiptomba**, monda feleségének Szárainak: Ímé tudom, hogy szép ábrázatú asszony vagy.
12
Azért mikor meglátnak téged az égyiptomiak, majd azt mondják: felesége ez; és engem megölnek, téged pedig életben tartanak.
13
Mondd azért, kérlek, hogy húgom vagy; hogy jól legyen dolgom miattad, s életben maradjak te éretted.***
14
És lőn mikor Ábrám Égyiptomba érkezék, láták az égyiptomiak az asszonyt, hogy az nagyon szép.
15
Mikor megláták őt a Faraó**** főemberei, magasztalák a Faraó előtt és elvivék az asszonyt a Faraó udvarába.
16
És jól tőn érette Ábrámmal, és valának juhai, ökrei, szamarai, szolgái, szolgálói, nőstényszamarai és tevéi.
17
De megveré az Úr a Faraót***** és az ő házát nagy csapásokkal, Száraiért, Ábrám feleségéért.
18
Hívatá azért a Faraó Ábrámot és monda: Miért mívelted ezt velem? Miért nem mondottad meg énnékem, hogy ez néked feleséged?******
19
Miért mondottad: Húgom ő; azért vevém magamnak feleségűl. Most már imhol a te feleséged, vedd magadhoz és menj el.
20
És parancsola felőle a Faraó némely embereknek, akik elbocsáták őtet és az ő feleségét, és mindenét amije vala.*******

-------------------------------------------

* Milyen alapon? És mi a terv a már ottlakókkal?
12.9 - Egyes fordítások, köztük Károli, miért nem tesz említés mi felé ment Ábrám?
12.9 - Ugye milyen egyszerű betűhibának kerülni a szövegbe? (a B és V betűk egymás mellett vannak, és a kiadó/fordító meg leszarta a "szent" szövegét.
** Honnan került elő Egyiptom?
*** Oké, legyen indokolt a dolog, de ez akkor is hazugság. Az a rész meg hogy "jól legyen dolgom miattad", legalábbis kétségeket kell ébresszen a szándék tisztaságával.
**** MELYIK Fáraó?
***** Igazságtalan tett.
****** Honnan tudta a Fáraó hogy emiatt történt a lesújtás?
******* Miért nem büntette meg a Fáraó Ábrámot, vagy legalább vette vissza a hozományt?

A nevek helyesírása kapcsán, hasonlítsuk össze az angol fordítók munkáit mondjuk egy károli vs. szent istván társulat párosítással.

Hogy van az, hogy az angol fordítások tudmást vesznek egymásról, és a neveket ugyanúgy írják le, míg a magyarok szarnak a másikra?

1
Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala.
2
És lőn mikor kelet felől elindultak vala, Sineár földén egy síkságot találának és ott letelepedének.

3
És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt.
4
És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.
5
Az Úr pedig leszálla, hogy lássa a várost és a tornyot, melyet építenek vala az emberek fiai.
6
És monda az Úr: Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, amit elgondolnak magukban*.
7
Nosza szálljunk alá, és zavarjuk ott össze nyelvöket, hogy meg ne értsék egymás beszédét.
8
És elszéleszté őket onnan az Úr az egész földnek színére; és megszűnének építeni a várost.***
9
Ezért nevezék annak nevét Bábelnek**; mert ott zavará össze az Úr az egész föld nyelvét****, és onnan széleszté el őket az Úr az egész földnek színére.
10
Ez a Sém nemzetsége: Sém száz esztendős korában nemzé***** Arpaksádot, két esztendővel az özönvíz után******.
11
És éle Sém, minekutánna nemzette Arpaksádot, ötszáz esztendeig és nemze fiakat és leányokat.*******
12
Arpaksád pedig harmincöt esztendős vala, és nemzé Séláht.
13
És éle Arpaksád, minekutánna nemzette Séláht, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
14
Séláh pedig harminc esztendős vala, és nemzé Hébert.
15
És éle Séláh, minekutánna nemzé Hébert, négyszáz három esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
16
Héber pedig harmincnégy esztendős vala és nemzé Péleget.
17
És éle Héber, minekutánna nemzé Péleget, négyszáz harminc esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
18
Péleg pedig harminc esztendős vala, és nemzé Réut.
19
És éle Péleg, minekutánna nemzé Réut, kétszáz kilenc esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
20
Réu pedig harminckét esztendős vala, és nemzé Sérugot.
21
És éle Réu, minekutánna nemzé Sérugot, kétszáz hét esztendeig és nemze fiakat és leányokat.
22
Sérug pedig harminc esztendős vala, és nemzé Nákhort.
23
És éle Sérug, minekutánna nemzé Nákhort, kétszáz esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
24
Nákhor pedig huszonkilenc esztendős vala, és nemzé Thárét.
25
És éle Nákhor, minekutánna nemzé Thárét, száz tizenkilenc esztendeig, és nemze fiakat és leányokat.
26
Tháré pedig hetven esztendős vala, és nemzé Ábrámot, Nákhort, Háránt.
27
Ez a Tháré nemzetsége: Tháré nemzé Ábrámot, Nákhort és Háránt. Hárán pedig nemzé Lótot.********
28
Meghala pedig Hárán, az ő atyjának Thárénak szemei előtt, az ő születésének földjén, Úr-Kaszdimban.
29
Ábrám pedig és Nákhor vőnek magoknak feleséget: az Ábrám feleségének neve Szárai; a Nákhor feleségének neve Milkhah, Háránnak Milkhah atyjának és Jiszkáh********* atyjának leánya.**********
30
Szárai pedig magtalan vala; nem vala néki gyermeke.***********
31
És felvevé Tháré Ábrámot az ő fiát, és Lótot, Háránnak fiát, az ő unokáját, és Szárait, az ő menyét, Ábrámnak az ő fiának feleségét, és kiindulának együtt Úr-Kaszdimból, hogy Kanaán földére menjenek. És eljutának Háránig, és ott letelepedének.
32
Vala pedig Tháré kétszáz öt esztendős, és meghala************ Tháré Háránban.

------------------------------------

11.2 - Ezek az NLT-nél fordítók teljesen hülyék. Annyira elmerültek a vallásuk őrületében, hogy leleplezik saját csalásukat. Tudjuk, hogy ez a sztori a Babilóniai Fogság alatt íródott, egy Babilónia elleni propagandaszöveg. De az eredeti szerzőnek legalább annyi esze volt, hogy nem hívta Babilóniának, hanem Sínárnak!
* Tehát. Mr. Isten. LEgit azt mondja. Hogy az a kb. 50 ember. Zéró technológiával. Képes lett volna egy tornyot építeni, ami szó szerint az égig ér.
** Bábel, azaz Babilon tornya. Azaz ez a történet a Babilóniai Fogságról szól. De úgy van megalkotva, mintha sokkal-sokkal korábbról szólna. Ezt dolgozzátok fel.
*** Logikátlan hogy senki nem próbált meg kommunikálni a másikkal, plusz ugye a nyelv teljesen mindegy ha tervrajzot kell olvasni.
**** Csakhogy ez direkt ellentmondás pl. az előző fejezettel, ami szerint a nyelvek a családonkénti elkülönülés eredménye.
***** Ami azt jelentené, hogy még a Bárkán jött világra, akkor pedig ott lett volna a kiszállók között.
****** Mi ez a hülyeség, hogy 2 évvel az Özönvíz után?
******* Ezúttalm iért nem adja meg, összesen mennyit élt a nyomorult?
******** Hány éves korában? És meddig élt utána?
********* A magyar nem azonosítja nőként Jiszkáht, szemben az angollal. Mi meg ugye nem vagyunk ismerősek a héber nevekkel.
********** Ez akkor vérfertőzés.
*********** Ez mind szép és jó, bár a többiekről se tudósított eddig a szöveg gyerekügyben. Viszont honnan jött a nő a családba?
************ Persze ez a sok 120-év feletti mind ellentmondást jelent a Gen.6.3-al