Elif Lem Ra** Könyv ez, amelynek a versei meghatároztattak és értelmeztettek, s amelyek Bölcstől és Hozzáértőtől származnak, {2} azzal a paranccsal, hogy egyedül Allahot szolgáljátok, - bizony Ő küldött engem hozzátok intőnek és örömhír-hozónak, {3} és hogy fohászkodjatok bocsánatért Uratokhoz és forduljatok megbánással hozzá! Akkor megengedi nektek, hogy tetszetős javakat élvezzetek egy meghatározott ideig, és aki arra érdemes, azt kegyében részelteti. Ha azonban elfordultok, bizony félek, hogy egy szörnyű nap büntetése sújt titeket. {4} Allahhoz lesz majd visszaérkezésetek. Ő mindenek fölött hatalmas. {5} Bizony, ők összezárják a keblüket, hogy elrejtekezzenek előle. De bizony, amikor beburkolóznak ruháikba, Ő tudja azt, amit eltitkolnak és azt, amit kinyilvánítanak. Allahnak tudomása van szívetek legtitkosabb gondolatairól is. {6} *Nincs élőlény a földön, amelyről gondoskodni ne Allah feladata lenne, és amelynek ne ismerné helyét idejét a nyugalomra az anyaméhben és a megőrzésre az ágyékban. Nyilvánvaló Írásban található minden. {7} Ő az, aki hat nap alatt teremtette az egeket és a földet - miközben trónusa a vízen volt - hogy próbára tegyen benneteket, melyikőtök cselekszik a legjobban. Ha te azt mondod: "Halálotok után föltámadtok", akkor bizony a tagadók azt mondják: "Mi más lenne ez, ha nem nyilvánvaló varázslat?" {8} És ha a büntetésüket elhalasztjuk egy meghatározott ideig, akkor bizonyosan azt mondják: "Mi tartja azt vissza?" Bizony, azon a napon, amikor meglepi őket, nem lehet elhárítani róluk, s mindenünnen bekeríti őket az, amiből csúfot szoktak űzni. {9} Ha megízleltetjük az emberrel a könyörületünket, s azután megvonjuk tőle azt, akkor ő kétségbeesett és hálátlan. {10} És ha jó szerencsével ízleltetjük meg őt, miután balszerencse sújtotta, akkor bizonyosan azt mondja: "A viszontagságok eltávoztak tőlem." Akkor bizony örvendező és kérkedő.

11} Kivéve azokat, akik állhatatosak és jótetteket cselekszenek. Ők azok, akiknek megbocsátás és óriási fizetség lesz az osztályrészük. {12} Talán elhagyod egy részét annak, ami kinyilatkoztatik néked és emiatt összeszorul a szíved, mivelhogy ők azt mondják: "Miért nem küldetett le hozzá valami kincs, vagy miért nem jött vele egy angyal?" Te azonban csak intő vagy. Allah minden dolog istápolója. {13} Vagy azt mondják: "Ő találta ki azt." Mondd: "Hozzatok hát tíz hozzá hasonló szúrát, amit ti találtok ki! És fohászkodjatok ezért Allahon kívül akihez csak tudtok - ha az igazat mondjátok! {14} És ha nem hallgatnak meg benneteket, akkor tudnotok kell, hogy Allah tudásával küldetett le, és hogy nincs más isten, csak Ő. Tehát ti muszlimok vagytok-e?" {15} Akik az evilági életet és annak pompáját áhítozzák, azoknak már itt odaadjuk a tetteikért járó teljes fizetséget s nem fognak itt sem megrövidülni. {16} Ők azok, akiket a túlvilágon csak a Pokol tüze várja. Hiábavaló az, amit cselekedtek itt és hamisak az ő tetteik. {17} Vajon hozzájuk lenne hasonló az, akinek nyilvánvaló bizonyítéka van az Urától, s azt egy tőle jövő tanú hirdeti néki, s előtte ott volt Mózes írása példakép és könyörületesség gyanánt? Akiknek tudásuk van, azok hisznek benne. Aki pedig az összeszövetkezett pogányok között (Minel ehzebi) nem hisz benne, annak a Pokol tüze lesz a találkozóhelye. Ne legyen kétséged felőle! Ez az igazság, amely az Uradtól küldetik. A legtöbb ember azonban nem hisz. {18} És ki vétkesebb mint az, aki hazugságot kohol Allah ellen. A Végső Napon Uruk elé vezetik őket és a tanúk azt mondják: "Ők azok, akik hazudnak Allah ellenében." Allah átka legyen a kegyetleneken, {19} akik távol tartanak másokat Allah útjától, és azt kívánják, hogy görbe legyen az, és akik nem hisznek a túlvilágban. {20} Ők nem fogják meghiúsítani Allah rendelkezését a földön és Allahon kívül nincsenek gyámolítóik. Megkettőzött büntetés lesz az övék. Képtelenek voltak hallani és nem láttak.

21} Ők azok, akik önmagukat veszejtették el, és eltűnt tőlük a semmibe az, amit koholtak. {22} Nincs kétség afelől, hogy a túlvilágon ők lesznek leginkább kárvallottak. {23} Akik hisznek, jótetteket cselekednek és megalázkodnak Allah előtt, azoknak a Paradicsom lesz az osztályrészük és örökké benne lakoznak majd. {24} A két csoport olyan, mint a vak és a süket összehasonlítva a látóval és a hallóval. Vajon egyenlőek-e ők ketten a hasonlatosságban egymással? Hát nem hallgatnak az intő szóra? {25} Elküldtük hajdan Noét az ő népéhez s azt mondta nekik: "Úgy jövök hozzátok mint nyilvánvaló intő, {26} aki figyelmeztet benneteket, hogy egyedül Allahot szolgáljátok! Bizony félek, hogy egy szörnyű nap büntetése sújt benneteket. {27} És az előkelők az ő népéből, akik tagadtah, azt mondták: "Nem látjuk, hogy más lennél, mint hozzánk hasonlatos ember, és nem látjuk, hogy bárki követne téged a meggondolatlan csőcseléken kívül. És nem látjuk, hogy bármi érdemetek lenne velünk szemben. Úgy véljük inkább, hogy hazugok vagytok." {28} Ő azt mondta: "Ó népem! Mit gondoltok, ha nyilvánvaló bizonyítékom van az Uramtól, s tőle jövő könyörületességben részeltetett engem, amire azonban ti vakok vagytok, vajon rátok kényszeríthetnénk-e azt akaratotok ellenére? {29} Ó népem! Nem kérek én tőletek ezért javadalmat. Az én fizetségem egyedül Allahra tartozik. Én nem taszítom el azokat, akik hisznek. Ők találkozni fognak majd az Urukkal. Ám úgy látom, hogy tudatlan nép vagytok. {30} Ó népem! Vajon ki segít meg engem Allah ellenében, ha eltaszítom őket? Hát nem hallgattok az intő szóra?

31} És nem mondom nektek azt, hogy 'nálam vannak Allah kincsei', sem azt, hogy 'rendelkezem a rejtett dolgok tudásával', s azt sem mondom nektek, hogy 'angyal vagyok'. És nem mondom azoknak, akikre megvetéssel tekintetek, hogy 'nem fogja őket Allah semmi jóban részeltetni'. Allah a legjobb tudója annak, mi van a lelkükben. Bizony így kegyetlen lennék a kegyetlenek között!" {32} Ők azt mondták: "Noé! Bizony perrel perlekedtél velünk! Állj hát elő nekünk azzal, amivel fenyegetőzöl, ha igazmondó vagy az igazmondók között!" {33} Ő azt mondta: "Egyedül Allah hozza el nektek azt, ha akarja. És ti nem fogjátok meghiúsítani az Ő elrendelését. {34} És az én tanácsom - ha tanácsot akarnék adni nektek - nem használ nektek, ha Allah tévútra akar vinni benneteket. Ő a ti Uratok és hozzá lesz visszaérkezésetek." {35} Vagy azt mondják: "Ő találta ki azt." Mondd: "Ha én találtam ki, akkor a vétség engem terhel. Én viszont nem tartozom felelősséggel azért, ami bűnt ti követtek el." {36} És kinyilatkoztatott Noénak: "Senki nem lesz hívő a te népedből, csak az, aki már hisz. És ne bánkódj azért, amit ők cselekednek! {37} És építsd meg a bárkát a szemünk láttára és a sugallatunk szerint, és ne emelj többé szót nálam azokért, akik vétkeztek. Bizony, nekik vízbe kell fulladniuk!" {38} Elkészítette hát a bárkát és valahányszor elhaladtak mellette népének előkelői, gúnyt űztek belőle. Azt mondta: "Gúnyolódjatok csak rajtunk! Hamarosan mi fogunk gúnyolódni rajtatok, amiként ti teszitek: {39} és meg fogjátok tudni, hogy kit sújt majd büntetés, amely őt szégyenbe borítja, és kire telepszik el nem múló büntetés." {40} És végül, amikor eljött a mi parancsunk, fölforrt a katlan és azt mondtuk: "Rakjál a bárkába minden fajból egy párat és a családodat kivéve azt, aki ellen már elhangzott a szavunk, és azokat, akik hisznek!" Ám kevesen voltak, akik Noéval együtt hittek.

41} Noé azt mondta: "Szálljatok föl rá! Allah nevében legyen a haladása és a kikötése!*** Az én Uram, bizony Megbocsátó, és Könyörületes." {42} És a bárka hegyekhez hasonlatos hullámokon haladt velük. És hívta Noé a fiát, aki egy külön helyen állt: "Fiam! Szállj föl velünk együtt, és ne tarts a tagadókkal!" {43} Ő azt mondta: "Egy hegyen keresek menedéket, amely megoltalmaz engem a víztől." Noé azt mondta: "Nincsen senki, aki ma megoltalmazhatna Allah parancsától. Csak az lel oltalmat, akin Ő megkönyörül." És hullám magasodott közéjük, és a fiú vízbefúlt a vízbefulladókkal. {44} És mondatott: "Föld! Nyeld el a vizedet! Ég! Hagyd abba esőzésed!" És a víz leapadt. És beteljesült a parancs. A bárka pedig megállapodott al-Dzsúdi hegyén. És mondatott: "pusztuljon a vétkes nép!" {45} És szólította Noé az ő Urát és mondotta: "Uram! A fiam a családomhoz tartozik! És az ígéreted az Igazság! És te vagy a legbölcsebb bíró." {46} Ő azt mondta: "Noé! Nem tartozik ő a családodhoz! Bizony kárhozatosan cselekedett ő! Ne kérdezz olyasmiről, amiről nincsen tudásod! Óva intelek: Ne légy tudatlan a tudatlanok között!" {47} Noé azt mondta: "Uram! Óvjál meg engem attól, hogy olyasmiről kérdezzelek, amiről nincs tudásom! Ha nem bocsátasz meg nekem, és nem könyörülsz meg rajtam, akkor kárvallott leszek a kárvallottak között." {48} Mondatott néki: "Noé! Indulj le a hegyről a mi békénkkel és áldásainkkal: rajtad és egyes népeken, akik veled vannak! Bizonyos népeknek megengedjük, hogy élvezzék az evilágot egy ideig. Aztán fájdalmas büntetéssel sújtjuk őket." {49} Ezek a történetek a rejtett dolgok közé tartoznak, ám neked kinyilatkoztatjuk azt. Nem tudtál róla, és a te néped sem ennek előtte. Légy állhatatos! A dicséretes vég az óvakodóké." {50} És Ádhoz elküldtük az ő testvérüket, Húdot. Azt mondta: "Ó népem! Szolgáljátok Allahot! Nincs más istenetek rajta kívül. Ti csupán hazugságot koholtok.

51} Ó népem! Nem kérek én ezért tőletek fizetséget. Az én fizetségem egyedül arra tartozik, aki teremtett engem. Vajon nem éltek az eszetekkel? {52} Ó népem! Kérjetek bocsánatot Uratoktól, aztán forduljatok hozzá megbánással, s akkor bőséges esővel záporoztatja rátok az eget és erőtöket erővel gyarapítja. És ne forduljatok el bűnös módon!" {53} Ők azt mondták: "Hűd!**** Nem jöttél te hozzánk nyilvánvaló bizonyítékkal és mi nem hagyjuk el a mi isteneinket a te szavadra és nem hiszünk neked. {54} Nem mondhatunk mást, csak azt, hogy az egyik istenünk valamilyen bajjal vert meg téged." Hűd azt mondta: "Allahot hívom tanúbizonyságul - és tanúskodjatok ti is -, hogy nem vagyok felelős azért, amit más istenek gyanánt társítotok {55} mellette. Ármánykodjatok csak ellenem mindahányan, és ne várassatok! {56} Én Allahra, az én Uramra és a ti Uratokra hagyatkozom. Nincsen egyetlen élőlény, amelynek üstökét meg ne markolná. Bizony, az Uram az egyenes úton van. {57} Ha elfordultok, az a ti dolgotok. Én átadtam nektek az üzenetet, amellyel elküldettem hozzátok. És az én Uram egy másik népet fog megtenni utódotoknak; és ti nem lehettek az ő ártalmára semmiben. Bizony, az én Uram mindenek őrizője." {58} És miután eljött a mi parancsunk, megmentettük a mi könyörületünk által Húdot és azokat, akik vele együtt hittek. Szigorú büntetéstől mentettük meg őket. {59} És 'Ád! Tagadták az ő Uruk jeleit, ellenszegültek a küldötteinek, és az összes megátalkodott hatalmaskodónak a parancsát követték. {60} Átok követte őket az evilágon, és a Feltámadás Napján. Az 'Ád bizony nem hitt az ő Urában. Pusztuljon 'Ád, Hűd népe!

61} És Tamúd törzséhez elküldtük az ő testvérüket, Szalihot. Azt mondta: "Ó népem! Szolgáljátok Allahot! Nincs más istenetek rajta kívül! Ő hívott életre benneteket a földből és Ő adott nektek lakhelyet rajta. Kérjetek hát bocsánatot tőle, aztán forduljatok hozzá megbánással! Bizony, az én Uram közel van és meghallgat." {62} Azok azt mondták: "Szalih! Korábban a reménység voltál te közöttünk. Vajon meg akarod tiltani nekünk, hogy azt szolgáljuk, amit atyáink szolgáltak? Bizony, nyugtalanító kétségben vagyunk az iránt, amire hívsz minket." {63} "Ó népem!" - mondta -"mit gondoltok, ha nyilvánvaló bizonyítékom van az Uramtól s könyörületességében részeltetett engem, vajon ki segít meg engem Allah ellenében, ha ellenszegülök neki? Nem tesztek egyebet, csak a káromat tetézitek. {64} Ó népem! Íme Allahnak ez a nősténytevéje a jel nektek. Hagyjátok őt, hadd legeljen Allah földjén, és ne illessétek őt semmi rosszal, különben közeli büntetés martalékai lesztek!" {65} Ám ők elvágták a térdinát. Szalih akkor azt mondta: "Élvezzétek evilági életeteket még három napig hajlékaitokban! Ez meg nem hazudtolható ígéret!" {66} És miután eljött a mi parancsunk, megmentettük a mi könyörületünk által Szalihot, és azokat, akik vele együtt hittek. És megmentettük őket annak a napnak a szégyenétől. A te Urad az Erős és a Büszke. {67} És kiáltás ragadta meg azokat, akik vétkeztek, s reggelre holtan feküdtek a házukban arccal a földre borulva, {68} mintha soha nem lakoztak volna ott. Tamúd bizony nem hitt az ő Urában. Pusztuljon el Tamúd! {69} Eljöttek hajdan a mi követeink Ábrahámhoz az örömhírrel. Azt mondták: "Békesség!" "Békesség" - mondta ő. És késedelem nélkül egy sült borjút hozott elő. {70} Amikor látta, hogy nem nyúlnak hozzá, nem tudta, hányadán áll velük és félelem fogta el velük szemben. Azok azt mondták: "Ne félj! Mi Lót népéhez küldettünk."

71} És a felesége, aki ott állt, elnevette magát. És hírül adtuk neki Izsákot és Izsák után Jákobot. {72} "Jaj nekem!" - mondta ő- ,hogyan szülhetnék én, amikor öregasszony vagyok és az uram is aggastyán már? Ez bizony csodálatos egy dolog!" {73} Ők azt mondták: "Vajon csodálatosnak tartod Allah parancsát? Allah könyörületessége és áldásai legyenek rajtatok, ó ti Ház népe! Bizony, övé a magasztalás és övé a dicsőség!" {74} Amikor eltávozott Ábrahámtól a félelem és eljött hozzá az örömhír, vitába szállt velük Lót népe miatt. {75} Ábrahám bizony elnéző, együtt érző és megbánásra kész volt. {76} A küldöttek azt mondták: "Ábrahám! Hagyd el ezt! Az Urad rendelése már úton van és bizony, elháríthatatlan büntetés lepi meg őket." {77} És amikor küldötteink Lóthoz jöttek, gondterhelt lett miattuk, és nem volt elég ereje ahhoz, hogy megvédelmezze őket. Azt mondta: "Gyötrelmes nap ez!" {78} És rohanvást jött hozzá az ő népe - és ők gonosz tetteket követtek el korábban. Lót azt mondta: "Ó népem! Ezek itt az én leányaim. Ők tisztábbak nektek, mint e férfiak. Óvakodjatok hát Allahtól és ne gyalázzatok meg engem a vendégeimben! Hát nincsen közöttetek egyetlen igaz férfiú sem?" {79} Ők azt mondták: "Te tudod, hogy nekünk nincsen semmilyen jogcímünk a leányaidra, és te tudod, hogy mit akarunk." {80} "Bárcsak lenne erőm ellenetek" - mondta Lót -, "vagy bárcsak egy erős támasznál kereshetnék menedéket!"

81} A vendégei azt mondták: "Mi a te Urad küldöttei vagyunk. Ők nem férhetnek hozzád. És kerekedj föl a családoddal akkor, amikor az éjszaka a legsötétebb! És nem szabad egyikőtöknek sem visszafordulnia - kivéve a feleségednek! Őt az fogja sújtani, ami a többieket sújtja.***** Ami fenyegeti őket, az reggel fog beteljesülni. Vajon nincs közel már a reggel?" {82} És miután eljött a mi parancsunk, fölfordítva pusztítottuk el a várost és sűrűn egymásra rétegezett szirzsílből való köveket záporoztunk reá, {83} amelyek a te Uradnál jelöltettek meg. És ez a város nincs messze a te városod vétkeseitől. {84} És Madyanhoz elküldtük testvérüket, Su'eibot. Azt mondta: "Ó népem! Szolgáljátok Allahot! Nincs más istenetek rajta kívül. És ne rövidítsétek meg a mértéket és a súlyt! Látom, jól megy a sorotok. Bizony félek, hogy egy mindent körülvevő nap büntetése sújt benneteket. {85} Ó népem! Adjatok igazságos mértéket és teljes súlyt, és ne rövidítsétek meg az embereket semmiféle dolgukban. És ne terjesszétek gonoszul a romlást a földön! {86} Ami megmarad nektek Allahtól, az jobb nektek, ha különben hívők vagytok. Nem vagyok én a ti őrzőtök." {87} Ők azt mondták: "Su'eib! Vajon a te imád azt parancsolja néked, hogy hagyjuk el azt, amit atyáink szolgáltak, és hogy ne tehessük azt a javainkkal, amit csak akarunk? Bizony, te vagy az elnéző, és az igaz!" {88} Su'eib azt mondta: "Ó népem! Mit gondoltok, ha nyilvánvaló bizonyítékom van az Uramtól, s szépen gondoskodva gondoskodott rólam, és ha nem akarom a hátatok mögött azt tenni, amitől benneteket tiltalak, akkor mi mást akarnék, mint a ti megújulásotokat, amennyire csak tőlem telik? Ám a sikeremnek egyedül Allah a letéteményese. Reá hagyatkozom és hozzá fordulok megbánással. {89} Ó népem! A szakításotok velem ne vigyen benneteket valami olyan túlkapásnak az elkövetésére, amiért hasonló ér benneteket, mint Noé és Húd és Sálih népét! És Lót népe nincs messze tőletek! {90} Kérjetek bocsánatot az Uratoktól, aztán forduljatok megbánással hozzá! Bizony, az én Uram könyörületes és szeretetteljes!"

91} "Nem sokat értünk abból, amit mondasz" - mondták azok - és bizony, mi gyengének látunk téged magunk között. És ha nem lenne a híveid maroknyi csoportja, bizony megköveznénk téged! Neked nincs tekintélyed mielőttünk!" {92} "Ó népem!" - mondotta ő -, "Vajon a csoportomnak nagyobb tekintélye van előttetek Allahnál? És olybá veszitek őt mint egy végszükségre használt tartalék tevét (Zihrijjen)? Allah átfogja tudásával mindazt, amit cselekszetek. {93} És - ó népem! - cselekedjetek a helyzetetek szerint! Én is így fogok cselekedni. És meg fogjátok tudni, hogy kit sújt majd a büntetés, amely szégyenbe borítja és hogy ki a hazug. Várjatok csak! Én is veletek várakozok." {94} És miután eljött a mi parancsunk, a mi könyörületünk által megmentettük Su'aybot, és azokat, akik vele együtt hittek. És kiáltás ragadta meg azokat, akik vétkeztek, s reggelre holtan feküdtek a házaikban arccal a földre borulva, {95} mintha soha nem lakoztak volna ott. Pusztuljon hát Madyan, amiként elpusztult Tamúd! {96} És elküldtük hajdan Mózest a mi jeleinkkel és nyilvánvaló hatalommal {97} Fáraóhoz és az ő előkelőihez. De ők Fáraó parancsát követték, noha Fáraó parancsa nem volt igaz útmutatás. {98} Népe élén halad majd a Feltámadás Napján. És vezeti őket a Pokol tüzébe, mint nyájat az itatóhelyhez. Szörnyű itatóhely, amelyhez vezettetnek. {99} Átok követte őket itt az evilágon és a Feltámadás Napján. Szörnyű ajándék az, amit ajándékba kapnak! {100} Ez a városok történeteihez tartozik: elmondjuk néked. Egyesek közülük még állnak, mások olyanok, mint amelyeket learattak.

101} Nem mi vétkeztünk ellenük, hanem ők vétkeztek saját maguk ellen. És miután eljött a te Urad parancsa, nem használtak nekik semmit az ő isteneik, akikhez Allah helyett fohászkodtak. És nem tettek egyebet, csak a kárukat tetézték. {102} Ilyen a te Urad büntetése, amikor megbünteti a városokat, ha kegyetlenek. És az Ő büntetése fájdalmas és gyötrelmes. {103} Bizony, ebben intő jel van annak számára, aki féli a túlvilág büntetését. Olyan nap lesz az, amelyre összegyűjttetnek az emberek. Olyan nap lesz az, amelyen mindenki jelen lesz. {104} És csupán egy meghatározott ideig halasztjuk el azt. {105} Azon a napon, amikor eljön, egy lélek sem szólhat, csak az Ő engedelmével. És lesz, aki boldogtalan, és lesz, aki boldog lesz közöttük. {106} A boldogtalanok a Pokol tüzében hangosan kiáltoznak és üvöltöznek, {107} és benne égnek örökké, amíg az egek egek, és a föld föld - kivéve, ha a te Urad másképpen akarja. Bizony, a te Urad nagyonis megteszi, amit akar. {108} A boldogok a Paradicsomban időznek örökké, amíg az egek egek és a föld föld - kivéve, ha a te Urad másképpen akarja - csorbítatlan ajándék gyanánt. {109} És ne legyen kétséged afelől, hogy mit szolgál ez a nép. Ugyanúgy szolgálják bálványaikat, ahogyan atyáik korábban tették. Bizony, mi megrövidítés nélkül, teljesen kifizetjük az ő osztályrészüket. {110} Hajdan Mózesnek adtuk az írást. Ám egyenetlenség támadt vele kapcsolatban. És ha nem hangzott volna el korábban egy szó az Uradtól, bizony már döntés hozatott volna felőlük. Nyugtalanító kétségben vannak miatta.

111} Bizony, a te Urad mindenkinek teljes fizetséget ad a cselekedeteiért. Neki tudomása van arról, amit cselekszetek. {112} Járj hát az egyenes úton, amiképpen parancsot kaptál, te, és az, aki veled együtt megbánással fordult Allah felé! És ne kövessetek el túlkapásokat! Bizony, Ő látja azt, hogy mit cselekszetek. {113} És ne keressetek támaszt azoknak, akik vétkeznek! Különben a Pokol tüzének estek martalékául. Allahon kívül nincsenek gyámolítóitok, és aztán nem segít rajtatok senki. {114} Végezd el az imádságot a nap két végén és az éjszaka korai óráiban! Bizony, a jótettek megsemmisítik a gonosz cselekedeteket. Intés ez azoknak, akik megemlékeznek Allahról. {115} Légy állhatatos! Bizony, Allah nem veszejti el a jóravalók fizetségét. {116} És miért nem akadtak az előttetek élt nemzedékekben igaz emberek, akik megtiltották volna a romlást a földön - kivéve néhányat, akiket megmentettünk? A kegyetlenek az élet nékik jutott gyönyöreit hajhászták, és bűnösök voltak. {117} A te Urad képtelen lett volna csakúgy kegyetlenségből elpusztítani a városukat úgy, hogy azok lakói igaz módon cselekszenek. {118} Ha a te Urad úgy akarta volna, akkor egyetlen népet rendelt volna el. Ám ők még mindig egyenetlenkednek - {119} kivéve azokat, akiken a te Urad megkönyörült. Erre teremtette őket. Teljesedjék be a te Urad szava: "Bizony, mind egy szálig megtöltöm a gyehennát dzsinnel és emberrel! {120} Azért mondjuk el a küldöttek történetei közül mindezt neked, hogy megerősítsük véle a te szívedet. És eljött hozzád bennük az Igazság, és intés és figyelmeztetés a hívőknek.

121} És mondd azoknak, akik nem hisznek: "Cselekedjetek a helyzetetek szerint! Mi is így fogunk cselekedni. {122} És várjatok csak! Mi is várakozunk." {123} Allahot illetik meg az egek és a föld rejtett titkai. Hozzá lesz majd minden dolog visszatérése. Szolgáld hát őt és hagyatkozz reá! A te Urad tudván tudja azt, mit cselekszetek.

--------------------------

* Hud egy személy neve. Vmi próféta.
** Bla.
*** Vajon mi lett volna, ha látva az esőt elfogadják az invitálást? Vajon miért nem fogadták el?
**** Miért lett Hűd a Húd-ból? És ez nem egyszeri elütés.
***** Miért sújtott le Mr. Allah a feleségre? miért nincs a feleségnek neve?
****** 

Elif Lem Ra* Ezek a nyilvánvaló írás versei. {2} Bizony, mi ezt arab Korán gyanánt küldtük le. Talán észhez tértek. {3} Azzal, hogy kinyilatkoztatjuk neked ezt a Koránt, mi beszéljük el neked a legszebb történeteket. Előtte bizony azok között voltál, akik ügyet sem vetettek rá.** {4} Emlékezz arra, amikor József azt mondta az apjának: "Apám! Láttam álmomban tizenegy csillagot, s a Napot és a Holdat. Láttam azokat, amint földre borulnak előttem." {5} "Fiacskám!"-mondta Jákob -, "nehogy elmeséld az álmodat a fivéreidnek, mert cselvetéssel ármánykodnak ellened! Bizony a sátán nyilvánvaló ellensége az embernek. {6} Ahogyan megálmodtad, úgy választ ki téged a te Urad. Megtanítja neked, hogyan kell a történeteket megmagyarázni, s kiteljesíti a kegyelmét irántad és Jákob nemzetsége iránt úgy, ahogyan kiteljesítette azt korábban a te ősapáid: Ábrahám és Izsák iránt. A te Urad Tudó és Bölcs." {7} József és fivérei történetében bizony jelek vannak azok számára, akik kérdeznek. {8} Emlékezzetek arra, amikor azt mondták: "József és az öccse kedvesebbek atyánk szemében, mint mi, holott mi seregnyien vagyunk. Apánk nyilvánvaló tévelygésben van. {9} Öljétek meg Józsefet, vagy űzzétek el őt valamilyen messzi földre, hogy atyátok arca csak felétek forduljon, és az ő eltávolítása után igaz emberek lehessetek!" {10} Az egyik közöttük azt mondta: "Ne öljétek meg Józsefet, hanem - ha a tanácsom szerint cselekedtek-dobjátok őt a kútmélyébe, hadd szedje föl őt egy karaván!"

11} "Apánk!" - mondták. "Miért nem bízod ránk Józsefet? Bizony őszinte érzülettel vagyunk iránta! {12} Küldd el velünk holnap, hadd mulathassa magát és játsszék kedvére! Bizony, vigyázni fogunk rá!" {13} Jákob azt mondta: "Elszomorít engem, hogy magatokkal akarjátok vinni őt. Félek, hogy felfalja őt a farkas, amikor nem vigyáztok rá." {14} "Ha a farkas őt felfalja" - mondták -, "- holott mi seregnyien vagyunk, - akkor mi is veszve vagyunk." {15} Miután magukkal vitték őt, és megegyeztek abban, hogy a kút mélyére teszik, így is cselekedtek. És akkor sugallatot adtunk neki: "Bizony, hírt adsz még nekik erről a cselekedetükről, anélkül, hogy fölismernének." {16} És este sírva mentek az ő apjukhoz {17} mondván: "Elmentünk, hogy versenyt fussunk és Józsefet hátrahagytuk a holminknál. És akkor fölfalta őt a farkas. De te bizonyosan nem hiszel nekünk, még ha az igazat mondjuk is." {18} És hamis vért hoztak az ő ingére. Jákob azt mondta: "Nem! Bizony ti magatok főztetek ki valamit! Szép türelem hát az én feladatom. És Allah az, akihez segítségért kell fohászkodni az ellen, amit elmondotok." {19} És arra jött egy karaván. És elküldték a vízhordójukat, s ő megmerítette a vödrét. "Jó hír!" - mondta. "Itt egy ifjú van." És elrejtették őt, mint valami portékát. Allah azonban tudta, hogy mit cselekedtek. {20} És potom áron - néhány dirhemért - elkótyavetyélték, mivel nem tartották őt sokra.

21} És aki megvásárolta őt Egyiptomban, azt mondta a feleségének: "Illendő módon szállásold el őt! Még hasznunkra válhat, vagy gyermekünkké fogadhatjuk őt." Eképpen adtunk Józsefnek hatalmat a földön, hogy megtanítsuk neki, hogyan kell a történeteket megmagyarázni. Allah Ura az Ő tervének. A legtöbb ember azonban ezt nem tudja. {22} Amikor férfikorba serdült, bölcsességet és tudást adtunk neki. Így jutalmazzuk meg a jóravalókat. {23} És az asszony, akinek a házában volt, megpróbálta elcsábítani őt. Bezárta az ajtókat és azt mondta: "Gyere ide!" "Allah óvjon engem ettől!" - mondta József. "Az én uram szépen fogadott a házában. Bizony, nem boldogulnak a kegyetlenek!" {24} És fölgerjedt a vágy az asszonyban iránta és Józsefben is fölgerjedt a vágy őiránta. És bizony, az asszonnyal hált volna, ha nem látta volna meg Ura világos jelét. Így tettünk, hogy elhárítsuk róla a rosszat és a gyalázatot. Bizony, ő a mi kiválasztott szolgáinkhoz tartozott. {25} És futottak az ajtóhoz, igyekezvén egymást megelőzni, és az asszony szétszakította hátulról az ingét. És ott találták az urát az ajtónál. Az asszony ekkor azt mondta: "Mit érdemel az, aki rosszat forralt a családod ellen, minthogy tömlöcbe vettessék, vagy gyötrelmes büntetéssel sújtassék?" {26} "Ő akart engem elcsábítani" - mondta József. Egy tanú a családjából tanúságot tett: "Ha az inge elölről szakad szét, akkor az asszony mondja az igazat, és ő hazug a hazugok között. {27} Ha azonban az inge hátulról szakadt szét, akkor az asszony hazudik, ő pedig igaz az igazak között." {28} Amikor a férje látta, hogy az inge hátulról szakadt szét, azt mondta: "Íme, ez is a ti női mesterkedéseitek közé tartozik! Mérhetetlen a ti mesterkedésetek! {29} József! Ne vess rá ügyet! Te pedig asszony, kérj bocsánatot a bűnödért! Bizony, hibás vagy a hibások között!" {30} És a nők a városban azt mondogatták: "A Nagyhatalmú felesége megpróbálta elcsábítani a rabszolgáját. E szolga bizony heves szenvedélyre gyújtotta őt. Bizony, mi úgy látjuk, hogy ő nyilvánvaló tévelygésben van."

31} Amikor az asszony fülébe jutott az ő rosszmájú szóbeszédük, elküldött értük és lakomát készített nekik. Mindegyiküknek kést adott és azt mondta Józsefnek: "Menj ki hozzájuk!" Amikor meglátták, magasztalták őt és elvágták a kezüket és azt mondták: "Allah őrizzen! Ez nem ember! Valamilyen nemes angyal ez, más nem lehet!" {32} "Íme hát ez az" - mondta az asszony -, "aki miatt a szátokra vettetek engem. Valóban el akartam őt csábítani, ám ő ellenállt a kísértésnek. Ha azonban nem fogja megcselekedni azt, amit megparancsolok neki, akkor bizony tömlöcbe vettetik és becstelen lesz a becstelenek között!" {33} Ő pedig azt mondta: "Uram! kedvesebb nékem a tömlöc, mint az, amire ők hívnak engem. És ha nem fordítod el tőlem az ő mesterkedésüket, gerjedelem támad bennem irántuk s tudatlan leszek a tudatlanok között!" {34} És meghallgatta őt az Ura és elfordította tőle a mesterkedésüket. Ő a Halló és a Tudó. {35} És miután látták a jeleket, úgy tetszett nekik, hogy tömlöcbe viszik őt egy időre. {36} És vele együtt két rabszolga került a tömlöcbe. Az egyikük azt mondta: "Láttam magamat álmomban, amint bort préselek." "Én pedig láttam magamat" - mondta a másik -"amint a fejemen kenyeret vittem, amelyből a madarak ettek. Add hírül nekünk a magyarázatát! Bizony, úgy látjuk, jóravaló vagy te a jóravalók között." {37} József mondta: "Mielőtt megkapnátok étketek, ami táplálásotokra szolgál, még az előtt hírül adom nektek az álom megfejtését. Ez, amit kettőtöknek elmondok, annak része, amit az én Uram tanított nekem. Bizony, én elhagytam azoknak az embereknek a vallását, akik nem hisznek Allahban és tagadják a túlvilágot, {38} és az atyáim: Ábrahám, Izsák és Jákob vallását követtem. Képtelenség, hogy bármit is társítsunk Allahhoz! Ez része Allah kegyelmének, amit irántunk, és az emberek iránt tanúsított, a legtöbben azonban nem hálásak. {39} Fogolytársaim! Vajon az egymás között megosztott urak-e a jobbak, avagy az egyedül való és mindenható Allah? {40} Őhelyette puszta neveket szolgáltok, amelyekkel ti és atyáitok hamis isteneiteket elneveztétek, amire nézvést Allah semmiféle bizonyítékot nem küldött le. A törvénykezés egyedül Allah kezében van. Megparancsolta, hogy csupán őt szolgáljátok. Ez az igaz vallás***. A legtöbb ember azonban nem tudja.

41} Fogolytársaim! Egyikőtök mint pohárnok, bort fog kínálni az ő urának, a másikat pedig keresztre fogják feszíteni és madarak fognak enni a fejéről Amiről felvilágosítást kértek tőlem, az már eldöntetett." {42} És azt mondta annak, akiről úgy gondolta, hogy kettejük közül megmenekszik: "Emlékezz meg rólam a te uradnál!" És elfelejttette vele a sátán azt, hogy megemlékezzék az uráról. Ezért néhány esztendeig a tömlöcben maradt. {43} És a király azt mondta: "Láttam álmomban hét kövér tehenet, amelyet hét sovány felfalt, és láttam hét zöld kalászt, és másik hét kiszáradtat. Előkelők! Magyarázzátok meg az álmomat, ha tudtok álmot fejteni!" {44} "Zavaros álmok!" - mondták. "És mi nem értünk az álmok értelmezéséhez." {45} És akkor az, aki megmenekült közülük, azt mondta - hosszú idő után visszaemlékezvén Józsefre: "Én elmondom nektek az értelmezését. Küldjetek el engem!" {46} Elment a tömlöcbe Józsefhez és így szólt hozzá: "József, te igaz! Magyarázz meg nekünk hét kövér tehenet, amelyeket hét sovány fölfal, és hét zöld kalászt, és másik hét kiszáradtat! Talán úgy térhetek vissza az emberekhez, hogy talán tudni fognak." {47} József azt mondta: "Hét esztendeig vetni fogtok a szokásnak megfelelően. Amit learattok, azt hagyjátok meg a kalászában - kivéve egy keveset, amivel táplálkoztok. {48} Eztán pedig, ennek elmúltával hét súlyos esztendő jön, amelyek fölfalják azt, amit előkészítettetek a számukra - kivéve egy keveset, amit biztos helyen őriztek. {49} Ezután pedig ennek elmúltával jön egy esztendő, amikor az emberek ismét esőhöz jutnak, és amikor ismét préselni fognak." {50} A király azt mondta: "Hozzátok őt ide!" Amikor a küldött eljött hozzá, József azt mondta: "Térj vissza az uradhoz és kérdezd meg tőle, hányadán is áll a helyzet azokkal az asszonyokkal, akik elvágták a kezüket? Bizony, az én uramnak tudomása van az ő mesterkedésükről."

51} A király azt mondta az asszonyoknak: "Mi történt veletek akkor, amikor el akartátok Józsefet csábítani?" "Allah őrizzen!" - mondták azok. "Nem tudunk ellene semmi rosszat felhozni." A Nagyhatalmú felesége azt mondta: "Napfényre jött most az igazság. Én akartam elcsábítani őt. Ám ő igaz az igazak között." {52} József pedig azt mondta: "Ezt azért kértem, hogy tudja az uram: nem árultam el őt titokban, és Allah nem irányítja az árulók mesterkedését. {53} *Egyáltalán nem mentem föl magam! Az ember énje bizony rosszra ösztökél, kivéve, amikor az uram megkönyörül. Bizony, az én uram Megbocsátó és Könyörületes." {54} A király azt mondta: "Hozzátok őt elém, hogy kiválasszam őt a magam számára!" És miután beszélt vele, azt mondta: "Mától kezdve a hatalom és a bizalom letéteményese leszel nálunk." {55} József azt mondta: "Helyezz engem a föld raktárainak az élére! Bizony, én hozzáértő őrző vagyok." {56} Ekképpen adtunk Józsefnek hatalmat a földön, s ott telepedhetett le rajta, ahol csak akart. Azt részeltetjük könyörületességünkben, akit akarunk, és nem veszejtjük el a jóravalók fizetségét. {57} Ám a túlvilág fizetsége bizony jobb azoknak, akik hittek, és óvakodók voltak. {58} És eljöttek József fivérei és elébe járultak. Ő megismerte őket, de azok nem ismerték meg őt. {59} És miután ellátta őket élelemmel, azt mondta: "Hozzátok ide a testvéreteket atyátoktól! Vajon nem látjátok, hogy én teljes mértékkel adok, és hogy én vagyok a legjobb vendéglátó? {60} Ha nem hozzátok el őt hozzám, akkor nem lesz több gabonamérés számotokra nálam, és nem járulhattok elém!"

61} "Kikönyörögjük őt az atyjától" - mondták azok -; Bizonnyal meg fogjuk tenni! {62} És József azt mondta a rabszolgáinak: "Tegyétek vissza a csereportékájukat az általvetőjükbe. Talán felismerik majd, ha visszaérkeznek a házuk népéhez. Talán visszatérnek akkor." {63} Amikor visszatértek atyjukhoz, azt mondták: "Atyánk! Megtiltatott nekünk a gabonamérés a jövőben, ha nem visszük magunkkal a testvérünket. Küldd el hát velünk a testvérünket, hogy méressék nekünk! Bizony, vigyázni fogunk rá!" {64} Jákob azt mondta: "Vajon rátok bízhatom őt másképpen, mint ahogyan rátok bíztam korábban az ő fivérét? Allah a legjobb gondviselő. És Ő a könyörületesek legkönyörületesebbje." {65} És amikor kinyitották a málhájukat, fölfedezték, hogy visszaadatott nékik a csereportékájuk. "Atyánk!"- mondták. "Mit kívánhatnánk még? Íme, a csereportékánk visszaadatott. El fogjuk látni a házunk népét élelemmel, vigyázunk a testvérünkre és az ő révén egy teverakománnyal többet fogunk kapni. Ez könnyű mérés lesz." {66} "Nem fogom elküldeni veletek" - mondta Jákob, "csak, ha esküvel meg fogadjátok nekem Allah nevében, hogy bizonyosan visszahozzátok őt hozzám - ha csak nem vétettek mindenünnen körül." Miután esküvel fogadták neki, azt mondta: "Allah a jótállója annak, amit mondunk." {67} "Fiaim!" - mondta. "Ne lépjetek be egy kapun át a városba; különböző kapukon át lépjetek be! Én nem segíthetek nektek semmiben Allah ellen. A döntés egyedül Allah kezében van. Őreá hagyatkoztam és reá kell hagyatkozniuk a rá hagyatkozóknak!" {68} És amikor beléptek úgy, ahogyan az atyjuk megparancsolta nekik, nem segített az rajtuk semmit Allah ellen, csupán Jákob lelkének szükségletét elégítette ki. Bizony, tudása volt néki, mivel tanítottuk őt. A legtöbb embernek azonban nincsen tudása. {69} Amikor József elé járultak, a testvérét magánál tartotta, és azt mondta: ,Én a fivéred vagyok. Ne szomorodj el azért, amit ők követtek el!" {70} És amikor ellátta őket élelemmel, beletette a serlegét fivére általvetőjébe. Aztán egy kikiáltó ezt kiáltotta: "Ti karavánnal utazók! Ti tolvajok vagytok!"

71} A testvérek feléjük fordulva azt mondták: "Mit kerestek?" {72} "A király serlegét keressük" - mondták. "Aki visszahozza, annak egy teverakomány gabona jár. Ezért én kezeskedem." {73} "Allahra!"- mondták a testvérek: "Ti tudjátok, nem azért jöttünk, hogy romlást okozzunk a földön, és nem vagyunk tolvajok." {74} Azok azt mondták: "És mi legyen annak a fizetsége, ha hazudtok?" {75} A testvérek azt mondták: "A fizetsége az, akinek az általvetőjében előkerül - ő maga legyen a fizetség érte! Így fizetünk meg a kegyetleneknek." {76} És fivérük zsákja előtt az ő zsákjaikkal kezdte el. Aztán fivérük zsákjából vette azt elő. Így sugalltunk Józsefnek fortélyt. A király törvénye szerint nem tehette volna rá a kezét a fivérére - kivéve, ha Allah úgy akarta volna. Több fokkal magasabbra emeljük azt, akit akarunk. És minden tudással bíró fölött van valaki, aki még többet tud. {77} A testvérek azt mondták: "Ha ő lopott - úgy egy fivére már korábban lopott." És József titokban tartotta azt az ő lelkében és nem tárta föl azt nekik. Azt mondta magában: "A ti helyzetetek rosszabb. Allah tudván tudja, mit állítotok." {78} A testvérek azt mondták: "Ó nagyhatalmú! Bizony, van neki egy atyja, aki éltes öregember. Fogjál hát valamelyikünket itt őhelyette! Bizony, úgy látjuk, hogy jóravaló vagy a jóravalók között." {79} József azt mondta: "Allah óvjon attól, hogy másvalakit fogjunk itt, mint akinél megleltük a holminkat, Különben bizony kegyetlenek lennénk!" {80} És miután minden reményüket föladták nála, bizalmas tanácskozásra húzódtak félre. A legidősebb közöttük azt mondta: "Vajon nem tudjátok, hogy atyátok Allah nevében fogadalmat vett tőletek, és hogy korábban milyen vétkes hanyagságot követtetek el József ellen? Nem hagyom hát el ezt a földet addig, amíg atyám engedélyt nem ad, vagy Allah nem hoz ítéletet mellettem. Ő a legjobb ítélkező.

81} Térjetek vissza atyátokhoz és mondjátok: 'Atyánk! A fiad lopott. Mi csak arról teszünk tanúbizonyságot, amit tudunk. Mi nem vigyázhattunk arra, ami rejtve van. {82} És kérdezősködj a városban, amelyben voltunk, és a karavánnál, amellyel ide jöttünk! Bizony, mi az igazat mondjuk!"' {83} Jákob azt mondta: "Nem! Bizony, ti magatok főztetek ki valamit! Szép türelem hát az én feladatom. Talán Allah mindkettőjüket visszahozza nekem. Bizony Ő a Tudó és a Bölcs." {84} És elfordult tőlük és azt mondta: "Mekkora az én bánatom József miatt!" És a szomorúságtól elvesztette a szeme világát, mivel szüntelenül emésztette magát. {85} A fiai azt mondták: "Allahra! Nem hagysz föl azzal, hogy Józsefre gondolsz, amíg már csak hálni jár beléd a lélek, vagy a halálodat leled?" {86} Jákob azt mondta: "A bánatomat és szomorúságomat csupán Allahnak panaszolom, és én tudok Allahtól olyasmit, amit ti nem tudtok. {87} Fiaim! Eredjetek és kérdezősködjetek Józsefről és fivéréről! És ne veszítsétek el a reményt Allah irgalmában! Csak a tagadó nép veszíti el a reményét Allah irgalmában." {88} Amikor a testvérek ismét József elé járultak, azt mondták: "Nagyhatalmú! Balsors sújtott minket és családunkat és csak szegényes portékával jöttünk. Adj nekünk mégis teljes mértékkel, adakozzál nekünk! Allah megjutalmazza az adakozókat." {89} Ő azt mondta: "Vajon már nem tudjátok, hogy mit cselekedtetek tudatlanságotokban Józseffel és fivérével?" {90} "Vajon te valóban József vagy?" - mondták azok. "Én vagyok József, és ez itt a fivérem" - mondta ő. "Allah kegyes volt irántunk. Bizony, aki óvakodik Allahtól és állhatatos az jól cselekszik. Allah nem veszejti el az igazak fizetségét."

91} Allahra!" - mondták ők -, "bizony, Allah téged választott ki mielőttünk és mi valóban hibásak voltunk." {92} "Ne érjen ma benneteket gáncs!" - mondta József. "Allah megbocsát nektek. Ő a könyörületesek legkönyörületesebbje. {93} Vigyétek magatokkal ezt az ingemet és vessétek atyám arcára; látni fog ismét! És jöjjetek hozzám házatok népével mindannyian!" {94} Amikor a karaván Egyiptomban fölkerekedett, az atyjuk azt mondta:"Bizony, érzem József illatát. Bárcsak ne hazudtoltatok volna!" {95} "Allahra!" - mondták -, "bizony, a régi tévelygésedben vagy te!" {96} Amikor azonban megjött a jó hírhozó, reádobta az inget az arcára, akkor ő ismét látott. Azt mondta: "Vajon nem mondtam-e nektek, hogy én tudok Allahtól olyasmit, amit ti nem tudtok?" {97} "Atyánk!" - mondták ők -, "bocsásd meg a vétkeinket! Bizony hibásak voltunk!" {98} Ő azt mondta: "Kérni fogom az Uramat, hogy bocsásson meg nektek. Ő a Megbocsátó ée a Könyörületes." {99} És amikor József elé járultak, a szüleit magánál tartotta és azt mondta: "Lépjetek be - ha Allah is úgy akarja - biztonságban Egyiptomba!" {100} És magához emelte a szüleit a trónra. Ők pedig levetették magukat előtte földre borulva. És azt mondta: "Apácskám! Ez a korábbi álmom megfejtése. Az én Uram valósággá változtatta azt. És Ő mindig kegyesnek mutatkozott irántam, akkor, amikor kiszabadított engem a tömlöcből, és most, amikor ide hozott benneteket a pusztaságról miután a sátán viszályra sarkallt köztem és a fivéreim között. Az én Uram bizony kedves azzal, akit akar. Ő a Tudó és a Bölcs.

101} Uram! Te adtál nekem uralmat és te tanítottál meg engem, hogyan kell a történeteket megmagyarázni. Egek és föld alkotója, Te! Te vagy az én gyámolítóm az evilágon és a túlvilágon! Muszlim gyanánt vegyél magadhoz és add, hogy csatlakozhassam az igazakhoz!" {102} Ezek a történetek a rejtett dolgok közé tartoznak. Kinyilatkoztatás gyanánt sugalltuk néked, mivel nem voltál náluk, amikor egy követ fújtak és cselt szőttek. {103} Az emberek nagy része - áhítozzad bármennyire is - nem hívő. {104} Nem kívánsz tőlük érte fizetséget. Az csupán intés a teremtményeknek. {105} Mennyi jel is van az egekben és a földön, amelyek mellett elhaladnak és elfordulnak tőlük! {106} És a legtöbben nem hisznek Allahban, csak úgy, hogy közben más isteneket társítanak mellé. {107} Biztonságban érzik-e magukat, hogy nem lepi meg őket Allah büntetése, ami mindent beborít, vagy hogy nem lepi meg őket az óra, úgy, hogy észre sem veszik eljövetelét? {108} Mondd: "Ez az én utam. Nyilvánvaló bizonyíték alapján hívlak benneteket Allahhoz én, és aki követ engem. Hála Allahnak. Én nem vagyok társító a társítók között. " {109} És teelőtted is csak férfiakat küldtünk el küldöttek gyanánt a városlakók közül, akiknek kinyilatkoztatást sugalltunk. Vajon nem járták-e be a földet, hogy megfigyeljék: milyen végre jutottak azok, akik előttük éltek? A túlvilági lakhely bizony jobb azoknak, akik óvakodtak Allahtól. Vajon nem éltek az eszetekkel? {110} (A próféták követői, akik hittek az Urukban, és hittek a prófétákban, nagyon sokáig voltak megpróbáltatás alatt, és nagyon hosszú idő telt el a győzelem eljövetelére.) Amikor a küldöttek minden reményt feladtak a népük igaz útra való megtérítéséhez, és azt hitték, hogy a követőik sem hisznek már nekik, akkor jött el hozzájuk a Mi segítségünk. És megmenekedett az, akit mi akartunk. De a bűnös népről nem hárítható el a mi szigorunk.

111} A róluk szóló híradásban intés van azok számára, akiknek van eszük. Ez nem holmi kitalált történet, hanem annak megerősítése, ami kinyilatkoztatás gyanánt már előtte volt és minden dolog magyarázata, útmutatás és könyörület a hívő népnek.

------------------------------------

* Bla.
** Mielőtt a Korán létezett (leszállt) volna, te nem olvastad, és ez öreg hiba. WTF?
*** És ezt bemondásra higgyétek el nekem. És adjatok pénzt!

Elif Lem Mim Ra** Ezek az Írás jelei. És ami leküldetett hozzád az Uradtól, az az Igazság. A legtöbb ember azonban nem hisz. {2} Allah az, aki felemelte az egeket látható támaszok nélkül, aztán emelkedett a trón fölé és szolgálatra rendelte a Napot és a Holdat, mindegyikük megszabott időre futja be a pályáját. Ő irányítja az Igét. Ő magyarázza meg a jeleket. Talán bízvást bíztok abban, hogy találkozni fogtok az Uratokkal. {3} És Ő az, aki kiterítette a földet és szilárdan rögzített hegyeket és folyókat helyezett rá. És minden növényből egy párt sarjasztott rá. Ő takarja be a nappalt az éjszakával. Bizony, ebben jelek vannak egy nép számára, amely elgondolkodik. {4} És a földön egymással szomszédosan különböző pászták vannak és szőlőskertek és gabona és pálmafák- ugyanabból a gyökérből sarjadva csoportosan, vagy magányosan, egyazon vízzel öntözve. És mi egyeseket mások elé helyeztünk a gyümölcsükben. Bizony, ebben jelek vannak egy olyan nép számára, amely használja az eszét. {5} Ha csodálkozol, akkor valóban csodálatos az ő beszédük: "Vajon, ha már porrá lettünk, valóban új teremtésben támadunk föl?" Ők azok, akik nem hisznek az Urukban. Ők azok, akiknek bilincs lesz a nyakukon. Ők a Pokol tüzére kárhozottak, akik örökké benne égnek. {6} Ők azt kívánják tőled, hogy siettesd a rosszat a jó előtt, holott már őelőttük is példás büntetések léteztek. A te Urad megbocsátással rendelkezik az emberekkel szemben kegyetlenségük ellenére. És a te Urad rettenetes a büntetésben. {7} Azok, akik tagadtak, azt mondják: "Miért nem küldetett le hozzá küldetése bizonyítékaként valami csodás jel az ő Urától?" Te azonban csak intő vagy, és minden népnek van intője. {8} Allah tudja, mivel viselős minden nőstény és mennyit fogyatkoznak és mennyit gyarapodnak az anyaméhek. Minden dolognak nála van a mértéke. {9} Ő a rejtett (El-ghajb) és a nyilvánvaló (Essehedeh) dolgok tudója, a Nagy és a Magasra való. {10} Egyremegy, hogyha közöttetek valaki elrejti azt, amit mondani akar, vagy kinyilvánítja, és ha valaki elrejtőzik éjszaka, vagy megjelenik napközben.

11} Az embernek szorosan sarkában lévő angyalai vannak előtte és mögötte, akik őrzik őt-Allah igéjéből valók ők. Allah nem változtat meg semmit valamely népben, ameddig ők meg nem változtatják azt, ami az ő lelkükben van. Ám ha Allah valami rosszat akar egy népnek, azt elhárítani nem lehet. És rajta kívül nincs más gyámolítójuk. {12} Ő az, aki megmutatja a villámot, félelmet és vágyakozást keltve bennetek, és aki súlyos felhőket támaszt. {13} És az Ő dicsőségét zengi a mennydörgés és az angyalok tőle való félelmükben. Ő küldi a mennyköveket, azt találja el velük, akit akar, miközben ők vitába szállnak Allahról, holott rettenetes Ő a hatalmában. {14} Őt illeti meg az Igazság fohásza. Azok pedig, akikhez rajta kívül fohászkodnak, nem hallgatnak rájuk semmiben - hacsak nem úgy, mint mikor valaki kinyújtja a tenyerét a víz felé, hogy az elérjen a szájához, anélkül, hogy elérhetné azt. A tagadók fohásza tévelygésben hangzik el. {15} És Allah előtt borul le - jószántából, vagy akarata ellenére - mindenki az egekben és a földön, és az árnyékuk is reggelente és estelente. {16} Mondd: "Ki az egek és a föld Ura?" Mondd: "Allah." Mondd: "Vajon őhelyette olyanokat tesztek meg gyámolítóknak, akik még sajátmaguknak sem képesek használni vagy ártani?" Mondd: "Vajon egyenlő-e egymással a vak és a látó? Vagy egyenlő-e egymással a sötétség és a világosság? Vagy Allah mellé társakat helyeztek, akik az Ő teremtéséhez hasonlatosan teremtettek, úgy, hogy Allah és társai teremtése hasonlatosak az ő szemükben?" Mondd: "Allah minden dolog teremtője! Ő az egyedüli, a mindenható!" {17} És vizet bocsát le az égből és völgyek áradnak meg az esőben való mértékük szerint. Az áradat tajtékot visz a felszínen. És abból a fémből, amit a tűzben olvasztanak - ékszereket és háztartási eszközöket kívánván készíteni - ahhoz hasonlatos tajték támad. Eképpen példázza Allah az igazat és a hamisat. A tajték pedig salakként hullik el. Ami pedig hasznos az embereknek, az megmarad a földben. Eképpen mondja Allah a példabeszédeket. {18} Akik az ő Urukra hallgatnak, azoké lesz a túlvilágon a legjobb. Azok pedig, akik nem hallgatnak rá, - ha az övék lenne mindaz, ami a földön van és azzal együtt még egyszer annyi - bizony szeretnék megváltani magukat azzal. Szörnyű leszámolás lesz az ő osztályrészük. A gyehenna lesz a lakhelyük. Milyen nyomorult fekhely! {19} És vajon az, aki tudja, hogy ami leküldetett hozzád a te Uradtól, az az Igazság, hasonlatos lenne ahhoz, aki vak? Csak azok hallgatnak az intő szóra, akik ésszel rendelkeznek. {20} Azok, akik teljesítik Allah szövetségét, és nem szegik meg a megállapodást,

21} és akik egyesítik azt, aminek Allah parancsára egyesülnie kell, félik az Urukat és félnek a leszámolás rosszától. {22} és akik állhatatosak és Uruk tetszésére áhítoznak és elvégzik az imádságot és hozzájárulást adnak - titokban vagy nyíltan - abból, amivel gondoskodtunk róluk, és a rosszat jóval hárítják el - ők azok, akiké a végső lakhely lesz, {23} Éden kertjei. Belépnek oda ők és azok, akik atyáik, feleségeik és leszármazottaik között igazak voltak; és az angyalok minden kapun át bemennek hozzájuk, {24} mondván: "Békesség veletek! Ez a jutalmatok azért, mert állhatatosak voltatok." Milyen pompás végső lakhely! {25} Akik azonban megszegik Allah szövetségét, miután megkötötték azt s elvágják azt, aminek Allah parancsára egyesülnie kell és romlást okoznak a földön, azoknak Allah átka és szörnyű lakhely lesz az osztályrészük. {26} Allah bőkezűen gondoskodik akikről akar, és szűkmarkúan mér másoknak. És ők örvendeznek az evilági életnek. Az evilági élet a túlvilági élethez képest csupán rövid élvezet. {27} Akik tagadtak, azt mondják: "Miért nem küldetett le hozzá küldetése bizonyítására valami csodás jel az ő Urától? Mondd: "Allah tévelygésbe viszi azt, akit akar. Ám aki megbánással fordul felé, azt egyenes úton fogja magához vezérelni. {28} Akik hisznek, és akiknek a szívét az Allahról való megemlékezés nyugalommal tölti el - bizony a szíveket az Allahról való megemlékezés tölti el nyugalommal -, {29} akik hisznek és jótetteket cselekszenek, azoknak boldogság lesz az osztályrésze és szép szálláshely, ahová megtérnek." {30} Eképpen küldtünk el téged egy népbe - amely előtt más népek már elenyésztek-, hogy hirdesd nékik azt, amit kinyilatkoztatás gyanánt sugalmaztunk néked. Ám ők nem hisznek a Könyörületesben. Mondd: " Ő az én Uram. Nincs más isten rajta kívül. Őreá hagyatkozom és hozzá fordulok megbánással."

31} És hogyha valamely Korán-szöveg révén mozgásba jönnének a hegyek, darabokra hasadna a föld, és szólásra lehetne bírni a halottakat akkor sem hinnének! Nem! Allahra tartozik minden dolog! Vajon nem esnek kétségbe azok, akik hisznek, azért, hogyha Allah úgy akarná, bizony az igaz útra vezérelné az összes embert? És a tagadókat szüntelenül katasztrófa fogja sújtani azért, amit cselekedtek, vagy a lakhelyükhöz közel fog bekövetkezni, amíg be nem teljesedik Allah ígérete. Allah nem szegi meg az ígéretét. {32} Már teelőtted is csúfot űztek küldöttekkel. Ám haladékot adtam azoknak, akik tagadtak. Aztán megbüntettem őket. És milyen volt az én büntetésem! {33} Vajon az, aki szemmel tart minden lelket, hogy ítélkezzen fölöttük azért, amire földi életükben szert tettek, olyan lenne, mint az ő bálványaik? És ők társakat helyeztek Allah mellé. Mondd: "Nevezzétek meg őket! Vagy olyasvalamiről akartok hírt adni neki, amiről ő nem tudja hogy az a földön lenne, vagy csak nyilvánvaló szóbeszédről adtok hírt neki?" De nem! Csábítónak mutatkozott a tagadók előtt az ő furfangjuk. És távol tarttattak az igaz úttól. És akit Allah tévelygésbe visz, annak számára nincs útmutató. {34} Már az evilági életben meglesz a büntetésük, ám a túlvilági büntetés még gyötrelmesebb lesz. Nem lesz akkor senkijük, aki oltalmazná őket Allahtól. {35} A Paradicsom, amelyre ígéretet kaptak az óvakodók, eképpen fest: patakok folynak alatta. El nem múló az ő gyümölcse és az árnyéka. Ez lesz a vége azoknak, akik óvakodtak. A tagadók vége pedig a Pokol tüze. {36} Akiknek adtuk az rást, azok örvendeznek annak, ami kinyilatkoztatás gyanánt leküldetett hozzájuk. Azok között, akik összeszövetkeztek, vannak olyanok, akik egy részét tagadják. Mondd: "Én csupán azt a parancsot kaptam, hogy Allahot szolgáljam, és ne társítsak mellé más isteneket! Hozzá hívom az embereket, és hozzá lesz a visszatérésem." {37} És eképpen küldtük le azt arab nyelvű előírás gyanánt (hukmen arabijjen). Ha mindama tudás után, ami Allahtól osztályrészedül jutott, követed az ő szeszélyeiket, akkor Allahhal szemben nem lesz sem gyámolítód, sem oltalmazód. {38} Küldtünk már teelőtted küldötteket és adtunk nekik feleségeket és utódokat. És egy küldött sem hozhatott egy Áját (egy jelet), csak Allah engedelmével. Minden határidőnek írása van. {39} Allah eltörli, és megerősíti azt, amit akar, és nála van az Ősírás. {40} Akár megmutatjuk neked annak egy részét, amivel fenyegetjük őket, akár még előtte magunkhoz veszünk téged - a te feladatod csupán az igehirdetés. A mi feladatunk a számonkérés.

41} Vajon nem látták, hogy a földre jövünk és megkisebbítjük azt a szélein? Allah dönt. Nincs senki, aki a döntését megmásíthatná. Allah gyors a leszámolásban. {42} Cselt szőttek már azok is, akik őelőttük éltek. Ám minden cselszövés Allahra tartozik. Ő tudja, hogy minden lélek mire tesz szert. És a tagadók meg fogják tudni, hogy kié lesz a végső lakhely. {43} És azok, akik tagadtak, azt mondják: "Te nem vagy Allahtól elküldött." Mondd: "Allah elegendő tanú közöttem és közöttetek és azok, akiknél az Írás tudása van."

--------------------------

* Bla.

Elif Lem Ra Írás ez*, amit leküldtünk neked, hogy - Uruk engedélyével - kihozd az embereket a sötétségből a fényre a Büszke és a Hálálandó útjára. {2} Allah útjára, akié mindaz, ami az egekben és a földön van. Jaj a tagadóknak a rájuk váró szörnyű büntetés miatt, {3} akik jobban szeretik az evilági életet a túlvilágnál, és távol tartanak másokat is Allah útjától, s azt kívánják, hogy görbe legyen az: ők messze bolyongó tévelygésben vannak. {4} És nem küldtünk egy küldöttet sem, csak úgy, hogy népe nyelvén hirdessen, azért, hogy megmagyarázza nekik azt. És tévelygésbe viszi Allah azt, akit akar**, és az igaz útra vezeti azt, akit akar. Ő a Hatalmas és a Bölcs. {5} És elküldtük hajdan Mózest a mi jeleinkkel mondván: "Hozd ki a népedet a sötétségből a fényre, és emlékeztesd őket Allah napjaira!" Bizony abban jelek vannak mindenki számára, aki állhatatos és hálás. {6} És emlékezzetek arra, amikor Mózes azt mondta a népének: "Emlékezzetek Allah kegyére, amelyet irántatok tanúsított! Emlékezzetek arra, amikor megmentett benneteket Fáraó népétől: szörnyű büntetést szabtak ki rátok, amikor lemészárolták fiaitokat, s csupán a nőket hagyták életben közületek!". Súlyos próbatétel volt ebben nektek az Uratoktól. {7} És emlékezzetek arra, amikor a ti Uratok kihirdette: "Bizony, ha hálásak vagytok, még több kegyet fogok tanúsítani irántatok. Ha azonban hálátlanok vagytok - bizony, az én büntetésem szörnyű!" {8} Mózes azt mondta: "Ha hálátlanok vagytok, ti és valahányan csak vagytok a földön annak ti látjátok kárát. Allah Bizony, Gazdag és Hálálandó." {9} Vajon nem ért-e el hozzájuk azoknak a híre, akik előttük éltek: Noé népének, `Adnak, Tamúdnak, és azoknak, akik utánuk éltek s akiket csak Allah ismer? Eljöttek hozzájuk az ő küldötteik világos bizonyítékokkal, de ők a szájukba dugták a kezüket és azt mondták: "Nem hiszünk mi a ti küldetésetekben. Bizony nyugtalanító kétségben vagyunk mi az iránt, amire hívtok bennünket." {10} A küldötteik azt mondták: "Illetheti-e kétség Allahot, az egek és a föld teremtőjét? Azért hív benneteket, hogy megbocsássa a ti bűneiteket és haladékot adjon nektek megszabott határidőig." "Ti csak hozzánk hasonló emberek vagytok" - mondták azok -; "el akartok fordítani bennünket attól, amit atyáink szolgáltak. Álljatok hát elénk valami nyilvánvaló hatalommal!"

11} "Mi csak hozzátok hasonló emberek vagyunk" - mondták nekik a küldötteik. "Ám Allah a kegyében részelteti a szolgái közül azt, akit akar. Nem a mi feladatunk az, hogy valami nyilvánvaló hatalommal álljunk elő - ha csak nem Allah engedelmével. Allahra hagyatkozzanak a hívők. {12} És mi ne hagyatkozhatnánk Allahra, amikor Ő vezérelt bennünket a mi útjainkra? És bizony, mi állhatatosan elviseljük a szenvedést, amit nekünk okoztok. És Allahra kell hagyatkozniuk a reá hagyatkozóknak!" {13} Azok, akik tagadtak, azt mondták az ő küldötteiknek: "Bizony, mi kiűzünk benneteket a mi földünkről, vagy vissza kell térnetek a mi vallásunkra!" És az ő Uruk sugallatot adott nékik: Bízvást el fogjuk pusztítani a kegyetleneket! {14} És bizony titeket teszünk meg a föld lakóinak, miután ők már nem lesznek. Ez annak jár, aki féli az én bírói székemet (Makami) és féli a fenyegetésemet." {15} És döntést kívántak az Uruktól. És csalatkozik reményében minden megátalkodott hatalmaskodó. {16} Mögötte van a gyehenna. És gennyes váladékot kap inni; {17} kortyolja azt, ám alig-alig tudja lenyelni. A halál bukkan föl előtte mindenünnen, de ő nem halhat meg. Szigorú büntetés van mögötte. {18} Akik nem hisznek az ő Urukban, azoknak a cselekedetei a hamuhoz hasonlók, amelyre egy viharos napon hevesen zúdul a szél. Egykor nem lesz semmi hatalmuk semmi fölött, amit az evilágon szereztek. Ez a messze bolyongó tévelygés. {19} Vajon nem láttad, hogy Allah igazsággal teremtette az egeket és a földet? Ha úgy akarja, elpusztít benneteket és új teremtést hoz. {20} Allahnak ez nem esik nehezére.

21} És valamennyien az úr elé járulnak. És a gyengék azt mondják azoknak, akik fennhéjáztak: "Mi a ti követőitek voltunk. Vajon el tudtok-e hárítani tőlünk valamennyit Allah büntetéséből?" "Ha Allah az igaz útra vezérelt volna bennünket" - mondták azok - akkor mi is az igaz útra vezéreltünk volna titeket. Egyre megy nekünk, hogy nyugtalanok vagyunk-e, avagy állhatatosan tűrünk. Nincs hová menekülnünk." {22} "És azt mondja a Sátán, amikor már az ügy végrehajttatott: "Allah az igaz ígéretet ígérte meg nektek. Én is ígértem nektek, és most megszegem az ígéretemet. Nem volt hatalmam felettetek, csakhogy hívtalak és ti hallgattatok rám. Ne okoljatok hát engem, hanem magatokat okoljátok! Én se tudlak megmenteni benneteket ettől. Ti se tudtok engem megmenteni. És megtagadom azt, hogy engem társnak állítottatok korábban. A kegyetleneknek bizony fájdalmas büntetés jár." {23} Akik azonban hittek, és jótetteket cselekedtek, azok kertekbe bocsáttatnak be, amelyek alatt patakok folynak, s - Allah engedelmével - örökké azokban fognak időzni. És "Békesség!" köszöntéssel köszöntik ott őket. {24} Vajon nem láttad-e, hogyan élt Allah példabeszéddel egy jó szóról? Olyan az, mint egy jó fa, amelynek szilárd a gyökere s az ágai az égbe nyúlnak, {25} és Allah engedelmével mindenkor gyümölcsöt hoz. Allah példabeszédekkel él az embereknek, talán hallgatnak az intő szóra. {26} A rossz szó pedig hasonlatos a rossz fához, amely a gyökereitől megfosztva áll a föld fölött, minden szilárdság nélkül. {27} Szilárd igével szilárdítja meg Allah azokat, akik hisznek, az evilágon és a túlvilágon. A kegyetleneket pedig Allah tévelygésbe viszi. Allah azt cselekszik, amit akar. {28} Vajon nem láttad-e azokat, akik Allah kegyelmét tagadásra cserélték és népüket a pusztulás lakhelyére telepítették, {29} a gyehennába? Benn fognak sülni. Milyen szörnyű tartózkodási hely! {30} Allah mellé hamis isteneket helyeztek, hogy tévelygésbe vigyenek másokat az ő útjától. Mondd: "Élvezzétek csak evilágotokat egy rövid ideig! A Pokol tüzébe fogtok megtérni!"

31} Mondd a szolgáimnak, akik hisznek: végezzék el az imádságot, költekezzenek titokban vagy nyíltan abból, amivel gondoskodtunk róluk, mielőtt fölvirrad az a nap, amikor nem lesz adásvétel, sem barátság. {32} Allah az, aki megteremtette az egeket és a Földet, és aki vizet küldött le az égből, s gyümölcsöket sarjasztott azzal - táplálékul néktek. És hajókat rendelt a szolgálatotokra, hogy - az Ő parancsára - sietve haladjanak a tengeren. És szolgálatotokra rendelte a folyókat. {33} És szolgálatotokra rendelte a Napot és a Holdat, amelyek fáradhatatlanul haladnak pályájukon. És szolgálatotokra rendelte az éjszakát és a nappalt. {34} És megadta néktek mindazt, amit csak kértetek tőle. Ha meg akarnátok számlálni kegyét, számát sem tudnátok annak. Ám az ember bizony megátalkodott az ő kegyetlenségében és tagadásában. {35} És emlékezz arra, amikor Ábrahám azt mondta: "Uram! Tedd ezt a várost biztonságossá, és óvj meg engem és fiaimat attól, hogy bálványokat imádjunk! {36} Uram! Bizony, ők számos embert vittek tévútra. Aki engem követ, az hozzám tartozik, aki pedig ellenszegül nekem, az magának árt. Bizony, te Megbocsátó és Könyörületes vagy. {37} Urunk! Leszármazottaim egy részét egy terméketlen völgybe telepítettem le a te szent Házad mellé - ó Urunk! -, hogy elvégezhessék az imádságot. Add, hogy bizonyos emberek szíve jóindulattal hajoljon feléjük. És lásd el őket gyümölcsökkel! Talán hálásak lesznek. {38} Urunk! Te tudod, mit rejtünk el és mit nyilvánítunk ki. Allah előtt nem rejtőzhet el semmi, sem a földön, sem az égben. {39} Hála Allahnak, aki öregségem ellenére Izmáelt és Izsákot ajándékozta nékem! Bizony, az én Uram meghallgatja a fohászt. {40} Uram! Add meg, hogy elvégezzem az imádságot én és egyesek leszármazottaim között! Urunk! És fogadd el a fohászomat!

41} Urunk! Bocsáss meg nékem és szüleimnek és a hívőknek azon a napon, amikor beáll a leszámolás!" {42} És bizony ne gondold azt, hogy Allah nem tudja azt, hogy mit cselekszenek a kegyetlenek. Ő csupán haladékot ad nekik egy napig, amikor kimerednek majd a tekintetek {43} nyakukat előre nyújtva sietnek elő, fejüket felemelik, pillantásuk nem tér vissza egymásra és szívük üres lesz. {44} És intsd az embereket attól a naptól, amikor rájuk tör a büntetés, és azok, akik vétkeztek, azt mondják: "Urunk! Adj nékünk haladékot egy rövid időre, hogy feleljünk a hívásodra és kövessük a küldötteket!" Vajon nem esküdtetek-e meg korábban, hogy nem lesz elmúlás számotokra? {45} Azoknak a lakhelyein laktatok, akik vétkeztek önmaguk ellen és nyilvánvaló lett előttetek, hogyan bántunk velük. Intő példákat hoztunk föl nektek. {46} És szőtték az ő cselüket. Ám az ő cselszövésük sorsa Allahnál van - még ha a cselszövésüktől a hegyek mozdulnának is el a helyükről. {47} Nem szabad hát azt gondolnod, hogy Allah megszegi ígéretét, amelyet a küldötteinek tett - Allah Büszke, Ő a bosszú letéteményese ? {48} azon a napon, amikor a Föld másik Földdé változik és az egek is és ők az Egyedüli, és a Mindenható Allah elé járulnak. {49} Azon a napon látod majd a bűnösöket bilincseikben, egymással összekötözve, {50} az ingük szurokból lesz és a Pokol tüze borítja be az arcukat;

51} Allah elé járulnak, hogy Allah minden léleknek megfizessen aszerint, amire szert tett. Allah gyors a leszámolásban. {52} Igehirdetés ez az embereknek, és hogy intés legyen az számukra, és tudják, hogy csupán Ő az egyetlen isten, és hogy emlékezzenek meg róla azok, akiknek eszük van!

---------------------------

* A Bla után nincs írásjel. De az Í nagybetű. Mi folyik itt?
** És bedobja őket a Gyehenna Tüzébe, ahol lesz sírás és fogcsikorgatás. Érzitek mi a bajom?
*** 

*Elif Lem Ra*** Ezek az írás és egy nyilvánvaló Korán jelei. {2} Azok, akik tagadtak, talán szeretnék majd, ha muszlimok lettek volna. {3} Hagyd Őket, hadd egyenek, élvezzenek és kecsegtesse őket az evilág reménye! Ám majd megtudják! {4} És nem pusztítottunk el egy várost sem, csak úgy, hogy előre megszabott írásuk volt. {5} Nincs nép, amely megelőzné a határidejét és nem is késleltetheti. {6} És azt mondják: "Te, akinek leküldetett az intés! Bizony, te bolond vagy! {7} Miért nem állasz elő nekünk angyalokkal, ha igazmondó vagy az igazmondók között?" {8} Mi azonban nem küldünk le angyalokat, csak az Ítélet igazságával. Ám akkor sem kapnak haladékot. {9} Bizony, Mi leküldtük az intést. És bizony, Mi őrzői vagyunk annak. {10} Már teelőtted küldtünk küldötteket a hajdanvoltak pártos (Sia) gyülekezeteihez.

11} És egy küldött sem jött el hozzájuk úgy, hogy ne űztek volna belőle gúnyt. {12} Mi bocsátjuk be azt a bűnösök szívébe, {13} ám ők nem hisznek benne - noha már előttük megvolt annak a szokásos módja, ahogy Allah a hajdanvolt tagadó népeket megbüntette. {14} És ha kaput nyitnánk nekik az égben és ha naphosszat felhághatnának azon keresztül, {15} azt mondanák: "Csak elkápráztatták a mi szemünket, vagy inkább olyan emberek vagyunk, akikkel varázslat történt." {16} És tornyokat helyeztünk az égre és fölékesítettük őket azoknak, akik szemlélik, {17} és megőriztük azokat az összes megkövezett sátántól {18} kivéve attól, aki orozva odafülel, ám azt világosan látható tűzcsóva követi. {19} És a földet kiterítettük és reá vetettünk szilárdan rögzített hegyeket, és mindenféle jól kiegyensúlyozott dolgot sarjasztottunk rajta. {20} És elhelyeztünk benne táplálékot nektek és azoknak, akikről nem ti gondoskodtok.

21} Nincs semmi sem, aminek a tárháza nem nálunk lenne. És csak meghatározott mértékben küldjük le azt. {22} És elküldtük a szeleket, amelyek esőfelhővel viselősek. És vizet bocsátottunk le az égből és megitattunk titeket azzal. És nem ti tároljátok azt. {23} És mi vagyunk azok, akik életre keltünk és halálba küldünk, és mi vagyunk az örökösök. {24} És bizony mi tudjuk, kik azok, akik előresietnek közöttetek, és kik azok, akik hátramaradnak. {25} Az Urad, majd Ő fogja összegyűjteni őket. Bizony, Ő Bölcs és Tudó. {26} És teremtettük hajdan az embert száraz agyagból, megformált sárból; {27} és megteremtettük a dzsinneket korábban a szemúm tüzéből****. {28} És emlékezz arra, amikor a te Urad azt mondta az angyaloknak: "Bizony én embert fogok teremteni, száraz agyagból, megformált sárból. {29} Amikor megformáztam őt és életet leheltem belé a lelkemből, akkor vessétek le magatokat előtte földre borulva!" {30} És mindenki az angyalok között földre borult

31} kivéve Iblist. Ő megtagadta azt, hogy leboruljon a borulókkal. {32} "Iblis!"- mondta Allah. "Mi van veled, hogy nem borulsz le borulókkal?" {33} "nem azért vagyok" - mondta az -, "hogy egy ember előtt leboruljak, akit te száraz agyagból, megformált sárból teremtettél." {34} "Pusztulj innen!" - mondta Allah. "Bizony, te megkövezendő vagy! {35} És átok lesz rajtad az ítélet Napjáig!" {36} Iblis azt mondta: "Uram! Adj nékem haladékot addig a napig, amíg halottaikból föl nem támasztatnak!" {37} "Íme, azokhoz tartozol" - mondta Allah -, "akiknek haladék adatott {38} egy meghatározott idő napjáig." {39} Iblis azt mondta: ,Uram! Azért, mert tévútra vittél engem, tetszetősen fölékesítem majd nekik azt, ami a földön van és bizony, mindannyiukat félrevezetem - {40} kivéve a hozzád őszinte szolgáidat közöttük!"

41} "Ez az én hatalmam alatt való egyenes út" - mondta Allah. {42} "Az én szolgáim felett nincs hatalmad kivéve, aki téged követ***** a megtévesztők közül" {43} És a gyehenna tüze lesz mindannyiuk találkozóhelye. {44} Hét kapuja van annak, és mindegyik kapunak egy rész lesz közülük elosztva. {45} Az óvakodók azonban kertekben és forrásoknál lesznek. {46} "Lépjetek be békességgel, biztonságban!" {47} És eltávolítjuk azt, ami gyűlölség a szívükben lakozik, úgy, hogy testvérek gyanánt hevernek a kereveteken egymással szemben. {48} Nem nyomasztja ott őket fáradtság és nem fognak kiűzetni onnan. {49} Add hírül a szolgáimnak, hogy én vagyok a Megbocsátó és a Könyörületes, {50} és hogy a büntetésem fájdalmas büntetés!

51} És adj hírt nekik Ábrahám vendégeiről! {52} És emlékezzetek arra, amikor beléptek hozzá és azt mondták: "Békesség!" "Bizony" - mondta ő-, "mi félünk tőletek." {53} "Ne félj"- mondták ők-, "örömhírt hozunk neked egy tudással rendelkező fiúról." {54} Ő azt mondta: "Örömhírt hoztok nekem egy fiúról, holott már utolért az öregség? Miféle örömhírt hoztok hát?" {55} Azok azt mondták: "Az igazságnak megfelelően hozunk neked örömhírt. Ne add hát föl a reményt!" {56} "Ki vesztené el a reményt Ura irgalmában" - mondta ő-, "ha csak nem a tévelygők?" {57} "És mi járatban vagytok, küldöttek?" - mondta tovább. {58} Azok azt mondták: "Bizony, mi küldetésben vagyunk egy néphez, amely bűnös - {59} kivéve Lót családját. Megmentjük őket mind, {60} kivéve a feleségét******. Így rendeltük el. Ő bizony azok közé tartozik, akik hátramaradnak."

61} És amikor a küldöttek Lót családjához érkeztek, {62} azt mondta ő: "Ismeretlen emberek vagytok ti." {63} "Nem!" - mondták azok.******* "Azt hozzuk el néked, amiben ők kételkedtek. {64} Mi az Igazságot hoztuk el neked, és bizony, mi az igazat mondjuk. {65} És kerekedj föl a családoddal akkor, amikor az éjszaka a legsötétebb. És menj a hátuk mögött, és nem szabad egyikőtöknek sem visszafordulnia, hanem menjetek, ahová parancsot kaptatok!" {66} És feltártuk előtte azt a dolgot, hogy reggelre kelve írmagja sem marad ezeknek, {67} és a város lakói örvendezve jöttek Lóthoz. {68} Lót azt mondta: "Ezek az én vendégeim. Ne szégyenítsetek meg engem! {69} És óvakodjatok Allahtól és ne hozzatok gyalázatot rám általuk!" {70} Azok azt mondták: "Vajon nem tiltottuk-e meg neked, hogy bárkit is vendégül láss?"********

71} "Itt vannak a leányaim" - mondta Lót -, "ha így akartok cselekedni." {72} Az életedre! Bizony, ők az eszeveszettségükben tévelyegnek! {73} És napfelkeltekor kiáltás ragadta meg őket. {74} És fölfordítva pusztítottuk el a várost és szidzsilből való köveket záporoztunk rájuk. {75} Bizony, jelek vannak ebben a figyelmeseknek. {76} És valóban, az bizony egy el nem múló úton van. {77} Bizony, jel van ebben a hívőknek. {78} És a cserjés lakói bizony Kegyetlenek voltak. {79} És bosszút álltunk rajtuk. Mindketten nyilvánvaló példával szolgálnak. {80} És al-,Higr lakói is hazugsággal vádolták hajdan a küldötteket.*********

81} Elhoztuk nékik a jeleinket, de ők elfordultak azoktól. {82} És a hegyekből házakat faragtak ki, hogy biztonságban legyenek. {83} Ám reggelre kelve kiáltás ragadta meg őket {84} és nem használt nekik, amire földi életükben szert tettek. {85} És mi valóban megteremtettük az egeket és a Földet. És az óra bizony el fog jönni. légy hát elnéző illendő módon! {86} Bizony, az Urad az, aki mindenek teremtője és tudója. {87} És mi elküldtük néked a hét Meszeni (Szeb'en minel-meszeni) és a hatalmas Koránt. {88} Ne mereszd a szemedet arra, amit egyes csoportjaiknak (Ezuedzsen minhum) haszonélvezetre adtunk! És ne légy szomorú miattuk! És vedd szárnyaid alá a hívőket! {89} És mondd: "Én vagyok bizony a nyilvánvaló intő." {90} ahogy leküldtünk a szétosztókra,

91} akik a Koránt Ídinnek tartották. {92} Az Uradra! Mindannyiuktól számon kérjük majd {93} azt, amit cselekedtek. {94} Hirdesd hát azt, amire parancsot kaptál, és fordulj el a társítóktól! {95} Bizony, mi elegendőek vagyunk nektek a gúnyolódókkal szemben, {96} akik Allah mellé egy másik istent helyeznek. De majd megtudják! {97} Jól tudjuk, hogy elszorul a szíved attól, amit mondanak. {98} De hirdesd Urad dicsőségét, és légy azok között, akik földre borulnak! {99} És szolgáld Uradat, míg el nem jő hozzád a bizonyosság.

------------------------------

* megint nem én voltam
** A cím szó szerinti jelentése A Köves Föld, de az iszlámban egy konkrét helyett (is) jelöl.
*** Bla.
**** Na, megtudtuk, hogy a dzsinnek tűzből lettek. Azt még mindig nem tudom mikor jön be a kívánságteljesítés.
***** HAHAHAHAHA!
****** Lót feleségével mi volt a baj? Azt az előző mondatban tisztáztuk, hogy ő nem volt bűnös. Akkor?
******* HAHAHAHAHA! Odajön egy idegen, akit sose láttam, és kijelenti hogy rosszul tudom? Ezen nem lehet nem nevetni!
******** Hát, ezt jól hozzáköltötték az eredeti sztorihoz... Pedig a Bibliában egyből két változat is van!
********* Egy: miért hazsnál a szöveg a városra itt más írásmódot, mint a címben. Kettő: nem igaz hogy hazugsággal vádoltak volna bárkit. Három: a küldöttek egyáltalán nem szóltak Lótékon kívül másnak!
********** 

Allah döntése eljött.* Ne akarjátok hát siettetni azt! Magasztaltassék! Mennyire fölötte áll Ő annak, amit más istenek gyanánt társítanak mellé! {2} Leküldi az angyalokat a lélekkel az Ő Igéjéből (Min emrihi ) arra, akit csak akar az Ő szolgái közül azzal a küldetéssel, hogy: "Intsétek az embereket és hirdessétek, hogy nincs más isten Rajtam kívül, tehát óvakodjatok Tőlem!" {3} Ő teremtette valóban az egeket és a földet. Mennyire fölötte áll Ő annak, amit társítanak. {4} Megteremtette az embert egy spermacseppből, és lám, ő mégis nyilvánvaló perlekedő. {5} És a jószágokat is megteremtette nektek. Tőlük vannak meleg ruháitok, különféle hasznotok, és belőlük esztek. {6} És szépséget leltek bennük, amikor este behajtjátok, reggel pedig kihajtjátok azokat. {7} És szállítják a terheiteket olyan vidékre, amit csak üggyel-bajjal érhetnétek el. Bizony, a ti Uratok Gyengéd és Könyörületes. {8} És megteremtette a lovakat és az öszvéreket és a szamarakat, hogy felüljetek rájuk, és hogy díszetek legyenek. És olyasmit is teremt, amiről nem tudtok. {9} És Allah feladata az egyenes út. És van, aki elhajlik attól. Ha úgy akarta volna, mindannyiótokat az igaz útra vezetett volna. {10} És Ő az, aki vizet bocsátott le az égből. Abból nyeritek az italotokat és abból szökken szárba a cserjés, amelyben legeltettek.

11} Véle sarjasztja néktek a gabonát és az olajfákat és a pálmafákat és a szőlőskerteket és mindenféle gyümölcsöt. Bizony, jel van ebben azok számára, akik elgondolkodnak. {12} És szolgálatotokra rendelte az éjszakát és a nappalt, és a Holdat és a csillagokat, amelyek az Ő parancsa által kényszerülnek munkálkodni. Bizony, jelek vannak ebben azok számára, akik élnek az eszükkel. {13} És amit csak létrehozott néktek a földön a maga különböző színében , bizony, jel van abban azok számára, akik hallgatnak az intő szóra. {14} Ő rendelte szolgálatotokra a tengert, hogy friss húst egyetek abból, és ékességeket hozzatok föl belőle, amiket magatokra ölthettek. És látod a hajókat, amint barázdát hasítanak rajta, hogy az Ő kegye után törekedjetek. Talán hálásak lesztek. {15} És szilárdan rögzített hegyeket vetett a földre, hogy ne inogjon veletek, és folyókat, és utakat, talán az igaz útra vezéreltettek {16} és útjelzőket, és a csillagokkal megtalálják a helyes irányt. {17} És vajon, aki teremt, olyan lenne, mint az, aki nem teremt? Vajon nem hallgattok az intő szóra? {18} Ha meg akarnátok számlálni Allah kegyét, számát sem tudnátok annak. Allah Megbocsátó és Kegyes. {19} Allah tudja azt, amit eltitkoltok és azt, amit kinyilvánítotok. {20} Akikhez Allah helyett fohászkodnak, azok nem teremtenek semmit, hanem ők maguk teremtmények.

21} Halottak ők, nem élők. És nem tudják, mikor támaszttatnak föl. {22} A ti istenetek egyetlen egy Isten. Akik nem hisznek a túlvilágban, azoknak a szíve tagadja ezt és fennhéjázók ők. {23} Kétség nem férhet ahhoz, hogy Allah tudja azt, amit eltitkoltok s azt, amit kinyilvánítotok. Bizony nem szereti Ő a fennhéjázókat. {24} És amikor azt mondják nekik: "Mit küldött le a ti Uratok?" ők azt mondják: "Ezek a régvoltak mesés történetei." {25} És hordaniuk kell majd a terhüket a Feltámadás Napján teljes egészében, s azok terhének is egy részét, akiket tudatlanságból tévelygésbe visznek. Hát nem lesz keserves teher az, amit hordanak? {26} Cselt szőttek már azok is, akik őelőttük éltek. Ám Allah alapjaiban támadta meg az építményüket és a tető fölöttük rájuk zuhant. És onnan lepi meg őket a büntetés, ahonnan eszükbe sem jutna. {27} Azután, a Feltámadás Napján megalázza őket, és azt mondja: "Hol vannak a társaim, akik miatt összekülönböztetek?" Azok, akiknek a tudás megadatott, azt mondják: "Szégyen és baj sújtja ma a tagadókat", {28} akiket magukhoz szólítanak az angyalok, miután kegyetlenkedtek önmaguk ellen. És ők készek voltak megadni magukat (Fe-elgau-u-sszalam) mondván: "Mi nem tettünk semmi rosszat." "Nem!" - válaszolnak nekik -, "Allah jól tudja, hogy mit cselekedtetek. {29} Lépjetek hát be a gyehenna kapuin, hogy örökké ott legyetek!" Milyen nyomorúságos is a fennhéjázók lakhelye! {30} És azt mondják majd azoknak, akik óvakodtak Allahtól: "Mit küldött le a ti Uratok?" Ők azt mondják: "Jót". Akik jóravalók, azok az evilágon jóra számíthatnak. Ám a túlvilági lakhely jobb. Milyen pompás is az óvakodók lakhelye!

31} Éden kertjei, oda lépnek be ők; patakok folynak alattuk; mindenük meglesz ott, amit csak akarnak. Eképpen jutalmazza meg Allah az óvakodókat, {32} akiket magukhoz szólítanak az angyalok, miután ők jók voltak. Azt mondják nekik: "Békesség veletek! Lépjetek be a Paradicsomba jutalmul azért, amit cselekedtetek!" {33} Vajon mi másra várhatnak ők, mint arra, hogy eljönnek hozzájuk a halálangyalok, vagy, hogy a te Urad döntése jő el. Eképpen cselekedtek azok is, akik őelőttük éltek. És nem Allah kegyetlenkedett velük, hanem ők kegyetlenkedtek saját magukkal szemben. {34} És elérte őket rossz cselekedeteik viszonzása, amiket elkövettek. És megragadta őket az, amiből csúfot szoktak űzni. {35} És azok, akik Allah mellé más isteneket társítanak, azt mondták: "Ha Allah úgy akarta volna, nem szolgáltunk volna - mi és atyáink - semmi mást rajta kívül, és nem nyilvánítottunk volna tilalmasnak semmi mást, rajta kívül." Így cselekedtek azok is, akik őelőttük éltek. De mi más lenne a küldöttek feladata, mint a világos igehirdetés? {36} És elküldtünk hajdan minden néphez egy küldöttet, hogy hirdesse: "Szolgáljátok Allahot és kerüljétek el a Taghútot! Egyeseket közülük Allah az igaz útra vezérelte, másokat joggal sújtja a tévelygés. Járjátok hát be a földet, és figyeljétek meg, milyen végre jutottak azok, akik meghazudtolták a küldötteket. {37} Bármennyire is áhítozzad azt, hogy az igaz útra vezesd őket, Allah nem vezeti az igaz útra azt, akit Ő tévelygésbe vitt. És nem lesznek nekik segítőik. {38} És megesküdtek Allahra a legünnepélyesebb esküikkel, hogy nem támasztja föl Allah azt, aki meghal. De nem! Ígéret ez, amely Őt terheli, s amely igazság gyanánt hirdettetett ki. A legtöbb ember azonban ezt nem tudja. {39} Bizony, föltámasztja őket, hogy megmagyarázza nekik azt, amiben evilági életükben különböztek, és hogy a tagadók megtudják azt, hogy hazugok voltak.** {40} Ha akarunk valamit, csupán azt kell mondanunk annak, hogy: "Legyél!? - és az van.

41} És akik Allahért vándoroltak (Hedzseru), miután jogtalanságot szenvedtek, azoknak már az evilágon szép lakhelyet készítünk. A túlvilág fizetsége azonban nagyobb. Bárcsak tudták volna! {42} Akik állhatatosak voltak és az ő Urukra hagyatkoztak. {43} És csak olyan férfiakat küldtünk el teelőtted küldötteink gyanánt, akiknek kinyilatkoztatást sugalltunk. Kérdezzétek meg az Intés birtokosait, ha nem tudjátok! {44} Nyilvánvaló bizonyítékokkal és Írásokkal küldtük el őket. És leküldtük hozzád az Intést, hogy megmagyarázd az embereknek azt, ami leküldetett nekik. Talán elgondolkodnak. {45} Vajon azok, akik gonoszságokat eszeltek ki, biztonságban érzik magukat attól, hogy Allah nem süllyeszti el alattuk a földet, vagy onnan lepi meg őket a büntetés, ahonnan eszükbe sem jutna, {46} vagy megragadja őket, miközben keresztül kasul járják a vidéket és ők nem tudják azt meghiúsítani, {47} vagy megragadja őket, miután már eltöltötte őket a félelem? Bizony, a te Urad Gyengéd és Könyörületes. {48} Vajon nem látták, hogy mindannak az árnyéka, amit Allah teremtett, reggelente és estelente jobbra és balra fordul alázatosan földre borulva Allah előtt? {49} Allah előtt borul le mindaz, ami csak létezik az egekben és a földön: az állatok és az angyalok. És ők nem fennhéjáznak. {50} Félik az Urukat fölöttük s azt teszik, amire parancsot kaptak.

51} És Allah azt mondta: "Ne vegyetek magatoknak két istent!*** Ő csupán egyetlen isten. Én vagyok az, akitől félnetek kell!"**** {52} Övé mindaz, ami az egekben és a földön van, és Őt illeti meg a vallás mindörökké. Allah helyett mástól óvakodtok-e? {53} Bármi kegyben van részetek, az Allahtól való. Aztán, ha balsors sújt benneteket, hozzá kiáltotok segítségért. {54} Aztán, amikor elhárította felőletek a balsorsot, egyesek közöttetek más isteneket társítanak Allah mellé, {55} hogy hálátlanoknak mutatkozzanak azért, amit adtunk nekik. Élvezzétek csak rövid evilági éltetek! Majd megtudjátok! {56} És kijelölnek annak, amiről nem tudnak semmit, egy részt abból, amivel gondoskodtunk róluk. Allahra! Bizony számadással tartoztok azért, amit koholtatok! {57} Allahnak leányokat tulajdonítanak - magasztaltassék! -, maguknak pedig azt, ami után áhítoznak. {58} És ha valamelyiküknek leánygyermek születését hozzák hírül, arca elsötétedik és haragvás tölti el; {59} elrejtekezik az emberek elől a rossz miatt, amit hírül hoztak néki: vajon megtartsa-e őt a szégyenre, vagy rejtse el őt a homokba? Bizony, rosszul ítélkeznek! {60} Akik nem hisznek a túlvilágban, azok a rosszat példázzák, ám Allah a legmagasztosabbat példázza. És Ő a Büszke és a Bölcs.

61} Ha Allah megbüntetné az embereket vétkességükért, akkor nem hagyna a földön egyetlen élőlényt sem, ami mozog. Ő azonban haladékot ad nekik egy megszabott határidőig. És ha eljön a határidejük, nem késleltethetik azt egy órával sem, és nem siettethetik. {62} És azt tulajdonítanak Allahnak, amit ők maguk nem szeretnek. És a nyelvük hazugságot állít, mondván, hogy őket illeti meg a legjobb. Nincs kétség, hogy a Pokol tüze lesz az osztályrészük, és hogy sietősen kerülnek oda. {63} Allahra! Már teelőtted küldtünk különböző népekhez küldötteket. A sátán azonban tetszetős színben tüntette föl előttük a cselekedeteiket. Ma ő a gyámolítójuk. Ám fájdalmas büntetés lesz az osztályrészük. {64} És csupán azért küldtük le hozzád az írást, hogy megmagyarázd nekik azt, amiben egyenetlenség támadt közöttük, és útmutatás és könyörület gyanánt a hívő népnek. {65} Allah vizet bocsát le az égből, és újjáéleszti vele a földet, miután az már meghalt. Bizony, jel van ebben azok számára, akik hallanak. {66} És bizony, okulni valótok van a jószágaitokban. Inni adunk nektek abból, ami a hasukban van, a megemésztett étel és a vér között, tiszta tejet, amit jólesik inni az ivóknak. {67} És a pálmafák és a szőlőskertek gyümölcseiből részegítő italt és jó táplálékot készítetek magatoknak. Bizony jel van ebben azok számára, akik élnek az eszükkel. {68} És a te Urad sugallatot adott a méhnek: "Keríts magadnak lakhelyet a hegyeken és a fákon s azon, amit az emberek emelnek maguknak. {69} Aztán egyél mindenfajta gyümölcsből és járd a te Urad könnyen járható útjait!" A méh hasából különböző fajta ital jön ki, amely az emberek gyógyulására szolgál. Bizony jel van ebben azok számára, akik elgondolkodnak. {70} És Allah megteremtett benneteket. Aztán magához szólít titeket. Ám akad közöttetek olyan, aki a legnyomorúságosabb életkorba jut, hogy miután tudott ne tudjon semmit.***** Allah Tudó és mindenre Képes.

71} Allah egyeseket közöttetek előnyben részesített a megélhetésben másokkal szemben. És akik előnyben részesültek, azok nem adják tovább a megélhetésüket a rabszolgáiknak******, akiket a jobbjuk birtokol, hogy egyenlőek legyenek abban. Vajon tagadják Allah kegyét? {72} Allah saját magatokból támasztott nektek feleségeket. És adott néktek a feleségeitektől fiakat és unokákat. És mindenféle jóval látott el titeket. Vajon a hamisban hisznek, és hálátlanok Allah kegyével szemben? {73} És Allah helyett olyasmit szolgálnak, ami sem az egekből, sem a földről nem tudja ellátni őket semmivel: tehetetlenek. {74} Allahról szólván ezért ne példálózzatok! Allahnak tudása van, ti pedig tudatlanok vagytok. {75} Allah példabeszédet mond: "Van egy rabszolgasorban lévő szolga, akinek nincs hatalma semmi fölött. És van egy másik, akiről szépen gondoskodván gondoskodtunk, és amelyből ő titokban és nyíltan költekezik ad. Vajon egyenlőek-e ők?" Hála Allahnak! A legtöbben azonban nem tudják ezt. {76} És példabeszédet mondott Allah két férfiúról: "Az egyikük néma, akinek nincs hatalma semmi fölött, és csak terhére van az ő urának. Bárhová is küldi az őt, semmi jóval nem jár. Vajon egy sorba helyezhető-e ő, és az, aki azt parancsolja meg, ami helyénvaló, s aki egyenes úton van?" {77} Allahot illetik meg az egek és a föld rejtett titkai. És az óra eldöntése csupán annyi, mint egy szempillantás, vagy még annyi sem. Allah mindenre képes. {78} Allah hozott elő benneteket anyátok méhéből, úgy, hogy nem tudtatok még semmit. És adott nektek hallást, látást és szíveket. Talán hálásak lesztek. {79} Vajon nem látták a madarakat Allah akaratának alávetve az ég boltozatján? Egyedül Allah tartja meg őket. Bizony jelek vannak ebben azok számára, akik hisznek. {80} És Allah lakhelyül adta néktek házaitokat. És a jószágok bőréből sátrakat adott nektek, amiket könnyűnek találtok azon a napon, amikor fölkerekedtek, és amikor megállapodtok. És a gyapjújukból és a bőrükből és a szőrükből ellátott benneteket egy időre házi alkalmatosságokkal és az élethez szükséges dolgokkal.

81} És Allah árnyékot adott nektek abból, amit teremtett, és adott néktek helyeket a hegyekben, ahol meghúzhatjátok magatokat (Eknenen). És adott néktek köntösöket, amelyek a meleg ellen óvnak titeket és páncélingeket, amelyek egymás erőszakától védenek benneteket*******. Eképpen teljesíti ki a kegyét irántatok. Talán muszlimok lesztek. {82} Ha elfordulnak, a te feladatod csupán a nyilvánvaló igehirdetés. {83} Ismerik Allah kegyét, azután megtagadják azt. A legtöbben közöttük hálátlanok. {84} És emlékezz arra a napra, amikor minden népből feltámasztunk egy tanút! Aztán a tagadók nem kapnak engedélyt, hogy mentsék magukat, és nekik sem vetnek a szemükre már semmit. {85} És amikor azok, akik vétkeztek, meglátják a büntetést, s az nem lesz soha enyhébb nekik és nem kapnak haladékot! {86} És amikor azok, akik más isteneket társítottak Allah mellé, meglátják a társaikat, azt mondják: "Urunk! Ezek a mi társaink, akikhez tehelyetted fohászkodtunk." Azok pedig ezt a szót vetik oda nekik: "Hazugok vagytok!" {87} És azon a napon ők készek megadni magukat Allahnak. És eltűnik tőlük a semmibe az, amiket koholtak. {88} Akik tagadtak, és távol tartottak másokat Allah útjától, azoknak a büntetését büntetéssel tetézzük azért, mert romlást okoztak. {89} És emlékezz arra a napra, amikor minden népből, saját maguk közül, föltámasztunk egy tanút, és elhozunk téged tanúnak ezek ellen! És mi leküldtük hozzád az Írást, hogy minden dolog világos magyarázatául szolgáljon, és hogy útmutatás és könyörület és örömhír legyen muszlimoknak. {90} Allah méltányosságra illendő bánásmódra, s a rokonnak való adakozásra szólít föl, s eltilt attól, ami hitvány és elvetendő, és a jogtalan erőszaktól. Talán hallgattok az intő szóra!

91} És teljesítsétek Allah iránti kötelezettségeteket, ha kötelezettséget vállaltatok és ne szegjétek meg az eskütöket, miután megerősítettétek azt és Allahot tettétek meg kezesnek magatok ellen. Allah tudja, amit cselekszetek. {92} Ne legyetek olyanok, mint az a nő, aki, miután erősen megfonta a fonalát, fölfejti szálakra******** - úgy, hogy esküiteket kölcsönös becsapásnak tekintitek, lévén, hogy az egyik nép számosabb a másiknál. Allah ezzel csupán próbára tesz benneteket. Bizony, a Feltámadás Napján megmagyarázza nektek, miben különböztetek össze egymással. {93} Ha Allah úgy akarta volna, akkor egyetlen néppé tett volna benneteket. Tévelygésbe viszi azt, akit akar*********, és az igaz útra vezeti azt, akit akar. Bizony, számadással tartoztok azért, amit cselekedtetek. {94} És ne tekintsétek az esküiteket kölcsönös becsapásnak**********, nehogy megbotoljatok, miután már szilárdan álltatok, és nehogy valami rosszat kelljen megízlelnetek azért, mert távoltartottatok másokat Allah útjától és szörnyű büntetés legyen az osztályrészetek! {95} És ne kótyavetyéljétek el potom áron Allah iránti kötelezettségeteket! Bizony, ami Allahnál van, az jobb nektek - ha különbséget tudtok tenni. {96} Ami a ti birtokotokban van, az elenyészik. Ami azonban Allahnál van, az maradandó. És akik állhatatosak, azoknak a fizetségét a legjobb tetteik szerint fogjuk viszonozni. {97} Aki jótettet cselekszik, lett légyen ő férfi, avagy nő, és amellett még hívő, azt bízvást jó életre fogjuk majd életre kelteni! És a fizetségüket a legjobb tetteik szerint fogjuk viszonozni. {98} Amikor a Koránt olvasod, mondd: "menedéket keresek Allahnál a megkövezendő sátán elől!" {99} Bizony nincs néki hatalma azok fölött, akik hisznek, és akik az Urukra hagyatkoznak. {100} Azok fölött van hatalma, akik testvérbarátnak fogadják őt, és akik más isteneket társítanak mellé.

101} És ha egy verset egy másikkal cserélnénk ki - és Allah a legjobb tudója annak, amit leküld -, azt mondanák: "Te csak olyasvalaki vagy, aki kohol." A legtöbben azonban nem tudnak. {102} Mondd: "A Szent Lélek küldte le azt a te Uradtól az Igazsággal, hogy megerősítse azokat, akik hisznek, és hogy útmutatás és örömhír legyen a muszlimoknak." {103} És mi jól tudjuk, hogy ők azt mondják: "Csupán egy ember tanítja őt." Ám annak a nyelve, aki istent káromol: nem arab. Ez azonban világos arab nyelv. {104} Akik nem hisznek Allah jeleiben, azokat Allah nem vezeti az igaz útra és fájdalmas büntetés lesz az osztályrészük. {105} Csupán azok koholnak hazugságot, akik nem hisznek Allah jeleiben. Ők azok, akik hazudnak. {106} Akik megtagadják Allah létezését, miután már hívők voltak - kivéve, aki kényszerből cselekszik, és nyugodt az ő szíve a hitben -, ám akik önként kitárják keblüket a tagadásnak: azokon Allah haragvása lesz és szörnyű büntetés lesz az osztályrészük. {107} Ez azért lesz, mert ők jobban szeretik az evilági életet a túlvilágnál és mert Allah nem vezeti a tagadó népet. {108} Ők azok, akiknek Allah lepecsételte a szívüket, a hallásukat és a látásukat. és ezek azok a tudatlanok. {109} Semmi kétség, ők lesznek a túlvilágon a kárvallottak! {110} Azok iránt majd, akik vándoroltak miután megpróbáltatást szenvedtek el, aztán harcba vonultak és állhatatosak voltak őirántuk bizony a te Urad majd Megbocsátó és Könyörületes lesz*********** 

111} azon a napon, amikor minden lélek előjön, hogy perbe szálljon önmagáért, és minden lélek megkapja illendő fizetségét azért, amit cselekedett, és nem szenvednek jogtalanságot. {112} Allah példabeszédet mond: "Volt egy biztonságos és nyugodt város, amelyhez mindenünnen bőségben áradt a megélhetés. Ám hálátlan volt Allah jótéteményeivel szemben. Allah pedig megízleltette velük a mindent elborító éhínséget és félelmet azért, amit cselekedtek. {113} Eljött pedig hozzájuk egy közülük való küldött, ám ők hazugsággal vádolták őt. És kegyetlenek lévén a büntetés martalékává lettek." {114} És egyetek abból, amivel Allah ellátott benneteket; megengedett és jó táplálék gyanánt! És legyetek hálásak Allah kegyéért, ha különben őt szolgáljátok! {115} Megtiltotta nektek a döglött állat húsát, a vért, a disznóhúst és azt, amit másért vágtak le, mint Allahért. Ám, aki kényszerű helyzetben tesz ilyesmit, anélkül, hogy a tilalmat áhítozná, vagy át akarná hágni az előírást az iránt Allah bízvást Megbocsátó és Könyörületes. {116} És ne mondjátok arról, amiről a nyelvetek hazugságot állít: "ez megengedett, ez pedig tilalmas", hogy hazugságot koholjatok Allah ellen! Bizony, akik hazugságot koholnak Allah ellen, azok nem boldogulnak. {117} Rövid élvezet az evilágon, és a túlvilágon fájdalmas büntetés lesz az osztályrészük. {118} És a zsidóknak megtiltottuk azt, amit már korábban közöltünk veled. És nem mi kegyetlenkedtünk velük, hanem ők kegyetlenkedtek saját magukkal szemben. {119} A te Urad azokkal szemben, akik tudatlanságból cselekedtek rosszat, majd ezután megbánással fordulnak feléje és jóvátették amit elkövettek, bizony, a te Urad ezután Megbocsátó és Könyörületes. {120} Ábrahám önmagában egy népség volt, aki engedelmesen Allahra hagyatkozott. Hanif ő, aki nem volt társító a társítók között,

121} s hálás volt az ő jótéteményei iránt. Allah kiválasztotta és az egyenes útra vezérelte őt. {122} Jót adtunk neki az evilágon. A túlvilágon pedig igaz lesz az az igazak között. {123} Aztán sugallatot adtunk neked: "Kövesd Ábrahám vallását, aki hanif volt és nem tartozott a társítók közé!" {124} A szombat csupán azoknak rendeltetett el, akik összekülönböztek miatta. Bizony, a te Urad a Feltámadás Napján ítélkezni fog közöttük abban, amiben összekülönböztek. {125} Hívjál a te Urad útjára bölcsességgel és szép tanúsággal! És szállj perbe velük úgy, ahogy az a legjobban illik. Bizony Allah a legjobb tudója annak, aki eltévelyeg az Ő útjától és Ő a legjobb tudója azoknak, akik az igaz útra vezéreltettek. {126} És ha büntettek, akkor oly mértékben büntessetek, amilyen bűnt elszenvedtetek! Ha türelmet tanúsítotok, az jobb a türelmeseknek. {127} Legyél türelmes! Türelemre csak Allah segítségével teszel szert. És ne légy szomorú miattuk! És ne szoruljon el a szíved az ő cselszövéseik miatt. {128} Allah azokkal van, akik óvakodtak és akik jóravalóak.

-----------------------------

* Ha itt volt a Világvége, mi értelme még az iszlám vallásnak?
** Definició szerint a hazugság szándékot jelet. Szándék nélkül nincs hazugság, tehát ha ismertetni kell valakivel olyan tényeket, amik hiányában másként gondolta a dolgokat, az nem volt hazug.
*** Mit szól bele? Így megfosztani egy Alapvető Emberi Jogtól...
**** Félelem. Félelemmel uralkodni egyértelműen nem az értelemre hagyatkozás. Hanem sima zsarnokság.
***** Ez a sura viszonylag későn íródhatott, mert itt a hívek kilépéséről tudósít.
****** Á, jó öreg rabszolgatartás.
******* Hm. Szóval az iszlamisták olyan erőszakosak - és hülyék -, hogy páncélt kénytelenek viselni 24/7, különben egymást is lemészárolnák.
******** Hah! Odüsszeia-utalás!
********* És miután tévelygésbe vitte a népet, büntetésül bedobja őket a Lángoló Pokolba. Kit is büntet ilyenkor Mr. Allah?
********** Áh, ja, a kölcsönös becsapásról beszéltünk. Amit Mr. Allah ezzel az agy-manipulációval éppen csinál.
*********** Őszintén szólva a sortörés már a tizes törésen belül is idegesít, de itt különösen feltűnő. Akárki csinálta, még a Biblia is jobban működik nála, ez így szar.
************ 

*Magasztaltassék az, aki éjszaka átutaztatta a szolgáját a Haram Mecsetből az Al-Aksza mecsetbe, amelynek megáldottuk a környékét, hogy mutassunk néki a jeleinkből! Bizony, Ő a Halló és a Látó. {2} És mi adtuk hajdan Mózesnek az Írást és útmutatássá tettük Izráel fiainak mondván: "Ne vegyetek magatoknak gyámolítót Rajtam kívül {3} ti, akik azoknak a leszármazottai vagytok, akiket Noéval együtt vittünk a bárkába!" Bizony, ő hálás szolga volt. {4} És Izráel fiaival kapcsolatban közöltünk az írásban (a Tórában): "Bizony, ti két ízben fogtok romlást okozni a földön, és fennhéjázva fogtok hatalmaskodni. {5} Amikor az első alkalom ígérete bekövetkezik, hatalmas erejű szolgáinkat küldjük ellenetek. És tűzzel-vassal végigkutatják házaitokat és így Allah beteljesítette az ígéretét. {6} Aztán visszaadjuk nektek fölöttük a hatalmat, s bőségesen ellátunk benneteket javakkal és fiúgyermekekkel** és számosabbá tesszük a hadi népeteket." {7} Ha jót cselekszetek, a magatok hasznára teszitek a jót. Ha pedig rosszat cselekszetek, az is a magatoké. "És amikor az utolsó alkalom ígérete bekövetkezik, elküldjük ismét a szolgáinkat, hogy fájdalom torzítsa el az arcotokat, és hogy bizony belépnek az Al-Akasza mecsetbe, amiképpen legelőször beléptek oda, és az írmagját is megsemmisítik annak a hatalomnak, amit szereztetek. {8} Az Uratok talán irgalmas lesz hozzátok. Ám ha újra kezditek, akkor Mi is újra kezdjük. És a gyehennát a tagadók börtönévé tettük." {9} Ez a Korán oda vezet el, ami az egyenesebb út, és hírül adja a hívőknek, akik jótetteket cselekszenek, hogy óriási fizetség lesz az osztályrészük, {10} és hogy azoknak, akik nem hisznek a túlvilágban, fájdalmas büntetést készítettünk elő.

11} Az ember éppúgy fohászkodik a rosszért, amiképpen a jóért - mert az embernek mindig sietős. {12} Két jellé tettük az éjszakát és a nappalt, és eltöröltük az éjszaka jelét és a nappal jelét tettük láthatóvá, hogy gyarapodást áhítozzatok akkor az Uratoktól, és megismerjétek az évek számát és az időszámítást. És minden egyes dolgot világosan megmagyaráztunk. {13} Minden embernek a nyakára erősítettük a sorsát. És a Feltámadás Napján írást hozunk elő neki, amit kiterítve talál majd. {14} "Olvasd föl az írásodat! Elegendő vagy ma saját magad, hogy számot adjál önmagad ellen!" {15} Aki az igaz útra vezettetik, az a maga hasznára vezettetik. Aki pedig tévelyeg, az a maga kárára tévelyeg. És senki nem cipeli egy másiknak a terhét. És nem büntetünk soha úgy, hogy előtte ne küldtünk volna egy küldöttet hozzájuk. {16} Amikor el akarunk pusztítani egy várost, parancsot adunk a gátlástalanjainak, és romlást okoznak ott. Eképpen igazolódik az ellenük kimondott szó, és romba döntjük azt mindenestől. {17} És hány nemzedéket pusztítottunk el Noé után!**** A te Urad eléggé hozzáértő és átlátja az ő szolgáinak a vétkeit. {18} Aki sietősen az evilági életben akarja, annak gyorsan adunk abban azt, amit akarunk, annak, akinek szándékozunk. Azután elrendeljük neki a gyehennát, benne fognak sülni gyalázatban, félredobva. {19} Akik azonban a túlvilágot akarják, buzgón törekszenek utána és hívők, azok buzgalmának meg lesz a köszönete Allahnál. {20} Mindannyiuknak - ezeknek éppúgy, mint amazoknak - gazdagon adunk a te Urad adományából. A te Urad adománya nincs senkitől megtiltva.

21} Nézd, hogyan részesítettünk egyeseket előnyben másokkal szemben! Ám a túlvilágon nagyobb fokozatok és kitüntetések lesznek. {22} Ne helyezz Allah mellé más istent, nehogy azután ottmaradjál gyalázatban, elhagyatottan! {23} És elrendelte a te Urad, hogy csupán őt szolgáljátok, és hogy legyetek jók a szülőkhöz! Ha kettőjük közül az egyik, vagy mindketten élemedett korba jutnak, ne mondd nekik azt, hogy "Pfúj!" és ne becsméreld őket, és jóravaló szavakkal beszélj velük! {24} És terjeszd föléjük könyörületességből az alázatosság szárnyát és mondd: "Uram! Légy hozzájuk irgalmas, amiképpen ők fölneveltek engem, amikor kicsi voltam!" {25} A ti Uratok a legjobb tudója annak, mi van a lelketekben, vajon igazak vagytok-e. Bizony, Ő megbocsátó azokkal szemben, akik készek a bűnbánatra. {26} És add meg a rokonnak, ami megilleti őt, és a szegénynek és annak, aki úton van! De nyakló nélkül ne pazarolj! {27} Akik pazarolnak, azok a sátán fivérei. Bizony, ő nagyon hálátlan Ura iránt. {28} És ha elfordulsz tőlük, azt kívánva, hogy - mint reméled - Urad megkönyörül, akkor legalább nyájas szót szólj hozzájuk! {29} És ne hagyd a kezed megbilincselve a nyakadon, ám ne is terjeszd ki túl bőkezűen a markodat, nehogy ott maradjál gyalázatban, nincstelenül! {30} A te Urad bőkezűen gondoskodik, akiről akar, és szűkmarkúan mér máskor. Bizony, Ő ismeri és átlátja a szolgáit.

31} És ne öljétek meg a gyermekeiteket a szegénységtől félve, - mi ellátunk benneteket és őket!***** Bizony, nagy bűn, és rossz út az ő megölésük! {32} És tartsátok távol magatokat a paráználkodástól! Szégyenletes dolog az! Milyen rossz út! {33} És ne oltsatok ki - csak jogosan - emberéletet, amit Allah tilalmasnak nyilvánított. Ha valakit jogtalanul ölnek meg, akkor a gyámolítójának adunk hatalmat a megtorlásra******. Tartson mértéket az ölésben! Az elégtétel során győzelemre fogjuk vinni. {34} És ne nyúljatok az árva pénzéhez, - kivéve a legáldásosabb módon - mindaddig, amíg el nem éri a nagykorúságot! És teljesítsétek a megállapodást! A megállapodásról majdan számot kell adni! {35} Ha kimértek, adjatok igazságos mértékkel, és merjetek pontos mérleggel! Ez jobb nektek és kedvezőbb kimenetele lesz. {36} És ne járj annak a nyomában, amiről nincsen tudásod! A hallásról, a látásról és a szívről - minderről számot kell majd adni! {37} És ne járj kevélyen a földön! Nem fogod tudni áttörni a földet és a hegyek magasát sem éred el. {38} Mindaz, ami ebből rossz, gyűlöletes a te Urad előtt. {39} Ez annak a bölcsességnek a része, amelyet az Urad sugallt néked. És ne helyezz Allah mellé más istent, különben a gyehennába vettetsz gyalázatban, félredobva! {40} Vajon a ti Uratok titeket fiúgyermekkel tüntetett ki, a maga számára pedig női lényeket választott ki az angyalok között? Bizony, rettenetes állítást állíttok!*******

41} És sokféleképpen magyaráztunk ebben a Koránban, hogy hallgassanak az intésre. Ám ez csak növeli nemtetszésüket az igazság iránt. {42} Mondd: "Ha - amiképpen ők állítják - más istenek lennének mellette, akkor utat keresnének a trónus Urához."******** {43} Magasztaltassék! Mennyire fölötte áll Ő annak, amit állítanak! {44} Őt magasztalja a hét ég, és a Föld, s ezek lakói. Nincs semmi, ami ne az Ő dicsőségét zengené. Ti azonban nem értitek az ő magasztalásukat. Bizony, Ő mindig is Megóvó és Megbocsátó volt. {45} És amikor a Koránt hirdeted, közéd és azok közé, akik nem hisznek a túlvilágban, egy láthatatlan függönyt helyezünk, {46} és szívükre leplet borítunk, fülükre pedig süketséget, hogy ne érthessék azt.********* És ha egyedül az Uradról emlékezel meg a Koránban, akkor nemtetszésükben a hátukat fordítják. {47} És mi nagyonis jól tudjuk azt, miért hallgatnak oda, amikor rád hallgatnak és amikor bizalmasan beszélgetnek és amikor a kegyetlenek azt mondják: "Csupán egy elvarázsolt embert követtek." {48} Figyeld meg, hogy példálóztak rólad szólva! Ám ők tévelyegnek és képtelenek az igaz utat meglelni. {49} És azt mondják: "Vajon, amikor már csak csont és por leszünk, csakugyan egy új teremtésben fogunk föltámadni?" {50} Mondd: "Legyetek bár kő, avagy vas,

51} vagy bármi teremtett dolog, amiről úgy vélekedtek, hogy még nehezebb megteremteni - akkor is föltámadtok." És ők azt mondják majd: "Ki fog minket visszavinni az életbe?" Mondd: "Az, aki először teremtett meg benneteket." Akkor ingatni fogják majd a fejüket feléd és azt mondják: "Mikor lesz az?" Mondd: "Talán már közel van. {52} Azon a napon, amikor Ő szólít benneteket! És ti az Ő magasztalásával feleltek, és azt gondoljátok, hogy csak egy rövid ideig időztetek a sírban." {53} És mondd az én szolgáimnak, hogy úgy beszéljenek, ahogy az a legillendőbb! Bizony, a sátán a viszály magvait hinti el köztetek. Bizony, a sátán nyilvánvaló ellensége az embernek. {54} A ti Uratok a ti legjobb ismerőtök. Ha úgy akarja, megkönyörül rajtatok, és ha úgy akarja, megbüntet benneteket. És mi nem úgy küldtünk el téged, hogy az ő istápolójuk légy. {55} És a te Urad a legjobb ismerője azoknak, akik az egekben és a földön vannak. És egyes prófétákat előnyben részesítettünk másokkal szemben. És Dávidnak zsoltárt adtunk. {56} Mondd: "Fohászkodjatok csak azokhoz, akiket őrajta kívül istenségeknek véltek! Nem képesek ők arra, hogy elhárítsák rólatok a bajt, vagy megváltoztassák azt. {57} Akikhez fohászkodnak, azok az ő Uruk szoros közelségét áhítozzák, vetélkedve melyikük lesz közelebb hozzá, reménykednek az irgalmában és félik az Ő büntetését. Bizony, a te Urad büntetésétől óvakodni kell! {58} Nincsen egy város sem, amelyet még a Feltámadás Napja előtt el ne pusztítanánk, vagy meg ne büntetnénk szörnyű büntetéssel. Ez följegyeztetett az írásban. {59} És csupán az akadályozott meg bennünket abban, hogy csodás jeleket küldjünk, hogy a hajdanvoltak hazugsággal vádolták azokat. És adtunk a Tamúdnak egy nőstény tevét nyilvánvalóan látható jelként - ám ők vétkeztek ellene. És most már csupán azért küldünk csodás jelet, hogy félelmet keltsünk. {60} És emlékezz arra, amikor azt mondtuk neked: "Bizony, a te Urad tudásával és hatalmával körülveszi az embereket. És a Látomást, amelyet láttatunk veled, csupán kísértésnek tettük meg az embereknek és az átkozott fát is a Koránban. Félelmet akarunk kelteni bennük. Ám ez csak még jobban megerősíti őket nagy megátalkodottságukban.

61} És emlékezz arra, amikor azt mondtuk az angyaloknak: "Boruljatok le Ádám előtt!" Ők pedig mindannyian leborultak, kivéve Iblist. Ő azt mondta: "Vajon olyasvalaki előtt boruljak le, akit agyagból teremtettél?"********** {62} Azt mondta még: "Vajon mit tartasz arról, akit nagyobb tiszteletben részesítettél nálam? Ha haladékot adsz nekem a Feltámadás napjáig, bizony mondom - kevés kivétellel - hatalmam alá vonom az utódait!" {63} "Pusztulj innen!" - mondta Allah. "Bárki követ téged közülük, - bizony, a gyehenna lesz a ti fizetségetek - bőséges fizetség gyanánt! {64} És riaszd föl hangoddal közöttük azt, akit csak bírsz és támadj rájuk a lovasságoddal és a gyalogságoddal és légy az ő részestársuk a javaikban és a gyermekeikben. És ígérgess csak nekik! Ám a sátán csalárd módon ígérget nekik. {65} Az én szolgáim fölött azonban nincsen hatalmad!"*********** A te Urad kiváló gyámolító! {66} A te Urad az, aki tovahajtja nektek a hajókat a tengeren, hogy törekedjetek az Ő kegye után. Bizony, Ő mindig is irgalmas volt hozzátok. {67} Ha balsors sújt benneteket a tengeren, bizony, eltűnnek azok az istenek, akikhez fohászkodtok, - kivéve őt. Ám miután kimentett benneteket a szárazföldre, elfordultok. Az ember hálátlan! {68} Vajon biztonságban érzitek magatokat attól, hogy nem süllyeszti el alattatok a földnek azt az oldalát, vagy nem küld rátok kőzáporral vemhes vihart és akkor nem leltek senkit, aki benneteket gyámolítana? {69} Vagy biztonságban érzitek magatokat attól, hogy nem visz vissza benneteket újra a tengerre és nem küld rátok pusztító orkánt és elsüllyeszt titeket azért, mert hálátlanok voltatok; azután nem találtok senkire, aki ellenünk emiatt perbe szállhatna az érdeketekben? {70} Megbecsültük hajdan Ádám fiait. És vittük őket a szárazföldön és a tengeren és mindenféle jó dologgal láttuk el őket. És azok között, akiket teremtettünk, sokak fölé emeltük őket jól láthatóan.

71} Aznap, amikor minden embert előszólítunk az írásukkal (Bi-imemihim). Akiknek az írása a jobbjába adatik, azok felolvassák azt, és nem történik velük annyi igazságtalanság sem, mint a datolyamagon lévő rost. {72} Aki vak az evilágon, az vak a túlvilágon is, és még messzebb tévelyeg az egyenes úttól. {73} És ők csaknem kísértésbe vittek téged, hogy eltántorítsanak attól, amit sugalltunk néked, hogy valami mást koholjál ellenünk. Akkor bizony barátjuknak fogadtak volna téged! {74} És ha nem erősítettünk volna meg téged, már-már bizony egy kissé hajlottál volna feléjük. {75} Akkor bizony kétszeres büntetést ízleltettünk volna meg veled az életben és a halálban. Aztán nem találsz senkit, aki segítene téged velünk szemben. {76} És ők csaknem elriasztottak téged e földről, hogy elűzzenek onnan. Ám akkor csak egy rövid ideig tartózkodtak volna ott teutánad, {77} azoknak a küldötteknek a szokásos módján, akiket teelőtted küldtünk volt el. És te nem fogsz semmiféle változtatást föllelni a mi bevett szokásunkban. {78} Végezd el az imádságot napszállatkor az este besötétedéséig! És ne felejtsd a hajnali Koránt, mert a hajnali Koránról tanúság tétetik. {79} És az éjszaka egy részében virrasszál vele - kötelességen fölül végzett cselekedetként! Az Urad talán dicséretes rangra támaszt majd föl. {80} És mondd: "Uram! Add meg nekem, hogy igaz bemenetelem és igaz kimenetelem legyen! És rendelj nékem hatalmat magadtól és segítőt!"

81} És mondd: "Eljött az Igazság és elenyészett a hamisság!" A hamisság mindig elenyészik. {82} Azt küldjük le a Koránból, ami gyógyulás és irgalom a hívőknek, de a kegyetleneket csak veszteséggel szaporítja. {83} És amikor kegyet gyakorolunk az ember iránt, elfordul, és eloldalog. Amikor azonban baj sújtja, akkor kétségbeesik. {84} Mondd: "Mindenki a maga módján cselekszik. És a te Urad a legjobb tudója annak, hogy ki vezéreltetik inkább az egyenes úton." {85} Kérdeznek téged a lélekről. Mondd: "A lélek az én Uram igéjéből való. Ám csak kevés tudás adatott néktek." {86} Ha úgy akarnánk, akkor bizony eltörölnénk azt, amit sugalltunk neked. Aztán nem találsz majd senkit, aki ebben velünk szemben pártfogód lenne. {87} Semmi más ez, mint irgalom a te Uradtól. Bizony, nagy az Ő kegye irántad! {88} Mondd: "Ha a dzsinnek és az emberek összefognának, hogy olyasmivel álljanak elő, ami a Koránhoz hasonlatos, nem tudnának ahhoz foghatóval előállni - még akkor sem, ha kölcsönösen segítenék egymást. {89} És ebben a Koránban mindenféle példát sorjáztattunk elő az embereknek. Ám a legtöbb ember megmakacsolta magát a tagadásban. {90} És azt mondták: "Nem hiszünk neked mindaddig, amíg nem fakasztasz nekünk forrást a földből,

91} vagy lesz egy kerted, pálmafákkal és szőlőtőkékkel, amelyek között patakok árját árasztod; {92} vagy - ahogyan állítottad - ránk szakasztod az égboltot darabokban, vagy idehozod Allahot és az angyalokat a szemünk elé; {93} vagy lesz egy arannyal díszített házad, vagy fölmégy lajtorján az égbe. És még akkor sem hiszünk abban, hogy fölmentél, amíg írást nem küldesz le nekünk, amit elolvashatunk." Mondd: "Magasztaltassék az én Uram! Vajon mi más lennék én, mint ember és küldött?" {94} És amikor eljött hozzájuk az útmutatás, csupán az akadályozta az embereket abban, hogy higgyenek, hogy azt mondták: "Vajon Allah embert küldött el küldött gyanánt?" {95} Mondd: "Ha angyalok lennének a földön, s háborítatlanul járhatnának, akkor bízvást angyalt küldtünk volna le hozzájuk az égből küldöttként." {96} Mondd: "Allah kiváló tanú közöttem és közöttetek. Bizony Ő ismeri és átlátja a szolgáit." {97} Akit Allah vezet, az az igaz úton vezettetik. Akit pedig tévútra vezet, azoknak nem találsz gyámolítókat rajta kívül. A Feltámadás Napján összegyűjtjük őket, arcukon vonszolva, vakon, némán és süketen. A gyehenna lesz az ő lakhelyük. Valahányszor kialszik a tűz, lobogó lánggá szítjuk föl azt. {98} Ez az ő fizetségük azért, mert nem hittek a jeleinkben és azt mondták: "Vajon, amikor már csak csont és por leszünk, csakugyan új teremtésben fogunk föltámadni?" {99} Vajon nem látták, hogy Allah, aki megteremtette az egeket és a földet, képes arra, hogy hozzájuk hasonlókat teremtsen? Határidőt szabott meg nekik, amit kétség nem illethet. Ám a kegyetlenek megmakacsolták magukat a tagadásban. {100} Mondd: "Lennének bár a tiétek az én Uram irgalmának minden kincsei, akkor is megtartanátok azokat magatoknak, attól félve, hogy kiadjátok. Bizony, fösvény az ember!"

101} És adtunk hajdan Mózesnek kilenc nyilvánvaló jelet. Kérdezd csak meg Izráel fiait!, amikor eljött hozzájuk! Fáraó azt mondta neki: "Mózes! Úgy vélem, hogy varázslat igézett meg téged." {102} "Tudhatod pedig" - mondotta ő-, "hogy e jeleket senki más, csakis az egek és a föld Ura küldte le látható bizonyságok gyanánt. Fáraó! Úgy vélem, hogy elvesztél." {103} És Fáraó el akarta ijeszteni őket a földről. És vízbe fullasztottuk őt és mindazokat, akik vele voltak. {104} És miután ő már nem volt, azt mondtuk Izrael fiainak: "Lakjátok ezt a földet! És amikor eljő a túlvilág ígérete, tarka tömegben hozunk elő mindannyiatokat." {105} Az Igazsággal küldtük le Azt, és az Igazsággal jött le. És csupán örömhírhozó és intő gyanánt küldtünk el téged. {106} És Korán ez, amelyet megelemeztünk, hogy sietség nélkül hirdesd az embereknek. És Mi igaz küldetéssel küldtük le Azt. {107} Mondd: "Higgyetek benne, vagy ne higgyetek! Akiknek Őelőtte adatott a tudás, amikor hirdettetik nékik, levetik magukat arcukkal a földre borulva {108} és azt mondják: 'Magasztaltassék a mi Urunk! A mi Urunk ígérete beteljesedett.' {109} És sírva, arccal a földre borulnak és öregbíti őket alázatukban. {110} Mondd: "Fohászkodjatok Allahhoz, vagy fohászkodjatok a Könyörületeshez! Bármelyikhez is fohászkodtok, őt illetik meg a legjobb nevek! És ne mondd hangosan az imádat, de ne is mondd túl halkan, hanem törekedj a középútra!"

111} És mondd: "Hála Allahnak, aki nem nemzett fiat és akinek nincs társa a hatalomban és nincs gyámolítója ************, akinek a megaláztatástól meg kellene őt védenie." És magasztalva magasztald Őt.

------------------------------

* Megint nem én voltam.
** Aztán kihaltok, mert lányokat nem kaptok.
*** Miért mindig háború?
**** És büszke rá. A sor amúgy azért nem piros, mert nem mondja, kiket pusztított el. Kihámozható persze, de közvetlenül nem mondja kit és miért.
***** HAHAHAHA!
****** hOGYAN ELLENŐRZÖD AZ ILYESmIT?
******* További szexizmus, nőgyűlölet - felmerül a kérdés: Allah meleg?
******** Lefordítom: "Ha vannak is más istenségek, az mindegy, mert minek fordulnál máshoz mint a csúcson lévőhöz?"
********* No akkor most kinek is a hibája?
********** A Sátán ebben a verzióban rasszista, lol.
*********** Ha nincs hatalma Iblisnek senkit hitetlenségre csábítani, akkor hogy létezhetnek hitetlenek?
************ A szokásos keresztény-gyalulás.

Hála Allahnak, aki leküldte szolgájához az Írást, és nem tett bele semmit, ami elhajlás lenne az igaz úttól {2} igaz Írást küldött le, hogy Allahtól való szörnyű csapásra figyelmeztessen, és hírül adja a hívőknek, akik jótetteket cselekszenek -, hogy szép fizetség lesz az osztályrészük, {3} amelyben ott maradnak majd örökké, {4} és intse azokat, akik azt mondják, hogy Allah fiút nemzett. {5} Nincs nékik semmi tudásuk erről és atyáiknak sem. Szörnyű szó az, ami kijön a szájukból. Nem más az, amit mondanak, mint hazugság. {6} Talán még elemészted magad a bánattól, miközben utánuk igyekszel, ha nem hisznek ebben az igehirdetésben. {7} Mindazt, ami a földön van, az ő díszévé tettük, hogy próbára tegyük az embereket, melyik munkálkodik a legjobban. {8} És ami kisarjad rajta, azt bizony fölperzseljük és a földet kopár fennsíkká tesszük. {9} Vagy azt gondolod, hogy a barlang és ar-Ragim emberei a mi jeleink között különös csodaszámba mentek? {10} Emlékezz arra, amikor az ifjak menedéket kerestek a barlangban és azt mondták: "Urunk! Tanúsíts irántunk irgalmat tenmagadtól és igazítsd el a mi dolgunkat helyes irányba!"

11} És a barlangban lepecsételtük a fülüket számos évre. {12} Aztán életre keltettük őket, hogy megtudjuk: melyik csoport számolja ki jobban, hogy vajon mennyi időt töltöttek ők el? {13} Mi meséljük neked a történetüket az igazságnak megfelelően. Legények voltak ők, akik hittek az Urukban és Mi még gyarapítottunk őket az útmutatásban, {14} és megerősítettük az ő szívüket. Emlékezz arra, amikor fölálltak és azt mondták: "A mi Urunk az egek és a föld Ura. Nem fohászkodunk rajta kívül más istenhez. Különben szemenszedett hazugságot állítanánk. {15} És a mi népünk rajta kívül más isteneket választott magának. Vajon miért nem hoznak nyilvánvaló bizonyságot a szolgálatuk mellett? És ki vétkesebb, mint az, aki hazugságot kohol Allah ellen? {16} Keressetek hát menedéket a barlangban, miután elkülönültök tőlük és attól, amit Allahon kívül szolgálnak! A ti Uratok irgalmában fog részesíteni benneteket és eligazítja a dolgotokat a ti könnyebbségetekre." {17} És látod a Napot, amikor fölkél, hogy a barlanguktól jobbra hajlik el, és amikor lenyugszik, akkor balra halad el mellettük, ők pedig a barlang öblös belsejében vannak. Ez jel Allah csodás jelei között. Akit Allah vezet, az az igaz úton vezettetik. Akit pedig tévútra vezet, annak nem találsz gyámolítót, aki az igaz útra vezetné. {18} Azt gondolnád, hogy ébren vannak, holott alszanak, s közben jobbra és balra fordítjuk őket, és a kutyájuk kinyújtott mancsával a bejáratnál fekszik. Ha rájuk bukkannál, akkor bizony hanyatt-homlok menekülnél el előlük és félelem töltene el miattuk. {19} És ahogyan aludtak akképpen keltettük őket életre, hogy kérdezősködhessenek egymás között. Az egyikük azt mondta közöttük: "Mennyi ideig időztetek?" Azok azt mondták: "Egy napot, vagy még annyit sem időztünk." Végül azt mondták: "A ti Uratok a legjobb tudója annak, hogy mennyi ideig időztetek. Küldjétek el egyikőtöket ezzel a pénzetekkel itt a városba és nézzen körül, ki az, akinek a legtisztább az élelme és hozzon nektek elemózsiát tőle! Járjon el körültekintően, és ne hívja fel egyikőtökre sem a figyelmet! {20} Ha tudomást szereznek rólatok, akkor megköveznek benneteket, vagy visszatérítenek a vallásukba. Ám akkor nem boldogultok sohasem."

21} És ahogy föltámasztottuk őket), akképpen fölfedtük őket az embereknek, hogy megtudják, Allah ígérete igaz és hogy a Végső Órát nem illetheti kétség. Emlékezz arra, amikor vita támadt közöttük az ő dolgukban. Azt mondták: "Építsetek föléjük egy építményt! Az Uruk az ő legjobb ismerőjük." Akiknek döntő szavuk lett az ő dolgukban, azt mondták: "Emeljünk föléjük egy mecsetet!" {22} Azt mondják majd: "Hárman voltak, a kutyájukkal együtt négyen." Azt is mondják: "Öten voltak, a kutyájukkal együtt hatan" - találgatván azt, ami rejtve van. És azt is mondják: "Heten voltak, a kutyájukkal együtt nyolcan." Mondd: "Az én Uram a legjobb tudója annak, hogy hányan voltak. Csak kevesen tudják." Ne bocsátkozz hát vitába felőlük csak abban, ami bizonyosan vitatható (Mira-en zahiran), és ne kérj felvilágosítást róluk senkitől közöttük! {23} És ne mondd semmiről sem azt, hogy: "holnap megteszem azt" - {24} hacsak hozzá nem teszed: "ha Allah úgy akarja." És emlékezz meg Uradról, ha elfelejtetted és mondd: "Az én Uram talán oda vezet engem, ami közelebb van s helyes cselekvéshez, mint ez." {25} És a barlangban háromszáz esztendeig időztek és még kilencet hozzá. {26} Mondd: "Allah a legjobb tudója annak, hogy mennyi ideig időztek. Őt illetik meg az egek és föld rejtett titkai. Lássál Vele és Halljál! Rajta kívül nincs más gyámolítójuk. És Ő nem társít senkit a döntésében. {27} És hirdesd, amit sugallatként kaptál Urad Írásából. És nincs senki, aki megmásíthatná az Ő szavát, és rajta kívül nem lelsz menedéket. {28} És tartsál állhatatosan azokkal, akik reggel és este egyre csak Urukhoz fohászkodnak, arca látását áhítozván. És ne fordítsd el a tekintetedet tőlük az evilági élet pompáját kívánva! És ne engedelmeskedj annak, akinek a szívét hanyaggá tettük abban, hogy megemlékezzék rólunk, s aki a maga kedvét követte és így hiábavalóvá vált az ügye. {29} És mondd: "Ez az igazság, amely az Uradtól jön. Aki akar, az higgyen, és aki akar, az ne higgyen! A kegyetleneknek a túlvilágon tüzet készítettünk elő, amelynek a füstsátra körülveszi őket. És ha segítségért könyörögnek, akkor vizet kapnak segítségül, amely olyan, mint az olvasztott érc, és sütni fogja az arcukat. Szörnyű ital és szörnyű pihenőhely! {30} Akik hisznek és jótetteket cselekszenek, tudják meg, hogy Mi bizony, nem veszejtjük el a fizetségét annak, aki jó tetteket cselekszik!

31} Azoknak Éden kertjei jutnak osztályrészül, amely alatt patakok folynak, arany karperecekkel ékesíttetnek, szundus és isztabraq brokátból készült zöld köntösöket öltenek föl és kerevetekre dőlve fekszenek. Pompás jutalom és szép pihenőhely! {32} És mondj nekik példabeszédet két férfiről. Az egyiküknek két kertet adtunk szőlőtőkékkel. Pálmafákkal vettük körül azokat és gabonát tettünk közéjük. {33} Mindkét kert meghozta a gyümölcsét és nem rövidítette meg azt semmiben. És patakot fakasztottunk közöttük. {34} És megvolt néki a gyümölcse. És beszélgetés közben azt mondta a szomszédjának: "Vagyonosabb vagyok nálad és több az én házam népe." {35} És ekképpen önmaga ellen kegyetlenkedve lépett be a kertjébe. "Nem hiszem" - mondta -, "hogy az valaha is elpusztulna. {36} És azt sem hiszem, hogy a Végső óra eljön. Ám ha majdan az Uram elé vitetem vissza, az én visszaérkezésem helyét bizony még jobbnak találom, mint ezt." {37} A szomszédja a beszélgetés közben azt mondta: "Nem hiszel abban, aki porból, majd egy spermacseppből teremtett téged és aztán emberré formált." {38} Én azonban vallom: "Ő Allah, az én Uram és nem társítok az én Uram mellé senkit." {39} És mi lett volna, ha azt mondtad volna, amikor beléptél a kertedbe: "az legyen, amit Allah akar! Allahon kívül nincsen semmi erő!". És ha úgy véled, hogy kevesebb a vagyonom és a gyermekem, mint neked ? {40} úgy az én Uram talán valami jobbat ad majd nékem, mint a kerted, reá pedig mennyköveket küld az égből és reggelre kelve kopár fennsík lesz,

41} vagy a vize egy reggelre kelve elapad és hiába fogsz kutatni utána. {42} És a gyümölcseit pusztulás vette körül. És reggelre kelve megbánásában és bánatában kifordította a tenyerét amiatt amit ráköltött, mert a kert romokban hevert, és azt mondta: "Bárcsak ne társítottam volna senkit az én Uram mellé!" {43} És nem volt csapata, amely segíthette volna őt Allahon kívül és nem akadt segítség a számára. {44} Ott a segítség csupán Allahnál, az egyedül igaznál található. Ő a legjobb jutalmazó és ő biztosítja a dolgok legjobb kimenetelét. {45} És mondd el nékik az evilági élet példázatát! Hasonlatos az a vízhez, amelyet lebocsátottunk az égből, és egybevegyültek vele a föld növényei. Ám egyszer reggelre kelve mindez száraz kóró lesz, amit szerteszórnak a szelek. Allah mindenek fölött hatalmas. {46} A vagyon és a fiúgyermekek az evilági élet ékességei. Viszont a maradandó jócselekedetek jobbak az Uradnál a jutalmukat illetően és jobbak a reményeik. {47} Azon a napon, amikor elmozdítjuk a hegyeket és látod, hogy előtűnik a föld és összegyűjtjük őket és nem hagyunk ki közülük egyet sem. {48} És Uruk elé állíttatnak majd sorban e szavakkal: "Íme, idejöttetek hozzánk úgy, ahogyan először megteremtettünk benneteket. Igenis ti úgy vélekedtetek, hogy Mi nem szabunk ki nektek határidőt." {49} És odateszik az Írást, és látod a bűnösöket, hogy rettegnek attól, ami abban áll. Azt mondják: "Jaj nekünk! Mi van ezzel a könyvvel? Nem hagy egyetlen kicsi vagy nagy dolgot sem elszámlálatlanul. És fellelik azt, amit elkövettek. És a te Urad nem lesz igazságtalan senkivel szemben. {50} És emlékezz arra, amikor úgy szóltunk az angyalokhoz: "Boruljatok le Ádám előtt!" Ők pedig mindannyian leborultak, kivéve Iblíst, ő Dzsinn volt a dzsinnek között és bűnös módon nem engedelmeskedett Ura parancsának. Vajon őt és utódait választjátok-e pártfogónak énhelyettem, holott ők a ti ellenségeitek? Rossz csere ez a kegyetleneknek!

51} Nem tettem meg őket tanúknak sem az egek és a föld teremtésekor, sem akkor, amikor őket magukat megteremtettem. És nem választok magamnak olyan segítőket, akik tévelygésbe visznek. {52} Aznap, amikor Allah azt mondja: "Szólítsátok azokat, akiket ti az én társaimnak véltetek!" És hívják őket, de azok nem reagálnak, ám ők nem felelnek nékik. És a gyehenna völgyét (Meubikan) helyezzük közéjük. {53} És a bűnösök meglátják a Pokol tüzét és gyanítják, hogy hamarosan beléhullanak és nem találnak semmi módot, hogy megmenekedjenek attól. {54} És ebben a Koránban mindenféle példát sorjáztattunk elő az embereknek. Ám az ember mindennél jobban szeret akadékoskodni. {55} És amikor eljött hozzájuk az útmutatás, csupán az akadályozta meg az embereket, hogy higgyenek benne és bocsánatért fohászkodjanak az Ő Urukhoz, nehogy őket is az sújtsa, ami a hajdanvoltakkal volt szokásban, vagy sújtsa őket a büntetés seregestől. {56} A küldötteket csupán örömhír-hozók és intők gyanánt küldjük. Akik tagadtak, hamis szóval feleselnek, hogy megcáfolják azzal az Igazságot. És gúnyt űznek a jeleinkből, és abból, amit intésül kaptak. {57} És ki kegyetlenebb annál, aki Ura jeleivel figyelmeztetést kapott, ám ő elfordul azoktól, és elfelejti azt, amit a keze korábban elkövetett? Bizony, leplet borítottunk a szívükre, fülükre pedig süketséget, hogy ne érthessék azt. És szólítsd őket bár az útmutatásra, soha nem vezettetnek az igaz úton. {58} És a te Urad a megbocsátó, és övé a kegyelem. Ha már az evilágon meg akarná őket büntetni azért, amire szert tettek, akkor siettetné a büntetésüket. Ám megszabott határidejük van, s akkor nem lelhetnek rajta kívül menedéket. {59} És azokat a városokat elpusztítottuk, miután lakói kegyetlenkedtek. És pusztulásukra határidőt szabtunk. {60} És emlékezz arra, amikor Mózes azt mondta a legényének: "Nem nyugszom addig, amíg el nem érem azt a helyet, ahol a két tenger egyesül, vándoroljak bár hosszú évekig!"

61} Miután ők ketten elérték a helyet, ahol a kettő egyesült, elfeledkeztek a halukról. Az pedig szabadon a tengernek vette útját. {62} Miután tovább haladtak, Mózes azt mondta a legényének: "Hozd ide a reggelinket! Elfáradtunk utazásunkban." {63} A legény azt mondta: "Gondolnád-e, mi történt? Amikor meghúztuk magunkat a sziklánál, elfeledkeztem a halról - és csakis a sátán feledtette el velem, hogy ne emlékezzek meg róla -, és az csodálatos módon a tengernek vette útját." {64} "Ez az, amit kívántunk" - mondta Mózes. És visszatértek, lépteik nyomát követve. {65} És fölleltek egy szolgát a mi szolgáink közül, akit kegyelmünkből kegyelemben részesítettünk és tudásunkból tudásra tanítottunk. {66} Mózes azt mondta neki: "Követhetlek-e téged, hogy taníts engem az igaz útról, amelyről te tanítást kaptál?" {67} "Nem fogsz tudni türelemmel kitartani mellettem" - mondta az. {68} "Hogyan is tarthatnál ki türelemmel olyasvalamiben, amit tudással nem fogsz át?" {69} Mózes azt mondta: "Ha Allah úgy akarja, állhatatosnak fogsz találni és parancsolj bármit is, nem fogok ellenszegülni." {70} "Ha követsz engem" - mondta a szolgánk -, "nem szabad kérdezned engem semmiről, amíg én magam nem teszek neked említést róla!"

71} És útnak eredtek. Mikor aztán hajóra szálltak, a szolgánk léket ütött abba. "Azért ütöttél léket"- mondta Mózes, hogy "vízbe fojtsd azokat, akik rajta vannak? Szörnyű dolgot követtél el!" {72} "Nem megmondtam" - mondta az, hogy nem fogsz tudni türelemmel kitartani mellettem?" {73} Mózes azt mondta: "Ne vedd rossznéven azt, amit elfelejtettem, és ne állíts túl súlyos megpróbáltatás elé!" {74} Ismét útnak eredtek. Mikor aztán találkoztak egy fiúval, a szolgánk megölte őt. Mózes azt mondta: "Csakugyan megöltél egy ártatlan lelket anélkül, hogy egy másikért állnál bosszút? Fertelmes dolgot követtél el!"* {75} *"Ugye megmondtam, hogy nem fogsz tudni türelemmel kitartani mellettem?" -mondta az. {76} Mózes azt mondta: "Ha ezután is kérdezlek még valamiről, ne engedd, hogy társad legyek. Íme, megkaptad a bocsánatkérésemet." {77} Ismét útnak eredtek. Mikor azután egy város lakóihoz értek, enni kértek azoktól. Ők azonban megtagadták azt, hogy vendégül lássák őket. Azok ketten pedig egy düledező falra bukkantak. A szolgánk akkor felállította azt. Mózes azt mondta: "Ha akartad volna, fizetséget húzhattál volna érte." {78} A szolgánk azt mondta: "Itt az elválásunk ideje. Ám elbeszélem neked annak magyarázatát, amiben nem tudtál türelemmel kitartani mellettem. {79} Ami a hajót illeti, az szegény embereké volt, akik a tengeren munkálkodtak. Meg akartam azt rongálni, mivel egy király volt mögöttük, aki minden hajót erőszakkal elragad. {80} Ami az ifjút illeti, a szülei hívők voltak, és féltünk, hogy megátalkodottságában és tagadásában sanyargatni fogja őket;

81} és azt akartuk, hogy Uruk adjon nékik cserébe egy másik fiút, aki tisztább, és szüleihez ragaszkodóbb, mint ő. {82} Ami pedig a falat illeti, az két árva gyermeké volt a városban. Alatta kincs volt, ami őket illette meg. Az atyjuk igaz ember volt. Az Urad úgy akarta, hogy nagykorúvá serdüljenek és előhozzák a kincsüket a te Urad irgalmából. Nem a magam akaratából tettem ezt. Ez a magyarázata annak, amiben nem tudtál türelemmel kitartani mellettem." {83} És kérdeznek téged a Kétszarvúról (Zil-Karnein). Mondd: "Hirdetek néktek róla egy történetet." {84} Hatalmat adtunk neki a földön és mindenhová utat nyitottunk előtte. {85} És követte az egyik utat, {86} amíg végül elérkezett egy helyre, ahol a Nap lenyugszik. Azt tapasztalta, hogy az egy iszapos forrásban nyugszik le. Mellette egy népre talált. "Kétszarvú!" - mondtuk-, "vagy büntetned kell, vagy pedig jóságot kell tanúsítanod irántuk!" {87} "Ha valaki kegyetlenkedik" - mondta ő-, "akkor megbüntetjük őt. Aztán az ő Ura elé vitetik majd, s Ő rettenetes büntetéssel fogja sújtani. {88} Aki pedig hisz és jótettet cselekszik, annak a jutalma a legjobb lesz. És olyasmit rendelünk el neki, ami könnyen teljesíthető." {89} Aztán követett egy másik utat. {90} Amikor végül elért egy helyre, ahol a Nap fölkél, azt tapasztalta, hogy az egy olyan népre kel föl, aki nem függönyözte magát a naptól.

91} Eképpen volt. És tudásunkkal átfogtuk azt, ami nála volt. {92} Aztán egy másik utat követett. {93} Amikor végül elért a két gát közötti helyhez, azoktól innen egy olyan népre talált, amely alig értette a beszédet. {94} "Kétszarvú!" - mondták. "Góg és Magóg romlást terjesztenek a földön. Juttathatunk-e néked valami járandóságot annak fejében, hogy egy gátat emelsz közénk?" {95} Ő azt mondta: "A hatalom, amelyet az én Uram adott nekem, jobb annál, amit ti adhattok. Segítsetek hát erősen engem, hogy egy védősáncot emeljek közétek és közéjük. {96} Hozzatok nekem vasdarabokat!" Amikor végül egyenletesen feltöltötte a két hegygerinc közti területet, azt mondta: "Fújjátok!" Amikor végül felizzította, azt mondta: "Hozzatok nekem olvasztott fémet, hogy reá öntsem!" {97} Góg és Magóg pedig nem tudták megmászni azt, és rést sem bírtak ütni rajta. {98} "Irgalom ez az én Uramtól" - mondta ő. "Mikor azonban beteljesedik az én Uram ígérete, porrá fogja változtatni azt. Ez Allah ígérete, igazságként." {99} És azon a napon hagyjuk, hogy fejvesztetten összetorlódjanak. És megfuvatik a trombita. És egybegyűjtjük valamennyiüket. {100} És fölvonultatva megmutatjuk a gyehennát a tagadóknak,

101} akiknek a szemét lepel fedte el, úgy, hogy nem emlékeztek meg rólam, és akik képtelenek voltak a hallásra. {102} Akik tagadtak, talán úgy vélik, hogy az én szolgáimat választhatják helyettem szolgáiknak? Bizony, a gyehennát készítettük elő szálláshelyül a tagadóknak. {103} Közöljük-e veletek azokat, akik munkálkodásuk szerint kárvallottak lesznek? {104} Akiknek az igyekezete tévúton járt az evilági életben, miközben azt hiszik, hogy jól cselekszenek. {105} Ők azok, akik nem hisznek Uruk jeleiben, s abban, hogy találkozni fognak vele. Az ő tetteik hiábavalóak, és a Feltámadás Napján nem adunk nekik értéket. {106} Ez az ő fizetségük: A gyehenna, amiért nem hittek, és jeleimből és küldötteimből gúnyt űztek. {107} Akik azonban hisznek, és jótetteket cselekszenek, azoknak a Paradicsom kertjei lesznek szálláshelyük - {108} örökké azokban időznek majd, nem kívánva felcserélni azokat." {109} Mondd: "Hogyha a tenger tinta lenne az én Uram szavai számára, bizony, kiapadna, mielőtt Uram kifogyna a szóból, akkor is, ha még egyszer annyit hoznánk pótlásul."** {110} Mondd: "Én hozzátok hasonló ember vagyok, aki azt a kinyilatkoztatást kapta, hogy a ti istenetek az egyetlen isten. Aki reménykedik abban, hogy Urával találkozik, az jótettet cselekedjen és ne társítson senkit Ura szolgálatában!"

-----------------------------------

* Áh, bosszú-gyilkosság legit. Hajaj.
** Miért érdekes ez? Mihez kell Mr. Allahnak ennyit dumálnia?

Kef He Je 'Ein Szad.* {2} Megemlékezés Urad irgalmáról, amit szolgája, Zakariás iránt gyakorolt. {3} Emlékezz arra, amikor titkos szóval szólította az ő Urát! {4} "Uram!" - mondta -, "gyengék lettek a csontjaim és dér ütötte meg a fejemet és a hozzád való fohászkodásomban, ó Uram, nem voltam soha szerencsétlen. {5} Félek attól, hogy a rokonok (Meueli) maradnak csak utánam, a feleségem pedig meddő. Ajándékozz hát meg engem tenmagadtól egy közeli rokonnal** (Uelijjen), {6} aki majd az én örökösöm lesz, és Jákob nemzetségének örökébe lép! És tedd őt olyanná Uram, hogy tetszést leljen előtted." {7} "Zakariás! Hírül adunk néked egy fiúgyermeket, akinek János a neve. Korábban nem neveztünk senkit még ezen a néven." {8} "Uram!" - mondta Zakariás -, "honnan lenne nekem fiúgyermekem, hiszen a feleségem meddő, én pedig kiszikkadt vénségre jutottam?" {9} "Eképpen lesz" - mondta az úr. "A te Urad azt mondta: Könnyű ez nékem, hiszen téged is megteremtettelek korábban, amikor semmi sem voltál." {10} Zakariás azt mondta: "Uram! Tégy nekem valamilyen jelet!" Ő pedig azt mondta: "Az legyen a jeled, hogy nem fogsz szólani az emberekhez három napon át, miközben semmi bajod nincsen (Szeuijje)."

11} És kiment a szentélyből (Mihrab) a népéhez és jelbeszéddel mutatta nékik: "Magasztaljátok az Urat reggel és este!" {12} "János! Fogd erősen az Írást!" És már gyermekkorában bölcsességet adtunk neki, {13} és együttérzést a magunkéból és tisztaságot. És óvakodott Allahtól, {14} és jámbor a szülei iránt és nem volt hatalmaskodó és lázadozó. {15} Békesség legyen vele azon a napon, amikor megszületett, azon a napon, amikor meghal, és azon a napon, amikor új életre támad föl. {16} És emlékezz meg az Írásban Máriáról! Emlékezz arra, amikor visszavonult a hozzátartozóitól egy keleti helyre! {17} És elfüggönyözte magát tőlük. És elküldtük hozzá a lelkünket (Gábrielt). És az tökéletes ember képében mutatkozott meg előtte. {18} Mária azt mondta: "Menedékért fohászkodom az Irgalmashoz tetőled! Ha óvakodsz Allahtól nem közeledsz hozzám!" {19} "Én csakugyan a te Urad küldötte vagyok" - mondta az -"és az a küldetésem, hogy tiszta fiúgyermeket ajándékozzak neked." {20} Mária azt mondta: "Honnan lenne nékem fiam, holott nem érintett engem ember, és nem vagyok céda?"

21} "Eképpen lesz"- mondta Az angyal. "A te Urad azt mondta: 'Könnyű ez nekem. És neked ajándékozzuk , hogy csodás jellé tegyük őt az embereknek és irgalmunkat tanúsítsuk szolgáinknak. Eldöntött dolog ez.'" {22} Akkor várandós lett vele. És visszavonult terhével egy távoli helyre. {23} És a szülési fájdalmak arra késztették, hogy a pálmafa tövébe menjen. Azt mondta: "Bárcsak még ezelőtt meghaltam volna és lennék feledéssel elfelejtett!" {24} Ám fölkiáltott hozzá alulról a gyermek Jézus: "Ne légy szomorú! Az Urad máris csermelyt fakasztott alattad! {25} És rázd meg magadhoz húzva a pálmafa törzsét, hadd hullasson rád friss, érett (Rutaban Dzsenijje) datolya! {26} És egyél és igyál és örvendezz! És ha meglátsz egy embert, akkor mondjad: 'Böjtölést fogadtam az Irgalmasnak, ezért nem fogok ma senki emberhez szólni!" {27} Elment akkor Mária véle az ő népéhez karján víve őt. Azok azt mondták: "Mária! Hallatlan dolgot cselekedtél! {28} Áron leánytestvére! Pedig a te atyád nem volt rossz ember, s az anyád sem volt céda!" {29} Mária akkor a gyermek Jézusra mutatott. Azok azt mondták: "Hogyan beszélhetnénk egy kisgyermekkel, aki még a bölcsőben fekszik?" {30} A gyermek azt mondta: "Allah szolgája vagyok! Odaadta nékem az írást és prófétává tett.

31} És áldottá tett engem, legyek bárhol is, és elrendelte nekem az imádkozást és az zakátot ameddig csak élek, {32} és hogy az anyám iránt üdvösséget gyakoroljak. És nem tett engem hatalmaskodóvá és szerencsétlenné. {33} És békesség legyen velem azon a napon, amikor megszülettem, és azon a napon, amikor meghalok, és azon a napon, amikor új életre támadok föl." {34} Ez Jézus, Mária fia - az Igazság szava szerint, amelyben ők még egyre kételkednek. {35} Nem illik Allahhoz az, hogy fiat nemzzen. Magasztaltassék! Ha döntést hoz egy dologban, csupán azt mondja annak: "Legyél!" - és az van. {36} Bizony, Allah az én Uram és a ti Uratok. Szolgáljátok hát őt. Ez az egyenes út! {37} Ám a vallási csoportok összekülönböztek. Jaj azoknak, akik tagadtak: szörnyű napon kell majd jelen lenniük! {38} Milyen jól fognak hallani és látni azon a napon, amikor majd hozzánk jönnek! Ám a kegyetlenek ma nyilvánvaló tévelygésben vannak. {39} És figyelmeztesd őket a sóhajtozás napjára, amikor a dolog immár eldönttetett. Ám nem törődnek ők, és nem hisznek abban. {40} Mi örököljük a földet, s azt, ami rajta van. És hozzánk lesz majd az ő visszatérésük.

41} És emlékezz meg az írásban Ábrahámról! Ő igaz ember volt és próféta. {42} Emlékezz arra, amikor azt mondta atyjának: "Apám! Miért szolgálsz te olyasvalamit, ami nem hall és nem lát, és nincs hasznodra semmiben? {43} Apám! Olyan tudást kaptam én, amit te nem kaptál. Kövess hát engem, és én egyenes útra vezetlek! {44} Apám! Ne szolgáld a sátánt! A sátán föllázadt az Irgalmas ellen. {45} Apám! Félek, hogy büntetés ér téged az Irgalmastól, és a sátán cimborája leszel." {46} "Hát megveted az én isteneimet, Ábrahám?" - mondta az atyja. "Ha nem hagyod abba, bizony megkövezlek téged! Távozz tőlem hosszú időre!" {47} Ábrahám azt mondta: "Békesség veled! Bocsánatot kérek számodra az Uramtól. Ő kegyes irántam. {48} És távol tartom magam tőletek és attól, akihez Allah helyett fohászkodtok, és egyedül az én Uramhoz fohászkodom. Az Uramhoz való fohászkodásomban talán nem leszek szerencsétlen." {49} Miután távol tartotta magát tőlük, és attól, amit Allah helyett szolgáltak, ajándékoztuk néki Izsákot és Jákobot, és mindegyiküket prófétává tettük. {50} És ajándékoztunk nekik a kegyelmünkből. És juttattunk nékik igaz és magasztos dicséretet.

51} És emlékezz meg az Írásban Mózesről! Kiválasztott volt és küldött és próféta. {52} Szólítottuk őt a Sínai hegy jobb oldaláról és bizalmas beszélgetésre közel engedtük őt. {53} És ajándékoztuk néki a mi kegyelmünkből fivérét, Áront, próféta gyanánt. {54} És emlékezz meg az Írásban Ismáelről! Az ígéretét mindig megtartotta és küldött volt és próféta. {55} Megparancsolta a háza népének, hogy tartsák meg az imádságot és adják meg a zakátot. És kedves volt az ő Uránál. {56} És emlékezz meg az írásban Idrísről! Ő igaz ember volt és próféta. {57} És magas helyre emeltük őt. {58} Ők azok, akik iránt Allah kegyet gyakorolt: próféták Ádám leszármazottai közül, és azok közül, akiket Noéval együtt vettünk a bárkába és Ábrahám és Ismáel leszármazottai közül, és mindazok közül, akiket az igaz útra vezettünk és kiválasztottunk. Ha az Irgalmas jelei hirdettetnek nékik, sírva levetik magukat a földre borulva. {59} És olyan ivadék követte őket, amely elhanyagolta az imádkozást és a szenvedélyeit követte. Ők a tévelygés állapotát fogják megtapasztalni, {60} kivéve, akik megbánással fordulnak Urukhoz, hisznek, és jótetteket cselekszenek, azok majd a Paradicsomba lépnek be és megméretésük során nem szenvednek el semmiféle jogtalanságot.

61} Éden kertjeibe lépnek be, amelyeket az Irgalmas megígért a szolgáinak, anélkül, hogy megmutatta volna nekik (Bil-Ghaib). Amit Ő megígér, az beteljesedik. {62} Nem hallanak ott üres fecsegést, csak a "Békesség" üdvözletét. És el lesznek látva reggel és este. {63} Ez a Paradicsom, amelyet örökül adunk azoknak a szolgáinknak, akik óvakodók voltak. {64} Mi angyalok csupán a te Urad parancsára jövünk le az égből. Övé az, ami előttünk, ami mögöttünk, és ami a kettő között van. És soha nem volt feledékeny a te Urad, {65} aki Ura az egeknek és a földnek, és annak, ami a kettő között van. Szolgáld hát Őt és légy állhatatos az Ő szolgálatában. Ismersz-e olyasvalakit, aki egynevű lenne vele? {66} És azt mondja az ember: "Ha meghalok, vajon valóban elevenen lesz kikelésem a sírból?" {67} Vajon nem emlékezik az ember, hogy megteremtettük őt korábban, amikor nem volt semmi sem?*** {68} Az Uradra! Bizony, összegyűjtjük őket és a sátánokkal. Aztán térdükön állva vezetjük őket elő a gyehenna köré. {69} Aztán minden pártos gyülekezetből különválasztjuk azokat, akik a legmakacsabbak voltak az Irgalmassal szembeni ellenszegülésben. {70} Azután bizony mi leszünk a legjobb ismerői azoknak, akik a leginkább megérdemlik, hogy abban süljenek.

71} És nincs senki közöttetek, aki ne menne le oda. Eldöntött elrendelése ez a te Uradnak. {72} Ezután megmentjük azokat, akik óvakodtak Allahtól, a kegyetleneket pedig térdükön állva hagyjuk ott. {73} És amikor nyilvánvaló bizonyítékok gyanánt hirdettetnek nékik a mi jeleink, akkor azok, akik tagadtak, azt mondják azoknak, akik hisznek: "A két csoport közül melyik van jobb helyzetben és melyiknek a tanácskozása kiválóbb?" {74} Hány nemzedéket pusztítottunk azonban el őelőttük, akik tetszetősebben voltak berendezkedve és mutatósabbnak tetszettek, mint ők! {75} Mondd: "Akik tévelygésben leledzenek, azoknak bárcsak nyújtván nyújtaná az Irgalmas az életüket, amíg végül meglátják azt, amivel fenyegettetnek: akár a büntetést, akár a Végső Órát! Akkor majd megtudják, hogy kinek a helyzete rosszabb, és kinek gyengébb a serege! {76} Akik az igaz úton vezettetnek, azokat Allah még gyarapítja útmutatásban. Amik maradandóak: a jó cselekedetek a te Uradnál gazdagabb jutalomra és jobb viszonzásra lelnek. {77} Mit gondolsz arról, aki nem hitt a mi jeleinkben, és azt mondta: 'Bizonyosan kapok majd vagyont és fiúgyermeket!'- ? {78} Vajon megismerte-e a rejtett dolgokat, vagy kötelező ígéretet kapott az Irgalmastól? {79} Semmiképpen! Felírjuk majd azt, amit mondott, és nyújtván nyújtjuk az ő büntetését. {80} És mi örököljük azt, amiről beszél, és egyes egyedül jön majd hozzánk."

81} És Allah helyett más isteneket választottak maguknak, hogy általuk hatalomra tegyenek szert. {82} De nem! Ezek az istenek meg fogják majd tagadni az ő szolgálatukat és ellenfeleik lesznek. {83} Vajon nem láttad, hogy elküldtük a sátánokat a tagadók ellen, hogy bujtogatva bujtogassák őket? {84} Ne siess hát ellenük! Mi pontosan kiszámoljuk az idejüket. {85} Azon a napon, amikor az óvakodókat - mint egy küldöttséget - összegyűjtjük az Irgalmashoz, {86} a bűnösöket pedig - ahogy a nyájat az itatóhelyhez - a gyehennához hajtjuk, {87} nem lesz közbenjárás a számukra, kivéve azoknak, akik kötelező ígéretet kaptak az Irgalmastól. {88} Azt mondják: "Az Irgalmas fiúgyermeket nemzett." {89} Szörnyűséges dologgal álltak elő. {90} Kis híja, hogy az egek szétszakadnak amiatt, a föld meghasad, a hegyek pedig porrá omlanak,

91} hogy az Irgalmasnak fiúgyermeket tulajdonítanak. {92} Nem illik az Irgalmashoz az, hogy fiúgyermeket nemzzen. {93} Nincsen senki az egekben és a földön, aki majdan ne mint rabszolga jönne az Irgalmashoz. {94} Számba vette és pontosan megszámlálta őket. {95} És a Feltámadás Napján mindegyikük egyes egyedül jön hozzá. {96} Akik hisznek és jótetteket cselekszenek, azoknak az Irgalmas szeretetet juttat. {97} Könnyűvé tettük neked a te nyelveden a Koránt, hogy örömhírt hirdess véle az óvakodóknak és intsed általa a viszálykodó népet. {98} És hány nemzedéket pusztítottunk már el előttük! Érzékelsz-e bárkit is közülük, vagy hallasz-e tőlük egy suttogást is?

--------------------------------

* bla
** Mi a faxom a különbsbség a "rokon" és a "közeli rokon" között? Ki jöhet szóba a saját gyereken kívül, mert egyértelműen szóba jöhetett volna.
*** Allah, a Nárcisztikus.
**** 

Tahe. {2} Nem azért küldtük le hozzád a Koránt, hogy szerencsétlen legyél, {3} hanem emlékeztetőül küldtük annak, aki féli Allahot, {4} leküldött üzenetként attól, aki megteremtette a Földet és a magasságos egeket. {5} A Könyörületes a trón fölé emelkedett. {6} Övé mindaz, ami az egekben, ami a földön, ami a kettő között és ami a föld alatt van. {7} És ha te hangos szóval szólsz, az Allahnak fölösleges, mert Ő tudja a titkot, és azt, ami még rejtettebb. {8} Allah! Nincs más isten, csak Ő. Őt illetik meg a legjobb nevek**. {9} Vajon eljutott hozzád Mózes története? {10} Emlékezz arra, amikor tüzet látott és azt mondta háza népének: "Várjatok! Tüzet vettem észre! Talán hozok nektek abból egy égő csóvát, vagy útmutatásra találok a tűznél."

11} Amikor odaérkezett, kiáltatott: "Mózes! {12} Én vagyok a te Urad. Oldd le a sarudat! Tuában, a szent völgyben vagy. {13} Én pedig kiválasztottalak téged. Hallgasd hát azt, ami kinyilatkoztatik! {14} Én vagyok Allah. Rajtam kívül nincs más isten. Szolgálj hát engem és az én emlékezetemre végezd az imádságot! {15} És a Végső Óra bizony el fog jönni. Ám csaknem teljesen elrejtem, hogy minden lélek megkapja annak az ellenszolgáltatását, amiben reménykedett. {16} És ne fordítson el ettől az, aki nem hisz benne, hanem a maga hajlandóságát követi! Különben elpusztulsz. {17} És mi van a te jobb kezedben, Mózes?" {18} Mózes azt mondta: "Ez az én botom, amire támaszkodom, és amivel leverem a faleveleket a juhaimnak. És még más hasznát is látom." {19} "Dobd el, Mózes!" - mondta az Úr. {20} Ő pedig eldobta, és íme, kígyó lett, amely sietve kúszni kezdett.

21} "Vedd föl" - mondta az úr -"és ne félj! Visszaváltoztatjuk eredeti állapotába. {22} És szorítsd az oldaladra a kezed, fehéren jön elő, minden baj nélkül. Ez újabb csodás jel, {23} hogy megmutassunk neked valamit, a mi oly nagy jeleink közül. {24} Menj el Fáraóhoz! Bizony, ő túlkapásokra vetemedett." {25} Mózes azt mondta: "Uram! Tárd ki a keblemet, {26} és tedd könnyűvé a dolgomat, {27} és oldd meg a csomót a nyelvemen, {28} hogy megérthessék a szavamat! {29} És rendelj nekem segítőt a házam népéből: {30} Áront, az én fivéremet!

31} Erősítsd általa erőmet {32} és add őt társamul a feladatomban, {33} hogy fáradhatatlanul magasztaljunk téged, {34} és egyre csak reád emlékezzünk! {35} Te világosan látsz minket." {36} "Kérésed teljesült" - mondta az úr. {37} Már egy másik alkalommal is kegyet gyakoroltunk irántad. {38} Emlékezz arra, amikor sugallatot sugalltunk anyádnak: {39} "Vesd őt a ládába, és vesd őt a tengerbe! A tengernek ki kell majd vetnie őt a partra és magához veszi őt valaki, aki neki is és nekem is ellensége. Ám reád terítem majd a szeretetemet, hogy az én szemem láttára növekedjél majd föl." {40} És emlékezz arra, amikor a nővéred odament és azt mondta: "Mutassak-e nektek valakit, aki gondozza őt?" Visszavittünk hát az anyádhoz, hogy örvendezzen és ne szomorkodjon. És megöltél egy embert. És akkor megmentettünk téged a szorongattatásból és súlyos próbával próbáltunk meg. És hosszú évekig időztél Medyen népénél. Aztán, ó Mózes, elértél egy meghatározott időhöz ('Ele Kadarin).

41} És kiválasztottalak téged magamnak: {42} "Menj te és a fivéred a jeleimmel, és ne lankadjatok a reám való emlékezésben! {43} Menjetek ketten Fáraóhoz! Bizony, ő túlkapásokra vetemedett. {44} Szóljatok hozzá szelíd szóval! Talán hallgat az intő szóra, vagy félelem fogja el!" {45} "Urunk! "- mondták ők ketten-, "félünk, hogy bántalmazni fog bennünket és hogy túlkapásokra vetemedik." {46} "Ne féljetek!" - mondta az úr. "Veletek leszek; hallok és látok mindent. {47} Menjetek hozzá és mondjátok: 'Mi a te Urad két küldötte vagyunk. Küldd el velünk Izráel fiait és ne büntesd meg őket! Eljöttünk hozzád Urad jelével. Békesség legyen azzal, aki követi az útmutatást! {48} Azt a kinyilatkoztatást kaptuk, hogy azt sújtja a büntetés, aki hazugságnak nyilvánítja az üzenetünket és elfordul."' {49} Fáraó azt mondta: "Ki a ti Uratok, Mózes?" {50} Mózes azt mondta: "A mi Urunk az, aki minden dolognak megadta a maga teremtett voltát, aztán az igaz útra vezérelt."

51} "És mi a helyzet a hajdanvolt nemzedékekkel?" - mondta Fáraó. {52} Mózes azt mondta: "Ennek a tudása az Uramnál van: egy könyvben. Ő nem téved és nem felejt. {53} Ő az aki a földet fekhelyetekül rendelte és utakat jelölt ki nektek a járásra. És vizet bocsátott le az égből. És különféle növényeket sarjasztottunk általa. {54} Egyetek abból és legeltessétek a jószágotokat! Bizony, jelek vannak ebben azok számára, akiknek van eszük. {55} A földből teremtettünk benneteket és oda fogunk visszatéríteni és onnan fogunk előhozni benneteket." {56} És megmutattuk neki az összes jelünket, ám ő hazugsággal vádolta és visszautasította azokat. {57} Azt mondta: "Vajon azért jöttél-e, ó Mózes, hogy varázslatoddal elűzzél minket a földünkről?*** {58} Bizony, mi is mutatunk neked hasonló varázslatot. Jelölj ki találkozót közöttünk, amit nem szegünk meg sem mi, sem te, jelölj ki egy mindkettőnknek alkalmas helyet!" {59} Mózes azt mondta: "Legyen a találkozótok az ünnepi feldíszítés napja és gyűljenek össze az emberek kora délelőtt!" {60} Fáraó visszavonult. Összeszedte minden cselvetését, aztán előjött.

61} Mózes azt mondta nekik: "Jaj néktek! Ne koholjatok hazugságot Allah ellen, különben eltöröl benneteket a büntetésével! Aki hazugságot kohol, az csalatkozni fog reményében." {62} És megvitatták az ő dolgukat egymás között és titokban összesúgtak. {63} Azt mondták: "Ezek itt ketten bizony varázslók, akik varázslatukkal akarnak elűzni benneteket a földetekről és semmissé szeretnék tenni a mi példásan bevált utunkat. {64} Szedjétek össze minden cselvetéseteket, aztán álljatok csatasorba! Az fog ma boldogulni, aki felül marad." {65} "Mózes!" - mondták. "Vagy te dobjál, vagy mi leszünk azok, akik először dobnak!" {66} Mózes azt mondta: "Nem! Dobjatok ti elsőnek!" És íme, a varázslatuk folytán úgy tetszett neki, hogy köteleik és botjaik sietve kúszni kezdenek. {67} És félelmet érzett Mózes az ő lelkében. {68} "Ne félj!" - Mondtuk Mi -, "te maradsz felül. {69} Dobd csak el, ami a jobb kezedben van, elnyeli azt, amit ők mesterkedtek. Amit ők mesterkedtek, az csupán egy varázsló szemfényvesztése. A varázsló nem boldogul, bárhol is lépjen föl!" {70} És földre vetődtek a varázslók imádkozáshoz leborulva. Azt mondták: "Hiszünk Áron és Mózes Urában."****

71} Fáraó mondta: "Hát hisztek benne, mielőtt még én megengedném nektek? Bizonyára ő a ti mesteretek, aki varázslásra tanított benneteket. Bizony, le fogom vágni egymással ellentétesen a kezeteket és a lábatokat, és aztán pedig keresztre feszítelek benneteket a pálmafák törzsén. Bizony, megtudjátok, melyikünk büntet súlyosabban és maradandóbban!" {72} Azok azt mondták: "Nem fogunk afölé helyezni téged, aki nyilvánvaló bizonyítékokkal jött hozzánk, és afölé, aki megteremtett bennünket. Dönts hát úgy, ahogy döntendő vagy! Csupán az evilági életben döntesz. {73} Mi hiszünk az Urunkban, hogy megbocsássa a bűneinket, s a varázslást, amire kényszerítettél bennünket. Allah jobb és maradandóbb." {74} Aki majdan bűnösként járul Ura elé, annak a gyehenna lesz az osztályrésze, amelyben sem meghalni, sem élni nem fog. {75} Akik azonban hívőként járulnak elébe, miután jótetteket cselekedtek, azoké lesznek a legmagasabb rangfokozatok: {76} Éden kertjei, amelyek alatt patakok folynak; örökkön ott fognak időzni. Ez a jutalma annak, aki a tisztaságra törekedett (Tezekke). {77} És azt sugalltuk hajdan Mózesnek: "Kerekedj föl éjszaka a szolgáimmal! És törjél nekik a botoddal száraz utat a tengeren!***** Nem kell félned, hogy utolérnek, és ne aggódj!" {78} És követte őket Fáraó a seregével. És elborította őket a tengerből az, ami elborította. {79} Fáraó tévútra vitte a népét, és nem vezetett az igaz útra. {80} Izráel fiai! Megmentettünk benneteket hajdan az ellenségetektől és megállapodtunk veletek a Sínai-hegy jobb oldalán és mannát és szeluát (fürjeket) küldtünk le nektek,

81} mondván: "Egyetek azokból a jó ételekből, amelyekkel elláttunk benneteket, és ne lépjétek túl a határt abban! Különben reátok száll a haragvásom. Akire pedig a haragvásom reászáll, az elpusztul. {82} Aki azonban megbánással fordul felém, hisz, és jótettet cselekszik, aztán az igaz útra vezéreltetik, annak kész vagyok megbocsátani." {83} "Mi késztetett arra, Mózes, hogy sietve eljöjj a népedtől?" - kérdezte Allah. {84} Mózes azt mondta: "A nyomomban vannak. Azért siettem hozzád, Uram, hogy elégedett légy velem." {85} Miután eljöttél" - mondta Allah -, "próbára tettem a népedet és es-Szemirij tévútra vitte őket." {86} Mózes ekkor haragosan és szomorúan visszatért a népéhez. Azt mondta: "Vajon nem ígért-e meg nektek a ti Uratok valami szépet? Talán hosszúnak bizonyult nektek az idő, amiben megállapodtunk, vagy azt akartátok, hogy haragvás szálljon reátok az Uratoktól - hogy megszegtétek a nekem tett ígéretet?" {87} Ők azt mondták: "A neked tett ígéretet nem a magunk jószántából szegtük meg, de a nép kincseiből való terheket kellett vinnünk. És belevetettük azt a tűzbe. És es-Szemirij is beledobta. {88} És kivett nekik a tűzből egy test-alakú aranyborjút, amelynek bőgő hangja volt. Ők pedig azt mondták: "Ez a ti istenetek és Mózes istene. Ám ő elfelejtette." {89} Vajon nem látják-e hogy nem viszonozza az ő szavukat, és nem képes arra, hogy ártson, vagy használjon nekik? {90} Áron pedig korábban megmondta nekik: "Népem! Ez csak próbatétel nektek! A ti Uratok azonban a könyörületes. Kövessetek hát engem, és engedelmeskedjetek nekem!"

 91} Ők azt mondták: "Nem hagyunk fel az ő tiszteletével, amíg Mózes vissza nem tér hozzánk!" {92} Mózes azt mondta: "Áron! Amikor láttad, hogy tévúton vannak, mi akadályozott meg téged abban, {93} hogy engem kövess?!****** Hát engedetlen voltál a parancsom iránt?" {94} "Anyám fia!" - mondta Áron. "Ne ragadj meg engem a szakállamnál és a hajamnál fogva! Féltem, hogy azt mondod: 'Izráel fiai között szakadást okoztál és nem figyelmeztél a szavamra!"' {95} Mózes azt mondta: "És mi van teveled, es-Szemirij?" {96} "Észrevettem valamit" - mondta az -, amit a többiek nem vettek észre. És felmarkoltam egy maroknyi port a küldött nyomából és rávetettem azt a megformázott borjúra. Ezt sugalmazta nekem a lelkem. {97} "Pusztulj innen!" - mondta Mózes. "Az evilági életben az legyen a büntetésed, hogy azt mondd: 'Nem szabad hozzámérni!' És megszabott határidőd van, amelyet nem fognak megszegni. És nézz csak az istenedre, amelyet naphosszat odaadóan szolgáltál! Bizony, hogy elégetjük, és porrá őrölve a tengerbe szórjuk azt!" {98} A ti istenetek: egyedül Allah, akin kívül nincs más isten. Az Ő tudása mindent magában foglal. {99} Így mondunk el nektek híradásokat arról, ami korábban történt. És adtunk néked intést önmagunktól. {100} Aki elfordul attól, az a Feltámadás Napján terhet fog cipelni.

101} Örökké alatta kell lenniük. Szörnyű lesz a terhük a Feltámadás Napján! {102} Azon a napon, amikor megfuvatik a trombita! És azon a napon összegyűjtjük a bűnösöket, akiknek a szeme kék lesz, {103} összesúgnak egymás között: "Csupán tíz napot időztetek a sírban." {104} Mi vagyunk a legjobb tudói annak, mit mondanak azon a napon, amikor az, aki a legpéldásabb viseletű közöttük, azt mondja: "Csupán egy napot időztetek." {105} És kérdeznek téged, hogy mi történik majd a hegyekkel? Mondd: "Az én Uram porrá őrölve szerteszórja azokat, {106} és kopár síkságot hagy ott a helyükön, {107} nem látsz rajta se hajlatot, se egyenetlenséget. {108} Azon a napon a Hívót követik ők, aki elől elhajolni nem lehet. A hangok alázatosan elhalkulnak a Könyörületes előtt és csak halk neszezést hallasz. {109} Azon a napon nem használ a közbenjárás, csak annak, akinek az Irgalmas engedélyt ad, és aki az ő beleegyezésével mondhat valamit. {110} Allah tudja, mi van előttük, és mi van mögöttük. Ők azonban nem fogják ezt át tudásukkal.

111} És alázatosan lehorgadnak az arcok az Élő, a Gondoskodó előtt. És csalatkozik reményeiben az, akit kegyetlenség terhel. {112} Aki jótetteket cselekszik, és hívő, annak sem kegyetlenséget, sem sérelmet nem kell félnie. {113} És eképpen küldtük le ezt arab Korán gyanánt és magyaráztuk el benne a fenyegetést. Talán óvakodók lesznek, vagy új intést hoz nekik. {114} És magasztaltassék Allah, a Király, az Igazság! Ne siess a Koránnal, mielőtt véglegesen lezárulna neked annak kinyilatkoztatása. És mondd: "Uram! Gyarapíts engem tudásban!" {115} Megállapodást kötöttünk korábban Ádámmal. Ám ő elfeledkezett arról, és nem találtunk benne szilárdságot. {116} És emlékezz arra, amikor azt mondtuk az angyaloknak: "Boruljatok le Ádám előtt!" És mindannyian leborultak, kivéve Iblist. Ő megtagadta. {117} És azt mondtuk: "Ádám! Ez ellenséged neked és a te feleségednek. Csak ne űzzön ki kettőtöket a Paradicsomból, mivel akkor szerencsétlen leszel! {118} Bizony, megadatott néked, hogy ne éhezz benne és ne légy mezítelen, {119} és hogy nem szomjazol ott és a tűző naptól nem szenvedsz." {120} Ám gonosz gondolatokat sugalmazott néki a sátán. Azt mondta: "Ádám! Megmutassam-e néked a halhatatlanság fáját, és olyan hatalmat, ami nem múlik el?"*******

121} És mindketten ettek belőle és látható lett nekik a szemérmük. És a Paradicsom fáinak leveleit kezdték összeróni magukon. Ádám nem engedelmeskedett az ő Urának és eltévelyedett. {122} Azután kiválasztotta őt az Ura és kiengesztelődve fordult hozzá és az igaz útra vezette. {123} Azt mondta: "Induljatok lefelé innen a földre mindannyian! Egymás ellenségei lesztek! És ha majd útmutatás jő el tőlem hozzátok, aki követi az útmutatásomat, az nem tévelyeg és nem lesz szerencsétlen. {124} Aki azonban elfordul az intésemtől********, annak a megélhetése szűkös lesz, és a Feltámadás Napján vakon fogjuk őt feltámasztani." {125} Azt fogja mondani: "Uram! Miért támasztottál föl engem vakon, holott látó voltam?" {126} Allah azt mondja: "Eljöttek hozzád a mi jeleink s te elfelejtetted azokat. És ugyanígy ma el vagy felejtve." {127} És így fizetünk meg annak, aki nem tart mértéket és nem hisz Urának jeleiben. És a túlvilág büntetése bizony súlyosabb és maradandóbb. {128} Vajon nem útmutatás-e nékik az, hogy hány nemzedéket pusztítottunk el őelőttük, akiknek a hajlékaiban megfordulnak? Bizony jelek vannak ebben azok számára, akiknek van eszük! {129} És ha nem hangzott volna el korábban egy szó az Uradtól, akkor a büntetés halaszthatatlan lenne. Ám megszabott határidő van! {130} És viseld türelemmel, amit mondanak! És hirdesd Urad dicsőségét napkelte és napnyugta előtt! És magasztald őt az éjszaka bizonyos óráiban, és a nap két végén! Talán tetszésre lelsz.

131} És ne mereszd a szemed arra, amit az evilági élet csillogásaként egyes csoportjaiknak haszonélvezetre adtunk, hogy azzal próbára tegyük őket. A te Urad gondoskodása jobb és maradandóbb. {132} És parancsold meg házad népének az imádságot és legyél te is állhatatos abban! Nem kívánunk gondoskodást tőled. Mi gondoskodunk rólad. A végső kimenetel az óvakodás javára lesz. {133} Azt mondják: "Miért nem hoz nekünk valami csodás jelet az ő Urától? Vajon nem jött-e el hozzájuk a nyilvánvaló bizonyítéka annak, ami az írás korábbi lapjaiban áll? {134} Ám ha büntetéssel pusztítottuk volna el őket az ő eljövetele előtt, bizonyosan azt mondták volna: "Urunk! Miért nem küldtél hozzánk küldöttet, hogy követhettük volna a te jeleidet mielőtt megaláztatás és szégyen jutott osztályrészünkül?" {135} Mondd: "Mindenki várakozik. Várakozzatok hát! Meg fogjátok tudni, hogy kik járják az egyenes utat és kik vezéreltetnek az igaz úton." *********

--------------------------------

*Ki tudja mit jelent, de fontos lehet ha nem csak a cím, de a kezdő szavak is ez a gagyogás.
** Ez szánalmas.
*** A Fáraó motivációja itt tök más, ami miatt az egész karakter más, ami miatt az egész történet más.
**** Naz ezt akkor mégegyszer: a varázslók varázsoltak, Mózes bepisált ettől, Mr. Allah telepatikusan leszólt Mózesnek hogy ne aggódjon - mire a varázslók azonnal áttértek mohamedánnak? He?
***** Ennek a részének a Korán-beli történetváltozatnak megint nincs értelme. Mózes azért ment Fáraóhoz hogy MEGHÓDÍTSA EGYIPTOMOT. Most meg elmenekül. Ennek semmi értelme. Ha Chewbacca egy wuki de az Endoron lakik...
****** A pár mondattal korábbi halálbüntetés kilátásba helyezése ilyen esetre?
******* De ha Ádámék ettek a HALHATATLANSÁG fájáról, és így EL NEM MÚLÓ HATALOM lett az övék - akkor mi szükség a további hülyéskedésre?
******** A 121. sor szerint Ádám elfordult Mr. Allah intésétől - így ez itt egy nyilvánvaló ellentmondás a szövegben.
********* Na, ezt mos milyen színnel jelöljem? Pont félúton van a piros (gyűlöletbeszéd) és történet/parancsolatok (zöld) között.